Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-05 / 4. szám
1 szén és szénbányászat jelene és jövője Wéhány évvel ezelőtt még arról tanácskoztak a szakemberek, hogy a kőolaj- és földgáz-lelőhelyek majdani kimerülése után egyáltalán visszatér-e az emberiség a szénhez, a még megmaradó készletek kiaknázásához. A vitára az adott alkalmat, hogy a gyengébb energiahordozókról a nagyobb kalóriájúakra való áttérést eddig sohasem követte visz- szafordulás a régihez, Most, az A973—74. évi energiaválság folyományaként másként történt, amni egyben a vitát is eldöntötte. A szenet ugyanis világszerte „rehabilitálták” folyik a korábbi tervek, elképzelések felülvizsgálata, a széntermelés pedig egyre fokozódik, Űj gépeket, eszközöket konstruálnak, hogy a szén- termelést még intenzivebbé lefessem tenni. Sok országban nem azért nyűitek hozzá ismét a szénkészletekhez, mintha valamiféle új elő- snyét fedezték volna fel a szén- hidrogénekkel szemben, hanem kényszerűségből, Mégpedig a kőolaj és a földgáz nagymértékű áremelkedése miatt, valamint azt figyelembe véve, hogy a szénkészletek földrajzi eloszlása egészen más, mint a szénhidrogéneké, így néhány ország valamelyest mentesülhet a nagyobb kiadások egy részétől, az olajtermelők „ultimátumának” kihatásaitól, Csttkenés ifin nlvekedás Hazánkban az 1960-as évek «lején kialakított energiakoncepció szerint az utóbbi évtizedben fokozatosan kisebbedett a szénbányászat szerepe. A felhasznált szén mennyisége az 1985, évi 31,4 millióról 1975-re 26,5 millió tonnára csökken. A meny- nyiségi változás mellett nagyarányú változás ment végbe a felhasználás szerkezetében is. Ősökként a vasút, a lakosság és ®z ipari fogyasztók szénigénye, & növekedett a villamosenergiaipar szénfogyasztása. Az ener- giaszerkezeí korszerűsödését jelzi, hogy míg 1950—52-ben a szén 75 százalékban fedezte az ország energiaigényeit, addig 1965-re a részesedése mintegy 55 százalékra esett vissza, 1975-ben pedig várhatóan 30 százalék körül lesz, (persze mindezt az egyre fokozódó energiatermelés tükrében kell figyelembe venni). A* energiaszerkezet korszerűsítése a következő éveikben is tovább folytatódik, a szén aránya tovább csakken az energiahordozók között. De ha a széntermelés az eredeti elképzelések szerint esökkehne tovább, az arány 1990-re nem lenne magasabb 10 százaléknál. Az igényeik változása azonban a széntermelésnek ehhez viszonyított növelését teszi szükségessé, ami azt jelenti, hogy a szén aránya 1990-ben még kb. 18 százalékos lesz, az országos össztermelés pedig mintegy 41 millió tonnára emelkedik. Új bányát,laktzeR gtpesüás Äz elmondottaikből kiviláglik, hogy a termelés komoly mértékű felfuttatásaira, nagyarányú fejlesztésére van szükség a szén- bányászatban. Mivel a meglevő bányák fokozatos kimerülésével lehet számolni, korszerű, nagy kapacitású új bányák megnyitásáról kell gondoskodni. A tervek szerinti öt mélyművelésű és egy külfejtésű új bánya telepítésével az 1990. évi igénynek csaknem a felét (Kb. 20 millió tonnát) fedezni lehetne. Az új bánya telepítési javaslatok az oroszlányi, a dorogi, a tatabányai és a borsodi szénterületre terjednek ki, valamint a bükkábrányi ligái ti ejtést foglalják magukban. Az elmúlt évek tendenciáira Jellemzó volt a