Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-25 / 21. szám

Egf Sráefsen Javaslat Erkel vagy Viharsarok? Panassok — válaszok — panassok — válaszok „KULTÚRA L.TAN SZERETNEK UTAZNI?® Farmotoros autóbuszokat nem tudunk biztosítani „A Békés megyei Népújság 1975. január 4-i számának Szer­kesszen velünk rovata „Kultu­ráltan szeretnénk utazni” cím alatt közli Kovács Jóasef és tár­sai által írt kérelmet, amelynek lényege, hogy a Kunágota—Bán. kút, valamint Bánkút—Mezőko. vácsháza—Battonya útvonalon közlekedő autóbuszokat, mivel ezek régi típusúak, cseréljük le Xarmotoros autóbuszra. Ezzel kapcsolatban közöljük, 'hogy a szóban forgó autóbuszt nincs lehetőségünk farmotoros­ra lecserélni. Az itt közlekedő autóbusz Ikarus C30 típusú, mely még elég jelentős részarányt képvisel — 49 százalékot — a vállalat autóbuszparkját illető­en. A farmotoros autóbuszokat elsősorban a hosszú távolsági járatokon, valamint a turista- forgalomban foglalkoztatjuk, így még belátható időn belül a Kun­ágota környéki —- viszonylag rö­vid távú — forgalomba farmo­toros autóbuszokat nem tudunk biztosítani.” „A KÖZLEKEDÉS SZlNV ONALÄVAL MÉG BAJ VAN” A városban mintegy 170 autóbusz-megállóhely van „A Békés megyei Népújság 1975. január 4-i számának Szer­kesszen velünk rovata „A köz­lekedés színvonalával még baj van” cím alatt foglalkozik P. Gy. békéscsabai olvásó által a szerkesztőséghez írt levelével. Ezzel kapcsolatban a követke­zőket tudjuk közölni. 1974. év folyamán Békéscsa­bán a helyi járatok gerincvona­lain bevezettük a periodikus közlekedést. Ezzel egyidejűleg jelentősen sűrítettük a- járatok közlekedését Így a vonalaktól függően — 30, 20, 15 és 10 per­cenként indulnak kocsik. A pe­riodikus közlekedés bevezetésén és a járatsűritéseken kívül új autóbuszvonalakat is nyitottunk, így a 7C, a 16- és 10l-es vona­liakon. Emellett a 6A vonalon a korábbi egy autóbusszal szem­ben két autóbuszt közlekedte­tünk. Ezen intézkedések követ­keztében mintegy 220 körüli plusz autóbuszjárat közlekedik a városban, amely mintegy 30 százalékos fejlesztést jelent. En­nek ellenére még ma is1 lehet­nek és vannak is minden’ bi­zonnyal problémák a helyi köz­lekedést illetően. Ezért a követ­kező időszak feladatai közé tar­tozik, hogy az 1974. évben vég­rehajtott jelentős változásokon — az teddigi gyakorlatot figye­lembe véve —, ahol ennék szük­sége mutatkozik, finomítsunk, bi­zonyos. korrigálásokat eszközöl­jünk. Ez vonatkozik azokra is, melyet F. Gy, levelében kifogá­sol. Az, hogy menetrendet esak néhány megállónál lehet látni, csak részben a mi hibánk. Ugyanis bizonyos időközönként a kihelyezett menetrendeket fel szoktuk újítani, illetve a hiány­zókat pótolni. Sajnos, eze­ket a kihelyezett me­netrendeket garázda ele­mek elég gyakran megrongál­ják, az üveget összetörik, az in­dulási jegyzéket letépik, sőt még a menetrend tartóját is — amely elég erős lemezből ké­szült — összethajlítgatják. Ezzel már többször is foglalkoztunk — a Népújságon keresztül is —, de nem sok eredménnyel. A város területén mintegy 170 a megál­lóhely, ahol indulási jegyzék Fan kihelyezve ég arra nem va­gyunk berendezkedve, hogy az egyes megállóhelyeken megron­gált indulási jegyzékeiket rend­szeresen pótoljuk. A december elejétől beveze­tett változásokról napokkal ko­rábban sokszorosított menetren­det készítettünk és ezzel ellát­tuk azon vonalak személyzetét, ahol a változás történt. így töb­bek között a 6A, a 7C és a 101- es vonalakon. Ezen vonalakon dolgozó gépkocsivezetők a vál­tozást megelőzően 2—3 nappal díjmentesen osztogatták az uta­zóközönség részére a sokszoro­sított menetrendeket. Ezen túl­menően a változás előtti napon az érintett vonalak megállóhe­lyein is kifüggesztettük az új menetrendeket, illetve indulási jegyzékeket. Aki ezekről a vál­tozásokról nem értesült, az bi­zonyára nagyon ritkán utazik az autóbuszon. Azok, akik rendsze­resen utaznak, minden bizony­nyal a változásokról tudomással bírtak. Végiül, ami a buszmegállók ál­lapotát illeti, itt is van előrelé­pés