Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-29 / 24. szám

ErVtoleai« anyagi megbeeaülé» Újításokból 670 ezer forint éves megtakarítás Táros az ipari fejlődés álján A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat dolgozói ta­valy 125 újítási javaslatot nyúj­tottak be, amelyekből 57 már megvalósult, 43-at pedig kísér­let után bírálnak el. Az elfoga­dott újításokért a vállalat mint­egy 85 ezer forintot fizetett ki, az éves megtakarítás pedig csak­nem 670 ezer forint. A legtöbb — összesen 46 — újítási javaslat a békéscsabai Il-es számú téglagyárból érke­zett, az élenjáró egységekhez tartozik még a vállalati központ 17, a szentesi III-as számú tég­lagyár 16 és a békéscsabai cse­répgyár 12 javaslattal. A dolgozók közül különösen kitűnt Varga Sándornak, a bé­késcsabai II-es számú téglagyár művezetőjének a gáz hőenergiá­jának gazdaságosabb felhaszná­lását elősegítő újítása, melynek alapján az éves vállalati megta­karítás 251 ezer forint. Bronz István és Bakos Gellért, az eleki téglagyár lakatosai a nyerstégla­gyártó présen alkalmazott újí­tással mintegy 170 ezer forint megtakarítást értek el. A bé­kési téglagyárban Mezei Ist­ván és Soós Lajos lakatosnak az agyag nedvesítésének újszerű megoldására tett javaslata mun­kaerő-megtakarítást jelent. Ä mezőbovácsházi ÁFÉSZ el-' Uátási körzetében 18 ezer lakos él. Régi kívánságuk és óhajuk teljesül be most csütörtökön, január 30-án Mezőkovácsháza új szövetkezeti áruházának — a Mozaik Áruháznak — megnyi­tásakor. A Mozaik név találóan jelzi, hogy a járás új büszkesé­gére költött 22 millió forintot a szövetkezeti tagok valóban, mint egy mozaikképet, szinte forintonként rakták össze évek hosszú során át befizetéseikkel. A kétszintes új mezőikovács­házi áruház alapterülete mint­egy kétezer 200 négyzetméter. Ebből a földszinten — ahol egy ABC-típusú élelmiszer osztály áll majd a vásárlók rendelkezé­sére — a 2200 négyzetméterből 890 négyzetméter jut. Az élél- miszerosztályhoz egy 22 négy-1 ssetméteres hűtőraktártér csatja-! A vállalatnál vannak olyanok is, akik az évék során már szá­mos hasznos újítási javaslatot adtak be. A rendszeres újítók csoportjába tartozik többek kö­zött a békéscsabai Il-es számú téglagyárban Molnár László, Légrádi István, Lugosi Gyula és Marik János lakatos, Adamik András motorszerelő, Bódi Gyula villanyszerelő, Kaiszler János művezető, a békéscsabai cserépgyárban Pribolyszki Má­tyás művezető, a vállalat köz­pontjában Körösi András terve­ző, Varga Imre termelési cso­portvezető, Tímár Péter és Laczkó János energetikus, a szentesi téglagyárban pedig Leskó János tmk-vezető és B. Nagy József mérnök. A vállalat az újítómozgalmat ankétok rendezésével, tanul­mányút szervezésével és az újí­tók erkölcsi elismerésével is elősegíti. A szakvéleményezők­kel szemben követelményeket támaszt és az eredményes mun­kát díjazza. Egyre inkább az a törekvés, hogy az elfogadott újítások mielőbb készüljenek el és azokban a gyárakban, ame­lyekben eredményesen alkal­mazhatók, azonnal vezessék be. kozák, míg az riadótérben 8 hű­tőberendezés biztosítja az élel­miszerek frissen tartását. A Mozaik Áruház emeletén a cipő, a ruházati és a vas-műsza­ki osztály kapott otthont. Ide az árut teherliften szállítják, a gyors kiszolgálást pedig 10 pénz­tár segíti. Az áruházban külön büfét is üzemeltet majd az ÁFÉSZ. A kétezer 200 négyzet- méter területen egyébként mint­egy 370 négyzetmétert „kaptak” az