Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-01 / 1. szám

„Közegben«* a Jupiter Az óriás teleobjektív közel hozza a csillagokat tudósítás q Mátrából, ahol felszerelték az ország legnagyobb távcsövét Kulin György Képzeljenek el egy fényké­pezőgépet, amelynek súlya 17 tonna, a tükör átmérője egy méter, a gyújtótávolsága pedig kétféle rendszerben használha­tó, 13, illetve 28 méteren. Ez az óriási teleobjektív az or­szág legnagyobb távcsöve, a jé­nai Zeiss Művekből érkezett, s hónapokig tartott, amíg felsze­relték az ország legmagasabb obszervatóriumának új kupolá­jába. A 18 millió forintért vásárolt új távcsövet a jénai Zeiss Mű­vek igazgatója a napokban adta áit dr. Köpeczi Béla akadémi­kusnak, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárának jelenlé­tében a csillagászoknak. iz első hazai kupola Puha hóban fürdik a napsu­gár, csodálatosan szép a téli csillogást öltött Mátra, különö­sen, ha 967 méter magasból, Piszkéstetőröl nézzük a tájat, A csillagászok azonban kevésbé kedvelik a kéklő égboltot, Ők az éjszakát szeretik, a tiszta éjszakát, amikor felragyognak a csillagok. A hatvanas évek elején nem véletlenül építették a hegyek közé a Magyar Tudo­mányos Akadémia obszervató­riumát, ahonnét távol a váro­sok fényétől, zavartalanul ku­tathatják a csillagok járását. Az intézet tudományos kuta­tója, aki már 23 éve fürkészi a csillagok titkait, bemutatja a mintegy 50 millió forintos költ­séggel létesített új obszervató­riumot, amely külső formájá­ban egy kupolás erődre emlé­keztet. Megmásztuk a karcsú csigalépcsőt, s megcsodáltuk a tíz méter átmérőjű, gombnyo­mással forgatható kupolát, amelyről feljegyeztük- ilyen nagy méretben ez az első ha­zai gyártmány. A kupolába be­építve ott az óriás távcső, amely mint egy légvédelmi ágyú tekint az égbolt felé. A kupolától néhány perces erdei sétány vezet a kényelém- mel berendezett, s jól felszerelt főhadiszállásig. Itt laknak a csillagászok, akik felváltva, ha­vonta egy hetet töltenek Pisz- késtetőn, három hetet pedig Budapesten, ahol feldolgozzák megfigyeléseik eredményeit. Miután mindent megnéztünk, még többet akartunk tudni a távcsőről és a csillagokról is. .— Mit tud a régi távcső? — Nagyon sokat. Ez egy Schmidt-rendszerű, 90 centi- méteres átmérőjű teleszkóp, amelynek gyújtótávolsága 1,80 méter. Ezzel a távcsővel az ég­bolt nagy területét lehet meg- \ figyelni. Egyszerre több objek- ; tűmről — csillagokról, csillag-! rendszerekről, ködökről, halma- S zokról — lehet felvételt készí- | teni. Egy 16x16 cm-es fotó- ; lemezen például sok millió ob- • jektum látható. j — Milyen érzékeny ez a táv- l cső? ! » — Mi a változó csillagokait ■ kutatjuk, azokat, amelyek né- • hány ezertől több millió fényév 5 távolságra varrnak a Földtől. Több tízmillió fényévre vannak például a szupernóvák is, amelyből már 17-et sikerült fel­fedezni ezzel a távcsövei. S hogy milyen sok ez a 17, an-' nak illusztrálására elmondom, * hogy a világ csillagászai — ide I értve a több ezer évvel ezelőtt1 tevékenykedő asztronómusok í feljegyzéseit is — mintegy 300 szupernóvát találtak az univer­zumban. Egyébként az Egyesült Államok Palomár-hegyi ob­szervatóriuma koordinálja a szupernóva-kutatást, s rangsoro­lásuk szerint a piszkéstetöi csillagvizsgáló a világ első öt legeredményesebb obszervató­riuma között szerepel. — Miért olyan fontos a szu­pernóva-kutatás? — Ez a csillagászat legérde­kesebb és legizgalmasabb terü­lete. A világegyetemben a vas­nál nehezebb elemek jelenléte például a szupernova-robbaná- sokkal magyarázható. így so­kan hajlanak arra a feltétele­zésre, miszerint a földi élet egyes