Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-30 / 25. szám

Munhásszemmel TELEVÍZIÓ j BUDAPEST: 17.28 Műsorismerte­tés. 17.30 Hírek. 17.35 Szép vagy... NDK rövidülni. 17.35 Elősző her lyett... A látás hatalma c. film­sorozatról. 18JS Hol vagytok, ri régi játszótársak? VI. rész: A laka­tos. 13.40 Mi és a nagyvilág. X. rész: Az „árrobbanás". 19.os Reklámmű­sor. 19.15 Eteti mese. 19.30 Tv-hlradó. 20.00 Egy óra múlva itt vagyok. Tv­lilmsorozat. XII. A kelepce. 31.40 „Felénekelt” szikla ... 22.18 Tv­híradó — 2- 22.25—Kb. ss.oo Műkor­csolya E3B. Férfi szabadon válasz­tott ' gyakorlatok. BUKAREST: 1530 Tv-iskola. 15.40 iskolai antológia. 10.35 A szocialis­ta országokból. 16.45 Tv-egyetem. 17.40 Mezőgazdaság. 18.ao A legki­sebbeknek. 18.30 Tv-hiradó. 19.00 Tv-ankét. 19.30 Rajzfilmek. 20.50 Könnyűzene. A Román Televízió Szerkesztősé­ge a müsorváltoztatás jogát fenn­tartja! BELGRAD: 16.35 Magyar nyelvű tv-napló. 1730 Mérleg pontos mé­réshez —• adássorozat, gyermekek­nek. 18.15 [Szórakoztató zene. 18 35 Szó és betű. 30 00 Farkas a farka­sok között — drama sorozat, 21.00 Nyitott képernyő. 22.00 Koppenhá­ga: Műkorcsolyázó Európa-bajnok­ság. MÁSODIK MŰSOR: »09 Kör — tájékoztató adás. 20.45 Eöld jelzés. 20.55 Huszonnégy óra. 21.15 Vendég­ségben a zenekarnál. RÁDIÓ AIXANDÖ MŰSOROK: KOSSUTH RADIO: 4.30 Hírek. Időjárás. 4.33 Zenés műsor. 5.00 Hí­rek. 5.30 Krónika. 5.45 Falurádió. 6.00 Hírek. 6.30 Hírek. 7.00 Krónika. 7.10 Körzeti Időjárás. 7.30 Üj könyvek. 8.00 Hírek. 8.0$ Műsorismertetés 10.00 Hírek. Lapszemle. 12.00 Hírek. 13.00 Hírek. 16.00 Világgazdaság hí­rei. 17.00 Hírek. 19.00 Esti krónika. 19.30 Hírek. (Csak vasárnap). 90.00 Hírek. (Csak vasárnap). 21.00 Hírek. 82.00 Hírek. 94.00 Hírek. 0.88 Him­nusz. 0.55 Hírek. (Csak szombaton) PETŐFI RADIO: 4.30—8.05 Azonos a Kossuth rádió műsorával. il.OO Hírek. 13.00 Hírek. 13.47 Vizállásje ientés. 14.30 Hírek. 15.30 Hírek. 16.0« Hírek. (Csak vasárnap), is.30 Hírek. 17.30 Hírek. 18.00 Hírek. 19.54 36 éj­szakát. gyerekek! 20.00 Esti króni­ka- H. 23.00 Hírek. KOSSUTH RADIO; 8.22 Mezők, falvak éneke. 8.42 A győzelem felé. I. 9.22 Rossini: Különös félreértés. Közb. 10.05 Iskolarádió. n.07 Bach: D-dúr szvit. No. 4. 11.28 Magyar remekírók. 12.35 Melódiakoktél. 13.40 Mesekönyvek világa. 14.00 Opera­négyesek. 14.20 Zongoramuzsika. 14.39 Iskolarádió. 15.10 Zengjen a muzsika. 16.05 Külföldről érkezett. 16.25 Csajkovszkij: b-moll zongora- verseny. 17.05 Zenésjáték-részletek. 17.25 Szemünk fénye. 17.50 Liszt- müvek. 18.06 Vészi Endre: Kacsa- sült délelőtt tízkor. 19.25 Kritiku­sok fóruma. 19.35 Népdalok, cigány­dalok. 30.00 A pódiumon a Band együttes. 21.10 Casanova utolsó ró­zsája. 21.36 Schumann: m. „Raj­nai” szimfónia. 22.20 Tíz perc kül­politika. 22.30 Kórusművek. 22.50 Meditáció. 23.00 Tánczane. 23.30 'Tánczene. 33.30 Schubert: B-dúr vonósnégyes. 0.10 Bili Evans zon­gorázik. PETŐFI RADIO: 8.06 Emil Gilelsz felvételeiből. 9.03 operettrészletek. 9.30 Munkásklub. il.50 Jegyzet. 1200 A XX. század zenéjéből. Közb. 12.43 Miskolci stúdiónk jelentkezik. 14.00 Kettőtől hatig. 