Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-28 / 23. szám
A FAO — az európai gyümölcs-zöldségpiacról komplett piaci tevékenységet igényelnek — jelenti ki a FAO 9. európai regionális konferenciájának határozata. A közlemény világosan elkülöníti egymástói a kelet- és a nyugatAz európai gazdasági életnek kevés egyéb területe van, amely oly gyakori konzultációt, prog- rapozást igényel a külkereskedelemben, minit a zöldség és esea3Bsa0BBBO!3S!BsasBasiBaEex3aBaffioe0BGSBQBBaaB«aBBBH)B®s!tBaiB®siB5iBaB!9a!BaBffiissB!i5ssa0BBsa0as]B. Az első tavaszi permetezés (Április 15-25. között) aKtBeaaegaiBapagaaiBsiaiB gyümölcs, mert ezek igen Bnesai levél nyúltenyésztésrel Ezt —a sorrendben a második — permetezést almánál a zöld és a piros bimbós állapot között, tehát a virágzás előtti időszakban célszerű elvégezni. Az alma virágzik a legkésőbben, ezért a többi gyümölcsfáinknak, bokrainknak ezt a permetezését korábbra, szintén a virágzás előtti időpontra tegyük. E védekezés elsősorhan a somba betegségek (varasodás, iisztharmat, levéllikasztó stb.) ellen irányul, ezért csupán gombaölő szereket kell felhasználnunk. Ebben a* Időszakban gyümölcsfáinkon olyan rovarkártevőket, amelyek a termést komolyan veszélyeztetnék, nem találunk, ezért a rovarölő szerek felhasználása felesleges. Rovarölő szert csak abban az esetben keverjünk a permet! é- be, ha levéltetű- vagy atkafertőzést tapasztalunk. Ezután gyorsan bekövetkezik a virágzás időszaka, s a fákat virágzás idején a méhek és más hasznos szervezetek (paraziták) megkímélése érdekében permetezni szigorúan tilos! A szakmailag jól inforrhált, helyes védekezési szemlélet kialakítása céljából .(esetenként a növényvédő szerek beszerzési nehézségei következtében is) szükséges megjegyezni, hogy nem helyes görcsösen ragaszkodni hosszú távon egy- egy megszokott készítmény éveken át történő használatához, mint ez sok esetben tapasztalható. Így ugyanis a károsító sebb nehézség nélkül viragoz- tathatjuk ki a szobában a tavasz dekoratív díszcserjéit. A jázmin (Jasminumnudiflorum), a varázsmogyoró (Hamamaelis), az aranyvessző (Forsythia) fajok, főként a F. intermedia spec tala ilis, a som (Comus mas), a díszcseresznyéik (Prunus triloba, P. serullata), a díszailmák (Malus scheldeckeri), a japánbirs (Chaenomeles japonica és Ch. lagenaria), az áljázmin (Phila- delphus) és a barkafüzek csak a legismertebbeket említve — beérett vesszői alkalmasak virá- goztatásra. Díszcserjékről lehetőleg úgy metsszük le a hajtásokat, hogy az mintegy ritkítás legyen, ne csonkázzuk vissza, mert elveszítik formájukat Természetesen azért meg kell vizsgálni a rügyeket is. A virágot rejtők ugyanis mindig duzzadtabhak, tettebbek, mint azok a rügyek, amelyekből hajtás fejlődik. A vesszőket vágjuk elég hosszúra, számítva arra, hogy a hajtatás idején gyakran meg kell újítani a metsziapot. A hideg (fagyos) időben __ lemetszett vesszőket előbb hűvös helyre tegyük és csak később állítsuk a 18—20 C-fokos szobába, ahol majd virágoztatni gsgjuk. A vázában vagy edényszervezetek bizonyos ellenállóságot tanúsítanak az egyes készítmények iránt, és a szer hatékonysága nagymértékben csökkenhet. Ezért az a javaslatom, hogy minden évben más-más rovar-, gomba- és atkaölő szer kombinációját alkalmazzuk, felváltva és ennek megfelelő választékot vásároljunk. így szinte teljes 'biztonsággal megelőzhető az egyes károsító szervezetek, növényvédőszerek elleni rezisztenciájának (ellenállóságának) kialakulása. Ez ' alkalommal a kiskertben levő valamennyi dísz- és más hasznos növényeinket is perme- í tezzük meg (különösen a ribisz- I két, a szamócát, a málnát), I ugyanis ezzel sokféle gombabetegség fertőzésének elejét vesszük. A Fundaaol gombaölő szer 0,06—0,08 százalékos oldatával védekezzünk. Levéltetű- és at- kaf er tőzés esetén Diazinon- Phenkapton WP rovarölő szert (0,25 százalékos töménységben) is adjunk hozzá. (Fundazolból 0,6—0,8 dekagrammot, Diazi- •non-Phenkaptonból 2,5 dekagrammot kell adni 10 liter vízhez.) A felhasználók körében nagy népszerűségre tettek szert a „Kombi alma”, „Kombi barack”, „Kombi