Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-14 / 11. szám
Üj lehetőség a fóliás termesztésben A MAE Kertészeti Társaságának zöldségtermesztési szakosztálya és a Kertészeti Egyetem a Műanyagok használatának és hasznosításának újabb lehetőségei a kertészeti termesztésben címmel bemutatóval egybekötött tapasztalat- cserét rendezett a Kertészeti Egyetem kísérleti telepén. Dr. Molnár Béla, a Kertészeti Kutató Intézet főigazgatója bevezető szavait követően, dr. Filius István, a kecskeméti Kertészeti Főiskola igazgatója nyitotta meg a tanácskozást. A növényházak és a fóliatelepek hasznosításában a korai hajta- tás és a palántanevelés helyes arányainak megválasztására hívta fel a figyelmet. I Dr. Somos András akadémikus előadásában a fóliás berendezések kialakítása és hasznosítása terén elért eredményeket értékelte, a hazai és külföldi széles körű elterjedésük tükrében. A Soroksáron üzembe állított első, egyhektá- ros fóliatelep — létrejöttekor — egyedülálló volt a világon. Az azóta eltelt néhány év alatt újabb jelentős eredmények születtek, mint a kettős fóliatakarás, a hidroautomata öntözés, a vízfüggönyös szigetelés, az automatikus altalajöntözés, a tartósfólia és a fóliás talajtakarás. Az új eredményekről részletesen dr. Túri István számolt be. A kísérleti üzemben az új berendezéseket működésükben is tanulmányozhatták a bemutató részvevői. Legnagyobb érdeklődést a vízfüggönyös szigetelésű fóliasátor váltott ki. Ennek lényege az, hogy a fóliasátor gerincén húzódó csővezeték szórófejei vízfüggönyt permezteznek a két fóliapalást közé. A többszörös szigetelés a talaj sugárzó hőenergiáját és a napsugárzás hőjét őrzi meg. A fűtés nélküli berendezés annál hatásosabb, minél alacsonyabb a külső hőmérséklet, mert akkor a cső- kutakból nyert 11—13 C fokos víz is ad le hőt a belső térnek. Az idei eredmények szerint, ha reggel 8 órakor —14 C fok volt a külső hőmérséklet, a sátorban +10 C fokot mértek, 12 órakor szabadban 0 C fokot, 'bent +20 fokot, majd éjfélkor szabadban —19 fokot, a sátorban +4 C fokot mutatott a hőmérő. A berendezés —26 C fok hidegben hektáronként 30 hektoliter kútvizet igényel percenként. A 13 C fokról 2-3 fokra lehűlő víz 1,8 millió kalóriát ad le, ami 10 OTG generátor által leadott hőmennyiségnek felel meg. Az új berendezéssel a fűtés nélküli hajtatás kezdetét egy hónappal lehet előbbre hozni. A fűtött hajtatásban pedig jelentős energia- mennyiséget lehet megtakarítani. Beruházási költsége 20— 30 százalékkal alacsonyabb, mint a hagyományos légfűtéses fólasátoré. Az új berendezés elsősorban azokban az üzemekben hasznosítható, ahol 1000 1/percnél kisebb teljesítményű csőkutak állnak kihas ználatla- tiösL Bálint György GYÜMÖLCSÖSKERT Egy mátraaljai kis faluban gyerekeskedtem. Szomszédunkban, Lővey Miska bácsi és Verőn néni kertjében állt egy — az én szememben toronymagasnak tűnő — körtefa; sokszor megmásztok pajtásaimmal ezt a fát, ingünk bugyrában hozva le a jóízű — búzával érő — körtéket — írja a Mezőgazdasági Kiadó gondozásában megjelent könyvéről, a Gyümölcsöskertről a szerző: Bálint György. Máig is keresem egy görbe törzsű kajszibarackfa gyümölcsének különleges zamatét, csodálatos ízét (ez a fa olyan görbe volt, hogy a töve a