Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-28 / 23. szám
Világ proletárjai) egyesüljetek ! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRT b I ZOT T‘$ ÁG ÍV A MEGYEI T AN*ÁCS LAP J A 1975. JANUÁR 28., KEDD Ära: 1 forint XXX. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM Ünnepi egységgyűlés a munkásőrség megyei parancsnokságán Papp Árpád országos parancsnok felszólalása A Munkásőrség megyei parancsnokságának törzse tegnap, hétfőn délután ünnepi állománygyűlést tartott, amelyen jelen volt Papp Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Munkásőrség Országos Parancsnokságának parancsnoka, Frank Ferenc, az MSZMP megyei bizottságának első titkára, Gyulavári Pál, a megyei pártbizottság titkára, valamint Fazekas Imre, a párt megyei bizottsága párt- és tömegszervezeti osztálya helyettes vezetője. A Himnusz elhangzása után Moravszki Pál megyei parancsnokhelyettes mondott beszédet. Szólt arról, hogy a munkásőrség egységeinél az ünnepi gyűlések két jelentős belpolitikai eseményre való készülés jegyében zajlanak. Mint ahogyan megyénk minden dolgozója, úgy a munkásőrség tagjai is készülnek pártunk XI. korigresszusára és hazánk felszabadulásának 39. évfordulójára. Hangsúlyozta, hogy a munkásőrök aktív részesei a termeiéinek, a politikai életnek. A három szabad évtized eredményeit elemezve szólt arról, hogy ezeknek alapja a megbonthatatlan szovjet—magyar barátság. Jelentésében az elmúlt év munkásőrfeladatait értékelve megállapította: a megyei törzs összességében végrehajtotta a tervezési, szervezési, szolgálati, kiképzési feladatokat. Képes arra, hogy az 1975-ben az országos parancsnokság által kitűzött célokat megvalósítsa. Ezt követően Tóth Pál megyei parancsnok a szocialista versenyben elért eredmények alapján két elvtársnak nyújtotta át a Kiváló Munkásőr jelvényt, kettőnek a dicsérő oklevelet. A 15 és 10 éve'szolgálatot teljesítő törzstagoknak az országos parancsnok nyújtotta át a Szolgálati Érdemérem kitüntetéseket és az 5 éve szolgálatot teljesítőknek az emlékjelvényt. A kitüntetések átadása után szót kért Papp Árpád. Felszólalásában a párt XI. kongresszusának előkészületeiről beszélt, hangsúlyozva, hogy mint eddig, ezután is szükséges megismerni és megismertetni a párt Központi Bizottságának dokumentumait. A munkásőrség belső életét áttekintve szólt a kommunistáik felelősségéről, majd ismertette annak a jelentésnek a lényegét, melyben a MOP az MSZMP Politikai Bizottságának számolt be a munkásőrség 1936-óta végzett munkájáról. Elmondotta: a Politikai Bizottság eredményesnek ítéli meg a testület tevékenységét és tolmácsolta Békés megye munkásőreinek Kádár János elv- táns és a Politikai Bizottság köszönetét a végzett tevékenységért. Az ünnepi egységgyűlés az Internacionálé hangjaival ért véget Ülést tartott az MSZMP békéscsabai városi bizottsága A Magyar Szocialista. Munkáspárt békéscsabai városi bizottsága dr. Becsei József titkár elnökletével tegnap, hétfőn dél.* előtt ülést tartott, amelyen megjelent és felszólalt Papp Árpád, a Központi Bizottság tagja, a munkásőrség országos parancsnoka és részt vett Csatári Béla, a párt megyei bizottságának titkára. A városi pártbizottság dr. Fekete Antal első titkár szóbeli tájékoztatója után megtárgyalta a Magyar Szocialista Munkáspárt programnyilatkozatának tervezetét, a Központi Bizottság kongresszusi irányelveit és a párt szervezeti szabályzatának módosítására vonatkozó javaslatokat. A testület a vita és a végre-1 hajtó bizottság előterjesztett minősítése alapján elfogadta a párt felsőbb szervéhez továbbítandó állásfoglalását, majd jóváhagyta a pártbizottság első félévi munkatervét. Kéímillió négyzetméter síküveg Az Orosházi Húzott-Síküveggyárban néhány hónapja folyik az üzemszerű termelés. Tavaly csaknem kétmillió négyzetméter síküveget gyártottak. Képünkön a hat húzógép egyike látható (Fotó: Somogyi) MA! ZÁRSZÁMADÁS A CSABAI LENIN TSZ-BEN (3. oldal) BIZOTTSÁG AZ IFJÚSÁGÉRT (4. oldal) m ÉLET A PALACKBAN (5. oldal) • minisztertanácsi HATÁROZAT A POLGÁRI VÉDELEMRŐL (7. oldal) • NŐI RŐPLABDÁZŐINK 1971-ES TELJESÍTMÉNYÉRŐL (8. oldal) Ki kép szót? Az egyik munkás ezt mondja: — Én naponta negyven darab alkatrészt esztergálok. A