irodák, a női és a férfiöltö­zők, illetve fürdőik, amikre már csak azért is nagy szükség volt, mert az áruház összesen 80 dol­gozót foglalkoztat. A tervek és előzetes becslé­sek szerint a Mozaik Áruház a nyitás utáni első években 90— 150 millió forintos forgalmat bo­nyolít majd 14—18 millió forin­tos árukészlettel. Hogy a város és az ipar kö­zött valamiféle kölcsönhatás áll fenn — kár lenne tagadni. Mert igaz egyfelől, hogy az igazi vá­rostelepítő erő az ipar, de igaz az is, hogy a város — rendelke­zésre álló munkaerejével első­sorban kiépítettségével, nem utolsósorban — maga is vonzza, magához szippantja az ipart. így van ez megyénk székhe­lye, Békéscsaba «etében is. A város, amely 1972-ben is majd­nem minden hetedik Békés me­gyeinek adott már otthont, üze­meiben, gyáraiban a megye ipa­rában dolgozók mintegy 33 szá­zalékát foglalkoztatta. Ugyanitt — Békéscsabán — kezelte a me­gye ipari foglalkozású dolgozói­nak egyharmada a megye ipari állóeszközeinek csaknem 38 szá­zalékát, illetve működtette a gépek és berendezésék több mint egynegyedét. Száz forintot 82 bői A városi pártbizottság a kö­zelmúltban aktívaértekezleten vette számba Békéscsaba ipa­rának IV. ötéves tervidőszaki eredményeit. Mert volt is mit számba venni. A városban ugyanis az utóbbi esztendőkben meggyorsult a gazdasági növe­kedés üteme. Ez az ütem az el­múlt évben nemcsak az 1973. évit, hanem a vállalati tervek­ben előirányzottakat is megha­ladta,. Különösen nagy léptekben ha­ladt előre a gazdasági fejlődés­ben a megyeszékhely ipara. A szocialista ipar álló- és forgó­eszköz-állományának értéke így már a 8. milliárd forint felé kö­zeledik. örvendetes, hogy a be­ruházott összegek egyre jobban hasznosulnak és a körültekin­tőbbé vált fejlesztési politika eredményeként általában a ter­vezettnél hamarabb térülnék meg. Az előbbiek eredményeként 1974-ben az ipari beruházáso­kat időarányosan csaknem 10 százalékkal teljesítették túl. Ez­zel egy időben jelentősen meg­növekedett a munka termelé­kenysége is, olyannyira, hogy a vállalatoknál 1974-ben elért ter­melésnövekedésnek csaknem 83 százaléka köszönhető a rendel­kezésre álló munkaidő jobb ki­használásának. Összességében a város ipari üzemeiben az elmúlt négy év sarán az élő munka és a befektetett eszközök haté­konysága mintegy 33 százalékkal javult, s a tavalyi évben már alig 82 forintba került átlago­san 100 forint értékű termék előállítása Békéscsaba iparában. Sajnos a valóban figyelemre méltó eredmények mellett olyan hiányosságokat is „újratermelt” ez az ágazat, amelyek mellett szintén nem mehetünk el szó nélkül. Hiszen ezek a hiányos­ságok okozták végső soron azt is, hogy a termelőüzemek egy­ötöde nem tudta teljesíteni ta­valyi feladatait. Az okokat vizs­gálva elsők között még mindig az elhúzódó beruházásokat, a laza munkafegyelmet, az ala­csony színvonalú műszaki fej­lesztést, az elavult munka- és üzemszervezést, a normakarban­tartás elhanyagolását kell meg­említeni. v Nem kisebb hiba a előzőtekben felsoroltaknál az sem, hogy a jól képzett szakembereket a jelzett üzemekben nem a ké­pességeiknek megfelelően fog­lalkoztatják. Még közelebbről: Békéscsaba jó néhány termelő­egységében pazarló módon bán­nak a szellemi erővel. Hogy a hibák boncolgatása után ismét a ,.napos” oldalra térjünk, állapítsuk meg: a le­hetőségekhez, a váltakozó élénk- ségű bel- és külföldi kereslet­hez legjobban a minisztériumi iparnak sikerült