18.10 Csak fiatalok­nak. 19.13 Rádióhangversenyekről. 19.43 A ritka fémek világából. a0.23 Tordon Ákos: Snidling az ablak­ban. 21.18 Dalok. 21.40 Emlékezetes találkozások hangképei. 22.00 Hang­versenynaptár. 22.15 Operettrészle­tek. 23.19 Operalntermezzók, 23,30 Népi zene. MOZI Békési Bástya: fél 4-kor: Vltya iskolába megy, fél 6-, fél 8-kor: Piknik a Sasok hegyén. Békéscsa­bai Brigád: Bekötött szemmel. Bé­késcsabai Szabadság: Őszi virágok. Békéscsabai Terv: A lopakodó hold. Gyulai Erkel: szalad, szalad a kül­város. Gyulai Petőfi: 3-kor: A be­tyárkapitány, 5- és 7-kor: Tlbbe és a szervezet. Orosházi Béke: Kaba­ré. Orosházi Partizán: Utolsó per­cig. Szarvasi Táncsics: Játszd újra, Samt SZÍNHÁZ Január 310-án/ csütörtökön délután 3 órakor Békéscsabán; BANK ban Felnőttoktatás előadása Január 3á-án, csütörtökön este 7 érakor Békéscsabán: BANK BAN Bérletszünet volt a kisgazdapárt, a parasz­tokat pedig meg lehet azzal téveszteni, hogy az ő pártjuk mindig a kisembereket védte. Ezért kreálták ezt a jelszót: „Bort, búzát, békességet”. Alig vették észre a válasz­tási előkészületek közben, hogy a fecskék régen elván­doroltak és a fák lombjai na­gyon megritkultak. Arra kezdtek figyelni, hogy oly­kor az esti, a reggeli órák­ban köd ereszkedik alá s bor­zongató nyirkosság telepszik meg ideig-óráig. A hajnalokba nyúló tanács­kozásoktól Varga István szür­ke szeme beesett, sokszor már alig bírta nyitva tarta­ni. Egyik este korábban ment haza és le akart feküdni, de Erzsi nem engedte, várja meg, amíg készít jó hajában sült krumplit, hiszen hetek óta csak kutyafuttában eszik. Hát jó, megvárja, és az asz­talhoz ült. Erzsi arra lett fi­gyelmes, hogy kis idő múlva a gyerekek lábujjhegyen mentek ki a konyhába s a nyíló ajtón horkolás kúszott ki. Amikor megsült a krump­li, költögette, de nem ébredt fel, meg is rázogatta, de csak a feje himbál ódzott ide-oda a homloka alá dugott karján. Zsibbadt karja ébresztette fel éjfél után. Erzsi ott ült akkor is mellette, a sült ■krumpli pedig meredten göm­■ bölyödött a tálban. Egyet a ■ szájába tett, azután ruhástól: az ágyra dóit Reggel az egészet jól besóz- • ta, gyorsan bekapkodta és * máris menni akart. Erzsi átka- : rolta a vállát, hogy ne siessen ; annyira, csak nem megy olyan : ronda szakálasan, borotvál- ■ kozzon meg Varga István ajka mosolyra ! húzódott, majd szeme végig- : siklott Erzsi nyurga testén és : hosszant átölelte. Aztán a fal- • ba vert szegre akasztott tükör- • be nézett, megtapogatta két- ; napos tüskéit és elővette a bo- : rotvaszappant. ■ Ezen a napon a központból ■ futár érkezett. Vastag papírú • borítékot hozott a lap szer- * kesztőjének. Miután Varga • István bicskával felvágta a ■ borítékot, ólomklisé bújt ki ] belőle, mely a választáson : induló pártok listáinak meg- : felelően kockákra volt bontva : és egy kéz a 4-es kockára : mutatott, s mellette pedig ez j a szöveg: „Ide tedd a kérész- i tét”. — Kitűnő! — emelte ma- jj gasba mind a két kezét Var- • ga István, majd felkereked- • tek és lesiettek a nyomdába, • mert csütörtök volt és más- : nap már meg kellett jelennie [ az