Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-10 / 8. szám
Ma esle a színházban: Bánk bán Katona József Bánk bán című tragédiáját ma este mutatja be Békéscsabán a Jókai Színház. A címszerepet Áts Gyula, a főbb szerepeket Dé- vay Camilla, 'Déry Mária, Mihók Éva, Bícskey Károly Já- szai-díjas, Gálfy László, Kö- rosztös István, Balázs Gyula, Lukács József és Pólyák Zoltán játsszák, Orbán Tibor rendezésében. Színházi hír, hogy a Szegedi Nemzeti Színház január 15-én, szerdán délután 3 órakor Békéscsabán • tart premiert. A gyermekszínház keretében mutatják be Babay József—Buday Dénes: Három szegény szabólegény című zenés játékát, Szűcs János rendezésében. Főszereplők: Simon Éva, ifj. Új- laky László, Melis Gábor, Kovács János Jászai-díjas és Buday Déry Mária, Január, február és március hónapokban összesen 8 alkalommal látogat Békéscsabára a szegedi együttes, míg a Jókai Színház Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig című színművének előadásaival viszonozza a szegediek vendégjátékát. A vérrák korai felismerése Az Amerikai Rákkutató Intézet washingtoni központjában két tudósnak első ízben sikerült; rábukkannia egy olyan vírusra, amely kapcsolatban állhat az emberi rákmegbetegedéssel. A két kutató egy fehérvérűségben szenvedő 61 esztendős asszony véréből nyerte a vírust. Amennyiben további betegeknél is sikerül izolálni a vírust, a felfedezés jobb gyógyítási lehetőségeket biztosíthat és megkönnyítené a végzetes vérrák felfedezését annak korai stádiumában; det vagy vacsorát főzhetett, de nem azért bújt a nád közé, hanem, hogy' ne találják otthon. Most nem sokat törődött a halakkal, csak éppen, hogy odavetődött a szeme a vízre. Lélegzetfojtva figyelt, pedig az enyhe nádsusogáson kívül csak a halak csobbantak .a vízben, de úgy tűnt neki, hogy nagyon távolról erősbödő dübörgést hall. Ezen nem lehetett csodálkozni, hiszen az emberek ekkor már álmukban is repülőrajok morgását-vijjogását, bombák robbanását hallották. Késő délután a félesége, Erzsi bukkant fel a nádas szélén. — Őrjítő! A kézbesítő megint nálunk járt — nyújtotta neki remegő kézzel az idézést Gyorsan végigfutotta: „... Amennyiben nem jelentkezik október hatodikén reggel hét órakor, csendőrséggel elővezettetem .. — Sáncot ásni a férgeknek!... Ne könnyezz — fogta át félesége vállát. — Sötétedés után hazanézek, A gyerekeket altasd el, ne lássanak meg. Estefelé egy csoport férfi lapáttal, ásóval ment a Holt-Körös gátján. A nyomukban két karszalagos nyilas, puskával. Az egyikben felismerte kertszom- szédját, Faludi Géza asztalost. A hivatalos értesítés szerint apja az első világháborúban eltűnt az orosz fronton, ő meg a nyilassá vedlett vitéz Körösfalvi Szilárd, a MÉP ország- gyűlési képviselőjének kortese volt. Piros színű autóval futkosott ezerki’encszázharmtncki- lencben a választások idején az ÉPÜL A BAI Aranyat ér, kincseket szállít (Moszkvai tudósítónk írja:) Épül a Bajkál—Amur vasútvonal. Nem múlik el egyetlen nap sem anélkül, hogy valamilyen formában ne jelennék meg tudósítás a munkákról. Űjabb kilométerek, újabb akadályok legyőzéséről folyamatosan érkeznek a hírek a grandiózus építkezésről. A BAM (már az első perctől kezdve így rövidítették a vasútvonal nevét) ügyét, sikerét jóformán, mindenki személyes ügyének érzi a Szovjetunióban. Az idősebbek