Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-19 / 16. szám
Megjelent HARMINC j ^.ESZTENDEJE í Ä lakosság véleménye: 42* Élemiszerfelesleg \ Eddig is Békés városhoz tartozóknak éreztük magunkat nincs ; m m Ha korábban nem fs, 1945 ja- ; Inuárjara mindenkinek világo- > san kellett látnia,' hogy a fa- i biszta Németország és szövetné- ; gesei elvesztették a háborút. ■ Hitlerélk és SzáLasi nyilasai • mégis mindent megtettek, hogy ■ folytatódjék az esztelen véron- E tás. Aj. értelmetlen erőfeszfté- E Bekről vall a német véderő-fő- l m parancsnoksag hadmaplójának : január 22-i bejegyzése: „A Ba- jj laton csücskétől délkelet felé • elhárítottuk a saját plreteszelé- ■ Bünk elleni támadásokat. Ezzel jj szemben a körülzárt ellenség- jj nek sikerült kitörnie és délke- • let felőli támadásokkal megzavarni páncélos erőink hátsó [ összeköttetéseit... Százhúszon- : hat repülőgépet küldtünk Bu- á dapest ellátására. A gépek azon- jj ban a leszállásnál többnyire el- » törtek, így kérdéses, hogy né- ; melyik visszajön-e és hoz-e je- ■ lentést... A fegyverszüneti 5 egyezményben a magyar ellen- E kormány nyolc hadosztály fel- E állítását vállalta Németország E ellen, továbbá 300 millió USA- E dollár háborús kártalanítást S Éis egy bekezdés az idézet ok- S mányból — Moszkvában írták E alá január 20-án —: „Magyar- 5 ország Ideiglenes Nemzeti Kor- E mánya — beismerve azt a tényt, E hogy Magyarország a Szövetsé- [ ges Szocialista Szovjet Köztár- j saság, az Egyesült Királyság, az ! Amerikai Egyesült Államok és j a többi Egyesült Nemzet ellen j viselt háborút elvesztette— el- | fogadja a fent említett három í hatalom kormányainak fegyver- j szünet! feltételeit amelyeket ] azok mind a maguk, mind a Ma- j gyarországgal háborús viszony- j ban lévő Egyesült Nemzetek ne- j vében kötöttek.” Miközben a katonai és poll- j tikai vezetők százezrek, egész : népek sorsát intézték, a városokban, falvakban a mindennapi élet apró gondjai foglalkoz- j tatták az embereket. A gyomai kommunisták például „a tűrhe- tetlenségig felfokozott cím- és rangkórság ellen” javasolták a Nemzeti Függetlenségi Front pártjainak, hogy változtassanak az addig szokásos megszólításokon: „tekintetes, nagyságos helyett — asszonyom, uram: neve avagy férje után — asszony; leányoknál — kisasszony; férfiaknál — úr; a foglalkozás után — gépész úr.” Január 17-én Csanádapáca főjegyzője így válaszolt egy kérdőívre: „Milyen a mezőgazda- sági munkásság munkakészsége? — Jó. A lakosság élelmiszerkészlete meddig elég, mire volna leginkább szükség, miből mennyi a 1 felesleg? — Élelmiszerkészlet kenyérgabonából április végéig elegendő, szükség volna zsírra és áprilistól kenyérgabonára. Felesleg nincs. Mutatkozik-e valami elemi csapás, vagy kár? — A vetések tíz százaléka víz alatt áll. Mennyi a tavaszi vetőmagszükséglet? — Ha a jeleni egiv mennyiség háborítatlanul marad, úgy szükséglet nincsen. Helyi bajok és kívánságok, megjegyzések részletezése? — Helyi bajok: az értékesítés fennakadása, állatorvos- és állati gyóayszerhiány. Kívánságok: ezek teljesítése és piaci tájékoztató küldése.” (daniss) Békés város Tanácsénak legutóbbi végrehajtó bizottsági ülésén ott volt a nemrégiben város környéki községgé nyilvánított négy — Bélmegy er, Kamut, Murony és Tarhos — község tanácselnöke is. A bizottság ezúttal három közérdeklődésre számot tartó témát vitatott meg. Új varroda 20 millió