Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-31 / 26. szám
A rend és a fegyelem alkotórészei a demokráciának Általában úgy van az ember a panaszokkal, hogy egy ideig magában hordozza. Amikor aztán összegyűlnek, valamilyen formában túlad rajtuk. Természetesen nekem is van panaszlistám, rajta: megalapozatlan beruházások, antihumá- nus intézkedések. Olyan emberek, akik valamiféle sajátos elv alapján a teljesítményüket kizárólag harácsolásra, saját va-, gyonuk növelésére fordítják, olyanok, akik a köz tulajdonát kísérleti modellként kezelik, s olyanok, akik a leg jelentéktelenebb poszton állva is úgy érzik, hogy őket a többi ember fölötti hatalmaskodásra találták ki. Amikor osztályzom a panaszokat, mindig megkülönböztetett figyelmet fordítok azokra, amelyek az úgynevezett kisemberek érdekeit sértik, az életét elkeserítik, hiszen a kis- emióerek közül' való vagyok máig is érvényes odatartozással. A másokat ért sérelem, igazságtalanság mélyen bánt, gyakran keserűséggel tölt el. Amikor egy asszony arról panaszkodik, hogy a 92 forintos téliszalámit 100 forintért számolták fel neki, számomra ez azt jelenti, mintha engem személy szerint csaptak volna be. Amikor az olajkút kezelője sokak füle hallatára azt mondja: „Mit futkosnak ide állandóan az 5—10 literes kannákkal, ahe’yett hogy otthon hordószámra tárolnák az olajat!” Keserűen veszem tudomásul: ez a kútkezelő nagyvonalúan nem a kis kannákban vásárolt fűtőolaj, hanem az autókba töltött szuperbenzin után ítéli meg az embereket és a társadalmat. Felvetődik az emberben a kérdés: ez az ember egyetlen egyszer sem tűnődött még el afölött, hogy ez az ország mégis csak a kisemberek országa. AMIKOR annak a vállalatnak, amelyik a város köz iszta- ságáért felel, egyik felelős beosztású vezetője kijelenti, hogy a szemétszállító kocsik kapacitása nincs kihasználva. Én pe- dik sok társammal együtt soklé fordulnak be. Gyorsan elé- bük ment, s amikor összetalálkozott velük, közéjük vegyült és halkan mondta, ha nem tudhák, a 4-es kockába kell tenni a keresztet. Szentkúti Ernő főjegyző" akkor ért oda, és mogorván rászólt, neki tudnia kell, a szavazóhelyiség környékén nem szabad befolyásolni a választópolgárokat. Varga István könnyedén odaszólt annak, ő csak annyit mondott, hogy keresztet kell tenni a kockába. Útbaigazítást még mindenkinek adhat, azért van ott. S ha a főjegyző az 5-ösbe teszi a keresztet, más azért teheti a 4-esbe. Ettől még nem szakad le senkinek úgy a szíve, mint akkor este azok a plakátok Faludi Géza keze nyomán. , A főjegyző morogva továbbment. Éjfél tájon a társalgó, a kommunisták pártirodája ugyanúgy tömve volt dohányfüsttel, mint emberekkel. Nem kígyózott már a füst. egy tagban állt, mint a ködfüggöny; csak akkor moccant, ha valaki ajtót nyitott. De ha az ajtó becsukódott, megakadt, mint a forrásban levő vízből ömlő gőz, amikor lefedik. Fáradt, csendes szavak fúródtak a tömött füstbe: a sakkozók ösztönösen rakosszor kénytelen vagyok a kuka mellé kiönteni a szemetet, mert azt nem ürítik rendszeresen. Amikor egy cipőipari szakember arról nyilatkozik, hogy a cipők korszerűek, jók, s a feladat inkább az, hogy harcot indítsanak a vásárlók jogtalan reklamációi ellen. Mennyivel joblb lenne, ha inkább olyan lábbelik gyártásával, forgalmazásával próbálkoznának, amelyeket a vevő dicsér és nem reklamál. Mert hiába akar valaki nyugodtan együtt haladni a cipőipar fejlődésével, ha a „fejlett” lábbelije menet közben leesik a lábáról. S egyáltalán, mit gondolnak, mit éreznek az emberek egy ilyen kijelentés után? És az sem vidámít fel egy csöppet sem, hogy az üzletekben alig lehet például olcsó bakfisruhákat, télikabátokat felkutatni, ellenben 3000 forintért minden áruháziban beszerezhetők. Mondom, szándékosan kisebb jelentőségű dolgokat soroltam fel, csak úgy kapásból. Azért, mert a nagyobb jelentőségű ügyekben nem érzem magam illetékesnek, hogy nyilvánosan elítélek valamit vagy esetleg felmentsek. De arra, állampolgári minőségemnél fogva Uletékesnek érzem magam, hogy ne nyugodjak bele a közösség érdekeit sértő hanyagságokba, olyan magatartásokba, amelyek nemcsak hogy teljesen idegenek ennek a társadalomnak az eszméitől, de a társadalomnak a maga türelmes és humánus eszközeivel, komolyan küzdenie kell a burjánzásuk ellen. A munkahelyen, társaságban, az utcán sokszor szó esik a fentebb emlegetett felelőtlenségekről, fegyelmezetlenségekről. — Hát ez elkerülhetetlen. — mondta egyik ismerősöm, amikor szóba hoztam neki a dolgot, s bólogatott hozzá. A hangsúlyt, vagyis amit különösen hangoztatni akart, a bólo- gatásra helyezte: szomorúan, elkedvetlenedve, s talán beletörődve is. Nem tudtam vele egyetérteni. Miért elkerülhetetlen egy telgatták a figurákat, s minden- i ki megrebbent, amikor Ba-! ráth Károly hangja felcsat-S tant. . — Lányok, fiúk, ének! El j ne aludjunk! Pisztolytáskáját, a ruha- • fogasra akasztotta, majd né- • hányán összeverődtek és • nemsokára velük énekelt • mindenki: „...Hej, te bún-■ kócska, te drága, Hej, te ele- ; ven fa gircses-görcsös ága, te ; drága, segíts most!” Csak Varga Istvánnak nem : mozdul az ajka. Figyelte a: nagy faliórát. Leste, mikor S érkezik már a futár az össze- ■ sített választási eredmények- * kel. Az aggasztotta, hogy a : legközelebbi tanyai körzet- • ben, ahonnan bevitték az ur- : nát, mielőtt eljött a község- ■ házáról, a kommunista és a ■ parasztpárt kevés szavazatot: kapott, a szociáldemokraták • alig, a választók zöme a kis- : gazdapártra szavazott. A Pá- : zsithoz tartozó körzet kitett • magáért, alig kapott voksot a : kisgazdapárt. De hát majd az • összes körzet együtt mutat- > ja meg teljesen a helyzetet, s Ösztönösen kopogott ujjaival ■ az előtte fekvő falutérképen. ■ Vajon mi lehet Kurtasoron? : Azt a környéket húsz- és ÓL : venheldasok lakják és néhány • zsírosgazda. (Folytatjuk) S jesébb emberi életre, igazságra és boldogságra törekvő társadalomban? Az eszme klasszikusai soha nem írtak arról, hogy a szocialista társadalom építésén egy idő eltelte után hanyagul, felületesen, önző módon és fegyelmezetlenül kell dolgozni. Ugyanakkor figyelmeztetnek ezek a munkák arra, hogy a demokrácia olyan politikai rendszer, ahol a hatalom a nép kezében van, ami rendet és fegyelmet is jelent. A társadalom fejlesztésében elért eredményekről mostanában kissé pirulva beszélünk és több figyelmet szentelünk a panaszlistákra. A két jelenség között összé- függés van. Az eredmény közös teljesítményünk, teljesen felesleges hallgatni róluk, de az eredmények jogos emlegetése közben látni kell: az eredmény furcsa módon az em'oerek egy részében új és új igényeket, türelmetlenségeket szül másokkal szemben, másrészt mi magunk pedig hajlamosak lettünk a könnyelműségekre, a fegyelmezetlenségekre, kényelmességre. Pedig a társadalmi és az egyéni boldogulás nem a panaszlistákkal egyenes arányban, párhuzamosan valósul meg, hanem a pontosabb, fegyelmezet- tebh, jobb minőségű munkával. Mgrt rend és fegyelem nélkül nem lehet értelmesen dolgozni. Vonatkozik ez a nagy beruházásokra éppen úgy, mint a fűtőolaj-szállításra, s a kútkezelőkre, a cipők minőségére, a szemétszállítás jobb megszervezésére, vagy annak a pontos és lelkiismeretes kereskedelmi felmérésére, hogy körülbelül mennyire van szükség a 3 ezer forintos, és mennyi kell az ennél háromszor olcsóbb bakfis télikabátból. KULCSKÉRDÉSNEK érzem a rend és a fegyelem állapotát. Az emberben, a munkahelyen, a társadalomban. A rend és a fegyelem alkotó részei a demokráciának, nem pedig valamiféle szólam. A nagy munkák rendje és fegyelme az egyes emberek magatartására épül, ami szerintem azt jelenti, hogy az embernek a saját munkájában, sőt, nyugodtan mondhatom: az egész életében érdemben kellene fegyelmezettnek