olyan vállalkozáshoz hasonlítják, mint amilyen annak idején a Donyec-medence meghódítása, a szűzföldek feltörése vagy a krasznojarszki vízi erőmű megépítése volt. A Kom- szomol — híven a hagyományokhoz — védnökséget vállalt az építkezésért. Fiatalokból álló brigádok százai, ezrei lepik el a kijelölt szakaszt, hogy megvalósítsák közös céljukat, felépítsék a BAM-ot. Néhány adat a Bajkál—Amur vasútvonalról: 3150 kilométer hosszú lesz; a teljes távolságon 1982-ben robog végig az első vonat, Uszty-Kut, Nyizsnyean- garszk, Tindinszkij, Komszo- mcJszk na Amuré lesznek a fontosabb állomásai. Az új fővonal 180—500 kilométerre északra halad majd a már működő transzszibériai vasúttól. A teljes pályaszakasz hegyes, dombos, tajgős vidékeket szel át, amelynek kétharniad része az örök fagy birodalma. Az út egy része lavinaveszélyes, nyugati szakaszán 7—9 erősségű földrengéseket is észlelnek. A Bajkál—Amur vasútvonal építését rndolkolja és sürgeti, hogy Kelet-Szibéria és a Távol- Kelet egyre \ nagyobb szerepet tölt be a Szovjetunió gazdasági vérkeringésében. A geológusok már évtizedek óta tanulmányozzák az északi területek, Ir- kutszk, Csita Burjatija és Habarovszk körzetét. Az eddig ritkán lakott vagy éppenséggel lakatlan területeken sok ásványkincs-lelőhelyet tártak fel, amely Kelet-Szibéria és a Távol-Kelet nyersanyagforrásának laaeBasaaasmaaasesaaaasaaaaesasssmaBSBaaaat m m m m w utcákon... Mocáok! Tavasszal ■ elkergette a háza elől a fiait, j hogy zsidóbérenc köiykei nem jj játszhatnak ott. Erős dörgő hang robbant a | gáton: „Megtagadod a fajtád?” : Utána mások szavai kígyóztak, £ — Igaza van. — Apáddal együtt kubikolt. ! — Az becsületes ember volt. £ — Nem ugatunk a sorban! — £ kapta le válláról a puskát Fa- S ludi Géza. __ Megbecstéleníted apád em- : l ékét — hömpölygött újra a £ dörgő hang. — Kuss! — töltötte csőre a £ puskát Faludi Géza. — A hazát £ nem pofával védjük. Addig kísérte szemmel Varga j István a lapátokkal, ásókkal i bandukoló csapatot, amíg bele : nem vesztek az emberek az esti : szürkületbe, majd belerúgott a | horgászbotba, amely a nád kö- ; zé vágódott. Aztán felkapta a ■ gilisztával telt cserépbögrét és ■ belevágta a vízbe, amely az es- 5 ti csendben nagyot csobbant, s « elindult haza. A három gyerek a konyha- j ban aludt. Lábujjhegyen ment j a sötét szobába. A fejhallgatós : rádió tűjét kezdte rögtön igaz- £ gatni a kristályon, hogy minél £ tisztábban éríse a kilenc órás £ híreket. Közben a londoni rá- £ dió magyar nyelvű adását jel- • zó kongó hang ütötte meg a • fülét, de mihelyt levette ujjait j a tűről, elhallgatott. — A féreg egye meg ezt a ; vacakot! — szűrte a foga közt. £ Aztán tapogatózva újra a rádió • tűjét igazgatta. (Folytatjuk) | széles perspektíváját vázolja fel. Az eddigi ismeretek szerint minden feltétel adott olyan hatalmas bányák megnyitásához, mint a kurszki anomália, a hatalmas vasérclelőhelyek, vagy a donyecki szénmedence. De csak a vasútvonal megépítésé-' vei fémek hozzá az igen ritka ásványi kincsekhez, teremtődik meg dúsítókombinátok, fémko- ■ hászati üzemek és más ipari létesítmények megépítésének a feltétele. Az ipartelepítés következtében megváltozik a vidék arculata is, úij városok, települések nőnek ki a földböL Milyen ásványkincseket ismernek ezen a vidéken a geológusok? Első helyre