Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-24 / 20. szám

M A; Világ proletárja^ egyesüljetek I 'népújság MIS. lANCáR 24., PÉNTEK. Ara; 80 fii ér XXX. ÉVFOLYAM, 29. SZÁM Á labdarúgó m Ili. tavaszi sorsolása (6. oldali Először a magunk portáján nőzzőnk körbe Különböző tények, adattok fő­ágnak közkézien arról, miként, dézsmálta meg termelőmunkánk ,'gyümölcseit 1974-ben a csere­arányok számunkra kedvezőtlen változása a tőkés külkereskede­lemben. Előre látható, hogy e hatásoktól idén sem függetlenít­hetjük magunkat. Akadnak, akik tszámára mindez már-már meg - lyugtatóan hangzik. Ha ilyer ’olyamatok zajlanak a világgaz­daságban, mit tehetünk ellene? Többet kellett fizetni az olajért, vegyi termékekért, a műtrágyá­ért, a cukorért, a papírért? Sa­vanyú képpel ugyan, de leszur­koltuk azt az árat, mélyet az eladó kért Gondoljuk meg job- san vásárlásainkat — mondják, ,s úgy érzik, azt tartják, ha nem következik be a cserearányok •omlása, házunk táján minden •rendben lenne. Nos, az igazság az, hogy gaz- itesági problémáinkat nem csak mportáltuk, importáljuk. Ebből hazai „áruval” is ellátjuk ma­gunkat bővén. Pusztán arról van szó, hogy — amint azt Németh Károly, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára a párt Köz­ponti Bizottsága 1974. decem­ber 5-i ülésén elhangzott előadói beszédében megfogalmazta — ,,a külső feltételek kedvezőtlen vál- ozása érzékelhetőbbé tette gaz­dasági munkánk gyengeségeit, zembeötlőbbé a tervező és a •szervező munka fiogyatékossá- vait”. Mert hisz’ miféle, határa­inkon túlról jött problémákban kereshetnénk egyebeik mellett a beruházási tevékenység alacsony hatékonyságának, az energia-, a nyersanyag sók helyen fellelhe- 4Ő pazarlásának okait? Célravezetőbb, tisztességesebb, fsa először mindig a magunk portáján nézünk körbe. Igái; ugyan, hogy a világ 113 országá­val folytatunk úgynevezett sza- baddievizás elszámolású keres­kedelmet — azaz sokféle, s oly­kor váratlan hatásnak vagyunk kitéve —, de ezzel aligha ma­gyarázhatjuk termelőberendezé­seink elérhetőnél kisebb kihasz­náltság! fokát. Az indok nagyon gyakran a szervezetlenségben — az anyagellátás akadályozásától a megmunkálási műveletek lo­gikus rendjének elhanyagolásáig — az élőmunka pocsékolásá- ban lelhető. Holott csupán a gép­ipari vállalatoknál a termelőbe­rendezések kihasználásának tíz- százalékos növelése 14—15 mil­liárd forinttal gyarapítaná a ter­mékkibocsátást, s négymilliár­dos többletnyereséget hozna a közös konyhára. Jogos a kérdés; jut erre akkora figyelem, mint a tőkés áremelkedések vállalati következményeire? Pedig e tíz- százalékos javulás — az üzem- és munkaszervezésre támaszkod­va — nem tartozik a túlzott, teljesíthetetlen követelmények közé. Lebecsülnénk a világgazdasági változások okoz a gondjainkat? Aligha. Inkább azt mondhatjuk hogy a vál’alatok, a különböző irányító szervek felcserélik te­endőik fontossági sorrendjét, ha a gondokat megvilágító fény- apalábot a cserearányok romlá­,sára vetik, s a maguk portájára csupán néhány sugárka jut. ’.Viert igaz, a nyersanyagok túl­nyomó részét drágábban mérik, mint néhány esztendeje — s a jövő sem ígér lényegesen ked­vezőbb feltételeket, de vajon ész­szerű gazdálkodással nem tud­nánk az anyagköltségekből egy százalékot