kertben gyökerezett, de koronája már kívülhajolt a kerítésen, ezért könnyű volt felmászni rá és megdézsmálni termését). Ma már tudom, hogy a gyermekkor napsugara adott annak a baracknak ízt, és sohasem találhatom meg újra. Azután megismertem, megszerettem, majd mesterségemnek választottam a nagyüzemi gyümölcstermesztést Munkát, kenyeret leltem a végeláthatatlan gyümölcsültetvényekben. S még most is a gyümölcsöskert az igazi alkotó szórakozásom, a gyümölcsöskert, amely oly sok örömet nyújt az embernek. A kert, ahonnan a gyermek elindul, és ahová a munkában megfáradt ember öregségére pihenni visszatér. Így cselekedték ezt e haza nevezetes gyümölcskertészei, Mohácsy Mátyás, Okályi Iván, Fejes Sándor és sokan mások, és ezt teszik majd a jelenlegi fiatalok is. A gyümölcsöskertekben szerzett tapsztalataimat szeretném e könyv lapjain megosztani olvasóimmal oly szándékkal, hogy mindenekelőtt’ azoknak nyújtsak segítséget, akik most kezdenek gyümölcsfáikkal bajlódni. Elmondom, amit a telekről, mint a termesztőmunka helyéről érdemes tudni. Könyvem önálló fejezete a gyümölcsöskert berendezése, a csemeték telepítése és felnevelése. A fák gondozási teendőit részletesen leírtam, hiszen olyan sokszor érkeznek kérdések hozzám: hogyan kell táplálni, öntözni, metszeni a gyümölcsfákat a szebb és több termés érdekében. Fontosnak tartom az állandó és kíméletlen harcot a kártevők és kórokozók ellen. Véleményem szerint ez a gyümölcskertészkedés legnehezebb része. E harcban fegyvertársul egyszerű és könnyen elvégezhető módszereket javasolok. A már „haladó” kertészke- dőknek szól „Az én specialitásom” és a „Termeljünk még szebb gyümölcsöt” című fejezet, amelyben a kiemelkedő értékű, különleges minőségű gyümölcs felnevelésére igyekeztem néhány tanácsot adni. A könyv csupán rövidre fogott gyűjteménye' a gyümölcs- termesztés szerteágazó tudományának, és úgy gondolom, tartalmát majd az olvasók megfigyelései, tapasztalatai teszik teljessé. Ha így lesz — érdemes volt szerény munkámat Önöknek átnyújtanom. A fogyasztói árak és a felhozatal alakulása a piacokon A piaci helyzet alakulása Élénk volt a múlt heti forgalom a zöldség-gyümölcs piacokon. A kedvezően alakult időjárás ugyanis lehetővé tette, hogy a tárolt készletekből folyamatosan nagyobb árumeny- nyiségeket hozzanak a piacokra. Emelkedett a baromfi és a tojás, változott a dióbél, a hüvelyesek és a savanyú káposzta felhozatala. Megfelelő volt a kínálat burgonyából, vöröshagymából, fejes és kelkáposztából, csökkent az üvegházi zöldségáruból. Tartós volt a vágott csirke, a vágott tyúk és á yágott liba, továbbá a friss tojás kínálata. A kereslet a káposztafélék, az üvegházi zöldségáruk, a téli álma és a déligyümölcsök iránt erősödött. Élénk volt a pia- | cok savanyúkáposzta-, szárazbabforgalma, míg csökkent a dióbélé, az étkezési máké. Az elmúlt héten emelkedett a kelkáposzta, zeller és a téli alma | piaci ára. A többi zöldségáru forgalmában lényeges változást ! nem tapasztaltunk. Az üvegházi zöldségek közül a paradicsomé 48—30, a parajé 30—16, a fejes saláta darabja 6,50—4 forint, a retek csomója 6—3,50, a zöldpaprika darabja 5—2,40 forint között alakult. Nem változott a baromfi, a savanyú káposzta, emelkedett az -étkezési