kívánkozik az Észak-Burjátiábán található undokani rézlelőhely. Hatalmas, nagy réztar almú rétegek vannak ott, amelyeket a részletes feltárások után külszíni fejtéssel is kitermelhetnek. A geológusok eddig a lelőhelyek csak I egy részét vizsgálták meg. { Annyira gazdag, hogy máris érdemes o<Ja kombinátot telepíteni. Ugyanakkor további számottevő készleteket is sejtenek, de azokat csak akkor tárják majd fel, amikor az undokani bányát megnyitották. A földkéreg kutatói úgy vélik, hogy az érckészletek egész medencét alkotnak, tehát nem túlzás, hogy Kelet-Szibériáról, mint hatalmas réztartalékok körzetéről beszéljünk. Dél-Jakutiában, Aldan környékén vasércmezőket találtak, gazdagságukat 1,5 milliárd tonnára tartják. Az érc jó minőségű: vastartalma több mint 40 százalékos. Máris felkészültek három lelőhely kiaknázásához. Ebben az övezetben van a gyeszovi, valamint a tit-ergini vasérckészlet is, amelynek létezéséről az ötvenes években szereztek tudomást. Most azokat is tanulmányozzák, s pontosan meghatározzák az ércmennyiséget. Közvetlen közelében kokszolható szén hatalmas lelőhelyeit tárták fel. A bányászati feltételek rendkívül kedvezőek, ugyanis a szén külszíni fejtéssel elérhető Pl. Csuimn mellett a szénréteg vastagsága a 30 métert is eléri. A két ásványkinccsel kedvező alap teremtődött új, hatalmas fémkohászati bázis létrehozásához, amely világviszonylatban is számottevő lenne. A Bajkál—Amur vasútvonal mentén méreteiben és minőségében egyedülálló azbeszt-előfordulásokra is bukkantak. A lelőhely olyan minőségű nyersanyagot tartalmaz, amely megfelel a textilipari feldolgozás követelményeinek. A keleti körzetekben — különösen a Bajkál-tó és az Amur mellett már régóta bányásznak aranyat. A földtani kutatómunkák ki- terjesztésével az aranyérc-elő- fordulások nagysága kiterjeszthető, s újabb ipari létesítményeket építhetnek feldolgozásukra. A már ismert ásványi előfordulások korántsem merítik ki a terület nyersanyag-potenciálját A geológusokra további megfeszített munka vár, hogy a vasútvonal mentén és a kapcsolódó körzetekben iá feltárják a hatalmas lelőhelyeket. A Bajkál északi része nagy poli- fém-lelőhelyeket ígér. Alsó- Angarszk környékén szulfit— réz—nikkel-érceket gyanítanak. A vasútvonal mentén, keletre, Csat és Olekminszk környékén vasszerű kvarcitot találtak, feltételezik, hogy a föld mélye legalább annyi érckincset rejt mint a kurszki mágneses anomália. A geológusok arra következtetnek, hogy ezén a vidéken miliődén-, wolfram-, bauxit-előfordulásokat is találnak más ritka elemekkel együtt. A habarovszki körzetben foszfor-előfordulásokat találtak. És természetesen kedvező távlatai vannak az olaj- és gázkutatásnak, -feltárásnak is. Sok tudós szerint egész Szibéria alatt szénhidrogéntenger található. / A BAM építése, amint a felsoroltakból is kitűnik, nagy hatással lehet majd az eddig még jószerivel ismeretlen vidék gazdasági fejlődésére 3200 Kilométer hosszúságban, és mintegy 300—400 kilométer szélességben. Az ebbe a zónába tartozó több mint egymillió négyzetkilométer terület a Szovjetunió földterületének egyötöde. A vasútvonal gazdasági jelentőségét értékelhetjük más oldalról is. Nagyon fontos szerepet tölt majd be az átmenő forgalomban. A szovjet—japán árucsereforgalom a múlt években átlag 30—35 százalékkal növekedett. Hasonlóan