lefaragni? Ez ugyanis 5,5 milliárd forint megtakarítá­sát tenné lehetővé. Hiszen a drá­ga nyersanyag akkor igazán irága, ha pazarolják, ha nem készül minden kilójából hasznos ;ermék, hanem harmada, Me hulladékba jut, Tapasztalható hajlam arra, logy a vállalati, iparági irá­nyítás elsősorban külső okokban keresse a nehézségek, a megnőtt követelmények forrását, s ha nem a külkereskedelem alaku­lásában, akkor az ágazati kap­csolatokban, a kooperáció gyen­geségeiben, mások mulasztásai­ban, fegyelmezetlenségeiben. S csak végül, úgy mellékesen ke­rülnek elő a saját porta rendet­lenségei, lazaságai, ami már a cselekvés irányát és erejét is .meghatározza. Ez a szemlélet, s a nyomában kialakuló gyakorlat veszélyesebb, nagyobb károkkal jár, mint a világpiacról szárma­zó kedvezőtlen harfcás. A fogai- ! mazás nyerseségét az menti, hogy többségében régóta meglevő problémákkal kellene szembe­nézni — csak utalásszerűén: a gazdaságtalan termelés vissza­szorításával, a termékcserélő­dés gyorsításával, a készletgaz­dálkodás gyengéivel —, de ez még nem általános jellemzője a vállalati magatartásnak, az irányító szervek tevékenységé- : ziek. A külgazdasági háttér megvál­toztatása kétségtelenül hatást gyakorol cselekedeteinkre. Még­is, fontosabb, lényegesebb ennél, , hogy ne csak népgazdasági ősz- ; szességben — az ún. makroszin­ten — ismerjük fel és érvénye- j sítsük a hatékonyság növelésé­nek lehetőségeit, hanem a vál­lalatoknál, azaz a gazdaság mikroszintjén is megtörténjék ez Több intézkedés erre kény­szeríti a termelőket, ám nagy hiba lenne megállni ott, ahol a központi megszorítások hatása véget ér. E tagadhatatlan kor­látozások célja nem az, hogy béklyót rakjon a termelői kö­zösségre, hanem a jó irányok, a követendő módszerek eddigi­nél nyomatékosabb megjelö­lése. A népgazdaságunkat kedve­zőtlenül érintő külső hatásokat — kemény munkával — mér­sékelhetjük. Magunk teremtette, magunk dajkálta problémáinkon azonban —' ugyancsak kemény, következetes munkával — úrrá lehetünk. A kettő összefügg, de a teendők élén saját portánk dolgai állnak. Azért is, mert ezt diktálja a tulajdonosi lelkiisme­ret. És azért is, mert rendben J levő portán nyugodtabban szembenézhetünk azzal, ami má­soknál történik, s ami vevőként.,; eladóként érint bennünket. ML ©o Békéscsabára látogatott a közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes Horn Dezső közlekedés- és J positaügyi miniszterhelyettes, a posta vezérigazgatója tegnap, i január 23-án Békéscsabára lá­togatott, ahol Frank Ferenc, a megyei pártbizottság első titká­ra fogadta. A megbeszélésen je­len voltak a megyei tanács kép­viselői és a közlekedés szak­emberei is. A tárgyalás során sző volt az 1 előző megállapodások végrehaj- j tásával kapcsolatos tennivalóik-) ról, az 1975. évi közlekedés- ! fejlesztési feladatokról, vala- j mint az V. ötéves tervidőszak várható közlekedésfejlesztési el­képzeléseiről. Egyeztették a köz­lekedéssel, valamiint a postai hírközléssel összefüggő időszerű megyei fejlesztési igénye­ket és lehetőségeket En­nek alapján a minisz­térium és a megyei párt­ós állami vezetés között megál­lapodás jött létre. A szoligorszki Beloruszkálij kombinátnak 1975-ben a ká­lium műtrágya termelése 8 mil­lió 150, ezer tonna lesz, amely