újságnak a piacon. (Folytatjuk) s fiz anyagtakarékosságról A sajtó közölte azokat az irányelveket, amelyekben az MSZMP Központi Bizottsága összefoglalta XI. kongresszusá­nak legfontosabb feladatait So­kan elolvasták az irányelveket, beszélgettek a terjedelmes do­kumentumról, amely későbbi életünket, boldogulásunkat meghatározza. És ez nem kö­zömbös senki számára. A mun­kásoknak éppen olyan fontos, mint dolgozó parasztságunknak vagy értelmiségünknek. Vélemé­nyük jelentős, s súllyal esik a mérleg serpenyőjét«. íme három munkás vélemé­nye a takarékosságról. Felhasználják a hulladékot is A MEZŐGÉP mezóberényi gyáregységében mintegy 350-en dolgoznak. A forgácsolóüzem esztergályosa Tóth János. Vas­öntő a szakmája, öt éve átkép­zésként került az üzemrészbe. A munkásmozgalomban 22 éve vesz részt. Esztergagépében hatalmas munkadarab forog. Kézfogásra csuklóját nyújtja, miközben olajos tenyérét elfordítja. Arról beszélgettünk, hogy ő, az esztergályos, hogyan értel­mezi az irányelveknek azt a részét, amely a takarékosság kérdéseit árinti. — A takarékosság az anyag- gazdálkodással kezdődik. Ná­lunk már történtek részintézke­dések a takarékosságot illetően. A munkadarabokat pontosan szabva kapjuk, a ráhagyás szin­te minimális, így kevés hulla­dék keletkezik. Éz azért is jó, mert az alkatrészek megmun­kálásához kevesebb időt haszná­lunk Jel, a hűl’ a-dékhányadunk kiseb'b, s így a drága szerszá­mokat is kíméljük. Beszélgetésünk során kide­rült, hogy tömeges lemezmun- káiknál már nem ilyen kedvező a helyzet. Ott még sok a hul­ladék, mert a kör alakú idomo­kat négyszögletes elemekből szabják. A gyáregység korábbi FAÉRT-, ÁFÉSZ-, TÜZÉP-TELEPEK, FIGYELEM! 1975. I. negyedévre még 1500 tonna mennyiségű MSZ 25-ÖS ÉGETETT DARABOS FEHÉR MÉSZ LEKÖTHETŐ. Vasúti szállítást az ország bármely részére biztosítunk. Telefon: Bp. 153-689. Pest m Szóig, és Csomagoló Vállalat. 3973 terveiben ugyan szerepelt, hogy! a lemezhulladékból ventillátor­lapokat készítenek, de valami-1 lyen okból e terv meghiúsult. Viszont a hulladék hasznosí­tásának más módját választot­ták: a helyi fémipari szövet­kezettel — megállapodás szerint — közösen átvizsgálják a két termelőegység hulladékát, s ami használható, kiválogatják és fel­dolgozzák. Ezzel is több tízezer forintot szeretnének megtakarí­tani. A hatékonyabb gazdálkodás­hoz és a takarékossághoz a gyáregység vezetői véleményké­rő lapon igényük a dolgozóik se­gítségét — Az irányelvekben a taka­rékosságról rögzítetteket végre kell hajtani. Ahhoz viszont szükséges, hogy a vezetők konk­rét javaslatokat kapjanak tőlünk, munikásoktoL Csak együttesen oldhatjuk meg a feladatokat Hogy mikorra valósul meg? Az időt megjósolni nem tudom, de ha a nyugodt, tervszerű és a jól szervezett munkát ösztönzőkkel is elismerik, biztosan hamaro­san jelentkeznek az első ered­mények. És ez azt bizonyítja majd, hogy sikerült valameny- nyit megtakarítanunk és jobban dolgoznunk. Műszakonként 450 pár zoknival több A Gyulai Harisnyiagyár Kos­suth Lajos brigádjában dolgo­zik Szelei Jámosné gépikötő. A gyár technológiai hulladéka évente mintegy 