dinamikusan fejlődnek a szovjet külgazdasági kapcsolatok Ázsia más országaival is. Az eddigi szállítási vonalak ma már nem tudnák lépést tartani a kívánalmakkal. Ha figyelembe vesz- szük a Szibéria és Távol-Kelet fejlesztésére kidolgozott közös terveket, még inkább „aranyat” ér a Bajkál—Amur vasútvonal. Faragé András Öntözőrendszerek Több mint 21 millió hektárt hálóznak be a Szovjetunióban az öntözőrendszerek. Az első ilyen jellegű beruházás már az 1917. évi költségvetésben szerepelt. A munkálatok Közép- Ázsiában folytak. Azóta egyre nagyobb méreteket ölt az öntözőrendszerek építése. A jelenlegi ötéves terv időszakában az előző tervidőszakhoz képest az öntözőrendszerek építésének volumene csaknem kétszeres lesz, Ebben az évben például több mint 2 millió hektáron kendik meg a mezőgazdasági termelést. ■ -Több nagy hatósugarú rendszer és csatornahálózat épül. A Volga menti aszályos területeken ebben az évben már 900 000 hektárt öntöznek. (BU- DAPKESS—APN) Céljaink ellen? Bombegyházáról kaptunk levelet. Felháborodástól szikráznak sorai, melyekből már-már szakállas gond kiált a megoldásért.' Mert évek óta gond az Országos Rendező Iroda legtöbb esetben jól-rosszul összecsapott műsora. Rengeteg bosszúságot okoztak már az ŐRI alkalmazottai a közművelődés dolgozóinak, de ennél is súlyosabb az a kár, amit a lakosság ízlésében tettek és tesznek. Megyénkben is számtalan példa, panasz a bizonyíték erre. Felelőtlen szervezésükkel, színvonal alatti műsoraikkal rombolják mindazt, amit az igazi művészek lépésről lépésre próbálnak felépíteni az emberekben. Lépten-nyomon arról hallani, hogy semmibe veszik, lenézik, olykor sértegetik a vidéki közönséget, noha ezzel önmagukról állítanak ki „szegénységi bizonyítványt.” A dombegyházi levélíró (Ge- rendelj György) friss eseménynyel támasztja alá e tapasztalatokat, amikor így ír: „Karácsony első napján rendezett az ŐRI nóta- és népdalestet Dombegyházán, A plakát fővárosi művészek fellépését hirdette, így nagy volt az ér- .deklődés. A „művészek” megérkeztek, de zenekart nem hoztak, még a repertoárt sem küldték meg előre. Minden előzetes, együttes próba nélkül, a helyi zenekarral kezdték meg műsoruk bemuta'ását, amelyben népdal alig-alig akadt. A sok magyar nöta után könnyűzenei slágerek következtek. Szegény zenészeink izzadásig keresték az énekes hangnemét, néha még a melódiát is, de mire megtalálták, általában vége lett a számnak. Ez azonban „a művésznőt” láthatóan nem zavarta. A legmulatságosabb talán a Gyönyörű vasárnap című angol pop-zenei produkció bemutatása volt. A számot „természetesen” cigányzenekar kísérte. Később a műsorközlő ostoba, szellemtelen, ízléstelen történetekkel szórakoztatta a közönséget.” * * * Márciusban összeül a párt XL kongresszusa. Mindenki azon fáradozik most ebben az országban, hogy a maga területén minél jobban hajtsa végre a feladatokat, értékes munkával készítse elő népünk életének e fontos eseményét. A közművelődés dolgozóinak többsége a művelődési lehetőségekben és a műveltségi színvonalban még meglevp hátrányokat próbálja megszüntetni. Néhány an azonban — mit sem törődve ezzel — károkat okoznak, akadályozzák közös céljaink megvalósítását. Nincs az ŐRI vezetői között, aki felfigyelne azokra az alkalmazottakra, akik bóvli üzletté silányítják a népművelést?