szőlő”, valamint a „Kombi dísznövény” név alatt megjelenő növényvédőszer-kom- binációk, ámelyek pontosan kimért adagokban együtt tartalmazzák a legkorszerűfbb rovar- és gombaölő- készítményeket. ben a víz is inkább langyos, mint hideg legyen, és az utántöltésre mindig meleg vizet használjunk. Ha néhány csepp szalmiákszeszt is adunk a közegbe, hamarabb kapunk virágot. A két—három hetes időtartam alatt kellő páratartalomról is gondoskodjunk. Akinek ideje és kedve van, a vesszőket előkezelésben is részesítheti. Legismertebbek ezek közül a melegvíz-fürdő, amikor — a hőfoktól függően — több órán át fürdetjük a vesszőket: 30—35 C-fokon 12 órán át, 45 C-fokon 4 óráig, 50 C-fakon 40 percig elegen dő. Különösen azoknál a fajoknál eredményes a melegfürdős kezelés, amelyek a vesszőkön hozzák virágaikat, például a Forsythia, P. triloba. A hajtatni kívánt vesz- szőket teljes hosszukban tartsuk a fürdőben, mert a nem kezelt rügyek vagy nem hoznak virágot, vagy csak később virágoznak. A gőzölés, jegelés, éteiTel kezelés is ismert eljárás, de ezeknek az alkalmazása körülményesebb. Az idén nem lesz nehéz a vesszők virágoztatása, mert az enyhe tél és a tavaszias hőmérséklet hatására a díszcserjék vesszői már a szabadban is pattintják rügyeiket, Két-három évvel ezelőtt valóságos kampány indult azért, hogy egyre többem foglalkozzanak Bucsán is házinyúltenyész- tésseL ' | A szervezés nem is volt eredménytelen. Tízre tehető azoknak a száma, akik komolyam gondolták, hogy ‘foglalkoznak a jó jövedelmet ígérő kisállattenyésztéssel. Két „gazda” egyenként 25—30 ezer forintos tőke- befektetéssel valóságos kis „nyúlformot” hozott létre, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a család jövedelmét a nyúl tenyésztésből származó forintok is emeljék. Kedvük azonban az új esztendőben alaposan megcsappant, mert a helyi ÁFÉSZ — a korábbi évek gyakorlatától eltérően — az idén nem kötött felvásárlási szerződést a tenyésztőkkel. A miértre Kurucz Pál, a helyi ÁFÉSZ ügyvezető elnöke azt a logikus és indokoltnak látszó választ adta, hogy a felvásárló sem köt fix szállítási szerződést Benedek Pál—Kanninger Sándor—Virányi Sándor: Megporzás mézelő méhekkel Az" aprómagtermesztés és a gyümölcstermesztés nélkülözhetetlen, ingyen munkásainak nevezhetnénk — joggal — a virágport átvivő rovarokat. Közülük is kiemelkedő jelentőségű a mézelő méh; nemcsak több irányú hasznosságával, hanem mert nagy számban a megpor- zandó növényhez szállítható. Munkájának jelentősége a vegyszeres növényvédelem és gyomirtás terjedésével egyre nő. A mézelő méhek ilyen irányú munkája, sájnos, nincs kellőképpen kihasználva, pedig a méhek közvetett haszna — a termésnövekedés révén — esetleg sokszorosan . felülmúlhatja közvetlen termelésük értékét. Ettől a többlettermelési értéktől esnek el azok az üzemek, amelyek idegenkednek a méhészetek igénybevételétől. A közismerten gazdaságos aprómag- és gyümölcstermesztéssel foglalkozó mezőgazdasági üzemek szakemberei számára igen hasznos ismeretanyagot közöl a könyv, amelyben a szerzők az idevonatkozó nemzetközi szakirodalom és főként saját, hosszú évek kutatásai alapján szerzett tapasztalataikat foglalják össze. Ismertetik a viráglátogató rovarokat, a rovarporozta növényeket, a mézelő méh megporzó tevékenysége kihasználásának legcélszerűbb módszereit, majd a meg- porzás és a növényvédelem összehangolásáról tájékoztatják az olvasót. A könyv megértését szemléletes rajzok és színvonalas fotók segítik, az . ÁFÉSZ-szel, ezért: őík sem tudnak garanciát vállalni. Erre a „befagyasztásra” állítólag azért került sor, mert baj van az exporttal, a belföldi értékesítés pedig még nem megoldott. Ez az, amit a többivel együtt nem értek. Elképzelhetetlennek tartom ugyanis, hogy a mirelitválasztókot ne lehessen bővíteni nyállal, ha egyszer az export valamiért „beragadt”. Továbbá azt is érthetetlennek tartom, hogy ilyen rövid távon (1-2 évről van szó) ne lehessen előre látni egy intézkedés várható hasznát és esetleges veszélyeit. Remélem, senki sem gondolja komolyan; azzal, hogy nem kötünk szerződést a termelővel, az alapvető