nem gazdaságos bányák leállítása, a termelés »rőteljes koncentrációja: 1965- ben még 133 bánya működött az országiban, 1970-ben már csak 84, 1975 végére pedig várhatóan csupán 53 marad üzemben. Ezzel párhuzamosan jelentősen növekedett az egy bányaüzemre jutó termelés mennyisége: a mélyművelésű bányákban 750-ról 1300 tonnára, a külfejtéseken 44-ról 27 000 (!) tonnára fokozódott a hozam. A számok további érdekességeket is elárulnak. Többek között azt, hogy a gépi jövesztés aránya 5,9 százalékról 54 százalékra, a gépi rakodásé 32-ről 72 százalékra nőtt az utóbbi tíz évben. Ha azonban mintegy 15 év múlva el akarjuk érni a 40 millió tonna körüli szénkitermelést,' a korszerű gépek egész sorát kell még beszereznünk. A szénbányászatban jelenleg a vágathajtás gépesítésében tapasztalható á legnagyobb lemaradást Enemetitai M’aii BkirÉnytaa Talán ellentmondásosnak tűnhet, hogy az energiakoncepció értelmében tulajdonképpen „visszafogjuk’' a szénbányászatot, ugyanakkor mégis jelentősen növeljük a széntermelést. Tulajdonképpen arról van szó, hogy a jövőben csupán ott fogjuk felhasználni a szenet, ahol gazdaságosan tehetjük meg, akkor viszont igen nagy mennyiségben. Kiderült például, hogy a gyenge fűtőértákű hazai barnaszén és lignit csak erőművekben alkalmas eltüzelésre. Az is bebizonyosodott, hogy érdemes építeni egy olyan óriás erőművet, ami aranyi villamos energiát ad majd, mint a mai össztermelés fele. Az 1980-ag évék elejére a Bükkábrány falu térségében feltárt tetemes lignitvagyonra felépül az ország legnagyobb bányája, és a 2000 megawatt teljesítményű óriás erőmű. Megállapították, hogy a föld alatt mintegy 500—550 millió tonna lignit van, amelyből az erőmű évi 21—22 millió tormát használhat feL Ez a lignitmennyiség több lesz, mint az összes mély- művelésű bánya termelése együttvéve. A lignitréteg egyébként 8—13 méter vastag, és általában 30—50 méter mélyen helyezkedik el. A kitermelést természetesen a legnagyobb fokú gépesítéssel fogják elvégezni. Kém lehet kétséges, hogy ilyen Külszíni fejtés, mennyiségű szén vagyont nem szabad kihasználatlanul hagyni, még akkor sem, ha a kitermelt szén kalóriaértéke messze elmarad a mélyművelésű bányák szeneiétőL Csak meg kell találni a kisebb kalóriaérték melletti hasznosítás módját, ami a szakembereinknek sikerült is. Tovább fejlesztik Zobákot, a mecseki szénmedence legfiatalabb üzemét, amely az 1964. évi termelési rajt óta több mint hatmillió tonna feketeszenet adott A kitűnő minőségű, kokszolható zobáki szénre elsősorban az új blokkal bővülő dunaújvárosi vasmű tart igényt tehát hosszú távon biztos fogyasztóra számíthat. A Mecseki Szénbánya Vállalaton belül is nő a jelentősége, mert a nyolcvanas évek derekára kimerülő Kossuth-bá- nya szerepét is Zobák vesái * át Addigra az eredetileg tervezett napi 300 vagpnos kapacitás másfélszeresére nő. Zabákon jelenleg 570 és 630 méter közötti mélységből küldik napszintre a szenet Az egyik szállító aknánál 750 méter alá nyomulnak, új széntelepeket közelítenek meg a jövő termelése számára. A közismerten kedvezőtlen természeti adottságok, bányaveszélyek leküzdésére, megelőzésére számos intézkedést tettek. A biztonság fokozására ennél az üzemnél 15 millió forintot költenek az év folyamán. így