Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-12 / 10. szám
SOTS. JANHÄE IS., VASÁRNAK ÁRA: 1,20 FORINT XXX. ÉVFOLYAM, 1®. SZÁM MAS munkasvélemények AZ irányelvekről &. oldal) A BŰVÖS KÖRs HALLGATÓ, MUNKAHELY, ISKOLA (4. oldal) Jubileum a Tisza partjáu mm Ünnepi egységgyűlés a munkásőrség békéscsabai zászlóaljánál „Idézd föl, nyájas olvasó, mit tudott csinálni egy város íolyójával — Róma a Tiberisz- szel, Firenze az Amóval, Szolnok a Tiszával — a előtted a kép, mi fűzi ezeket még lelkileg is a földhöz, amelyen állnak. A néphez, amelynek létük köszönhetik.” Illyés Gyula szép soraira nagyon büszkék a P00 éves város lakói, még akkor is, ha tudják, hogy Szolnok nem állítható, és soha nem is lesz állítható az olyan világvárosok sorába, mint Firenze vagy Róma. A költői képnek mégis igaz a magva. A nép, amely ősidők óta lakja e várost, ugyan, ágy szereti, s mint a címerében található pelikán a fiókáit, saját vérével táplálta évszázadokon át a maga városát. Ügy, mint ahogyan lakói szerethetik *! világ legszebb, leggazdagabb snetropolisait. Szolnok egyike az ország legrégibb településeinek. Az embe- si élet nyomai két-három évezred messziségébe vezetnek. Létezésének első írott nyoma L Géza király egy 1075-ben kiadott oklevelében található. Ez íiz írás szolgál alapul ahhoz, hogy a város az idén fennállásának 900. évfordulóját ünnepelje. A XII. századtól kezdve & Tiszán meginduló sószállítás Szolnokot fontos kereskedelmi központtá tette. Kialakult a ma is meglevő városmag a Zagyva és a Tisza által bezárt területen. Egy ideig jelentős szerepe volt megerősített várának a török elleni harcokban, de 1552-ben elesett. Hosszú ideig török uralom alatt volt, s ez az időszak nem kedvezett fejlődésének. De azért említésre méltó, hogy ekkor épült a Tiszán az első oö- löphíd, amely később állandó jellegűvé vált, s nagy szerepe volt az ország közlekedésében. Ez utóbbi mondat minden későbbi korban elmondható a városról — a mai napig, amikor már hetedik éve tart az & több milliárdos rekonstrukció, amelynek nyomán Szolnokon, az európai kelet—nyugati forgalom e hagyományos csomópontján lesz az ország egyik legnagyobb és legmodernebb személy- és teherpályaudvara. A XVIII. században, a már jelentős városias ranggal rendelkező településen megkezdik ugyancsak a Tiszán érkező fa feldolgozását Az 1835- ben meginduló tiszai gőzhajózás, majd az 1847-ben Kossuth által megnyitott pest—szolnoki vasútvonal jelentős lökést adott az iparosodásnak. Az 1876-ban ismét megyeszékhellyé lett város a századfordulóval rohamosan kezdett fejlődni. A hét gőzfűrésztelep, a MÁV-műhely, a malmok mellett kialakult a mezőgazdasági termékek feldolgozóipara. Ez határozta meg a város jellegét egészen a közelmúltig. Az utolsó két évtized azonban gyökeres fordulatot hozott Szolnok fejlődésében. A struktúraváltozásra jellemző, hogy ma lakóinak több mint hatvan százaléka munkás, 34 százaléka szellemi dolgozó és csak 3 százaléka — a hozzá tartozó községekben élők — a mezőgazdasági dolgozó. A város a magyar szervetlen vegyipar egyik bázisa, az alföldi kőolaján áöldgázkutatás és-kitermelés központja, papírgyára, bútorgyára, gépipara, s még sorolni is sok lenne, mennyi új ipari létesítmény jelzi dinamikus fejlődését. A magyar nép történetének progresszív szakaszaiban Szolnok mindig jelentős szerepet játszott. Az 1849-es dicsőséges tavaszi hadjárat során a Damjanich vezette honvédseregek itt mértek súlyos csapást az osztrák csapatokra. 