Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-18 / 15. szám

A MEGYEI P-ÁRT Rjl ZOJ TSÁG ÉS \MEGYEI TANÁCS LAPJA IMS. JANTJÄR 18., SZOMBAT Ära: 1 forint XXX. ÉVFOLYAM, 15. SZÁM NA ROSSZ ÉV, JÖ EREDMÉNYEKKEL (3. oldal) VAN MIN ÉS MIÉRT TAKARÉKOSKODNI (5. oldal) SZERKESSZEN VELÜNK! a. oldal) Term elő ni un kán ltlia ki m liármns jelszó: gazdnságosan$. takarékosan, hatékonyan Aktívaértekezlet összegezte a megyeszékhely üzemeinek gazdasági eredményeit és feladatait Péntejfcen, január 17-én délelőtt, Békéscsabán, az if­júsági és úttörőház nagyter­mében népes fórum: a me­gyeszékhely politikai, gazda­sági vezetőinek és a gazda­sági egységek szakmai, társa­dalmi, mozgalmi tevékenysé­gét irányító aktívák együttes értekezlete összegezte azokat az eredményeket, amelyeket s, város a negyedik ötéves terv első négy évében, illetve 3974-ben elért. A politikai és gazdasági vet­ítők békéscsabai városi ta­nácskozását dr. Fekete An­tal, a városi pártbizottság el­ső titkára nyitotta meg, át­adva a szót az értekezlet elő­adójának, Sasala Jánosnak, a városi pártbizottság titká­rának. Sasala János beszéde bevezető részében Békéscsa­ba üzemeinek és vállalatai­nak gazdasági tevékenységét értékelve elmondta, hogy a városban az • ipari termelés növekedési üteme meggyor­sult, a vállalatok árbevétele az elmúlt esztendőben 10 szá­zalékkal haladta meg a négy évvel ezelőttit és 2 százalék­kal az előirányzatokat is fe­lülmúlta. Az iparhoz hasonlóan ért <d lendületes fejlődést a me­gyeszékhely mezőgazdasága is. A termelőszövetkezetek és az állami gazdaság termelése a tervezettet négy, az előző évi termelést 12 százalékkal teljesítette túl. A fejlődés jellemzőit rész­leteiben vizsgálva a városi pártbizottság . titkára arról szólt, hogy az elmúlt évben a vállalatok a termelés növe­kedésének mintegy 83 száza­lékát a termelékenység nö­velésével, a tartalékok feltá­rásával érték el. Összességé­ben a célkitűzéseket a terme­lőüzemek négyötöd része tudta teljesíteni vagy túltel­jesíteni. A többiek termelése a várt színvonal alatt ma­radt A lemaradások okait ku­tatva, az előadó megállapította, hogy a tervek teljesítését leg­inkább az üzem- és munka- szervezés hiányosságai, a nor­mák karbantartásának elha­nyagolása, egyes beruházások elhúzódása, a munkafegyelem lazaságai hátráltatták. A le­hetőségekhez, az élénkülő bel- és külföldi kereslethez a minisztériumi ipar alkal­mazkodott a legrugalmasab­ban. A negyedik ötéves terv Időszakában ugyanúgy. mint a megelőző időszakok-1 ban is — Békéscsabán az j élelmiszeriparé a vezető sze­rep. Az élelmiszeripar 1974- es tervét 101 százalékra tel­jesítette, ezen belül az utób­bi négy év alatt a hűtőipar megkétszerezte, a baromfi­ipar 40, a konzervipar 25, a gabonafeldplgozó 10 száza­lékkal növelte termelését. A könnyűiparban a kedve­zőbbnél nagyob arányban nőtt a bérmunka-vállalás és itt volt a legnagyobb az indo­kolatlan készletnövekedés is az elmúlt évben. A könnyű­ipari üzemek közül a Kner Nyomda érte el a legnagyobb fejlődést, több mint 240 szá­zalékkal növelve termelését a negyedik ötéves terv évei­ben. Az említett időszakban végrehajtott városi fejleszté­sek egyébként az ipar szer­kezetét a vas-, gépipar erő­sítésével alakitották. Ebben a sorban települt új üzembe a forgácsoló és alakított ki kihelyezett üzemet az Északi Járműjavító. Nagyot lépett előre az épí­tő- és építőariyagipar is Bé­késcsabán, amit többek kö­zött a tégla- és cserépipari vállalat új békéscsabai cse­répgyárának üzembe lépése és piaci sikerei, illetve az 1971 óta átadott 2500 lakás is bizonyít 1 A város mezőgazdasági üzemei, a Magyar—Cseh­szlovák Barátság Tsz kivéte­lével, túlteljesítették a terv­ben előirányzottakat. A ter­melőszövetkezetek és az ál­lami gazdaság sikerrel jár­ják a növénytermesztés kor­szerű gépesítésének útját, míg az állattenyésztés fej­lesztésére fordított összegek lassabban térülnek meg. A Szabadság Tsz sertésteleoe, a Május 1. Tsz szarvasmarha­telepe a tervidőszak utolsó évére „érik be”, ugyanakkor a Lenin Tsz baromfitelepe már évek óta túlszárnyalja a célkitűzéseket. Sasala János ezután a szál­lítás és a lakossági ellátás fo­gyatékosságait taglalta, majd , rátért beszéde második részé- ] nek ismertetésére: a párt Központi/ Bizottsága 1974. december 5-i határozatának városi végrehajtását megva- ! lósító feladatok