alkalmazkod­nia. Élen a Kner Nyomda A kedvezőtlen jelenségektől eltekintve a város minisztériu­mi iparában az előirányzatok túlteljesítése rendre találkozott a népgazdasági igényekkel. To­vább lépve eímondhatjuk, hogy Békéscsaba iparában súlyánál fogva az élelmiszeripar játssza a döntő szerepet. Az ágazat az elmúlt esztendőben — az állan­dósuló alapanyaggondok, illet­ve a zöldség- és gyümölcster­melés lassú fejlődése ellenére is — egy százalékkal túlteljesítet­te termelési és nyereségtervét is. A IV. ötéves tervidőszak első négy évében a hűtőipar megkét­szerezte, a baromfifeldolgozó ipar 40, a konzervipar 25, a ga­bonafeldolgozó pedig mintegy 10 százalékkal növelte termelését. A rangsorban a második he­lyet a megyeszékhely iparában a könnyűipar foglalja el. Ez az ágazat ugyan az élelmiszeripa­rénál mérsékeltebb fejlődést ért el, de lendülete még így is az átlagot meghaladó: a vizsgált négy év alatt több mint 50 szá­zalékkal emelte termelését. Szektoron belül élen a Kner Nyomda áll a termelés fejlesz­tésében. a', A békéscsabai Kner Nyomdia ■— a városi bútoripar csaknem 77, a Férfifehémemű-gyár több mint 38, a Kötöttárugyár 26 szá­zalékos termelés-növekedését a ciklusban többszörösen felülmúl­va — mintegy 243 százalékkal termelt többet a megelőző idő­szaki eredményeinél. Ebbe a sorba kívánkozik még az az ér­dekesség, hogy a Pamuttextil- művek békéscsabai gyára el­avult gépparkjával még mindig piacképes kelmét képes előállí­tani. A megyeszékhely iparában a vas- és gépipar igazán nem tar­tozik a nagy múltú ágazatok kö­zé. Mindenesetre a tervidősza­ki fejlesztések jól szolgálták en­nek az iparágnak a megerősíté­sét a városban. A vas- és gép­ipar így az átlagot is felülmúl­va mintegy 40 százalékkal tud­ta termelését négy év alatt nö­velni, miközben az exportját megötszörözte. Csak felsorolásszerűen részle­tezve: a békéscsabai Forgácsoló új üzembe telepítve is több mint 21 százalékkal, a Híradó­technikai Vállalat gyáregysége 55 százalékkal, a Hajtómű és a Vasöntöde 33—33, a Vegyes­ipari Vállalat pedig csaknem 60 százalékkal több terméket adott a népgazdaságnak, mint négy évvel korábban. Űj ipari egység is alakult ez idő alatt az ága­zatban; az Északi Járműjavító 200 fővel kihelyezett üzemet ho­zott létre a kisvasút megszün­tetésével felszabadult fűtőház műhelyeinek hasznosításával. 2500 lakás» építenek Iparról lévén szó, külön feje­zetet érdemel az építő- és építő­anyag-ipar. Annál is inkább, mert az írásunk elején szóba ke­rült a beruházások kivitelezésé­nek örvendetes felgyorsulása. Nos ebben a megyeszékhely építőiparának fontos szerepe van. A legutóbbi években ugyanis az építő- és építőanyag- ipar termelésében jelentősen megnőtt a nagyüzemi koncent­ráció és így az építkezések szer­vezettségében, különösen a ter­melő beruházások megvalósítá­sában a vártnál gyorsabb fejlő­dés következett tat Leglátványosabb eredmények érthetően a lakásépítésben szü­lettek. A tavaly átadott 600-zal együtt a város építőipara eddig összesen 2500 lakást épített fel a tervidőszak öt évére előirány­zott 3000-ből. Ugyancsak az el­múlt esztendőben fejezték be az új cserépgyárat is, amely már az első évben 31 millió cserepet állított elő a tervezett 17 millió­val szembe Vállalatonként! bontásban azt kell elmondanunk: azzal együtt, hogy az iparág termelékenysé­ge javult, csőikként a minőségi kifogásolások száma, az állami építőipari vállalat 1974. évi ter­vét túlteljesítette. A