Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-07 / 5. szám
I Szebb, állóképesebb bor — derítéssel Az ideál szokatlanul rossz időjárás a bort készítő kert- tulajdonosoknak is számtalan problémát okozott Az igen esős őszi idő következtében a bogyók rothadni kezdtek, s így sok helyen gyenge minőségű, penészes szőlőt voltak kénytelenek kipréselni A gyengébb alapanyag folytán az új borok nagy része nehezen tisztul le, a megszokottnál zavarosabb maradt. Ä zavar-osságot okozó anyagok — az éleszitősejtek, baktériumok, kicsapódó fehérjék, borkőkristályok stb. — eltávolítása most azért is fontos, nehogy ezek esetleg káros utóerjedést indítsanak el, vagy hatásukra bőrbetegségek lépjenek lel. A aaviarosság megszüntetésének egyik legjobb módszere a derítés. Szakszerű elvégzése titán a borban nem marad viszVáratlanul érte a hazai szarvasmarha-tenyésztőket az a hír, hotgy a Közös Piac államai november 1-ig import stopot léptettek életbe. Vajon nem kerül-e hasonló nehéz helyzetbe a házinyúl értékesítése? Ezzel kapcsolatban érdeklődtünk a BOV illetékes szakembereinél, ahol a következő tájékoztatást kaptuk: — A BOV az előre leszerződött házinyulakat szerződéses áron, az ütemezésnek megfelelően átveszi. Olaszországba továbbra is biztosított az élő házi- nyúl-export. Minden ellenkező híreszteléssel szemben a piacot nerp zárták le. Ez a piac 1975ben tovább bővül. Annyit azonban minden tenyésztőnek tudomásul kell vennie, mivel nyáron igen nagy a le nem szerződött házinyúlkínálat, hogy a BOV a szerződésen felüli — „szabad” — házinyúlért csak a mindenkori piaci árat tudja biztosítani. Ez azt jelenti, hogy a szabadpiaci árak szezonálisan változnak, nyáron csökkennek, télen emelkednék. sza káros anyag. Derítéskor ugyanis a borba olyan anyagokat juttatunk, amelyek fizikai vagy kémiai hatásuk révén magukhoz kötik a zavarosító részecskéket, és nagyobb méretük folytán viszonylag gyorsan leszállnak, leülepednek á hordó aljára. Szakszerű munka esetén az összes derítőanyag a hordó fenekén, a seprőiben gyűlik össze. A derítés hatására italunk állóképesebb, szebb színű, tükrös fényű és csillogó lesz. Ize is kellemesebbé, tetszetősebbé válik. Már 50 liternyi bor esetén érdemes derítenünk. Kistermelőknek a jól bevált osersavas- zselatinos derítést célszerű alkalmazniuk. A csersav és a zselatin a borban egymással olyan oldhatatlan csapadékot képez, amely jól magához köti a zavarosító fő célja a közös beszerzés és értékesítés. A közösségen belül tervszerűen történő termelés biztos alapja az értékesítésnek. Minden nyulásznak egyéni érdeke, hogy munkája ne csak szavakkal legyen elismerve, hanem az forintban is kifejezésre jusson. A közös értékesítésen túl a szervezettségen belül lehet rendszeressé tenni a táp- és az oltóanyag biztosítását. Bizonytalanra senki sem kíván hozzálátni valamilyen állatfajta neveléséhez. Az ÁFÉSZ-eken belül működő szakcsoportok a belépési díjat évi 7 százalékos kamattal honorálják. Az értékesített nyulak után, valamint az ÁFÉSZ-tői vásárolt takarmányok után pedig visszatérítést kap a termelő. Itt az új év. Ez egyben jó alkalom a gondok rendezésére. Még talán csak annyit: az elmúlt másfél évtized alatt csak európai országokba exportáltunk, most 1975-től már az Egyesült Államokba is eljutnak nyulaink. anyagokat és gyorsan leülepszik. A csersavból a borok jellege szerint hektoliterenként 2—16 grammot, a zselatinból 4—20 grammot használjunk feL Savasabb borhoz többnyire 2:3 arányban hasznos adagolni a szerekből. Ezek legkedvezőbb mennyiségét próbaderítéssel határozzuk meg. Félliteres színtelen (fehér) palackokat töltsünk meg borral és mindbe tegyünk különböző összetételben csersavat és zselatint. Pontosan jegyezzük fel az üvegekre ragasztott címkén, hogy miből menynyit adtunk. Miután a derítőanyag körülbelül 3—4 nap múlva leülepedett, kiválaszthatjuk, melyik minta lett a legtisztább, hol a legtömörebb az üledék, s ennek megfelelően végezzük él a derítést. A munka megkezdése előtt a kezelésre kerülő hordóból vegyünk ki néhány liter bort, hogy legyen majd elég helyünk a derítőanyagok bekeveréséhez. Ezután a csersavat r— mindig ezt adjuk először a borhoz ■— 2—3 liter borban, oldjuk fel, alaposan keverjük össze, majd