és javulás. A városi tanács az autóbusz-megállók nagy ré­szénél szilárd burkolatú járda­szigetet létesített és a forgalma­sabb megállóhelyeken három ol­dalról zárt, egy oldalról nyitott várakozókat épített, így valószí­nű, hogy a még hiányzókat is fokozatosan pótolni fogják” — válaszolta a panaszos levelekre dr Horváth Ferenc, a Volán 8. számú Vállalat forgalmi igazga­tóhelyettese, Valamint Szabó Lajos, a személyforgalmi és ke­reskedelmi osztály vezetője. „VISSZA A BOBOS KEMENCÉHEZ?” Ezúton is köszönetét mondunk „A Békés megyei Népújság 1974. december 21-i számában cikk jelent meg. „Vissza a bú­bos kemencéhez” címmel. Az eb­ben foglalt bírálat az Endrőd és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet, valamint az ÁFOR munkáját érinti. Ezzel kapcsolatban közöljük, hogy a cikk megjelenése után vizsgálatot indítottunk. Megálla­pítottuk, hogy 1974. november 39. és december 5-e között Ejidrődön valóban voltak tüze­lőolaj-ellátási gondok. Bár az olajelárusító-helyek vezetői a rendelést a szokásos módon el­juttatták az ÁFOR-hoz, amely különböző szállítási nehézségek miatt azt sajnos nem teljesítet­te. E mulasztásokat, valamint a cikk megjelenését követően fel­vettük a kapcsolatot az ÁFOR Vállalattal az olajellátás folya­matos biztosítása érdekében. A vállalat a vasútvonal villamosí­tása miatti szállítási nehézsé­gekre, valamint a mezőgazdasá- , gi üzemek ez időszakban kiemelt ellátására hivatkozott. Ígéretét tett azonban arra, hogy a jövő­ben az ellátást biztosítják, s en­nek teljesítését külön figyelem­mel fogják kísérni. Ennek alapján közöljük a Népújság szerkesztőségével és a panaszossal, hogy azóta a tüze­lőolaj szállítása swidsEeresen megtörténik és az ellátás folya­matos. Megállapításunk szerint az újságban megjelent bírálat szövetkezetünk tagságának és a lakosság panaszának orvoslását elősegítette, ezért annak közlé­séért ezúton is köszönetét mon­dunk. Tanai Ferenc ÁFÉSZ-él- nök.” Amint arról már beszámol­tunk, ezen a héten Gyulán munkaértekezletet tart az or­szágos vasúti menetrendet ké­szítő bizottság. „A cikkből megtudtuk, kez­deményezni fogják, hogy a jól bevált gyulai gyorsvonatot táj­vonatok példájára nevezzék el Erkel Ferencről, Gyula halha­tatlan szülöttjéről. Személyem, de gondolom, megyénk valamennyi lakosa is örül annak a kedvező válto­zásnak, ami a vasútvillamosí- tás következtében a Budapest felé irányuló utazásban történt. Az, hogy az itt közlekedő gyors, vagy esetleg belföldi expressz nevet kapjon, olyan kezdemé­nyezés, amely remélem, meg­valósul. Hogy ebben az ügyoen levelet írok Önöknek, annak oka az, hogy olyan névre te­gyek javaslatot, amely megíté-| lésem szerint jobban fedi a táj- I vonathoz kapcsolódó tartal­mát. Ugyanis, mivel a közle­kedő vonat végállomása Gyula, ez azt is jelenti, hogy szinte teljesein keresztülszieli Békés megyét. Az ország más részén élő ismerőseimen keresztül is tu­dom, hogy e táj úgy él a ma­gyar közvéleményben, mint Viharsarok, még akkor is, ha ma inkább a nevében foglal­taknak megfelelően békés. Tisztelve Erkel Ferencet, Gyss- la város nagy szülöttének, a magyar /opera úttörőjének em­lékét, javaslatom az lenne, hogy a vonat, melyen a battonyai, orosházi, endrődi, vésztői, egy­szóval viharsarki emberek fognak utazni, viselje valóban annak a tájnak a nevét, ame­lyen áthalad, s ahová megérke­zik, a Viharsarokét — java­solja Hevesi József békéscsabai olvasónk. Kísértetek bosszúja Miért vari sötétség? Ifj. Sziszák Mátyás békéscsa­bai olvasónk levélben mondott köszönetét a DÉMÁSZ-nak azért, mert gyorsan intézkedik még a múlt év december 7-én a Szerkesszen velünk rovatban megírt panaszára, amelyben ar­ról volt szó, hogy a Franklin utcától a Könyves utcáig tartó szakaszon sokszor kell sötétben 'botorkálniuk a hazajáróknak. Most ugyanerről az utcasza­kaszról a következőket írja-. „Most az a gondolat motosz­kál fejemben, hogy hátha „kí­sértetek” garázdálkodnak ezen a környéken, ugyanis január 4-e óta ismét söiétségbe borult ez a szakasz.” Levélírónk