fajainak hirtelen kihalá­sa, új fajok hirtelen feltűnése is egy-egy közeli óriási szuper­nóva-felvillanással magyarázha­tó. Ezt az elméletet persze ed­dig még nem sikerült gyakor­lati megfigyelésekkel igazolni. De az bizonyos, hogy közeli szupernóva-kitörés ma is sú­lyosan károsítaná földünk élő­világát. Visszatérve a Schmiöt- re, ez nagyon érzékeny távcső. Ha például Kairóban meggyúj­tanak egy gyertyát, annak a fé­nyét is lehetne vele észlelni, vagy fényképezni. TaláKak egy üstököst — Mit tud még ez a távcső? — Elénk tárja például a csil­lagok fényét. A csillagász szá­mára ugyanis a fény beszél, az mond el mindent: hogy mi­lyen nagy a csillag, milyen anyagi összetételű, s azt is, hogy milyen távolságra van. Néha meglepetéssel is szolgál a távcső és az égbolt. Előfordult már, hogy szupernóvát keresett a csillagász és üstököst talált. — Pedig az igencsak ritka tünemény. — Évente négy-öt üstököst találnak a világon. Hazánkban 30 évvel ezelőtt fedezett fel egy üstököst, s most, ez év márciusában itt, Piszkéstetön találtuk a máso­dikat. Találtak egy üstököst.„. Mindezt olyan természetesen mondja, mintha arról beszélne, hogy egy mozijegyet találtak a főutcán. Megtudtuk még, hogy 1975 augusztusában napközei­be kerül a szóban forgó üstö­kös — amelyet felfedezőjéről Lovas-üstökösnek neveznek — s így majd kisebb távcsővel is látni lehet. Távcső és komputer — És mit tud az új távcső? — Az új Cassagrain-rendsze- rű távcsővel az égbolt egy kisebb területét, úgyis mondhatnám az egyes objektumokat lehet meg­figyelni és fényképezni. Lénye­gében közelhozza az égboltot és így alaposabban megfigyel­hetők a halványabb fényű vál­tozó csillagok és a szupernó­vák, valamint a Tejút-rend- szer szerkezete is. fis még sok mindent tud. Többek között automatikus vezérléssel két irányba is mozdítható, beállít­ható az égbolt egy-egy terüle­tére, amelyre aztán szinte ön­működően visszatér. Van egy másik előnye is: már említet­tem, hogy a csillagász számára a fény beszél, nos ez az új táv­cső egyik szerkezete elektromos jellé alakítja át a távoli csilla­gok és egyéb objektumok fé­nyét, s a hozzákapcsolt kompu­terbe táplálja az adatokat. — Mikor tekinthetünk az ég­boltra ezzel az új távcsővel? — Én már kipróbáltam és kö­zelről láttam, a Jupitert. De a tudományos program csak ké­sőbb kezdődik. Remélem, egy felhőtlen, tiszta tavaszi éjszakán már ezzel a távcsővel is megfi­gyelhetjük a csillagok járását. — A Lovas-féle üstököst is? — Bár az most nagyon mesz- sze van, de talán azt is. — Bocsánat, de a bemutat­kozásnál nem értettük a nevét. — Lovas Miklós vagyok. Márkusa László Vaak — ősi nyuglomban... Ázsia földrajzi központjának közelében, a Száján hegység­ben, több mint 200 000 hektárnyi területen új természetvédelmi területet létesítettek. Szibéria jellegzetes madarai és vadjai a természet ősi, háborítatlan nyu­galmában élnek majd itt. Annak ellenére, hogy a ter­mészeti kincseket hatalmas méretekben hasznosítj ált a gaz­dasági élet vérkeringésében, a Szovjetunió számos vidékén több millió hektárnyi területen őrzik meg a természet nyugal­mát A növény- és állatvilág megóvásában nagy szerepük van a védett területeknek. Az első természetvédelmi területet — az asztrahányit — 1919-ben, két évvel a szovjethatalom meg­teremtése után létesítették. Ma a Szovjetunióban körülbelül 100 védett terület van, köztük olya­nok, mint az Altáji, a Bargu- zini, a Voronyezsi. Ezeket vala­init a Kaukázusi Természet­Vadvédelmi Területet a szak­aberek az egész világon ismé­it. fi Az alaposan átgondolt, terv- ara védelmi rendszabályok ígvalósításának eredménye- nt a Szovjetunióban