Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-23 / 19. szám
MI; A labdarúgó NB I tavaszi sorsolása (6. oldal) Árrendezés A párt kongresszusi irányelveiről tárgyalt az Országos Szövetkezeti Tanács Kormányzatunk jó elóre kő- aölte, hogy 1975 január elején a termelői árakat módosítják, A termelői árak állami támogatásának részbeni vagy teljes megszüntetésére azért van szükség, hogy a termék kíbocsátásá- oan jobban mutatkozzék meg a gyár és a tez nyereséges vagy veszteséges gazdálkodása. Ahol ugyanis a nyersanyag, energia, szerszám és gép vásárlása tekintélyes állami dotációval történik, ott a vállalati, szövetkezeti mérleg a termelés színvonalát gyakorta nem tükrözheti pontosan. A január elején életbe lépő új termelői áraknak tehát az a szerepük, hogy a költségek és velük együtt az eredmények ott mutatkozzanak, ahol valóban keletkeznek. Az 1974. évi nyersanyagár-emelkedés és a tőkés országok pénzinfláciőja hazánkra is a vártnál erősebb hatást gya- ksaroL A magyar külkereskedelemnek tőkés országokkal való árucseréje hazánkra számos «esetben kedvezőtlenné vált. A «fogyasztó szférában a régi árakat csak az állami dotáció további lényeges növelésével lehetett volna fenntartani. Ez a költségvetésre elviselhetetlenül naev terheket rótt volna. Az állami dotáció növelése azért sem lett volna közhasznú intézkedés, mert a gyárak, tsz-ek, és különösen a fogyasztó előtt még inkátfö elleplezné a termékek valóságos értékét A kormányzat alapos mérlegeléssel úgy döntött, hogy •amenyire csak lehetséges, állami, pénzügyi intézkedésekkel a lakosságot megóvja a világpiaci alapanvagár-emelkedés következményeitől. Számos nagyon fontos közszükségleti cikknek az ára változatlan maradt. A ruházati eszközök tekintő1 vés részének az ára — ahol a költségek lehetővé tették — mér- néklődött. Ám az ipari, meaő- gazdasági termelői árak külső okok miatti emelkedésétől te1- jesen nem lehetett és nem is lett volna célszerű a fogyasztói árakat megóvni. Most. amikor már nem kell találgatni, hogv a ianuár 6-án életbe lénett intézkedések miként hatnak effves fngvasztéi eszközök árára, el lehet végezni a családi vagv égvén! számvetést Könnyű meggyőződni a -«'ól. hogv az útmutatásai alanián a kor- ir^n.v^at i>’“g,’en’erÄen törekedett arra, hogv csak a valóban indokolt áremelkedés történjen. Az alanvető élelmiszerek:; a tej, a tejtermékek kenvér. cukor, hús, zsír. töltelékáru stb. ára változatlan maradt. A leglényegesebb háztartási berendezések, tv, rádió, hűtőgép, porszívó. mosógép, ugyancsak változatlan áron kerül a lakossághoz. A kézi szerszámok és a lakosság által vásárolt olyan vasipari termék, mint a csaptelep, zárak, szögek ára öt- nyolc százalékkal emelkedett. A mezőgazdasági szerszámok áremelkedése átlagosan 21 százalék A vegyipari termékek, köztük a gumiabroncsok, valamint a bútorok árának emelkedése is messze elmarad a „jól érte- ! sültek” előzetes becslésétől. Sokáig lehetne sorolni azokat a fogyasztói eszközöket, amelyeknek ára csökkent. A szintetikus vagy kisebb-nagyobb arányban szintetikus szállal kevert szövetek ára mintegy 10 százalékkal csökkent. Mérséklődött az ára a szintetikus alapanyagú gyermek és felnőtt kö- ! iöttruháknak is. Ez történt a j szintetikus szállöól készült fel- j nőtt és gyermekzokni árképzésénél is. A rendelkezés lényegéből következik, hogy az érintett termékek ármozgása 1975-ben ösz- szesen 3,6 százalékos fogyasztói áremelkedést okoz. Az 1975. ianuár 6-én életbe lépett árintézkedésekkel szorosan összefügg, hogy ebben az évben a reálbér — szerényebben — 2,5, a reáljövedelem pedig 3.5 százalékkal emelkedik. Ám, ha arra is gondolunk, hogy 3,5 százalékos reáljövedelem és a 2,5 százalékos veálbér-emelkedés a múlt' esztendőkben kialakult, rendkívül sikeres életszínvonal-politikának a folytatása, úgy világosan : mutatkozik a töretlen fejlődés. •Józan mérlegeléssel könnyű felismerni, hogy rendszerünkben az árrendezés, (csökkenés és emelkedés) az életszínvonal- politika következetes megvalósítását nem gátolja. Az indokolt áremelés és a megalapozott ár- csökkentés egyszersmind hűségesebben kifejezi az egyes ipari és mezőgazdasági üzemek termelésének hatékonyságát. Segít felismerni a gazdasági szervezés fejlesztésének teendőit. A termékek árát pontosabban kifejező egészségesebb árrendszer szükségességére a ■ X. kongresszus határozata is j felhívja a figyelmet. „A tér- i in elő- és kereskedelmi vállala- i toknak és felügyeleti szerveknek — mutatott rá a X. kongresszusának határozata — nagyobb gondot kell fordítaniuk a párt és kormányzat gazdaság- politikájával összhangban levő árpolitika érvényesítésére a mindennapi életben. Esetenként árrendezésre van szükség!” Világos, hogy az 1975. évi árrendezés is csak közvetett módon szolgálja a gazdasági fel- j adataink megvalósítását. A lényeg mindenképpen a jól szervezett, növekvő termelékenységű, csökkenő önköltségű, kiváló minőségű, javuló választékú'ipari és mezőgazdasági termelés. Hasonlóan nagy a szerepe a