Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-19 / 16. szám

1975. JANTDÄR 19., VASÁRNAP Aras 1.2© forint XXX. ÉVFOLYAM, 16. SEAM Világ proletárjai, Mas A KISZ AKCIÓPROGRAMJA <9. oldal) NÉGY TÉTELBEN, JEL N (5. oldal) TARKA HASÁBOK (12. oldal) Túl a reszort határain UnnepéSyesen átadlak reufeiföésáaek a g I . 0 bum tahelyes új rendelőintézete! T.Oe—70 prV'^-'f' '■ jyi Tr,? ’ Vita kerekedett a párttaggyü- lésen az egyik vezetőségi tag munkájának megítélésénél. „A reszortjával járó feladatokat jól ellátja, a politikai oktatást gondosan megszervezte. Ügyel arra, hogy a hallgatók részt vegyenek a foglalkozásokon” — hangzott az egyik vélemény. Egy másik' felszólaló viszont ágy vélekedett: bár mindez igaz, mégsem lehet az értéke­lés egyértelműen pozitív, mert az iüető elvtárs csupán a re­szort feladattal törődik, s a ve­zetőség együttes munkájából nemigen veszi ki részét. A megállapítás valódiságát nem is vonta kétségbe senki: a vita a tény megítélése körül forgott. Más pártszervezetekben is felteszik most a kérdést egy­másnak a vezetőség tagjai. Szóba kerül ez nem egy he­lyen a vezetőséget választó tag­gyűléseken is. S hadd tegyük hozzá mindjárt: azokkal lehet egyetérteni, akik nagyobb igénnyel lépnek fel, akik több­oldalú tevékenységet vártak és várnak el a vezetőség tagjaitól ablból kiindulva, hogy ezeket az embereket nem valamilyen részterület irányítására válasz­tották meg, hanem egy kollek­tív vezető testület tagjaivá. Vagyis nem termelési, gazda­sági vagy agitáció*? és propa­gandafelelőst választ a párttag­gyűlés, hanem vezetőséget. Olyat, mely együttes felelős­séggel képviseli az alapszerve­zetet a pártélet és a pártmun­ka összefüggő kérdéseiben. Olyat, mely együttesen felel a maga területén a párt és a kor­mány határozatainak megvaló­sításáért. Mondani sem kell, hogy a reszortfeladat ellátása elenged­hetetlenül fontos dolog, s éppen ezért a vezetőségi tag tevé­kenysége megítélésének alap­vető mércéje. De ahol ez is hi­ányos, s ahol emiatt a titkárra hárul ® közvetlen szervező munka nagy része, ott a kol­lektív munka elemi alapjai is gyengék. Ha komolyan vesszük a pártmunkában a személyes felelősséget, ha valóban törek­szünk arra, hogy e tevékenység ne megfoghatatlanul általános vagy szétfolyó legyen — akkor igényelnünk kejl a pártmunka valamennyi területének gondos és felelősségteljes irányítását. Bnélkül a vezetőség nem te­het eleget hiánytalanul a reá háruló feladatoknak, s az alap­szervezet egészében sem tölt­heti be megfelelőképpen a sze­repét. Ám bármennyire is szükséges ez, mégsem elegen­dő. Nem, mert a pártszerveze­tek politikai jellegű feladatot látnak el, s ezzel nem fér ösz- sze valamiféle „hivatali’’ mun­kastílus. Miről is van szó tu». lajdonképpen? Arról, hogy a vezetőségi tag nem lehet pusz­tán „ügyintéző”; aki ellátja a rábízott területen a feladato­kat, mego’dja az itt jelentke­ző gondokat, s ezzel eleget is tett kötelezettségének. Nem le- j hét már csak azért sem, mert ha bezárkózik reszortjának ha­tárai közé, valójában nem tud­ja jól megoldani közvetlen munkaterületének tenniva’óít sem. A propagandafelelősnek például nemcsak a pártoktatás megszervezése a dolga, hanem a propagandisták folyamatos tájékoztatása, a foglalkozások tapasztalatainak összegezése és rendszeres elemzése is. Ehhez pedig elengedhetetlenül fontos, hogy ismerje az alapszervezeti munka egészét, nevezetesen a gazdasági-termelési kérdéseket is. Ilyen ismeretek nélkül nem irányíthatja jól az agitációs felelős a felvilágosító munkát, a szervező titkár a pártcsopor­tokat vagy éppen a tömegszer­vezetekben tevékenykedő kom­munistákat. A reszortok bizonyos érte­lemben elhatárolódnak. De ugyanakkor szorosan összefüg­genek. Arról van sző, hogy az információs munka vagy a po­litikai oktatás tapasztalatai a termelési felelős számára is szükségesek, mert az alapszer­vezet gazdasági munkáját sem lehet szélesebb összefüggések ismerete nélkül irányítani, jól kézben tartani. Vagyis, ha a vezetőségi tagok ismerni, érte­ni és valóban irányítani akar­ják pártszervezetük munkáját, ha eredményes helyi politikát kívánnak folytatni, akkor már nem csupán a közvetlenül rá­juk bízott résszel kell törődni­ük, hanem az egésszel is. Együttesen kell gondoskodni­uk arról, hogy az alapszerve- zeti munka megfelelően halad­jon, a pártszervezet betöltse azt a szerepet, amelyet a Szerve­zeti Szabályzat és a különféle határozatok értelmében el kell látnia. Ha a munka lényegét illetően hiányosságok vannak, hiába mondja