Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-29 / 24. szám
MÄ: varos, az IPAR5 FEJLŐDÉS ÜTJAN <3. oldal) NEVELESI ÉRTEKEZLET UTÁN ÉS ELŐTT (4. oldal) TOVÁBB JAVUL A BETEGELLÁTÁS (5. oldal) Az aktivista felelőssége Idézek egy mondatot, amelyet a közelmúltban egy pedagógus pártszervezet taggyűlésén hallottam. Így hangzott: „Eljutottunk volna-e a szocializmus epí léséiben akár csak az első vitákig, az első eredményekig, ha a párttagok túlnyomó többsége nem csinálja, hanem csak elfogadja a pórt politikáját?” A felszólaló nyomban megfogalmazta a maga válaszát: sell neddig se jutott volna, hiszen a kommunisták közösségére ■elsősorban a cselekvésben való aktivitás a jellemző. Érdemes elmondani, mién nnerült fel ez a gondolat. Arról volt szó, hogy vannak a kommunisták között is olyan ■ rnberek, akik bár a maguk munkaterületén sokat tesznek a politika megvalósításáért — munkahelyen kívül, a magánéletben vagy a munkahelyük- •sől távolabb eső területeken: hallgatagok. Ott már nem érvelnek, nem vitáznak — vagy legalábbis nem olyan hévvel — s nem cselekszenek. Adott ■esetben ugyanis az érvelés, a meggyőzés a vita és cselekvés! *Ogy gondolják, hogy eleget tettek kötelezettségüknek reggel nyolc és délután négy óra között — vagy más műszakban a megfelelő napszakban, azután a további politikai munkát «felfüggesztik”. Csakhogy a politika! munka nem osztható fel napszakokra, munkaköri beosztásokra, helyzetekre — s egy személyen belül pedig semmiképpen sem osztható meg. A közéleti feladatvállalás nem órától óráig szól, nem a munkaidő kezdetétől a befejezéséig. A közéleti — politikai — munka állapot; nincs kezdete és nincs „hivatalos” vége. Az eszmék képviseletének és terjesztésének kötelezettsége — azok számára, természetesen, akik ezt önként vállalták — a most következő, a kongresszust közvetlenül megelőző időszakban kiváltképpen fontos. Érdemes felidézni a párt X. kongresszusán elfogadott módosított Szervezeti Szabályzat néhány szavát. Ebbe — a kötelezettségekről szóló bekezdésnél új mondatrész is került. Idézzük az egészet, kiemelve az újat: a párttag kötelessége, hogy „erősítse és szélesítsd a pártnak a tömegekhez fűződő kapcsolatait, terjessze a párt eszméit, képviselje a párt politikáját, cselekvőén vegyen részt a politikai, társadalmi életben”. Az idézet a korábbihoz képest magasabb mércét jelent; nagyobb Dolitikai — és erkölcsi — felelősséget, a közéleti aktivitás fokozottab kötelezettségét. Talán nem tévedünk nagyot, ha azt mondjuk, hogy azok között, akiknél az aktivitás hiánya tűnik fel, két csoportot különböztethetünk meg. Vannak, akik az „általános elkényelmesedés” hibájába estek, s nem szólnak, mert úgy kényelmesebb, s vannak. akik akkor nem szólnak, amikor nem nétv szerű a fellénés esélve. Mindkét maya'-artísra lehet ezernyi magyarázat: De egyik sem fogadható el olyan emberektől, akik vállalták, hogy kcrnnvinis- taként. a közélet, a társadalmi élet aktív alakítóiként vesznek rész* a szocializmus ém'técAnek mindeonaoi. s mint tudhik: gyakran igen nagy nehézségek leküzdése árán végzendő munkájában. A meggyőződés — kizárja a közönyt Ha egy politikai aktivista munkájáról beszélünk, azt kell alapul venni, hogy közéleti és magánemberre „osztja-e fel” magát, vagy pedig