öntsük a derítésre kiválasztott borba, és gondosan keverjük el benne. A zselatint kétszer átmossuk, majd 4—5-szőrös mennyiségű langyos vízzel két óra hosszáig duzzasztjük, áztatjuk, s ezt követően vízfürdőn, kevés vízzel állandó keverés közben hevítjük. A melegítésre a zselatin tökéletesen feloldódik, májd annyi bort adunk hozzá, hogy 10 százalékos oldatot kapjunk. Ezt összekeverjük a derítésre kerülő bor egy részével, s így adagoljuk hozzá a többi meny- nyiséghez. A munka befejezése után a hordót töltsük fel. A derítés tisztító hatását fokozhatjuk is ilyenkor oly módon, hogy borunkat hektoliterenként 5—10 gramm káliummetabiszulfittal kénezz ük. A letisztult bőst 8—14 nap múlva fejtsük lé a seprőről Ha borunk még mindig nem volna elég tiszta, akikor a szűréshez kell folyamodni. F, Biztosra vehető a nyulászok jó piaca r í// jogszabály t nagyobb kínálat idején, így elsősorban a nyári hónapokban a szabad nyúl alacsonyabb ára mellett az is előfordulhat, hogy a felvásárló szervek csak némi kisebb-nagyobb időeltolódással tudják átvenni az átadásra felkínált nyulakat. Az előzőekből következik, hogy mindazok, akik a jövőben biztonságosabb házinyúlértéke- sítésre törekszenek, a várható pontos termelési létszámuknak megfelelően kössenek értékesítési szerződést a felvásárlóval. A több és eredményesebb termeléshez jobb munkakorüd- ményekre van szükség. Ezért ci szakcsoportok megalakulásának 1OT&, JANUÁR % | A lakosság körforgalmi adójáról szóló 49/1970. (XII. 29.) PM számú rendelet módosításáról bocsátotta ki a pénzügyminiszter 31/1974. (XII. 7.) PM számú rendeletét. (Megjelent a Magyar Közlöny 92. számában). A miniszteri rendelet szerint: — a bor, a must, a szőlőcef- re, a gyümölcsbor (ideértve a hamisított italokat is) után — meghatározott kivételekkel — a borforgalmi adó literenként 8 forint; — az adóhatóság az értékesített saját termésű bor és must után — á gazdasági adottságokra figyelemmel — saját hatáskörében literenként 9—10 forintos differenciált adótételt köteles alkalmazni, ha az értékesítés 25 liternél kisebb tételekben történt, az ital fogyasztói ára literenként 25 forintot meg. halad, vagy a fogyasztói ár nem állapítható meg; . — adóátalánnyal azok a termelők adóztathatók meg, akiknél az adóhatóság illetékességi területén az adókivetés évét megelőző öt évi színborban számított bortermés egy évi átlaga az 500 litert nem haladta meg: a megyei, megyei-városi, fővárosi tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi szakigazgatási szerve egyes községek, nagyközségek, városok, kerületek termelőire engedélyezheti az adóátalány kiterjesztését évi 1000 liter átlag színbor termésig. A rendelet — zárórendelkezése szerint — 1975. január 1-én lép hatályba, s rendelkezéseit az 1975. évi borforgalmi adó megállapításánál már alkalmazni kell. A zöldségpalánták nevelésének új technológiája A KORAI ZÖLDSÉGFÉLÉK palántanevelése tőzeghumusz- kockákban, széles körűen elterjedt Csehszlovákia szántóföldi zöldségtermelésében. Ilyen technológiával nevelik a káposzta- félék és a zeller palántáit az Elba-síkságon, a fejlett zöldség- tenmésztésű járásokban (Melnik, Nymburk, Litomerice, Pardubice, Hradec Králové), ahol a zöldségtermelő-terület 1,5—2 ezer hektárt is kitesz. Hasonlóképpen nevelik a paradicsom- ás paprikapalántákat az ország déli területein. A múltban a zöldségfélék palántáit közönséges melegágyban nevelték. Az ilyen technológiával végzett munka gépesítése alapvetően korlátozott volt, a munka egészének 80 százalékát kézzel végezték eL A Zöldségtermesztés! Tudományos Kutató Intézetben 1971 végén dolgozták ki a polietilénnel borítóit fóliaházakban, tőzeghu- musz-kockákban történő palántanevelés technológiáját. Az új technológia lehetőséget ad a palántanevelés olyan volumenű koncentrálására, mely a zöldségtermelők igényeit teljesen kielégíti. Kezdetben olyan szövetkezeti fóliaház építésére dolgoztak ki tervet, melyben 14 millió palánta nevelhető tőzeghu- musz-kotíkákban. Ennek rendeltetése, hogy Melnik járásiban biztosítsa a zöldségtermesztők palántaellátását. 1972 tavaszán az új technológiát üzemi körülmények között kipróbálták Melnik és Pardubice járásban. 