mák és lencse piaci ára. Olcsóbban árusították viszont a friss tojást, valamint a dióbelet. Az elmúlt heti szerint alakult a hüvelyesek és az egyéb hordás savanyúság piaci ára. Budapest, Bosnyák tér A Bosnyák téri nagybani piac hét végi felhozatala a jelentősebb cikkekből: 115 mázsa burgonya (3—4,50), 132 mázsa vöröshagyma (3,50—5), 20 mázsafokhagyma (10—16), 110 mázsa fejes káposzta (2—3), 30 mázsa vöröskáposzta (3—4) 95 mázsa kelkáposzta (3—4), 180 mázsa karfiol (8—10), 18 ezer darab zöldpaprika (2—3,50), 12 Bortisztítás — szűréssel Már szóltunk a bor tisztításának a derítéssel történő módjáról. Most a másik régóta használatos eljárást, a szűrést ismertetjük. Ez főként a kisebb mértékben zavaros borok gyors megtisztítására alkalmas. Gyakran szükség van a szűrésre akkor 1 is, ha fuxos, pirkadt borok kezelésére szíhtelenítő szenet használtunk, s a derítéssel nem tudtuk a lebegő szénszemcsékét jói eltávolítani. A szűrés előnye, hogy köny- nyen elvégezhető, s nem maradhat vissza idegen anyag a borban, italunk pedig állóképesebb és tetszetősebb megjelenésű lesz. Kis mennyiségű bor esetén egészen egyszerű eljárásokat célszerű alkalmazni, mert nincs értelme zsákszűrőt vagy hengerszűrőt beszerezni. Ilyenkor úgy is kielégítő eredményt kapunk, ha üveg. műanyag vagy zománcozott tölcsérbe háztartási vattát, vágy többszörösen összehajtogatott gézt helyezünk, s ezen ön+jük át — lassan — a bort. (Előzőleg mindig gondosan mossuk át meleg vízben a vattát vagy a gézt, szárítsuk meg és csak ezután használjuk fel, nehogy idegen ízt, szagot kapjon a bor!) A zavarosftó anyagok legnagyobb része fennakad, s&egakad a vatta vagy a géz szálai, rétegei között, s borunk tetszetős, tükrös, fényes lesz. A munkát addig ismételjük (általában 2-3- szor), amíg a bor elég tiszta lesz. Felhasználhatunk mozsárban széttört faszenet is, amelyet előzőleg átgőzöltünk vagy forró vízzel á mostunk, és megszárítottunk. Ezt több réteg géz vagy vászon közé helyezzük el, nehogy a kicsi széndarabkák bekerüljenek, bemosódjanak a 'borba. Nagyobb mennyiségű bor szűrésére a zsákszűrő vagy a hengerszflrő alkalmas. Zsákszűrő használatakor borászati szaküzletekben kapható azbesztet keverünk el alaposan kisebb mennyiségű borban, majd ezt a zsákszűrőbe öntjük, és utána öntjük rá — lassan — a többi tisztításra váró bormennyiséget. Ekkor az azbesztnek azt a tulajdonságát használjuk ki, hogy finom rétegben rátapad a szűrőre és felfogja az eltávolításra váró, zavarosságot okozó különböző anyagokat. Sohase feledkezzünk el arról, hogy az azbesztet felhasználás előtt ritka szövésű, tiszta vászonba vagy több rétegű gézbe helyezve át kell mosni, különben a bor azbesztízt kaphat] Legmegbízhatóbb eredményt az azbeszt próbaszűrő és a hengerszűrő ad. (Ezeket is borászati szaküzletiöől vásárolhatjuk meg.) Az elsővel körülbelül 3, az utóbbival 10—12 liter bor kezelhető egyszerre. A munka során a szűrő méretétől függően 0,5—5 liter borba bekeverünk 4—30 gramm azbesztet. A gondosan elkevert azbesztes bort óvatosan addig töltögessük vissza a szűrőre, amíg az azbeszt mindenütt egyenletesen rátapad a felületre, és tiszta, fényes bor folyik ki a szűrő nyitott csapján. A szűrést addig folytatjuk, amíg a szűrőréteg nem telítődik