azt javasol ja, hogy az utcákban lakók, ha észreve­szik az ilyen garázdálkodókat, akik leverik az égőket, értesít­sék az illetékes szervet, hogy ezzel is segítsék a DÉMÁSZ-t, csökkentsék annak kiadásait Kéri a DÉMÁSZ-t, hogy segít­senek újra abban, hogy fény legyen a sötétbe borult utcán és levélírónk azt is ígéri, „hogy ha lehet, akkor kézre kerítjük a ’’kísérte tét”. Tanyevilágbem élünk Élelmiszer és petróleum „Mindig figyelőmmel kísérem a „Szerkesszen Velünk” ro­vatot, amelynek eddig csak olvasója voltam, most azonban az elkeseredés kényszerít arra, hogy írjak is a rovatnak. Tanyavilágban élünk, s ezért még sajnos az itteni lakos­ság nagyobb része kénytelen petróleumlámpával világítani. Környékünket egy kis tanyai bolt — az orosházi 16-os számú ■— látja el a’legszükségesebbekkel, így petróleummal is. Most . legnagyobb meglepetésünkre — állítólag a KÖJÁL indítvá­nyára — megszüntették a petróleum árusítását. Egyetértünk azzal, hogy petróleumot nem lehet élelmiszerrel együtt tá­rolni, de talán lehetne valamilyen megoldást találni, hogy ne kelljen az öt kilométerre levő Orosházára járkálni petró­leumért De ha még el is mennénk, hogyan hozzuk haza, hiszen ezt a gyúlékony anyagot mindennemű személyszállí­tási járművön, így az autóbuszon is tilos szállítani. Elég büntetess nekünk, tanyasiaknak, hogy még most is petróleummal világítunk, ne tetézzék ezt még azzal is, hogy megnehezítik a beszerzését” — írja Horváth Józsefné oros- háza-szentetomyai olvasónk. Szerkesztói ti: enet Vári Szabó Bálint Orosháza, Kutas! ni. 8/a olvasónknak üzenjük, hogy hozzánk írt kér­déseire levélben adunk tájékoz­tatást, 4 Szerkesszen velünk mától összeállította; BÉLA OTTO Gyűjtsük a papírhulladékot! Elhanyagolt KRESZ-táblák Többnyire a szemétbe dob- j jak vagy elégetik a papír- | hulladékot az emberek, Nem­igen ■ viszik el a MÉH-telepre azt, ami összegyűlik, legfeljebb a közelben lakók. Egy-két fo­rintért nem érdemes néhány kilót több száz méterre cipelni. Ám, ha „házhoz” menne a MÉH, bizonyára megérné a fáradságot az a kis pénz is, amit a papírért adnak Csak el kellene kezdeni a házról házra való utánjárást a papírhulladékért. Mondjuk io- vas kocsival, amelynek hajtója — mint régen a szikvizes — kolomppal jelezné az érkezését Hetenként meghatározott napon és órában jelenne meg, így Kovács Jánosné Békéscsaba, 9 az első oldalon vastag Győri u. 56. szám, alatti olva­sónk egy furcsa számláról érte­sítette szerkesztőségünket. „Megjelent az új áramszámla, amelyen minden világos, min­den kiolvasható rajta, csak egy nem és ezt néni értem. Ugyanis betűk hívják fel a figyelmet arra, hogy a „Tudnivalók a hátolda­lon!”. És hogy ebben mit nem értek? Hogy a hátoldalon egy árva szó sincs.” Hát ilyea óz mwS mindenki előre felkészülhetne az átadásra. A papírhulladék mérését és kifizetését talán nyugdíjasok vállalhatnák. El tudom képzel­ni, hogy lakótelepeken például valamelyik iskola tanulói lenné­nek a rendszeres átvevők Az ellenértékről valószínűleg so­kan le is mondanának az úttö­rők diákok javára. Azt is. meg lehetne tenni, hogy a lakók lépcsőházanként a házfelügyelő által kijelölt helyre tennék a papírt, amit onnan a gyűjtők bármikor el­szállíthatnak. Sokféle módon lehetne csi­nálni. Lényegében úgy érdemes, ahogy az egy-egy körzetben a legjobban megfelel a lakók igényeinek. Csak elfeledkezni nem szabad a gyűjtésről. A társadalom fontos érdeke, hogy minél kevesebb vesszen kárba a mindennapi életünkben oly fontos papírnak ebből az igen gazdaságosan újra felhasznál­ható alapanyagából, a papírhul­ladékból. Különösen most, amikor világviszonylaban is igen magasra emelkedett a papír ár» és amelynek egy részét valutáért szerzi be az ország Fényképfelvételünk tanúsága szerint Békéscsabán néhány KRESZ-táblát ismeretlen tette­sek megrongáltak. Jó lenne, ha az illetékesek időben kicserél­nék a jelzőtáblákat, nehogy ezek miatt balesetveszélyes helyzet alakuljon ki. • (Fotó: De menyi síoiMsmés 7 SOTS. 3AMUÄM, m

Next

/
Oldalképek
Tartalom