összegzésére. — A negyedik ötéves terv sikeres befejezéséért, az ötö­dik ötéves terv megalapozott előkészítéséért városunk vái­lalatai és üzemei, a gazda­sági egységek szocialista kol­lektívái úgy tudnak legtöb­bet tenni, ha a termelőmun­kában a gazdaságosság, a ta­karékosság és a hatékonyság hármas 'jelszavának érvényt szereznek ’ — fejezte be tá­jékoztatóját a békéscsabai városi pártbizottság titkára. Az előadást követően Van- tara János, a békéscsabai Városi Tanács általános el­nökhelyettese ismertette a megyeszékhely ötödik ötéves tervidőszaki fejlesztésének előzetes tervezetét, majd a városi aktívaértekezlet dr. Fekete Antal zárszavával be­fejezte munkáját. K. E. P. További beruházásokkal gazdagodik az építőanyag-ipar Kevesebb @1 import épifőazayag Az idei népgazdasági terv 3,4 milliárd forintot irányzott elő építőanyag-ipari beruházá­sokra. A legnagyobbak közül ebben az év­ben helyezik üzembe a Hejő- csabai Cementgyárat, a tervsze­rinti ütemben folytatják a Bél­apátfalvái Cementgyár építését és a dunántúli cementgyári be­ruházás előkészítését A fej­lesztési kölcsönnel is támoga­tott nagyvállalati beruházások közül az idén fejeződik be a Nyergesújfalui Eternitgyár re­konstrukciója, az üvegiparban pedig az úgynevezett csomagoló­üveg-gyártás korszerűsítése. Az ágazat fejlesztésében, ki­emelt jelentőségű vállalati be­ruházás a Tapolcai Bazalt-Gya­pot Gyár építése, a Pécsi Por­celángyár és a Nagykanizsai I. Téglagyár rekonstrukciója, az Öcsai Kavicsbánya, az Örboty- tyányi Téglagyár és a Barcsi Mészhomok-Téglagyár építése. Ezért e beruházásoknál különö­sen fontos feladat a munka meggyorsítása, az üzembe helye­zés határidejének előre, hozása. Az építőanyagipar állóeszköz-ál­Ülést tartott az SZMT elnöksége A Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége tegnap, pénteken délelőtt Erdős Károly elnökletével megtartotta idei első ülését. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Gyula­vári Pál, a Magyar Szocialista Munkáspárt Békés megyei Bi­zottságának titkára is. Az elnökség először Fortes Jánosnak, az SZMT szervezési és káder munkabizottsága ve­zetőjének szóbeli kiegészítője után megvitatta és néhány vál­toztatással jóváhagyta az SZMT káderhatásköri jegyzékének mó­dosítására előterjesztett írásos javaslatot. A, testület ezután né­hány változtatással jóváhagyta az SZMT elnökségének 1975. évi munkaprogramjára és az idei első félévre kidolgozott munka- tervét. A tanácskozás bejelentésekkel fejezte be munkáját. lománya végeredményben mint“ egy 20 százalékkal bővüL Az idén munkához látó új építőanyagipari üzemek is je­lentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy az ágazait ebben az évben mintegy hét százalékkal növel­je termelését és egyúttal kor­szerűsítse termékszerkezetét A termelés bővítésének eredmé­nyeként az építőanyag importja mintegy öt ezen beiül a tőkés import mintegy 13 százalékkal mérsékelhető az idén. A szoci­alista országokból, elsősorban a Szovjetunióból ebben az évben 800 ezer tonna cement érkezik hazánkba, ami a négymillió ton­nás hazai termeléssel együtt zavartalan ellátásra nyújit lehe­tőséget. Ealazóanyagokból bőséges készletek állnak az építők ren­delkezésére. így 1968 óta az idén először külön meghatáro­zott belkereskedelmi kontingens nélkül is elegendő tégla áll a lakosság, az építtetők rendelke­zésére. Importtal kell azonban kiegészíteni a hazai termelést azbesztcement sík- és hullám­lemezből, azbesztcement csövek­ből, a választék növelésére pe­dig falburkoló csempékből. Az import ellentételeként bővíti az ágazat az export-termékek kö­rét, mennyiségét. Többek között ebben az évben dollárért szál­lítunk exportra mintegy 50 millió téglát, 25 millió égetett tetőcserepet, mert ezekből a termékekből a hazai ellátás mái - nem jelent gondot. A Salgótar­jáni Síküveggyár rekonstrukci­ójának befejezésével lehetőség nyílik síküvegek exportjára, a választék szélesítésével pedig a híradástechnikai kerámiater­mékek külföldi szállításainak: növelésére is. (MTI) fjj munkacsarnok A Csepel Autógyár szegnaimi gy<»regysegeuen iu?4-ben 14 múlta forintos beruházással áj munkacsarnokot építet'ek, ezzel Szeghalmon és környékén újabb kétszáz új munkalehetőséget teremtettek. Jelenleg az új munkacsarnokban 5—6 millió forint termelési értéket érnek el ha- vonta &Fotó; Beményl

Next

/
Oldalképek
Tartalom