mindkét minőségben egyformán gondolkodik s cselekszik. Nagy szükség lesz az elkövetkező időszakban arra, hogy a közéjeti emberek soraiban levő kényelmesek — az ilyen vagy olyan okból kényelmesek és hallgatagok — is hallassák szavukat, terjesszék és hirdessék a párt politikáját. S nemcsak j „egyik minőségükben”, a mun- • kahelyiben, hanem minden olyan fórumon, ahol erre szükség van. Kongresszus előtt — ez természetes — a politikával közvetlenül nem foglalkozó emberek is nagyobb érdeklődéssel figyelik a társadalmi eseményeiket. Jól tudják, hogy annak a nagy munkának, amelyet a j párt végez, egy-egy fontos állomása a kongresszus. De a közéleti problémák — ebben az időszakban is, és máskor is — nemcsak a munkahelyen kerülnek szóba. A i társadalmi kérdéséle megvitatásának a terepe nemcsak a j gyár, hivatal, szövetkezet kol- !| lektívája, a szűkebb munka- ii cánsi közösség, hanem az ott- i honok is. A baráti és az is- ! meretségi kör; azok az embe- j rek, akikkel a politikai aktivis- ■ ták „nem hivatalos” minőségük- ] ben naponta érintkeznek. Az ő j körűidben is kell végezni po- j litikai munkát. Számtalan olyan j társadalmi kérdés merül fel j naponta, amelyre párttagoktól,1 kommunistáktól, tájékozott közéleti munkát végző aktivis- tától várnak választ igen so- ! kan. A közelmúltban vitatták meg a pártszervezetek az MSZMP Központi Bizottsága kongresszusi irányelveit. Átfogja ez a dokumentum az egész rriagyar társadalom fejlődését, annak legfontosabb eredményeit. Elemzi a múlt tapasztalatait, megjelöli az elkövetkező időszak tennivalóit. Ismertetése, széles körű magyarázata hatalmas politikai munkát je’ent. S nemcsak a párttagság körében! Ilyen nagyszabású — bátran mondhatjuk: politikai alkotómunka végrehajtása közben kétszeresen is feltűnik, ha azok között, akiknek önként vállalt feladatuk az eszmék terjesztése a politika népszerűsítése — ilyen vagy olyan okokból — akadnak tétlenek, közönyösek. Ha mégoly kevesen is. Ha csak néhányan iS- Hiszen ebben az agitációigénves negyedévben fokozott szükség van az önállóan gondolkodó, hatásosan érvelő, a Dárt szavát a széles tömegekkel megismerhető politikai aktivistákra. Senki nem „maradhat otthon” — a szó átvitt érte’mében használva 'a kifejezést —, senki nem ..felejtheti ki magát’.’, aki meggvő-’nri-issei teszi magáévá a politikánkat Mert azzal nem elég egyetérteni: alakításában részt kell venni. Azzal is, hogv terjesztjük, hir^-tiük minden kö"hen. Mert csak a szé’es körű meg- ér’és. az érvekor nvngvó ?gvet- öc*äs hozhat újablb eredm^-e-1 két, IT. He NAPIRENDEN: a közlekedésbiztonság Tanácskozott a Békés megyei Közlekedésbiztonsági Tanács A Békés megyei XBT tegnap, január 28-án délelőtt Bókéscsa- | bán tartotta ülését Az első napirendi pontban Balta János rendőrhadmagy, a megyei KBT ügyvezető elnöke ismertette megyénk múlt évi közlekedésbiztonsági helyzetét és beszámolt a KBT tavalyi munkájáról. Az ügyvezető elnök' bevezetőjében az elmúlt két év statisztikai eredményeit hasonlította össze, melyből kitűnt: Békés megyében az elmúlt évben a közlekedési balesetek száma 0,6 százalékkal csökkent. A balesetek halálos áldozatainak száma 32, ami még igen magas, az anyagi kár pedig meghaladja az 5,34 millió forintot. A beszámoló további