Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-23 / 19. szám

MI; A labdarúgó NB I tavaszi sorsolása (6. oldal) Árrendezés A párt kongresszusi irányelveiről tárgyalt az Országos Szövetkezeti Tanács Kormányzatunk jó elóre kő- aölte, hogy 1975 január elején a termelői árakat módosítják, A termelői árak állami támo­gatásának részbeni vagy teljes megszüntetésére azért van szük­ség, hogy a termék kíbocsátásá- oan jobban mutatkozzék meg a gyár és a tez nyereséges vagy veszteséges gazdálkodása. Ahol ugyanis a nyersanyag, energia, szerszám és gép vásárlása te­kintélyes állami dotációval tör­ténik, ott a vállalati, szövet­kezeti mérleg a termelés szín­vonalát gyakorta nem tükröz­heti pontosan. A január elején életbe lépő új termelői áraknak tehát az a szerepük, hogy a költségek és velük együtt az eredmények ott mutatkozzanak, ahol való­ban keletkeznek. Az 1974. évi nyersanyag­ár-emelkedés és a tőkés orszá­gok pénzinfláciőja hazánkra is a vártnál erősebb hatást gya- ksaroL A magyar külkereskede­lemnek tőkés országokkal való árucseréje hazánkra számos «esetben kedvezőtlenné vált. A «fogyasztó szférában a régi árakat csak az állami dotáció további lényeges növelésével lehetett volna fenntartani. Ez a költségvetésre elviselhetetle­nül naev terheket rótt volna. Az állami dotáció növelése azért sem lett volna közhasz­nú intézkedés, mert a gyárak, tsz-ek, és különösen a fogyasz­tó előtt még inkátfö elleplezné a termékek valóságos értékét A kormányzat alapos mérle­geléssel úgy döntött, hogy •amenyire csak lehetséges, álla­mi, pénzügyi intézkedésekkel a lakosságot megóvja a világ­piaci alapanvagár-emelkedés következményeitől. Számos na­gyon fontos közszükségleti cikk­nek az ára változatlan maradt. A ruházati eszközök tekintő1 vés részének az ára — ahol a költ­ségek lehetővé tették — mér- néklődött. Ám az ipari, meaő- gazdasági termelői árak külső okok miatti emelkedésétől te1- jesen nem lehetett és nem is lett volna célszerű a fogyasztói árakat megóvni. Most. amikor már nem kell találgatni, hogv a ianuár 6-án életbe lénett intézkedések mi­ként hatnak effves fngvasztéi eszközök árára, el lehet vé­gezni a családi vagv égvén! számvetést Könnyű meggyő­ződni a -«'ól. hogv az útmutatásai alanián a kor- ir^n.v^at i>’“g,’en’erÄen töreke­dett arra, hogv csak a valóban indokolt áremelkedés történ­jen. Az alanvető élelmiszerek:; a tej, a tejtermékek kenvér. cu­kor, hús, zsír. töltelékáru stb. ára változatlan maradt. A leg­lényegesebb háztartási berende­zések, tv, rádió, hűtőgép, por­szívó. mosógép, ugyancsak vál­tozatlan áron kerül a lakosság­hoz. A kézi szerszámok és a lakosság által vásárolt olyan vasipari termék, mint a csap­telep, zárak, szögek ára öt- nyolc százalékkal emelkedett. A mezőgazdasági szerszámok áremelkedése átlagosan 21 szá­zalék A vegyipari termékek, köz­tük a gumiabroncsok, valamint a bútorok árának emelkedése is messze elmarad a „jól érte- ! sültek” előzetes becslésétől. Sokáig lehetne sorolni azokat a fogyasztói eszközöket, ame­lyeknek ára csökkent. A szinte­tikus vagy kisebb-nagyobb arányban szintetikus szállal ke­vert szövetek ára mintegy 10 százalékkal csökkent. Mérsék­lődött az ára a szintetikus alap­anyagú gyermek és felnőtt kö- ! iöttruháknak is. Ez történt a j szintetikus szállöól készült fel- j nőtt és gyermekzokni árkép­zésénél is. A rendelkezés lényegéből kö­vetkezik, hogy