forintéit Első napirendi pontként a Békéscsabai Kötöttárugyár békési üzemének munkáját, várható fejlesztési lehetőségeit bocsátották vitára. Az előre elkészített írásos beszámoló kedvező képet adott a nyolc évvel ezelőtt kín1 oVi'Vítt Üzem erMioi tevékenységéről. A részlegben több mint százan dolgozna*, többségükben nők. A múlt évben 600 ezer kötöttáru tennék készült itt ’ A Békéscsabai Kötöttárugyár képviselője, Szuchi László igazgatóhelyettes — aki meghívottként vett részt az ülésen —• kiegészítésként elmondotta, hogy a gyár az V. ötéves terv folyamán jelentősebb beruházást kíván megvalósítani Békésen. Ezzel kapcsolatban két alternatívát dolgoztak ki, ezek közül az látszik kedvezőbbnek, hogy a jelenlegi üzem környékén egy 400 dolgozót foglalkoztató varrodát építsenék. A terület kisajátításához 2,4 millió, az építéshez 8, gépek és berendezések vásárlásához ugyancsiak nyolcmillió forint szükséges. Ez az összeg a gyár rendelkezésére áll. Kérte a város vezetői*, hogy anyagi erejükhöz mérten járuljanak hozzá a kisajátítás költségeihez. Szóba került a hozzászólások során még egy lehetőség, mégpedig az: épüljön az új üzem teljesen szabad területen, ahol nem kell házakal sem kisajátítani. A tanács vezetői ehhez biztosítanának égj közművesített területet. Döntési ebben az ügyben a további tárgyalások után hoznak. Javult a cigányok életkörülménye Nem kiselbb érdeklődés ki sérte a következő napirend pontot sem. Ez „A cigány lakos ság életkörülményeinek alakú í lása” címmel került a testüle i elé. A beszámoló jólesően álla j pította meg, hogy az utóbb | években sokat fejlődött a ci | gány lakosságnak a társadalom ! ba való beilleszkedése, i Ezt tanúsította az 1962 febru i árjában készült helyzetfelmér | és feladatmeghatározó jelenté ■ összehasonlítása a jelenlegivé jj Akkor a jelentésben még nen i szerepelt állandó munkahellyé rendelkező egyetlen cigány sen A lakáshelyzet is aggasztó ké pet mutatott. Ugyanabban a évben megalakult a cigányügy koordinációs bizottság, amel intézkedési tervet dolgozott 1 és figyelemmel kísérte anna megvalósítását. A mostani je lentés egyik legnagyobb elő« haladásként említi meg, hogy i E állandó munkaviszonyban álló 5 száma az elmúlt évben már 11 5 volt. Alapvetően megváltozó a cigánylakosság lakáshelyzei is. Egy évtizeddel ezelőtt ná 71 putrit tartottak nyilván, i elmúlt évben már mindöss; hatot Az új telepen és az úg nevezett belső Párisban a 1: lakóépületből az elmúlt év v géig 88-at bontottak le. Ezi helyett belvizes kölcsönnel családi házak épültek. A témával kapcsolatban töl | hozzászólás, javaslat hangzc 5 el. Dr. Kemecsei Lajos veze ; ügyész azt hangsúlyozta, hogy ; tanácsi erőfeszítés mellett szü ■ ség van a társadalom Ö6szel « üátsara, fokozottabb törődés így együttesen érhetjük el, hogy a cigányok minél rövidebb idő alatt kitörjenek az évszázadok alatt megcsontosodott elmaradottságukból. Földesi József télepfel ügyelő köszönetét mondott a város vezetőinek az eddigi segítségért, de szólt a meglevő gondokról is. Több éve húzódik az újonnan épülő lakóházak befejezése. Van már sok kulturált lakás, szép házak sorakoznak, de hiányzik a járda a telepen. Nincs, aki segítsen a munkaképtelen öregek házának javításában. Jó lenne bővíteni a vízhálózatot. Újak a házak és azokban már fürdőszoba i« van. Sajnos víz nélkül csak a neve fürdőszoba. Javasolta, hogy a békési Dankó- klub eddigi jó