Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-21 / 17. szám
A MEGYEI PÁRT Rl ZOTT SÁG. ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1975. JANUÁR 21.. KEDD Ara: 1 forint XXX. ÉVFOLYAM, 17. SZÁM A NÉPFRONT A JÁRÁSOKBAN Az elmúlt napokban tanácskozott a Parlamentben a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. Napirendjén az MSZMP Központi Bizottsága felkérésére a kongresszusi irányelvek megvitatása szerepelt A parlamenti tanácskozáson a népfront jellegének megfelelően sok szó esett a nemzeti egységről és a tennivalókról. Ahogy ez a vitában megfogalmazódott: A szocialista nemzeti egység erősítése arra kötelezi a népfront-mozgalmat, hogy az együtt dolgozó, együtt élő, a különböző adottságok miatt más és más érdeklődésű és érdekeltségű emberek gondjaival, sorsával is foglalkozzon. Ezért fontos törekvés, hogy a népfront aktivistái, s képviseletükben maga a mozgalom eljusson mindenhová: a legkisebb településekre éppúgy, mint a társadalmi szerveken kívül állókhoz. A népfront főtitkára a tenni- sralák között említette: „Jelentős azoknak az állampolgárok- mak a száma, akik még a beépített és fejlesztésre kijelölt településektől távol: tanyákon, pusztákon, egyedülálló kisközségekben vagy városi külterületeken laknak. Szükségesnek tartjuk, hogy ennék a több százezer embernek a jövőjével a népfront rendszeresen foglalkozzon. Társadalmi összefogással és a helyi tanácsok e célra felhasználható eszközeivel lehet az itt élő emberek életkörülményeit javítani. Meggyőződésünk, hogy e vonatkozásban a Hazafias Népfrontnak a feladata a jövőben is a kezdeményező lépéseket megtenni.” Ez a törekvés tükröződött a parlamenti tanácskozáson, s az irányelvek alapján is ez a törekvés jellemezheti a népfront munkáját: eljutni mindenkihez, megteremteni az érdekeltséget a nemzeti egységben mindenki számára. Ebből a feladatból jelentős szerepet vállalhatnak a járási népfront-szervezetek. t A járási népfront tevékenysége kettős. A Hazafias Népfront megyei bizottságától kapott feladatokat, iránymutatásokat továbbítja a községeknek, s amellett természetesen önálló politikai munkát, népfront-tevékenységet végez. Ez utóbbi a leglényegesebb a járási népfront tevékenységében. A járási népfrontnál ismerik a közigazgatási egységhez tartozó községek, települések gondjait, feladatait. Nyilvánvaló, hogy a tennivalók ellátásához az egész területen hathatós segítséget tud nyújtási, Segítheti a tanácstagok területi, az országgyűlési képviselők választókerületi munkáját. De ugyanilyen átfogó lehet a helyismerete, kezdeményezőkészsége az élet minden területén. A járási népfrontok munkabizottságokban dolgoznak. A községpolitikái, a mezőgazdasági, a művelődéspolitikai, a béke és barátság bizottságok a maguk munkaterületén átfogóan ismerik az egész járás tennivalóit, s ha jól dolgoznak, akkor valóban hatékonyan segíthetik a községeket. Választások idején komoly szerep vár a népfrontra, de nem nélkülözhető a választottak tevékenységének segítésében sem. Napjainkban például a falugyűléseken adnak számot a helyi vezetők a végzett munkáról, az elkövetkező tennivalókról. És ezeken a fórumokon nyilvánít véleményt a lakosság, mondja el kívánságait. A járási népfront képviselője pedig ezt az