népgazdasági érdekeket hatásosan szolgáló, ésszerű, szállítási és kereskedelmi értékesítési tevékenységnek. A hazai fogyasztóknál elfogadható áron, a nemzetközi piacon pedig az export—import mérlegünket aktívan szolgáló ipari és mezőgazdasági munka az, amely az életszínvonalnak szilárd alapja. Mindebből következik, hogy az árakról kialakult vitának, bírálatnak vagy dicséretnek sohasem szabad elhomályosítani a lényeget: a szocialista tervezésű, magas színvonalú termelést. I* & Ä Országos Szövetkezeti Tanács szerdán ülést tartott, amelyen megvitatta a XI. pártkongresszus irányelveit. Az ülésen részt vett dr. Romúny Pál, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető je* a szövetkezet politikai munkaközösség vezetője, Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke, dr. Molnár Frigyes, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának elnöke és Rév Lajos, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsának elnöke,^ az MSZMP KB tagjai. Szabó István, az Országos Szövetkezeti Tanács soros elnöke vitaindítójában hangsúlyozta, hogy a szövetkezetek vezetői és sokmilliós tagsága nagy érdeklődéssel tanulmányozták a kongresszusi irányelveket. A szövetkezetek jelentős része felhasználta az éppen időszerű közgyűléseket is arra, hogy kifejezze egyetértését a párt következetes politikájával, amelynek eredményei a társadalmi élet és a gazdasági építőmunka valamennyi területén megmutatkoznak. Az általános haladás szerves részeként figyelemre méltóan fejlődtek a szövetkezetek is. Közös vagyonuk növekedett, s erősödött annak társadalmi jellege, a szövetkezetek megteremtették és állandóan gyarapítják a nagyüzemi termelés technikai szervezeti bázisát. Elismeréssel méltatták; a párt következetes, töretlen politikájában kifejezésre jut, hogy annak szilárd alapja a munkásosztály vezető szerepének, valamint a munkás-paraszt szövetségnek az erősödése. Szabó István’ hangsúlyozta; az irányelvek célkitűzései, s azok megvalósításának módszerei a szövetkezeti mozgat lom egyetértésével találkoztak. A szövetkezetek továbbra is hazánk általános szocialista fejlődésének szerves részeként kívánják fejleszteni vállalati tevékenységüket, a korszerű nagyüzemek kialakítását, felhasználva mindazt a lehetőséget, amelyek szervezetük továbbfejlődésében, a társulások, közös vállalkozások létrehozásában, a szerződéses kapcsolatok erősítésében rejlenek. Helyeslik, hogy ezzel párhuzamosan tovább erősödik a szövetkezeti tulajdon társadalmi jellege. Nélkülözhetetlennek tartják működésük demokratikus normáinak, s ezen belül a munkahelyi demokráciáA hatékonyság növelésével összefüggő idei munkaerő- ás bérgazdálkodása feladatokról, a szociálpolitikai célkitűzésekről, valamint a szakképzésről és a továbbképzésről tájékoztatta szerdán az újságírókat Karakas László munkaügyi miniszter. Hangsúlyozta, hogy könnyen mozgósítható munkaerő-tartalé- j kaink kimerültele, s a társada- j lean munkaidőalapja a jövőben • a jelenleginél kisebb lesz. Ez a I helyzet megköveteli, hogy a vál- j lalatok a legkörültekintőbben j gazdálkodjanak a legfőbb termelőerővel, az emberi munkával, szorgalmazzák a termelési szerkezet további korszerűsítését. a műszaki-tudományos fejlődés eredményeinek gyorsabb, célratörőbb hasznosítását. Ismertette a munkaerő-tartalékok felhasználásával összefüggő tennivalókat, hangsúlyozva a még nem dolgozó nők munkába állításának, valamint a tovább- dolgozásra ösztönző nyugdíjpótlék keretében történő foglalkoznak a továbbfejlesztését. Az irányelvekből következően fontos feladatok várnak a szövetkezetekre és szövetségeikre a különféle kulturális, szociális és társadalmi feladatok megvalósításában is. A vitában számosán felszólaltak. Az Országos Szövetkezeti Tanács állásfoglalásában egyetértését fejezte ki az irányelvekkel, a bennük meghatározott politikai, gazdasági, ideológiai célokkal. tatásnak a fontosságát, népgazdasági jelentőségét. Rámutatott, hogy megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a teljesítménykövetelmények mind szélesebb körű alkalmazására és a létszám-normatívák alapján történő vállalati munkaerő-gazdálkodásra. Kiemelkedően fontos, hogy a vállalati munka- és üzemszervezés eddigi mennyiségi fejlődése minőségi változást is előidézzen. Elmondotta, hogy az idén nem lesznek központi bérintézkedések. A rendelkezésre álló bér- preferencía-keret jelentős részét az ösztönzés fokozására használják. \ A minisztériumban — az V, ötéves tervidőszakra vonatkozóan — dolgomat az úgynevezett komplex bérpolitikai eszköz- rendszer kialakításán. Ennek célja a bér- és kereseti aránytalanságok megszüntetése, új feszültségek keletkezésének megelőzése, valamint a bértarifa- és besorolása rendszer továbbfejlesztése. A keresett áru pótlására Felvételünk azt a pillanatot örökíti meg, amikor a békéscsabai MÉH-telepre a budapesti Fer- roglóbusz Vállalattól áj ffisőárffl érkezett ÍFoíós öemémys Karakas László sajtóláfékoztafőfa a maakaero» és bérgazdálkodás! feladatokról