jelentősen fe­lülmúlja a Szovjetunió állami ötéves tervében meghatározott mennyiséget A kombinát há­rom területi üzemegységének! bányáit és ércdúsítóit nagy tér-1 Frank Ferenc köszönetét mon- > dott az úthálózat (különösen az , utóbbi időben végrehajtott) fej­lesztéséért, a Szajol—Lökösházaj közötti vasútvonal villamosító- í sáért, valamint a közúti közle- j kedés javításának elősegítéséért. | Kérte) hogy a minisztérium a | jövőben jobban vegye figyelem- ‘ be a postai hírközlés fejlesztő-1 sének, továbbá az autóbuszpá-1 A Volán 8. sz. Vállalatánál ta­valy az év elején két évre szó­ló energiatakarékossági intézke­dési tervet dolgoztak ki. A vál­melékenységű gépekkel szerelik fed. A közeljövőben megkezdi az üzemelést a Beloruszkálij ne­gyedik részlege is, amelynek termelése évi 3 millió 500 ezer tonna kálium műtrágya lesz. A kilencedik ötéves terv vé­géig a Szovjetunió műtrágya- termelését a tervek szerint 90 millió tonnára emelik. lyaudvarofc építésének szüksé­gességét. Hasonlóan fontos az alsóbbrendű utak és másodren­dű vasútvonalak fejlesztése is, Horn Dezső a kérdések meg­oldására vonatkozóan ismertet­te a minisztérium álláspontját és többek között elmondta, hogy a békéscsabai posta építését elő­reláthatólag az V. ötéves terv­időszak elején kezdik meg, lalat évente 27 millió forint ér­tékű üzemanyagot és mintegy 2,5 millió forint értékű kenő­anyagot használ fel gépkocsi­jai üzemeltetéséhez. Ennek csök­kentését tűzték célul az intéz­kedési tervben. Céljuk elérésé­nek érdekében kidolgozták az üzemanyag-elszámoltatás zári; rendszerét, s ezt a békéscsabai telepen alkalmazták a múlt év­ben kísérleti jelleggel. Napon­ta ellenőrizték a gépjárművek üzemanyag-fogyasztását, túlfo­gyasztását. Amennyiben túlfo­gyasztást állapítottak meg, meg­keresték annak okait, s műsza­ki vagy egyéb intézkedésekkel szűrték ki a fogyatékosságokat Az intézkedési tervben 1974- re egymillió forint megtakarí­tást irányoztak elő. A műsza­kjaik, ® gépjárművezetők lel­kiismeretes munkája nyomán ezt 3 millió forintra teljesítet­ték. Ugyanakkor a megszigorí­tott üzemanyag-elszámolás ered­ménye, hogy egy év alatt egy­millió literrel kevesebb üzem­anyagjegy fogyott el a vállalat­nál. Eredményeikéi úgy érték eü hogy közben 350 ezer tonnával több árut szállítottak és 3,2 mil­lió kilométerrel több utat tet­tek meg a teherszállító jármü­veik, mint az 1973-as évben. A tömegközlekedési eszközök, autóbuszok pedig 2,2 millió utassal szállítottak többet és 2,3 millió kilométerrel hosszabb utat tettek meg, mint a bázis- esztendőben. Mivel a zárt rendszerű üzem­anyag-elszámoltatás tapasztala­tai a békéscsabai telepen ked­vezőek, ebben az évben a me­gye valamennyi Volán-telepére kiterjesztik. Am nemcsak az üzemanyag­gal takarékoskodnak, hanem minden energiával. Ehhez tar­tozik, hogy tavaly 14 újítást nyújtottak be a vállalat dolgo­zói különböző energiatakarékos­sági területekre. A benyújtott újítások közül kilencet fogad­tak el és alkalmaznak. Közülük négy újítás évente 310 ezer fo­rint megtakarítást eredményes a vállalatnak. A Beloruszkálij kombinát ércdúsító gyárának őrlőüzeme <Fotó; APNJ A korszerű mezőgazdaságért igy év alatt hárommillió forint üzemanyag-megtakarítás a Volánnal

Next

/
Oldalképek
Tartalom