műveletet úgy hívják: nagy olás. Néha sikerül negyvenötöt megcsinálnom, de van úgy, hogy csak harmincnyolcat. Olykor azt mondják, állásidőt adnak, mert nincs anyag. Ilyenkor mérgelődöm, mert kevesebb a pénzem. Hogy megkérdeztem-e már brigádgyűlésen, termelési tanácskozáson, mitől van az akadozás? Kérem, én nem vagyok beszédes ember. Meg aztán úgyis tudom a választ, mindig azt mondják; szűk a kapacitás. Megbeszélések, tanácskozások, összejövetelek. Unalmas beszámolók, érdektelen hozzászólások ?! Az értekezlet után viszont heves vita zajlik az öltözőben, az utcán, a kisvendéglőben. Mindenkinek van valami ötlete, elképzelése, hogyan kellene jobban, okosabban csinálni a dolgokat. — Miért nem mondtad el a górénak? — kérdezi valaki — valakitől, \ Az illető legyint. Minek? Az okosok az igazgatósági épületben eldöntik, hogyan legyen, mint legyen. Jogos-e az ilyen vélemény? Oka van-e a gyári munkás ismerősömnek, hogy azt higy- gye, rá csak a napi negyven darab alkatrész tartozik? Próbálkozunk ezzel-azzal, de semmi eredmény — panaszkodott egy gyárvezető. — Embereimet semmi más nem érdekli, csak az a kis kör, ahova tartoznak. Hogy lesz-e prémium, osztanak-e nyereséget. Valóban ennyi lenne s* egész? S ha így van. miért van így? Vajon mitől élénkül fel az esztergályos, a lakatos az öltözőben, s miért hallgat a termelési tanácskozáson? Napjaink sokat vitatott témája az üzemi demokrácia, annak szélesítése, térhódítása. Gyárigazgatók, főmérnökök, üzemvezetők százai, ezrei jönnek rá, hogy tervet készíteni, végrehajtani, nyereséget elérni, korszerű módon termelni nem lehet másként, mát azoknak tevékeny részvételével, közreműködésével, bevonásával, akik — közgazdasági nyelven szólva — a termelési javakat létrehozzák. De vajon érzi-e a napi negyven alkatrészt esztergályozó munkás, hogy részvétele, szava, gondolkodása hogyan olvad össze értékes, közös, hasznos javaslatokká, amelyek mind- mind népgazdaságunkat, iparunkat fejlesztik, erősítik? A munkásosztály felnőtt. Érzi a problémákat, érzi a felelősséget, soha nem látott okosabban, tisztábban, mint manapság. Azok az üzemi vezetők, akik ezt nem érzik, akik erre nem támaszkodnak, akik őszinte szó helyett a problémák bagatelizá- lásával, az eredmények titfcol- gatásával „operálnak”, előbb- utóbb magukra maradnak, kudarcot vallanak. A népgazdasági problémák megoldásának másik kulcsa a meglevő tartalék — belső tartalékok — feltárása. Amikor munkás is hozzá tud tenni a maga erejéből, elképzeléséből, fantáziájából. Nagy szükség vain erre minden üzemben, vállalatnál A vezetőnek viszont tudomásul kell vennie, hogy nemcsak kérnie kell, hanem adni is. És nemcsak jutalmat adni, hanem őszinte szót, a valóság hű ismertetését. Bizalomért — bizalom. E nélkül minden formálissá válik, amit az üzemi demokráciáról hangoztatunk. Az üz^mi demokrácia nem lehet jelszó, nem szerepelhet csak papíron. Nélküle tartós sikert elérni nem lehet. — Ki kér szót? —- ha. ez a kérdés brigádgyűlésen, termelési tanácskozáson s bárhol másutt a gyárban elhangzik, ez annyit kell, hogy jelentsen, ki akar tevékenyen részt venni napjaink hétköznapi küzdelmeiben. De nemcsak beszélni kell róla, hanem tenni is azért, hogy a szót kérők száma egyre több legyen. Bcnde Ibolya Tanácskoztak a húskombinát építésében részt vevő vállalatok KISZ-titkáral Mint Ismeretes, a gyulai húskombinát építésében 23 vállalat kapott fontos szerepet. Az elmúlt héten pénteken a húsüzem tanácskozótermében találkoztak az ország különböző részeiből a nagy beruházásban részt vevő vállalatok KISZ- szervezeteinek titkárai, képviselői. Az összejövetel célja a KISZ-védnökségvállalás tervezetének megtárgyalása, elfogadása volt. A tanácskozáson ott voltak többek között a Győri Wagonés Gépgyár, a fővárosi Fémmunkás Vállalat, az érdekelt szegedi, diósgyőri és sok más üzem fiataljainak képviselői: Csíki József vállalati igazgató, Irházi Lajosné, a KISZ megyei bizottságának titkára és Homoki Károly létesítményi főmérnök részletekre kiterjedő tájékoztatója után a megjelentek elfogadták a védnökségre yonatkozó tervezetet. Ünnepélyes aláírására a beruházás kezdetének egyéves évfordulóján, február végén vagy március elejéin kerül sor«