a zavarosító részecskékkel. Ezt abból állapíthatjuk meg, hogy a bor egy idő múlva egyre lassabban folyik át. Ekkor a szűrőről lemossuk a már használhatatlan azbesztet, és új szűrőréteget képezünk. Először mindig kisebb meny- nyiségű azbesztet tegyünk a borba, s ha nem tisztul kellően, akkor még adjunk hozzá. Ez azért fontos, mert ha túl sokat keverünk bele, a bor csak nagyon lassan szűrődik. A szűrés befejezése után a bort hektoliterenként egy tabletta borkénnel (káliummeta- biszulfittal) kénezzük. sz. r. mázsa paradicsom (10—35), 53 mázsa sütőtök (4—5), 10 mázsa paraj (16—30), 74 mázsa cékla (2—3), 195 mázsa sárgarépa (2—3), 165 mázsa gyökér (5—6), 42 mázsa karalábé (2— 4), 30 mázsa zeller (5—7), 18 •mázsa feketeretek (4—6), 8 mázsa gomba (36—46), 420 mázsa alma (3—10), 26 mázsa körte (5—9), 1 mázsa dióbél (52— 54), 5 mázsa száraz bab (18— 22), 28 ezer darab tojás (1,50— 1,70). A fogyasztói árak alakulása Yidéken Egyes vidéki városok szövetkezeti kereskedelmének fogyasztói árai január 3—4-én, kilogrammonként a következők voltak; Pécs: burgonya 3,70—2,90, vöröshagyma 4,80, fokhagyma 30—15, fejes káposzta 3,20, vöröskáposzta 4,60, kelkáposzta 5,20, karfiol, 14, torma 20, sárgarépa 4,40, gyökér 8,60, karalábé 3,80, zeller 7,40, cékla 3.40, sütőtök 3,40, feketeretek 4,80, paradicsom 34, paratj 10, sóska 10, fejes saláta 3,20—2, zöldhagymacsomó 2, retekcsomó 4, alma 8,20—3,80, körte 10,60, szőlő 40—60, dióbél 60— 52, tojás 2 forint. Miskolc: burgonya 3,70— 2.90, vöröshagyma 5, lilahagyma 8, fokhagyma 28, fejes káposzta 3,20, vöröskáposzta 4,80, kelkáposzta 4,80, karfiol 13, cse- resznyepaprika-füzér 20, torma 24, sárgarépa 4,80, gyökér 8.40, karalábé 3,80, zeller 7,80, cékla 3,60, sütőtök 3, feketeretek 4, paradicsom 34, fejes saláta 2,40, alma 8,80—3,60, körte 12—8, gesztenye 22, szőlő 36, száraz bab 23—20, savanyú káposzta 6, étkezési mák 60, dióbél 67—48, tojás 2,30. Kecskemét: burgonya 3,70— 2.90, vöröshagyma 4,40, fokhagyma 24, fejes káposzta 2, vöröskáposzta 2,80, kelkáposzta 4,60, karfiol 11—8,50, cseresznyepaprika-füzér 14, sárgarépa 3,50, gyökér 7,60, karalábé 2,50, zeller 6, cékla 2, (sütőtök 1,50, feketeretek 4, paradicsom 30, paraj 6, sóska 6, fejes saláta 1,60, alma 6—2, körte 12—9,60, gesztenye 24, héjas dió 14—11, száraz bab 30—32< savanyú káposzta 6, étkezési mák, 58, dióbél 70, tojás 2,20. Szeged: burgonya 3,70—2,90, vöröshagyma 4,80, fokhagyma 24, fejes káposzta 2,80, vörös- káposzta 4, kelkáposzta 5,40, karfiol 12, torma 20, sárgarépa 4, gyökér 8,60, zeller 6,50, cékla 3,60, sütőtök 2,50, feketeretek 3, paradicsom 28, fejes saláta 1,50, zöldhagymacsomó 2,50, alma 8,50—3,20, körte 8— 7, száraz bab 25—23,50, savanyú káposzta 7, étkezési mák 58, dióbél 60, tojás 1,90. Tatabánya; burgonya 3,70— 2.90, vöröshagyma 5, lilahagyma 10, fokhagyma 25, fejes káposzta 3, vöröskáposzta 4, kelkáposzta 4,80, karfiol 12, csere sznyepaprika-f üzér 18, torma 24—10, sárgarépa 4, gyökér 7.60, karalábé 3,60, zeller 7, cékla 3, sütőtök 3, feketeretek 4.80, paradicsom 30, paraj 8, sóska 9, alma 7,50—3,60, körte 12—10. gesztenye 22, héjás dió 15—12, szőlő 36, száraz ’bab 26—22, savanyú káposzta 6, étkezési mák 58, dióbél 65, tojás 1.80. 10 ■ JANUÁB /