például valmennyi dolgozót ellátnak olyan készülékkel, amely oxigénszegény levegőben is lehetővé teszi a menekülést. Korszerűsítik a hírközlő és riasztó hálózatot, valamint a tűz- és metán-előrejelzés rendszerék ffusisiiharmiinőtél az gtteiimillfó for.nFs A Békés megyei Méretes Szabók és Szűcsok közgyűlése Megyénk egyik legnagyobb ipari szövetkezete a Békés mer gyei Méretes Szabók és Szűcsök, nemrégiben tartotta vezetőségválasztó közgyűlését. Nagy Gábor, a szövetkezet elnöke számolt be a tagság előtt az eltelt négy óv alatt elért eredményekről, valamint a még meglevő hiányosságokról. Bevezetőjében elmondotta, hogy elkészítette a tervidőszakra vonatkozó beruházási programokat. Társberuházóként részt vesznek a Békéscsabán, a Tanácsköztársaság útján épülő modem, a mai igényeknek megfelelő szolgáltatóház építésében. Ez a szövetkezetnek csaknem hatmillió forintjába kerül és várhatóan ez év nyarán adják át rendeltetésének. Ugyancsak a tervidőszakban készült el Orosházán a női méretes szabóüzlet, amely 300 ezer forintba került és megfelelő munkahelyet, valamint szociális körülményeket biztosít az ott dolgozóknak. Hamarosan átadják Gyulán az új férfi méretes szolgáltató üzlethelyiséget is. Az elmúlt években — afeöny nyűipari textilrekonstrukció keretében — Békésen új üzemet építették, amely 200 dolgozónak biztosít munkát. Az üzem évi teljes termelési értéke eléri a 60 millió forintot. Az MSZMP Központi Bizottság határozata foglalkozott a mezőgazdaság fokozott gépesítésével együtt járó felszabaduló munkaerő ipari foglalkoztatásának kérdésével. Ennek szellemében a szövetkezet a kamud Béke Termelőszövetkezetben felszabadult munkaerő foglalkoztatására hurkolóüzemet létesített. Az üzem két műszakban termel, és 80—100 bedolgozót kép« foglalkoztatni Ugyancsak az elmúlt években vásárolták meg Békéscsabára & wolg FÜSZfiRT* telepet 13 millió forintért, ahol központi raktárát alakítottak ki. Négy év alatt jelentős fejlődés történt a szövetkezetben, különösen nagy volt az előrelépés az export bérmunkában. 1971* ben az export bérmunka értéke még alig haladta meg a négy” millió forintot, 1974-ben már megközelítette a 17 millió forintot. Ugyanilyen arányban nőtt a szövetkezet árbevétele. Míá ez 1970-ben összesen 26 és fél millió forint volt, az elmúlt évben már elérte az ötvenmillió forintot. A nagyszerű eredmények elérésében sokat segítettek a szövetkezetnél tevékenykedő szocialista brigádok. Az elmúlt évben a már meglevő hét szocis* lista címet elért brigád mellett újabb hét brigád alakult. A vezetőség sokat tett a dolgozó nők helyzetének javítására. Békésen 100. Kamuton 40 ezer forintot biztosítottak óvodai férőhelyek kialakítására, s ugyancsak 30 ezer forintot biz- tosítottak a gádoros! óvodai férőhelyek javítására, illetve kialakítására. A több gyermekes anyáknak rendszeresen biztosítanak sesgélyt, akik közül hatan nyolcvanezer forint lakásépítési kölcsönt kaptak. A vezetőségválasztő közgyűléseket Békéscsabán és Békésen tartották meg és a választások során mindkét helyen egyhangúlag választották meg az űj vezetőséget. A szöve.kezet elnöki tisztségére, újabb négyévi időtartamra ismét Nagy Gábor kapott bizalmat. B. O. Zolién 15 millió forintot költenek biztonsági lerendezésekre