1973-ban modellként működésbe hoztak egy 0,1 hektár területű fóliaházat egy mezőgazdasági termelőszövetkezetben. Redieében, a pardubicei járásban. Ebben az évben befoga- dóképességét 8,47 hektárra növelték. A következő tenyészév- ben az új technológiát szélesebb körben ki fogják próbálni Dél- Morvaország és Dél-Szlovákia melegkedvelő zöldségnövónyei-» npk palántanevelésében. A palántanevelés technológiája. A tőzegh urousz-kockák készítése és bennük a drazsézott és közönséges zöldségmagvak eL vetése maga járó prés segítségével történik. Ezt' a műveletet kegyetlenül a palántanevelőkben végzik el. A prés konstrukciója lehetővé teszi szükség esetén a palánták tűzdelését a tápkockákba. A kockák készítéséhez speciális táptalajt kell használni, mély maximálisan 50 százalék tőzeget tartalmaz. A gép közepes teljesítő képessége 18 ezer kocka óránként A palánták hatalmas mennyiségének szállítását nem lehet a megszokott szállítóeszközökkel biztosítani. Számításba véve, hogy perspektivikusan a palánták kiültetését automatizált tartályos ültetögépekkel tervezik, szállításukat speciális platókon kell elvégezni. Jelenleg a palántákat kézzel ültetik ki a „Vse- rob” gyártmányú sorjelzővel ké. szített árkokba. A palánták szállítása egy kétkerekű pótkocsi segítségével történik, melyet a zöldségfélék betakarításánál és szállításánál is alkalmaznak. A kiültetés után a földet esőztető berendezésékkel öntözik. A tő- zeghumusz-kockákban maradó víztartalék lehetővé teszi, hogy a technológiából kihagyják a palánták locsolását a szabad földre történő kiültetésék után, mely korábban igen szükséges volt. Vigh József Vizek, halak, emberek „Csillog a víz szakadatlan. Sugarak futkosnak rajta, összefonódnak, szétomlanak, felkapaszkodnak a kölyökhuUámak hátára, s leszánkáznak az oldalán. Aztán egymás mögé sorakoznak, s mint valami csilláim hátú tengeri kígyó, nyargalnak sebesen.” A vízparton vagyunk, kezünkben a bot, s miközben feszülten figyeljük az úszó rezdülését, arcunkat /simogatja a márciusi napfény. „Hogy miből lesz a cserebogár, azt még most sem tudom teljes bizonyossággal, de hogy mi lehet a cserebogárból, azt megtanultam a Latorcán. Azon a májuson rengeteg volt belőlük. No, és a balinok! Bálin volt bőven, de se blinkerre, se kishalra neim kapott. Ellenben a cserebogarakat nagyon kedvelték. Először ólom nélküli szereléken a part közelében úsztattam a horogra tűzött cserebogarakat, A balinok a közelébe se jöttek. Aztán súlyt tettem fél, és megpróbáltam „spinnelni” a cserebogárral. Semmi hatás. Végül a közismert balinle^yező-f elszereléshez folyamodtam, műlégy helyett cserebogarat tűzve a horogra — eredménytelenül.” Hogyan sikerült mégis a bali- nozás? Csak túl kellett járni a balinok „eszén”. „Nincs varázslatosabb a nyári, balatoni éjszakánál. A hőség ugyan nem sokat csökken, de elviselhető. A végtelen csillagku- ' pola alatt megmérhetetlen mély- lyé válik a csöndesség, s a fel- sötétlő nádfal rejtelmes árnyékában, mintha az alvilág olajos simaságú vizein úszna a csónak.,... A nádszéleken megelevenedik a víz, egymást érik a csobbanások és zörrenések: pontyok vonulnak kifelé a nádból.” S ml történjék a kifogott halakkal? Természetesen hálásaiét főzzünk belőle, De rnüyeß te yj jó halászlé? „Van íze, illata és szfnd®. Ex az a hármasszabály, amely a halászlét halászlévé teszi. Minden egyéb csak nélkülözhető díszítő elemnek mondható.” Hogy hogyan teljesíthető es 4 három kívánalom? Tessék elolvasni és kipróbálni. „Hideget he® a decemberi Nincs levele a nádnak, csak bóbitája. Deres a esónakdeszka meg az evező, ködök ténferegnek: a vizen, s a pilledten aláereszkedő lilavörös napkorong jeges sarkvidéki borzongást kelt a szemlélőben. Állnak a bóbitás nádak, szelíden csobban a lapát” Fogtak már Önök karácsonykor pontyot? A vermelő pontyok sok horgászélménnyel kecsegtetnek. Így haladhatunk térben és időben e könyv lapjain márciustól decemberig, a Balatonon, a Dunán, a Tiszán, a Dráván, a Murán, a Latorcán. Reméljük, e könyv olvasói nemcsak jól szórakoznak, hanem kedvet kapnak, a számukra eddig még ismeretiem vizek felkeresésére, a könyvben leírt —■ eredményes horgászmódszerek kipróbálására. Felveszünk láviat- és tiírlapkézbesilőket Jelentkezni a hivatalvezetőnél. Postahivatal, Békéscsaba L x