a gazdasági fe­lelős: „Kérem a tagdíjakkal mindig pontosan elszámoltunk, •én teljesítettem a köte’essége- met.” Joggal válaszolhatja neki bárki: Nem, mert nemcsak ennyi volt a dolga, hanem vá­lasztott vezetőként a munka egészéért is felelősséggel tarto­zik. Helyesen tették hát azok, akik azon a bizonyos taggyűlé­sen igényelték, hogy minden vezetőségi tag lásson túl a re­szortja határain. Lásson túl — s ennek megfelelően cseleked­jék is, vagyis ilyen módon le­gyen a közös döntések és az együttes végrehajtás szervező­je és részese is4 =» ggf essa U Gyulán szombaton űnno»' pélyes keretek között adták át rendeltetésének a 32 mil­lió forintos költséggel épített 30 munkahelyes új orvosi rendelőintézetet. Az intézet a kórház rekonstrukciója ke­retében épült. Az ünnepélyes átadáson je­]p­az MSZMP Békés megyei Bi­zottságának titkára, valamint a megye, Gyula város nárt-, 1 állami és társadalmi életének vezetői. Az intézet előcsarnokában rendezeti ünnepséget dr. i>ar- rvnai Fprove, a mérvéi tanács V°­zetője nyitotta meg, majd Aa- ./ J .uos. a . tanács elnökhelyettese mondott be­szédet. Szólt arról, hogy az új, az egész megye egészség- ügyi ellátását szolgáló, segítő rendelőintézet átadása több­szörösen ünnep, mivel egybe­esik hazánk felszabadulásának 30. évfordulójával és pártunk XI. kongresszusának előké­szítésével. Arról is beszélt, hogy régi fogyatékosságot pó­tol az új egészségügyi intéz- [ mény és része annak a kon­cepciónak, melyet kormá­nyunk az egészségügy korsze­rűsítésének végrehajtására dolgozott ki. Megköszönte az építők, tervezők tevékenysé­gét és eredményes gyógyító munkát kívánt az új intéz­ményben dolgozóknak. Ezt követően dr. Buda Ist­ván, a gyulai kórház igazfla+ő- főorvosa vette át az új szak­rendelőt, majd dr. Medve terhelyettes szólt a jelenle­vőkhöz. Tolmácsolta az egész­ségügyi miniszter és a mi­nisztérium dolgozóinak jókí­vánságait, majd arról a fej­lődésről szólt, mely hazánk- j ban az elmúlt 30 évben való­sult meg. Elmondta egyebek j között, hogy a IV. ötéves tervben országunkban hat­ezerrel növekedett a kórházi A belkereskedelmi miniszter a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterrel együtt rende­letet adott ki a vendéglátó vál­lalatok húskészítmény-előállító - sáról, felhasználásáról és forgal­máról. A rendelet valamennyi vendéglátó tevékenységet végző állami és szövetkezeti vállalatra, szövetkezetre, állami gazdaság­ra, tsz-re és ezek gazdasági társulásaira vonatkozik. A rendelet szerint a vendég­látó vállalat az állami húsipar­tól átvett, valamint saját hiz- lalású sertést és juhot, ezenkí­vül vásárolt juhot, bárányt le­vághat; a húsipartól felvásárolt tőkehúson kívül ezek húsát is felhasználhatja étkeztetési cé­lokra. A vendéglátó vállalat azonban tőkehúst nem hozhat forgalomba. A melegkonyhás üzleteknek, vendéglátóipari termelőüzemek­nek, hűselőkészítőknek engedé­lyezik különféle húskészítmé­ágyak száma és elérte a ki- lencvenezre.. Az >orvosi lét­szám is jelentősen növeke­dett. Hazánkban több mint 25 -ezer orvos végzi gyógyító munkáját mintegy 100 ezer egészségügyi szakdolgozó se­gítségével. Ezután az egészségügy te­rén kiemelkedő munkát vég­ző dolgozóknak kitüntetése­ket adott át. nyék — hurka, kolbász, füstölt­áru stb. — előállítását. A saját gyártású húskészítményeket — akárcsak a mástól vásároltat —» a vendéglátó vállalat éttermei­ben adagolva, büféiben kimérve is árusíthatja. Lehetőség van arra is, hogy más vendéglátó vállalatnak, állami húsboltnak és húsboltot fenntartó szövet­kezetnek is értékesítse saját gyártású húskészítményeit. • * * A január 15-én életbe lépett rendelet lényegében egységesíti a húskészítmény-előállítást, fel­dolgozást és értékesítést a ven­déglátóiparban; kiadásával tu­lajdonképpen az eddigi — bár nem általános — gyakorlat nyert jogalapot. A vendéglátóipari húskészít­mény-előállítás — miután kisebb a mennyiség, más a recept, mint a húsiparban — várhatóan új izeket hoz a kínálatba. eaaaaaa<»Qaaeaeflaa8«eaaaaeaaaeaaaaaeBa»aaBaaeaaaaaaaaaBeaaaaaaaaaaaaaaaaaBaBeaaaaasoaaaBOQ oaaaaaaaaaaeeeBaasaaBoeaaeaaaaeeeaaaaaiaisJsseo Tanácskozott a KISZ megyei bizottsága A KISZ Békés megyei bizottsága pén’eken délelőtt tartotta soron következő tanácskozását, ahol elfogadta az 1975—76-os mozgalmi és akcióprogram tervezetét. A program teljes szövegét a 9. oldalon Jsözöijüfe ©emény Bővül a választék, a feldolgozási kapacitás inlszleri rendelt a vendtgütéipaf húskészfunény-cJállttásfiró!, értékesítéséről

Next

/
Oldalképek
Tartalom