tanácsi épí­tőipari vállalat pedig megnöve­kedett gondjai ellenére is 58 szá­zalékkal termelt többet, mint négy évvel korábban. Itt említjük még meg azt is, hogy az Ingatlankezelő Vállalat megkétszerezte, a MEGYEVILL 36 százalékkal, a Tervező Válla­lat 45, a Kertészeti Vállalat 88, a Víz- és Csatornamű 43 szá­zalékkal emelte termelését a vizsgált időszakban, vagyis az épülő lakások infrastruktúráját biztosító vállalatok is lépést tar­tanak a városi iparfejlődéssel. Az eredmények elemzése ter­mészetesen nem lehet teljes, ha nem szólunk a vállalatok szo­cialista brigádjainak szerepéről. E helyütt azonban ettől mégis eltekintünk, mivel a brigádok tavalyi tevékenységéről lapunk egy másik cikkében adtunk rész­letes tájékoztatást. Egy százalék = 55 millió A szocialista brigádokról még­is jegyezzük meg, hogy ami az elkövetkezendő években — a IV. ötéves terv befejező esztendejé­ben, illetve az V. ötéves terv esztendeiben — a szocialista dol­gozó kollektívákra feladatként hárul, semmivel sem lesz köny- nyebb és kevesebb, mint amit a IV. ötéves tervidőszakban kel­lett mindeddig magukra vállal­niuk. A kongresszusi irányelvek is­meretében is csak azt mond­hatjuk, hogy az iparfejlesztés­ben a hatékonyság, a termelé­kenység növelésében, a gazda­ságosság fokozásában a szocia­lista brigádok ismét nagyon so­kat tehetnek népgazdasági cél­jaink megvalósításáért. Elég, ha csak azt említjük meg, hogy a város iparában egy­százalékos anyagmegtakarítás 55 millió, egyszázalékos munka­megtakarítás 12 millió forinttal egyenértékű. Befejezésül pedig még annyit —■ ami miatt egyébként a té­mával külön foglalkoztunk —, a megyeszékhely iparának ered­ményei a bevezetőben ismer­tetett arányok következtében erősen befolyásolják az egész megye iparfejlődését is. Nem mindegy tehát, hogy ez a vá­ros — Békéscsaba — milyen léptekkel halad az ipari fejlő­dés útján! Kőváry E. Péter FAÉRT-, ÁFÉSZ-, TÜZÉP-TELEPEK, FIGYELEM! 1975. 1. negyedévre még 1500 tonna mennyiségű MSZ 25-ÖS ÉGETETT DARABOS FEHÉR MÉSZ LEKÖTHETŐ. Vasúti szállítást az ország bármely részére biztosítunk. Telefon: Bp. 153-689. Pest m. Szóig, és Csomagoló Vállalat. 3973 FIATALOK! A Fővárosi 4. ». építőipari Vállalat beiskoláz fiatalokat szakmunkástanulónak az 1975—76-os tanévre, a következő szak­mákban: kőműves, ács-állványozó, bádogos, épületburkoló, tetőfedő, műköves, vasbetonkészítő, épületasztalos, fapadlózó, műanyagburkoló, villanyszerelő, víz- és gázszerelő, vas- és fémszerkezet-lakatos, szobafestő és mázoló. A vidékről beiskolázott tanulóknak tanulóott­honi ellátásáról gondoskodunk, továbbá ösztön- 1 díjat, munkaruhát, szerszámot és különféle ked­vezményeket adunk. A kőműves, az ács-állvá­nyozó és a tetőfedő tanulók az említett kedvez­ményeken kívül havi 200 forint ösztöndíj-kiegé­szítésben is részesülnek. Az a tanuló, aki vállalatunknál társadalmi szerződést köt, havi 250 Ft-tól 500 Ft-ig terjedő társadalmi ösztöndíjat is kap. Jelentkezhetnek olyan fiatalok, akik most vég­zik az általános iskola nyolcadik osztályát, va­lamint. akik még nem töltötték be a 17. élet­évüket. A jelentkezést tartalmazó levelet a kö­vetkező címre kérjük beküldeni: Fővárosi 4. sz. Építőipari Vállalat személyzeti és oktatási osz­tálya. 1450 Budapest, postafiók 34. Személyes jelentkezés a tanulóotthonban: Budapest, Vili., Bláthy Ottó u. 6-8. IfWés; csgtgrtSkSii Új szövetkezeti áruház Mezőkovácsházán

Next

/
Oldalképek
Tartalom