tapasztalatait ismertetni kellene a többi cigánylakta községekben is, mert ez a forma Békésen nagyon jól bevált és segít a cigánylakosság nevelésében. Alig tudott megha- tódottság nélkül köszönetét mondani a sporthatóságoknak, hogy a cigánygyerekek is lehetőséget kaptak a rendszeres sportoláshoz A szemléletbeli változást Bo- doczki Mihály cigány tanácstag felszólalása jól tükrözte. Ö kérte, találjanak megoldást arra, hogy az egészséges, munkabíró ci ványókaf valami ven úton-módon állandó munkahely- vállalásra késztessék. A városi rendőrkapitány azt tartotta pozitív változásnak, hogy már évek óta nem emelkedett a cigányok között a bűnelkövetők száma. Békésen ez jóval alacsonyabb az országos átlagnál. Hivatalosan is hazajöttek Nem véletlenül vettek részt a végrehajtó bizottság ülésén a város környéki községek tanácselnökei, hiszen a testület előtt levő napirend egyik pontja „A békési járás megszüntetésével kapcsolatos városi feladatok” című jelentés volt. Amint az köztudott, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a békési járást 1974. december 31-ével megszüntette. A város környéki kapcsolatok jogi rendezésének alapja az volt, hogy Békés és a vonzáskörzetébe tartozó települések között az évszázadok során kialakult történelmi kapcsolatok mellett a szociaüsta társadalmi viszonyok hatására számos ellátási funkció együttes megoldása vált szükségessé. Így a községek és a város összehangolt fejlesztése különösen indokolt. Éppen ezért esvik lenfontnwflhh fé>ndfl+”k, hogy a már kialakult társadalmi, gazdasági, ellátási, munkaerő-foglalkoztatási, földrajzi közlekedési kapcsolatokat továbbfejlesszék és a város, valamint a községek lakosainak életkörülményeit az új szervezeti- formával tovább mint Tóth János, Murony ta- javítsák. Herpai Sándor, Tarhos, vala- nácselnöke hozzászólásaikban elmondották, hogy bizakodva tekintenek az új vezetési forma elé és a lakosság is kedvezően fogadta a változást. Ezt fejezték ki a tanácstagi beszámolókon és a legutóbbi falugyűlésen is. Abban bíznak, hogy ezek az intézkedések nem érintik hátrányosan a kisközségek la kosságát, és csak nyerhetnek ezen a városközelségen. A murányiak eddig is Békéshez tartozónak érezték magukat, most meg hivatalosan is „hazajöttek” — mondották. Tarhos- ról sem gond bejutni a városba, hiszen olyan sűrű a buszjáratok száma, hogy az itteni lakosok naponta 17-szer utazhatnak Békésre. Összegezve megállapítható, hogy a városi és községi vezetők, valamint a települések lakossága bizakodással tekint az új kapcsolatok elé. Természetesnek és előnyösnek tekintik az új szervezeti formát. Ez a kedvező és megértő magatartás nagy segítségükre lehet a város vezetőinek a minden újjal együtt jéró kezdeti gondok leküzdésében. Béla Ottó Ml Ü ■■■ 4 s(xís MCWi&Zl 1975. JANUÁR Ut — Mit gondol maga! — tá- nadt a kézbesítőre, miután alálkozott azzal. — Azt csinálhat, ami magának tet- izik? — De kérem — hülede- sett a kézbesítő. — Csak nőst reggel kaptam fűrészeit. És hát nagyon sok az én elfoglaltságom. Azt sem tudom sokszor, hová fussak. — Ha maga nem akarja csinálja más — toppantott Erzsi. •— Már hogyne akarnám, kérem — tette fejére a kalapját a kézbesítő. — Megyek és intézkedek. Meg sem várta, amíg Erzsi kimegy az irodából, a folyosóról kiáltott vissza: „Fordítsa rá az ajtóra a kulcsot, kezét csókolom.” Felpattant a hicikliiére és nekiiramodott. Bár egyesek tudni