lennie, s maga körül érdemben kellene rendet és tisztességet követelnie. Sok mindent hall, tapasztal az ember. Egyik vidéki utam akalmával a termelő- szövetkezet traktorosa rezignálton jegyezte meg, hogy az elnöknél már nem azt számolják, hogy hányszor jelenik meg ittasan a munkahelyén, hanem azt: hány alkalommal ül józanul az íróasztala mögé. Vajon hogyan tart rendet és fegyelmet ez a vezető saját gazdaságában, s arra is kíváncsi volnék, meddig marad a tsz élén? A rend és a fegyelem magában foglalja a rendetlenséggel, a fegyelmezetlenséggel szemloe- ni egyértelmű magatartást. Aki nem a kialakult és megkívánt normák szerint él és dolgozik, aki mások, a társadalom rovására mesterkedik, azt valami módon felelősségre kell vonni. Nem fejek vételéről van itt szó, hanem a vállalt dolgok megkövete'éséről. Én valahogy úgy vagyok vele, hogy ezek a panaszlisták szoros összefüggésben vannak azzal a fontossági sorrenddel, amit az ember a dolgai között kialakít. EZ A SORREND, a céljaink, sorsunk, képességeink, esetleg szerencsénk szerint alakul ki, de ebben a munka, a ránk szabott, s vállalt feladat soha nem kulloghat a hátsó sorokban. Seres Sándor 5 1975. JANUÁR 3L Több fény Tovább tart Békéscsabán, a Gyulai úti közvilágítás rekonstrukciója. Az ostornyeles lámpákat az út szélesítése miatt a járdához közelebb teszik és az eddigi kétszer 125-ös higanygőzlámpákat kétszer 400 wattosra cserélik ki. Az István király tér torkolatában kiépítendő villanyrendőr területén pedig kétszer 1000 wattos izzók világítanak majd az ostornyeles oszlopokon. Ezen a környéken éjszaka is nappali fényben fog ragyogni a város (Fotó: Demcny) Tárgyalóteremből Rablás és garázdaság miatt került a vádlottak padjára A napokban tárgyalta a békéscsabai Városi Bíróság Lin- gurár Sándor Békéscsaba, Tanya 1922/2. szám alatti lakos bűnügyét. A vádlott volt már büntetve. Legutóbb testi sértés vétsége miatt a Kecskeméti Járásbíróság egyévi szabadság- vesztésre ítélte. A vádlott a bűncselekményt ittas állapotban követte eL Szabadulása után sem változtatott kötekedő magatartásán és italoz i életmódján. A múlt év szeptember 12- én Békéscsabán, az Arany János utcai italboltban italozott. Az esti órákban az italboltból távozó J. Károlyba kötött bele. Kérte, hogy adja át a karóráját. A sértett szép szóval csendesítette. A vádlott erre arcul ütötte, mégpedig olyan erővel, hogy J. Károly a földre esett és elvesztette eszméletét. Ezután se szó se beszéd, lecsatolta a karjáról az órát és eltávozott. Ugyancsak a múlt év október 6-án este az Arany utcai italboltban újabb bűncselekményt követett el. K. Pált minden ok nélkül megütötte. Az ütés erős volt. A sértett megszédült és a bal alsó állcsontja megrepedt. Lingurár ekkor is ittas volt. Október 11-én délután ismét betért az Arany János utcai italboltba. Italozás közben belekötött L. Jánosba. Majd mikor az eltávozott az italboltból, utánament L. János éppen fel akart ülni a kerékpárjára, a vádlott hozzászaladt és arcul, ütötte. A sértett a földre esett és 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. A Városi Bíróság Lingurár Sándort rablás és garázdasággal összefüggésben elkövetett súlyos testi sértés bűntette, valamint visszaesőként elkövetett könnyű testi sértés büntette miatt halmazati büntetésként 2 év és 6 hónap szabdságvesztésne ítélte. Mellékbüntetésként 3 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A szabadságvesztést fegyházban kelj letöltenie, és feltételes szabadságra nem bocsátható. Ezenkívül kényszerelvonókezelésre is kötelezte a bíróság a vádlottat. Az ítélet jogerős. BÉKÉSCSABA, I. CSEKÉPGYÁR térti es női munkavállalókat vesz fel. Orosházi u. 32. 434722 A KNER NYOMDA F E L V E S Z NŐKÉT betanított munkakörbe és FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT. Jelentkezni: Békéscsaba, Lenin u. 9., terv- és munkaügyi osztály. 434454