alkalmat, nyílt fórumot használhatja fel arra, hogy megismertesse a helyieket a környék, a társközségek gondjaival, feladataival. Itt nyílik lehetőség arra is, hogy egy-egy nagyobb vagy több települést érintő kérdésben, tennivalóban összefogásra hívja az embereket. Ha a járási népfront gondjai, feladatai tükrözik a járás gondjait, feladatait — jó úton járnak. Jelszavuk ezért nem is lehet más: együttműködés a lakossággal, a pártszervezetekkel, a tanácsokkal. Ez a módja, hogy mozgósító erővé váljék, bizonyíthatja létjogosultságát, munkájának fontosságát. Az MSZMP XI. kongresszusára kiadott irányelvet így fogalmazta meg a népfront s természetesen a járási népfront szerepét, tennivalóit: „A párt szövetségi politikájának kerete a Hazafias Népfront-mozgalom. Mindennapos tevékenysége szemléletesen bizonyítja, hogy a különböző világnézetű emberek, fizikai és szellemi dolgozók, idősebbek és fiatalok összefogása hazánk javát szolgálja... aktivitásával, javaslataival, M- rálatával járuljon hozzá az állami szervek és a lakosság kapcsolatának erősítéséhez, a város - és községpolitikai tervek kimunkálásához, az országgyűlés, a tanácsok feladatainak jobb ellátásához.” Nem kevés tehát a feladat. Megoldása, teljesítése a népfronttól az eddiginél jobb, ható- ' konyább munkát követel. Ebből pedig jelentős rész jut a járási szervezetekre. Felavatták a Budapesti Nemzeti Bizottság emléktábláját Harminc esztendeje, 1945 január 20-án a Fővárosi Vízművek óvóhelyén kezdte meg a 'felszabadult főváros életre keltését a demokratikus városvezetés, élén a Budapesti Nemzeti Bizottsággal. Az esemény színhelyén — a Károlyi Mihály utca 12. számú ház falán — hétfőn, az évforduló alkalmából emléktáblát avattak. Dr„ Ortutay Gyula akadémikus, a Budapesti Nemzeti Bizottság egykori tagja avatóbeszédében hangsúlyozta: — A kormány nélküli fővárosban ez a nemzeti bizottság lett a kormány, s, intézkedett az elemi lét biztosításáról, kezdve minden politikai ügybefl — az élet, a reménykedés, a munka, a politikai harc és ítélet minden kérdésében. A kormány elnöke Csepelen 1 vas* és fémművek pártbizottságának ülése Hétfőn reggel a Csepel Vasés Fémművek pártbizottságának tanácstermében megkezdte ülését a nagyvállalat pártbizottsága. Az értekezleten — amelyen részt vett Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságáhak tagja, a kormány elnöke és Molnár Endre, az MSZMP KB tagja, a Budapesti Pártbizottság titkára — a XI. kongresz- szus irányelveit elemzik. Véghelyi Andor, a CSM párt- bizottsága titkárának megnyitó szavai után Borbély Sándor, az, MSZMP KB tagja, a CSM pártbizottságáhak első titkára tartott vitaindító referátumot. Beszámolt arról, hogy a hazánk legnagyobb iparvállalatánál dolgozó kommunisták az elműt hetekben taggyűléseken mondtak .véleményt a Központi Bizottság kongresszusi irányelveiről. A Csepel Vas- és Fémművek kommunistái nemcsak egyetértenek, hanem javaslataikkal szorgalmazzák is a párt politikája következetes helyi végrehajtását. Ezt követően élénk vélemény- csere bontakozott ki. (MTI) MA fejezetek a magyar FEGYVERES ELLENÁLLÁS TÖRTÉNETÉBŐL (3—3. oldal) TÉLI PIHENŐ (3. oldal) C UTAZÁS A SZOVJETUNIÓBAN (4. oldal) KORSZERŰBB TERMELÉSI SZERKEZET — HATÉKONYABB MUNKA (5. oldal) AZ ŰJ KEESZ-RÖL, V a végrehajtás ELŐKÉSZÜLETEIRŐL (7. oldal) MÉRLEGEN SZARVAS KÉZILABDA-SPORTJA (9. oldal) Utolsó szakaszba lépett a cukorrépa-termesztés szervezése 1975-re Tegnap, hétfőn nagy jelentőségű , megbeszélés volt Békéscsabán, a megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályán. A mezőhegyesi, a siarka- di és a Szolnoki Cukorgyár, valamint a Békés megyei AGRO- KER és a tsz-szövetsógek megvizsgálták, hogy miként teljesül Békés megye szövetkezeteiben, állami gazdaságaiban a népgazdaság cukorrépa-termesztési igénye 1975-ben. Gajdács György osztályvezető ezzel kapcsolatban elmondotta, hogy Békés megye cukorrépa- termesztési terve 18 ezer 690 hektár. Ebből az állami gazdaságok területe 4490 hektár. A Mezőhegyesi Cukorgyár körzetében — Békés megyei rész — 4420 hektár cukorrépát termesztenek. A termelőüzemek, szövetkezetek eddig 3700 hektárra kötöttek szerződést. A Sarkadi Cukorgyár körzetében a Békés megyei üzemek 7900 hektáros terv- feladatot kaptak, melyből eddig 7750 hektárt teljesítették. A Szolnoki Cukorgyár a szarvasi járásban és Gádoroson, Nagyszénáson 1730 hektár termőterülettel érdekelt. Eddig 1647 1 hektárra kötöttek szerződést a , tsz-ek. Az állami gazdaságok kivétel nélkül teljesítették cukorrépatermesztési szerződéskötésüket. Legnagyobb a lemaradás — 720 hektáron — a mezőhegyesi gyár körzetében. A megyei tanács Járási Hivatala és a cukorgyár három helyen szervez megbeszélést. Az előző két helyen folytatott eszmecsere hasznos volt, ma vagy holnap a harmadik helyen is megtartják a szerződéses feladatokkal összefüggő megbeszélést, melytől remélik a népgazdasági igény jó teljesítését. Több szövetkezetben nem értelmezik egységesen a Magyar Közlönyben megjelent rendeletet, amely a cukorrép a-term osztással kapcsolatos jövedelemi növekvényadó mentességre szól. A rendelet szövege egyértelmű, amely kimondja, hogy a terület 30 hektáros vagy a termésátlag 20 százalékos növelésével a teljes területre eső élőmunka-ráfordítás nem esik jövedelem- mövekvényadó alá. A három cukorgyár jelentős beruházásokba kezd az átvevőhelyek korszerűsítésére. A munkálatokat a répa betakarításáig befejezik. A magyarbánhegyesi elágazásnál levő átvevőt 2 millió forint beruházással bővítik, itt építik ki a mezőkovácsházi járás legnagyobb áteresztő képességű tranzit-telepét. Csorvá- san 3,8 millió forintot használnak fel egy 3 ezer vagonos átvételi hely kialakítására. Mu- ronyban 2,5 millió forintot költenek ugyanilyen célra. A Szolnoki Cukorgyár Csabacsűdön 1,8 —2 millió forintból korszerűsíti az átvevőhelyet. Még nem foglaltak állást a kiscsákói vagy a Pálma téri átvevőhely fejlesztésében. Egyiket mindenféleképpen korszerűsítik ebben az esztendőben. Vasárnap, január 19-én befejeződött a cukorgyártás a mezőhegyesi és a sarkadi gyárban. Mezőhegyesen 30 ezer 873, Sarkadon pedig 30 ezer 100 vagon répát dolgoztak fel. Mindkét gyár életében az 1974. évi kampány volt a legnehezebb.- D. K. aOQQOSSQOGffiCBSO® □| iskola Békéscsabán cjmfSótoíspResPK Az új kereskedelmi és vendég látóipari szakmunkásképző-intézet műszaki átadása az elmúlt napokban befejeződött. A tantermek és az egyéb helyiségek berendezése után. február 3-án megkezdik a tanítást az új iskolában. (Fotós Demémy)