1918 decemberében, nem sokkal a főváros után, Szolnokon is megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja. A Magyar Tanácsköztársaság fennállása idején frontváros volt. A Tisza vonalának védelmében a város munkásai hősiesen helytálltak. S amire a még ma is élő idős harcosok oly büszkék: a proletárhatalom a tanácskormány leverése után Szolnokon még egy nappal tovább élt. Történelmi hagyományaihoz és forradalmi múltjához méltóan ünnepli jubileumát a város. Az évforduló tartalmára így utal a városi pártbizottság erről szóló határozata: „Célunkat úgy érjük el, ha a jubileumi ünnepségek időszakában a múlt és a jelen összekapcsolásával, eredményeink és feladataink pontos számbavételével igényesebbé válunk saját magunkkal szemben, s ez az igényesség olyan aktivitással párosul, melynek nyomán a pártunk X. kongresszusán megfogalmazott célok, a szocializmus építésének sikereiről adhatunk számot.” A város jubileumi ünnepségsorozata egybeesik hazánk fel- szabadulásának 30. évfordulójával. E jelentős eseményekre való felkészülés pedig a párt XI. kongresszusára való felkészüléssel. Mindez jól érzékelhető a szolnokiak társadalmi, politikai aktivitásán. A mind szélesebben kialakuló szocialista munkaverseny, az ifjúság jubileumi mozgalmai mindenekelőtt a termelő- munkában gyümölcsöznek. Emellett ilyen számok is jelzik a célok megvalósulását: 1971- ben 10 millió, 1972-ben 19 millió, 1973-ban 23 millió, 1974-ben várhatóan 30 milliónál is nagyobb értékű társadalmi mun- I kát végzett a város lakossága I Többek között két új óvoda épült ebből — s ezzel most már valamennyi jogos óvodai igény kielégíthető a városban —, iskolákat hoztak rendbe, játszóterek, parkok épültek, szép emlékmű készül, sportpályák épültek, autóbusz-várócsarnok és még hosszan sorolható mindaz, ami maradandóan emlékezetessé teszi majd a város fennállásának 900. évfordulóját. 1975-ben egy nagy múltú város ünnepel, s kér figyelmet az ország lakosságától. Jól tudván, hogy e figyelemre nem annyira a régmúlt, hanem a jelen jogosít fel. Az a szorgalmas és példás építőmunka, amely ünnepeken és hétköznapokon, régi városainkban és új településeinken egyaránt, az egész ország népére jellemző. A 900 éves Szolnok történelmének utolsó három évtizedével bizonyítja, hogy a magyar nép jó úton, a soha nem tapasztalt fejlődés, a virágzó jólét útján indult el fel- szabadulása pillanatában. sr. 4 Tegnap, szombaton délután a Kulich Gyula Ifjúsági és Űttö- rőházban tartotta ez évi ünnepi egységgyűlését a békéscsabai Kulich Gyula városi munkásőr zászlóalj. Az egységgyűlés elnökségében helyet foglalt Enye- di G. Sándor, a párt megyei bizottságának titkára, a névadó mártír húga, Kulich Jolán, valamint a város és a megye párt-, állami vezetői, a bázisüzemek párttitkárai, vezetői és a társ fegyveres testületek parancsnokai. A Himnusz elhangzása után dr. Becsei József, az MSZMP Békéscsabai városi Bizottságának titkára nyitotta meg az egységgyűlést, majd Valentinyi Mihály zászlóalj-parancsnok mondott ünnepi beszédet Szólt a 30 év előtti felszabadító harcokról, a szovjet hadsereg útjáról, melyet hazánk földjén Ba/tto- nyától Nemesmedvesig tett meg. Beszélt a három évtized alatt Az MSZMP Központi Bizottsága meghívására Isidoro Mal- miercanak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága titkársága tagjának vezetésével