az érintett ter­mékek ármozgása 1975-ben ösz- szesen 3,6 százalékos fogyasztói áremelkedést okoz. Az 1975. ia­nuár 6-én életbe lépett árintéz­kedésekkel szorosan összefügg, hogy ebben az évben a reálbér — szerényebben — 2,5, a reál­jövedelem pedig 3.5 százalékkal emelkedik. Ám, ha arra is gon­dolunk, hogy 3,5 százalékos re­áljövedelem és a 2,5 százalékos veálbér-emelkedés a múlt' esz­tendőkben kialakult, rendkívül sikeres életszínvonal-politiká­nak a folytatása, úgy világosan : mutatkozik a töretlen fejlődés. •Józan mérlegeléssel könnyű felismerni, hogy rendszerünk­ben az árrendezés, (csökkenés és emelkedés) az életszínvonal- politika következetes megvalósí­tását nem gátolja. Az indokolt áremelés és a megalapozott ár- csökkentés egyszersmind hűsé­gesebben kifejezi az egyes ipari és mezőgazdasági üzemek ter­melésének hatékonyságát. Segít felismerni a gazdasági szerve­zés fejlesztésének teendőit. A termékek árát pontosab­ban kifejező egészségesebb ár­rendszer szükségességére a ■ X. kongresszus határozata is j felhívja a figyelmet. „A tér- i in elő- és kereskedelmi vállala- i toknak és felügyeleti szervek­nek — mutatott rá a X. kong­resszusának határozata — na­gyobb gondot kell fordítaniuk a párt és kormányzat gazdaság- politikájával összhangban levő árpolitika érvényesítésére a mindennapi életben. Esetenként árrendezésre van szükség!” Világos, hogy az 1975. évi ár­rendezés is csak közvetett mó­don szolgálja a gazdasági fel- j adataink megvalósítását. A lé­nyeg mindenképpen a jól szer­vezett, növekvő termelékenysé­gű, csökkenő önköltségű, ki­váló minőségű, javuló válasz­tékú'ipari és mezőgazdasági ter­melés. Hasonlóan nagy a sze­repe a népgazdasági érdekeket hatásosan szolgáló, ésszerű, szál­lítási és kereskedelmi értékesí­tési tevékenységnek. A hazai fogyasztóknál elfo­gadható áron, a nemzetközi pia­con pedig az export—import mérlegünket aktívan szolgáló ipari és mezőgazdasági munka az, amely az életszínvonalnak szilárd alapja. Mindebből kö­vetkezik, hogy az árakról kiala­kult vitának, bírálatnak vagy dicséretnek sohasem szabad el­homályosítani a lényeget: a szocialista tervezésű, magas színvonalú termelést. I* & Ä Országos Szövetkezeti Ta­nács szerdán ülést tartott, ame­lyen megvitatta a XI. pártkong­resszus irányelveit. Az ülésen részt vett dr. Romúny Pál, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető je* a szövetkezet politikai munkaközösség vezető­je, Szabó István, a Termelőszö­vetkezetek Országos Tanácsá­nak elnöke, dr. Molnár Frigyes, a Fogyasztási Szövetkezetek Or­szágos Tanácsának elnöke és Rév Lajos, az Ipari Szövetkeze­tek Országos Tanácsának elnö­ke,^ az MSZMP KB tagjai. Szabó István, az Országos Szövetkezeti Tanács soros elnö­ke vitaindítójában hangsúlyoz­ta, hogy a szövetkezetek vezetői és sokmilliós tagsága nagy ér­deklődéssel tanulmányozták a kongresszusi irányelveket. A szövetkezetek jelentős része fel­használta az éppen időszerű köz­gyűléseket is arra, hogy kifejezze egyetértését a párt következetes politikájával, amelynek eredményei a tár­sadalmi élet és a gazdasági építőmunka valamennyi terü­letén megmutatkoznak. Az általános haladás szerves ré­szeként figyelemre méltóan fej­lődtek a szövetkezetek is. Kö­zös vagyonuk növekedett, s erősödött annak társadalmi jel­lege, a szövetkezetek megterem­tették és állandóan gyarapítják a nagyüzemi termelés technikai