vélték, hogy azelőtt soha nem volt neki, s amikor kézbesített, mindig a község biciklijével ment. Azt beszélték, hogy olyan nikkelesett meg csak egy kereskedő kirakatában volt, de nemigen vették, mert urcgaooau aola a többinél. Negyvennégy őszén sokan látták, hogy a kirakatüveg be volt törve, pedig előtte úgy tudták, hogy törhetetlen üvegből van. De azt se^ki nem tudta hogy ki törte be. Félesztendő múltán pecug porsentsnek is alig lehetett venni ezt, a nagy világégés sebeihez képest. És ha egyesek a kézbesítő biciklijét azonosnak tartották azzal a nikkelezettel, melyet akkoriban a kirakatban láttak, most már bárhol hagyta a községben, mindenki rámondta, hogy a kézbesítőé. A községháza kapuján fordult már ki, amikor két kézzel integetett neki Faludj Géza, Varga István kertszomszédja, hogy álljon meg. Mielőtt amaz szólt volna valamit, a kézbesítő szeme megakadt a világosbarna, vaj puha bőrű, vikszos csizmáján. „A gyorsuló időben" Tizenegv írás megvánk pedagógusainak oktató' nevelő tevékenységéről A Magyar Pedagógiai Társaság Békés megyei Tagozatának és a Megyei Pedagógus Továbbképző Intézetnék „A gyorsuló időben” című módszertani kiadványának a napokban jelent még a hetedik száma. A kiadvány tizenegy megyei pedagógus írását közli: kitűnő segítséget nyújt, az oíktató-nevelő munka hatékonyságának további elmélyítéséhez, az eredményes tanítás még jobb megvalósításához. t A kiadvány elsősorban a gyakorló pedagógusokhoz szél, de a közoktatás más területein és a közművelődésben dolgozó szakemberek is haszonnal forgathatják. A kötet első írásai a pedagógusok egymás közötti szakmai, társadalmi emberi, kapcsolatairól szólnak. Igen érdekes az orosházi Táncsics Mi- ‘hály Gimnázium és Szakközép- iskola tanulói körében végzett szociometriái felmérés adatait, eredményeit és tapasztalatait közreadó írás. A közösségek tagjainak kapcsolatait vizsgálva, a pedagógus megannyi addig rejtett megbúvó, a diákiak érdeklődését, tanulását, közösségi és tanulmányi munkáját meghatározó érzelmi-értelmi viszonyokról szerzett tudomást Az orosházi felmérés nem az első, folytatása a nevelést szolgálná. Az említetten kívül még több iskolai felmérés leírása helyet kapott a kiadványban, valamint egy-egy tantárgy oktatásának újabb, már kipróbált módszerét is közreadják a gyorsuló idő”-ben. ■seB.4uuneaaiMIIIBeatatI|meg|B|EBnM s A mi tímárunk csak fe- ' ke te; zsíros bőrt készít — fogta lassabbra pattogó szavait a kézbesítő. Faludi Géza krákogott egy keveset, mintha valami a torkára ment volna. Azután a csizmájára nézett, hogy annak a bőre régebbről maradt. Egyszer a mestere karácsonyi ajándéknak vett neki a tímártól egy pár csizmának való zsíros bőrt, mert sokat dolgozott. Későbben egy ismerős gazdának nagyon kellett és azt mondta, neki van vikszos bőre, a zsírosért elcseréli. Az jobban bírja a szántáson a strapát. Nem teketóriázott vele, hanem megcserélte, hiszen segíteni kell az embernek egymáson. Hogy a gazda hol szerezte, azt nem kérdezte. Lehet, hogy zsírért, szalonnáért kapta valahol. — Mert ugyebár a háború alatt így ment — Most is így megy pöccintette a szavakat a kézbesítő. Faludi Géza hunyorgott, 6 mindig munkásember volt, a munkát nem haeyná semmiért. Most is* azért van bajban. Van egy kis vetemény- földje, meg néhány anoóra- nv’lat tenyészt, ós aláírta azt az ívet, melyet házról házra hordtak, vállalj ac mk egy-két napig ingyen munkát