kubai pártküldöttség érkezett Budapestre. A küldöttséget a Feri-i Gór Nagy Sándor nehézipari államtitkár és L. I. Oszipenko, a Szovjetunió vegyipari miniszterének első helyettese január 8—10 között Budapesten tárgyalt. Áttekintették a leninvá- rosi olefinmű és a kalusi vegyi- homhmit beruházásainak helyeiért eredményekről, majd arról, hogyan teljesítették a munkásőrség tagjai a felszabadulási és kongresszusi munkaversenyben vállalt feladatokat. Ezt követően értékelést adott a zászlóalj kiképzési, szolgálati feladatainak eredményeiről, gondjairól. Az erkölcsi, politikai fegyelemmel kapcsolatban jelentette, hogy az egység mint eddig, ezután is képes végrehajtani a kapott feladatokat. A zászlóalj személyi állományának politikai szilárdsága biztosíték arra; hogy a párt politikáját mindenkor végrehajtja. A parancsnok ünnepi beszédének végén köszöntötte a területi átszervezés során a zászlóaljhoz kapcsolt mezőberényi, köröstar- csai alegységek személyi állományát, majd meleg szavakkal mondott köszönetét a munkásőr feleségeknek, édesanyáknak azért a támogatásért, melyet a zászlóalj vezetésének nyújtanak. hegyi repülőtéren Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára és Jakab Sándor, a Központi Bizottság tagja, a KB osztályvezetője fogadta. Jelen volt Floreal Chomon, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete. (MTI) zetét, a két üzemet összekötő etilénvezeték készültségi fokát. Rögzítették a vezeték üzembe helyezéséhez és a két üzem indításához még elvégzendő feladatokat Megállapodtak az üzemindítás menetrendjében. L. I. Őszi penko szombaton vissza Végül részletesen beszélt az egység előtt álló ez évi feladatokról. Az ünnepi beszédet követő«® Kurilla János zászlóalj parancsnok-helyettes olvasta fel a megyei parancsnok, illetve a városi parancsnok parancsait a megye egységei között folyó szocialista verseny értékeléséről. A munkásőrség megyei parancsnokának képviselője átadta a zászlóalj parancsnokának a versenyben elért eredmény után járó második helyezést bizonyító elismerő oklevelet A területi parancsnokság legjobb közvetless szakalegysége címet a megy® közvetlen ellátó szakasz nyerte el, a legjobb híradós szakalegység címet a békéscsabai zászlóalj híradó részlege. Kiváló Munkásőr jelvényt 12-en, kiváló parancsnoki jelvényt 4-em vettek át. Az alegységek között folyó versenyben a zászlóalj legjobb százada címet és a vándorzászlót a második század, a legjobb szakasz címet a harmadik század második szakasza nyerte el Ezután dr. Fekete Antal, m MSZMP Városi Bizottságának első titkára szólalt fel. Méltatta a munkásőri pártmegbízatás fontosságát. A leszerelő és tartalékállományba került munkásőröket meleg szavakkal búcsúztatta, megköszönve több mint másfél évtizedes szolgálatukat s ugyanakkor köszöntötte az új munkásőröket. Ezt követően 125 munkásőrnek átadta a 15, 10 és 5 éves munkásőrszolgálat elismeréséül a Szolgálati Érdemérmet. A kitüntetések átadása után az előképzős alegység parancsnoka, Endrődi János adott jelentést az új munkásőrök felkészítésének befejezéséről. Az előképzősök ökölbe szorított kézzel tettek esküt. A leszerelő munkásőrök nevében Gyebrovsz- ki János köszönt el a zászlóaljtól és adta át fegyverét Lacz- kó Pál új muntkásörnek. Az ünnepség az Xntemacionálé hangjaivá ért vies 4. lubai pártkuldottség érkezett hazánkba Efilénvezeték Leninváros és Kalus közölt Magyar—szovjet megbeszélések