9,3 százalékos. A kötőnővel is a takarékosság­ról beszélgettünk. — Önöknél lelhetne takarékos­kodni? — Lehet, természetesen, hogy lehet — bólogatott Szelei Já- nosné. — A napokban beszél­gettek a Ibrigádvezetők és a mű­vezetők arról, hogyan tudnák a hulladékot 6,5 százalékra le­csökkenteni. — A takarékosság bizony a zsebünket is érinti. Nyugodtan mondhatom, hogy most ezzel a kérdéssel mindenki foglalkozik. Nekem az a javaslatom volt, hogy a csávókról az anyagot tel­jesen használjuk fel, s a fonal­végeket gondosan dolgozzuk ösz- sze. Korábban minden csévén néhány deka fonal maradt. S rögtön- egy kicsit számol­gattunk is. Eddig egy kötőnő műszakonként 60—65 deka­gramm anyagot hagyott a nyolc gépének 64 csévefején. Egyen­ként ez talán nem is sok, de éves viszonylatban jelentős. Nagyságát még csak növeli, hogy — három műszakban — mintegy 30-an dolgoznak hason­ló munkakörben. Számolgatá­sunk szerény végeredménye: nyolc óra alatt — műszakon­ként — mintegy 450 pár zokni­val készíthetnénk többet. S ez éves viszonylatban már nem is szerény megtakarítás. Különö­sen akkor, ha figyelembe vesz- szűk, hogy a nyugati import alapanyagból hárompercenként készül el egy pár zokni. Az üzem kollektívája a mi­nél jobb minőség elérésére tö­rekszik. Éppen ezért a selejt- termékeket kibontják és újra feldolgozzák a többi feldolgozha­tó anyaggal együtt, ami eddig hulladéknak számított. __ Nagyobb figyelemmel csök­kenthetjük a tűtöréseket is és spórolhatunk a villanyárammal, ha nem dolgoznak feleslegesen a gépek — állapította meg Sze­lei Jánosné. — Ha mindezek valóra válnak, akkor ezek je­lentősen javítják a gyár ered­ményeit és nekünk is több jut majd a megtakar: tásbóL . .. csak öt perc ... A 31 esztendős Keiler János a Békéscsabai Bútoripari Szö­vetkezet asztalosa. A szövetke­zet nagy mennyiségű import fű­részárut és bútorlapot dolgoz íel termékeiben. — Hogyan tudnának spótolni az alapanyagokkal? — A takarékosságban legje­lentősebben a szövetkezet szabá­szata érintett. A pontosra vá­gott anyagoknak a szalagon már kisebb a selejtlehetősége. A sza­lagon dolgozóknak pedig az a célja: selejtet ne „gyártsanak”. Ez idáig többé-kevésbé sike­rült, annál is inkább, mert a selejt közös zsebre megy. A munkafegyelem és a technoló­giai fegyelem megtartásával munkánk minősége javulhat és a takarékosság is jobban ér­vényre jutna. Elmondta, hogyan „úsznak” el súlyos ezrek amiatt, hogy a gé­pek perceken keresztül üzemel­nek üresjáratban, mert a dol­gozó nincs a gép mellett Elgondolkoztató példaként em­lítette a rádióban elhangzott jegyzetet: ha az ország vala­mennyi termelőgépének kihasz­náltsága naponta csak öt perc­cel emelkedne, akkor ez a nép­gazdaságnak évente mintegy 15 milliárd forint többletbevételt eredményezne. A fiatal asztalos elmondta még: ha a technoló­giai fegyelmet jobban megtar­tanák és éreznék azt, hogy van vetélytárs, biztosan jobban ta­karékoskodna mindenki. A fö­lösleges és a sokszor tervsze­rűtlen anyagmozgatás megszün­tetésével a termékek minőségét is megóvhatnánk. Szekeres András 1975. JANUAR 30.

Next

/
Oldalképek
Tartalom