problémát megoldottuk. Az élet távolról sem ilyen egyszerű. A „téma” továbbra is a ketrecben ugrál, nem kisbosz- szúságot szerezve azoknak, akik örömmel láttak e munkához és most üröm a részük. Szilárd Adám Agrobotanika Szerkesztette: Dr. Hortobágyi Tibor. Az ember mezőgazdasági tevékenységének ősidők óta legfőbb célja a növények szerves- anyag-termelésének fokozása. Ez a kezdetben véletlenszerű tevékenység az emberek résziéről mind tudatosabb lett, s a fejlődés mai szintjén az eddig elért eredmények is csak akkor realizálhatók, ha a termesztő megfelelő ismeretekkel rendelkezik. A szükséges és nagyon szerteágazó ismeretek alapját a növénytan képezi. Ez a tudomány rendszerezi a növényekről eddig összegyűjtött adatokat: ez foglalkozik az alapvető építőkövekkel, a sejtekkel, a hasonló sejtekből létrejövő szövetekkel, a több szövet által meghatározott feladatok elvégzésére alkalmas szervekkel és a növények alaktanávaL Foglalkozik a növényfajok közötti hasonlóságokkal, különbségekkel és az ezen alapuló rendszertani besorolásukkal, továbbá a növények termőhelyi igényeivel, melyek ismét egy új ágazathoz, a növényföldrajzhoz vezetnek. Természetesen a növénytermesztő, a gyakorlati gazda számára nem minden adat részletezése egyformán fontos, ezért a könyv a felsorolt ágazatok anyagából a megértéshez szükséges általános alapismeretek mellett elsősorban azokat tárgyalja, melyekre a gyakorlatban dolgozó agrár-szakembereknek munkájuk végzéséhez szükségük van. európai gyümölcs-, zöldségérté" kesítés problémáit. Az 50-es és a 60-as évek nagymértékű piaci expanziója után az volt az általános tapasztalat, hogy a terményszerkezet és a minőség nem mindig felélt meg a fogyasztóik ízlésének, fokozódó igényének. Emellett nem kívánatos felesleg keletkezett almából, körtéből, őszibarackból és egyes szőlőfajtákból, úgy, hogy összességében a Közös Piac országainak termelési potenciálja nagyobb az összes fogyasztásnál. Észak-Európa kereslete a jövőben lassabban fog növekedni, mint az előző évtizedben, Dél- Európában viszont gyorsul! Az általános gazdasági vglság jelei azonban a gyümölcs-, zöldségpiacon ' is megmutatkoznak majd: csak a kiemelkedő minőségű, a fokozott követelményeknek megfelelő és az emberi egészségre teljesen ártalmatlan terményeknek lehet kedvező értékesítési lehetőséget jósolni. Mindemellett fokozottan száinításba kell venni az® is, hogy a fogyasztók egyre inkább érzékennyé válnak az árakra. Ha az energia-krízis tovább fokozódik Nyugat-Európában, akkor még nehezebb idők következnek a hajtató kertészetekre és ezzel párhuzamosa« javul majd a dél-európai exportőrök versenyképessége. Az előbbiekkel ellentétben m FAO jó kilátásokat jósol a kelet-európai termelőknek. Itt 1970-ben a fogyasztott gyű- möcs 85 százaléka hazai termésű volt; ez az arány 1985-re némileg alacsonyabb lesz a déli- gyümölcsök növekvő fogyasztása következtében. Az összes zöldségtermelés a jelenlegi 30 millió tonnáról 45—55 millió tonnára emelkedik egy évtized alatt. Magyarország. Bulgária és Románia arra törekszik, hogy több friss és feldolgozott gyümölcsöt értékesítsen Nyugat- Európában és kilátásaik realizálását csak fokozza a minőség és a marketing módszerek meg- javulása. De a szocialista országok számára is lényeges az a szabály, hogy csak a kiemelkedően jó minőségű árunak lesz biztos és gazdaságos piaca. (A Fruchthandel nyomán) A Dél-magyarországí Áramszolgáltató Vállalat békéscsabai üzemigaizgatóságának szerelési osztálya értesíti a lakosságot, hogy Békéscsabán a Bajza utcában épített 1 kV-os földkábeles hálózatot és közvilágítást 1975. január 29-én FESZÜLTSÉG ALÁ HELYEZI. A létesítményeken elhelyezett tárgyak érintése életveszélyes. VÁROSI KÖLTSÉG VETÉSI ÜZEM, Orosháza, Fürdő U. 8» felvételre keres közgazdasági technikumi végzettséggel rendelkező, forgalmi könyvelésben jártas KÖNYVELŐT Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezés személyesen vagy levélben, az üzem főkönyvelőjénél. 340805 IQ mmm 1975. JANUÁR 38, Virágzó ágak a télben Egyszerű eszközökkel, különöKét könyvérdekesség a Mezőgazdasági Kiadótól (