sikerült i megritkult szárazföldi ál­faj számát növelni, s meg- tani a tengeri állatok állo>- tnyát. így például a cobolyok- t, a szibériai tajga legdrá- >b prémes állatainak a szá- t ma azon a szinten tartják, ekkora a XVII. század wa- zati szempontból legjobb •iben volt — pedig napjaink- \ évenként 200 000 coboly­üt készítenek ki. Nem is ím régen, a század elején a Oly a gátlástalan, mértéket n ismerő vadászat következ­tén csaknem teljesein kipusz- ti 8 ms, HAMVAM 1. MEGLEPETÉS Két kong.esrzusi különbizott­ság vizsgálta hónapokon át Nelson Rockefeller előéletét, vajon alkalmas, e a jelölt az alelnöki méltóságra. Munkájuk eredményét aztán terjedelmes jelentésbe foglalták, amely a következő szavakkal kezdődött: — N. R. tehetős családból származik... E ÉK ESSÉG A FÖLDÖN St. Just városka évzáró ta­nácsülésén parázs botrány tört lei. Egy fontos kérdés felett folytatott vita során két ta­nácstag összeverekedett, majd — miután . az érintett ügyben nem sikerült dűlőre jutni — tizenkét másik városatya is el­hagyta a tanácstermet. Hogy miről folyt a vita? Nos: állítsanak-e karácsony­fát SI. Just főterén a városka lakói számára . .. NOSZTALGIA Infláció, munkanélküliség, hi­ányos közbiztonság. energia- válság ... Amerika tehát a múltba menekül, s a régi szép időket emlegeti. No, nem egyhangúlag. Kis történetek a nagyvilágból Mert például Otto Bettman professzor könyve éppen az év utolsó napjaiban jelent meg. A vaskos kötőt címe: „Azok a szörnyű régi szép napok!” Csak néhányat a derék pro­fesszor adataiból: A New York_i rendőrfőnök jelentése szerint 1830-ben kere­ken negyvenezer bejegyzett prostituált kószált a város ut­cáin. A Central Park tervezője már 1832-ben arra figyelmeztette az illetékeseket, hogy sötétedés előtt ajánlatos lesz bezárni a park kapuit — közbiztonsági okokból. Theodor Roosevelt már vá­rosi tanácstag korában anar­chistáknak titulálta a New York-i villamosvezetőket Mert a tizenhat órás napi munkaidő helyett tizenkét órás szolgálatot merészeltek követelni. 1890-ben az Egyesült Államok farmereinél; negyven százaléka sem házzal, sem földdel nem rendelkezett, cseléd sorban élt. A városi lakosság össizjövedelmé­nek mintegy ötven százaléka élelmiszerekre menit él. Vagyis — összegezi Bettman professzor — a mai csúnya idők még mindig sokkal szeb­bek a régi szép időknél. De kit vigasztal ez? NAGYVONALÉ AN. Ezt a csacska történetet a Yorkshire Pest nyomán me­séljük tovább. Mos. Ethne Bames. az egész­ségügyi minisztérium leedsi cso­portfőnöke bejelentette, hogy az új évben Leeds környékén is hozzáférhetővé teszik a szüle­tésszabályozási. — Persze — tette hozzá a fő­nöknő — egyelőre csak a nyug­díjas korosztályok részére. Is­tenkém. takarékoskodnunk kell, Világos! HABOSTORTA Port Hueneme-i hadbíró- sá ötvenpercas tanácskozás ut bűnösnél; nyilvánította, haavi elzárásra és 400 dollár húgra ítélte Leon Louie-1, a hatengerészet matrózát. i ok: az a huncut Lem gyek szeptember 27-én egy hafetortát vágott az első tiszt fejez.-Az ítélet nem igazságos — moita Leon Louie az utolsó szó>gán. — Csak ártatlan íré- fárcvolt szó, fel akartam vidí­tani! társaimat... Ajíróság az ítélet indokolá­sába a kötelező fegyelmet és a tiszt mundér becsületét emle­gette A tárgyalás fénypontja Soup Sales vallomása volt. A hírestv-komikás a vádlott ta- nújaint lépett a bíróság elé: — •á’yafutá.som során ponttr san 9 253 habostortát vágtak a fejnhez — mondta. — Még­sem czem magam becstelennek. Tala az a baj, hogy elké- nyezták az újoncokat. Mindez sosem fordulhatott volna elő, ha a matrózok nem kapnak ódesséet ebéd után. P. P«

Next

/
Oldalképek
Tartalom