részében a balesetek forrásairól beszélt az ügyvezető elnök. Így említette többek között, hogy a gépjárművek nagyobb gyorsulási képessége csábítással hat a vezetőkre. A sokéves gondos elemzőmunka bizonyítékai szerint az átlagos tudású vezetők okozzák a leg-1 több közlekedési balesetet, az elemi közlekedési szabályok megsértésével. A balesetek okozóinak igen nagy száma a maga vezetői „művészetét” túlbecsülő, bravúroekodó vezetőkből, másrészt olyan emberekből áll, akik a köznapi életben kielégítetlen érvényesülési vágyukat, a kisebbségi érzésüket az általuk vezetett gépjármű erejével szeretnék kárpótolni. 1974-ben megyénk területén bekövetkezett: balesetek 67 százalékát az el- ■ sőbbségi jog meg nem adása, a j szabálytalan kanyarodás, a ■ gyorshajtás, a szabálytalan elő- - zés okozta. A megyei KBT szakbizottságai 1973 decemberében alakultak, s az elnökséggel karöltve munkájukat jól látták eL Az előadó jelentős eredményként könyvelte el, hogy az oktatási és nevelési szakbizottság nagy gondoi fordít az iskolai tanulók közlekedési nevelésére. A jogosítvánnyal rendelkező járművezetők szakmai továbbképzése 75 intézménynél folyamatban van. A beszámoló befejező részében az 1975-ös év feladatait részletezte az ügyvezető elnök, s külön kiemelte a jövő év január 1- én életbe lépő új KRESZ jelentőségét és megismertetésének fontosságát. A következő napirendi pontban Csávás József rendőrhadnagy, a megyei KBT titkára ismertette az ez évi munka tervet és a költségvetést. Dr. Sajti Imre rendőr alezredes, a megyei KBT elnöke az OKBT január 24-i ülésén elhangzottakról tájékoztatta a jelenlevőket. Elmondta egyebek között, hogy az új KRESZ embercentrikus, s a járművezetőik—gyalogosok viszonyát szabályozza a tömegközlekedési eszközök fokozottabb figyelembevételével. Az elhangzottakhoz többe« hozzászóltak. Szinte kivétel né!-' kül hangsúlyozták az új KRESZ fontosságát és azt, hogy minél nagyobb tömegekkel ismertessék meg a mai közlekedés szabályait. A tanácskozás befejező részében Talpai István rendőr alezredes. a mezőkovácsházi járási KBT elnökének és dr. Fazekas János, a megyei KBT oktatási és nevelési szakbizottsága elnökének beszámolóját hallgatta meg, illetve fogadta el a tanácskozás. Végezetül az OKBT javaslat- tára a tanácskozás részvevői elfogadták az orvosi szakbizottság létrehozását és egyhangúlag dr. Báli Herminát választották <s szakbizottság elnökének, Sz—i Francia parlamenti küldöttség érkezett hazánkba A magyar országgyűlés meg- úvására kedden Francois le 'Jouarecnek, a Francia Köztáraság Nemzetgyűlésé alelnöfcé- >ek vezetésével francia parla- nenti küldöttség érkezett hálánkba. A delegáció fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Péter János, az országgyűlés alel- | nöke, valamint az országgyűlés j több vezető tisztségviselője. Ott volt Raymond Bressier, a Francia Köztársaság Budapesten akkreditált nagykövete is. (MTI) Óriás szigetelők Az elmúlt több mint 100 esztendő alatt világszerte ismertté vált a pécsi Zsolnay Porcelángyár neve, ahol több mint 500 munkás dolgozik. A Szovjetunióból, Vinnyicáról érkező 750 kV-os távvezeték építéséhez, valamint a Budapest—Munkács közötti 400 kV-os távvezetékhez készítik a> szigetelőkei (MTl-ío&á —» Bisztray Károly felvétele)