szervezeti bázisát. Elismeréssel méltatták; a párt következetes, töretlen politiká­jában kifejezésre jut, hogy an­nak szilárd alapja a munkás­osztály vezető szerepének, va­lamint a munkás-paraszt szö­vetségnek az erősödése. Szabó István’ hangsúlyozta; az irányelvek célkitűzései, s azok megvalósításának mód­szerei a szövetkezeti mozgat lom egyetértésével találkoz­tak. A szövetkezetek továbbra is ha­zánk általános szocialista fejlő­désének szerves részeként kí­vánják fejleszteni vállalati te­vékenységüket, a korszerű nagy­üzemek kialakítását, felhasznál­va mindazt a lehetőséget, ame­lyek szervezetük továbbfejlődé­sében, a társulások, közös vál­lalkozások létrehozásában, a szerződéses kapcsolatok erősíté­sében rejlenek. Helyeslik, hogy ezzel párhuzamosan tovább erő­södik a szövetkezeti tulajdon társadalmi jellege. Nélkülözhe­tetlennek tartják működésük de­mokratikus normáinak, s ezen belül a munkahelyi demokráciá­A hatékonyság növelésével összefüggő idei munkaerő- ás bérgazdálkodása feladatokról, a szociálpolitikai célkitűzésekről, valamint a szakképzésről és a továbbképzésről tájékoztatta szerdán az újságírókat Karakas László munkaügyi miniszter. Hangsúlyozta, hogy könnyen mozgósítható munkaerő-tartalé- j kaink kimerültele, s a társada- j lean munkaidőalapja a jövőben • a jelenleginél kisebb lesz. Ez a I helyzet megköveteli, hogy a vál- j lalatok a legkörültekintőbben j gazdálkodjanak a legfőbb ter­melőerővel, az emberi munká­val, szorgalmazzák a termelési szerkezet további korszerűsíté­sét. a műszaki-tudományos fej­lődés eredményeinek gyorsabb, célratörőbb hasznosítását. Ismertette a munkaerő-tarta­lékok felhasználásával összefüg­gő tennivalókat, hangsúlyozva a még nem dolgozó nők munkába állításának, valamint a tovább- dolgozásra ösztönző nyugdíjpót­lék keretében történő foglalkoz­nak a továbbfejlesztését. Az irányelvekből következően fon­tos feladatok várnak a szövet­kezetekre és szövetségeikre a különféle kulturális, szociális és társadalmi feladatok megvalósí­tásában is. A vitában számosán felszólal­tak. Az Országos Szövetkezeti Ta­nács állásfoglalásában egyetér­tését fejezte ki az irányelvek­kel, a bennük meghatározott po­litikai, gazdasági, ideológiai cé­lokkal. tatásnak a fontosságát, népgaz­dasági jelentőségét. Rámutatott, hogy megkülön­böztetett figyelmet kell fordíta­ni a teljesítménykövetelmények mind szélesebb körű alkalma­zására és a létszám-normatívák alapján történő vállalati munka­erő-gazdálkodásra. Kiemelkedő­en fontos, hogy a vállalati mun­ka- és üzemszervezés eddigi mennyiségi fejlődése minőségi változást is előidézzen. Elmondotta, hogy az idén nem lesznek központi bérintézkedé­sek. A rendelkezésre álló bér- preferencía-keret jelentős ré­szét az ösztönzés fokozására használják. \ A minisztériumban — az V, ötéves tervidőszakra vonatkozó­an — dolgomat az úgynevezett komplex bérpolitikai eszköz- rendszer kialakításán. Ennek célja a bér- és kereseti arány­talanságok megszüntetése, új fe­szültségek keletkezésének meg­előzése, valamint a bértarifa- és besorolása rendszer továbbfej­lesztése. A keresett áru pótlására Felvételünk azt a pillanatot örökíti meg, amikor a békéscsabai MÉH-telepre a budapesti Fer- roglóbusz Vállalattól áj ffisőárffl érkezett ÍFoíós öemémys Karakas László sajtóláfékoztafőfa a maakaero» és bérgazdálkodás! feladatokról

Next

/
Oldalképek
Tartalom