Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-14 / 11. szám
t ff Ä 5 JELZÉS LÉPÉSVÁLTÁSRA (3. oldal) AZ ÉLET TISZTELŐJE, ALBERT SCHWEITZER \ (A oldal) álmodjuk a jövőt? Ugye mindenkivel előfordult már, hogy megpróbálta elképzelni a jövőt? Ki ne gondolt volna már arra, hogy milyen ifi lesz ez a város, ez a község 20 —25 év múlva? Vajon milyenéi: lesznek az új házak? És az üzletek, a közlekedés, a szórakozás? Manapság nem ritka, hogy néhány év alatt szinte teljesen átalakul a környezetünk. Lebontják a régi, földszintes: házakat, aztán — hogy rohan az idő — épületkolosszusok magasodnak a helyén, szinte el is felejtjük, hogy a mostani csupa, üveg ABC helyett nem is olyan, régen még abba a kis 1 fűszer üzletbe jártunk vásárolni. Amikor néha-néha a jövőt próbáljuk átélni, félidézni, az; ilyen összefoglalóknál megrekedünk. Azt még elképzeljük, valahogy, milyen sok új ház, üzlet sorakozik majd errefelé, bizonyára sokkal több ember is él e tájon — de hogyan látnánk, a jövőnek azt a részét például, 'ivogy milyen új gyár, üzem kerül a szomszédságunkba? És hogyan élünk itt 15—20 év múlva hova járunk vásárolni, dolgozni, szórakozni? Lesz-e elegendő kenyér, jut-e mindem csöppségnek bölcsődei-óvodai hely, tanterem az iskolásnak? Amikor idáig jutunk, bizony megreked a képzelőerőnk. Majd csak lesz. valahogy, hiszen a jelenben » van elég töprerugen i való. Pedig már vannak, akik aat mondják, hogy a jövőről álmodozni szép, de csak ennyit tenni érte könnyelműség. Tervezni kell a jövőt, előre kiszámítani, hogy akiár csak egy fél emberöltő múlva is hányán élünk e tájon, tervezni nekik, az újaknak az óvodát, az iskolát, a mozit, a munkahelyeket, az üzleteket. Vagyis a ma tennivalói közé tartozik a jövő építése. Egyedülálló e tekintetben Bács-Kiskun megye. Hogy mit tettek? Nos, ez a hivatalos címe: A demográfiai tényezők alakulása 1990-ig és várható hatásuk. Ez a meglehetősen száraz mondat fedi azt a hatalmas munkát, amellyel a megye vezetői, szakemberei nemcsak megálmodják, hanem meg is tervezik a jövőt. Érdekes és tanúlságos, érdemes megismerkednünk vele. A megyében 1990-ben nem él több ember, mint napjainkban, sőt valamivel csökken is a lakosság száma. A városokban élők aránya viszont a külterületeken, a községekben élőkhöz viszonyítva jelentősen emelkedik. Megváltozik a megyén belül egyes városok, községek létszáma is. Kecskemét lakossága mintegy 20 ezerrel, Baja csaknem 10 ezerrel, Kiskunhalas mintegy 3-4 ezerrel több embernek ad otthont 15 év múlva. Lényegesen kisebb mértékben fejlődik Kiskőrös, Kiskunfélegyháza, Bácsalmás. A tervezett ipar- telepítés, a helységek környékbeli vonzása pontos képet vetít előre. Tény az is, hogy jelentősei/ >— mintegy 60 ezerrel — csökken a külterületeken élő emberek száma. S ha a, tervezésben ezt az első lépést megtették, önként adódnak a kérdések: kik fognak élni a megnövekedett településeken, miről kell idejében gondoskodni számukra? Nos, a demográfiai tényezők, a népesedéspolitikai határozatok határát figyelembe véve 1990-ne csökken a bölesődés, az óvodás korúak száma, emelkedik viszont az általános és középiskolába járó diákoké. És jelentős mértékben nő az 55—60 * éven felüliek szá- : ma, míg a munkaképes korú lakosság aránya némileg csökken. Lépjünk tovább a tervezett jövőben. Tizenöt év múlva a jelenleginél több ember dolgozik majd az iparban, építőiparban, a közlekedésben, a hírközlésben, a kereskedelemben. Lényegesen kevesebb a mezőgazdaságban, az erdő-, a vízgazdálkodásban. És ez bizony figyelmeztető jel, hiszen ma a megye munkaképes lakosságának csaknem fele dolgozik a mezőgazdaságban, az erdő-, vízgazdálkodásban, — ez az arány 15 év múlva az egy- harmadot sem éri el. Pontosan megállapították, a legnagyobb, a kiemelt települések munka- erőforrásának lehetőségeit és a foglalkoztatható munkaerő számát, vagyis azt, hogy egy-egy városban, községben mennyivel lesz majd több a munkahely és mennyivel lesz több éhhez a munkáskéz. Játék ez az összehasonlítás a számokkal, a jövővel?! Világos, j hogy nem, hiszen ez a jövőt tervező építőmunka alapja. Pontosan tudják minden hely-1 ségben, hogy mennyivel több is- ! kólái tanterem kell majd 15 év múlva. Módszeresen tervezhetik a lakosság számának gyarapodásához igazodva a lakásokat, üzleteket. Idejében felkészülhetnek az idősebb korosztály, a nyugdíjasok megfelelő egészség- ügyi és szociális ellátására. Egyedülálló ez a kezdeményezés, de jogosságát, hasznosságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy már többen érdeklődtek utána, s Békés, Fejér és Győr-Sopron megyében követik is a Bács-Kiskun megyei példát: a tanács tervet készített a távlati népesedési prognózisra. E. Gy. Ai yfolső vasárnapi műszak a cukorrépa A mostani cukorrépaszállítási szezon utolsó, nagy, vasárnapi műszakját bonyolították le a Dél-Alföldön a MÁV Szegedi Igazgatóságának vasutasai: ezen a napon szinte rekordmennyiséget, 330 vagon répát továbbítottak, irányvonalokkal. Rzzei az idény kezdete óta szállításban 700 000 tonna „édesség-alapanyagot” küldtek főként a szolnoki, a mezőhegye6i, a sarkadi és az Ercsi Cukorgyárnak, többet, mint az elmúlt években áfiagosan. A jövő héten már csak néhány tucat cukorrépavagon elszállítása vár a szegedi vasutasokra. Évzárás a kongresszusi munka verseny első szakaszában a CITÉV-nél A Dél-Béfkés megyei tsz-ek ciroktermesztő és -értékesítő közös vállalkozása tegnap, január 3-án megtartotta 1974. évi zárszámadó közgyűlését. Az igazgatói tanács megbeszélésen a tagiszövetkezetek képviselőin túl részt vett Szabó István, a párt mezőikovácsházi járási bizottságának első titkára, Csulik Mihály, a megyed tanács mezőkovácsházi Járási Hivatalának elnöke, Boli István, a Dél-Békés megyei Tsz-ek Területi Szövetségének elnöke és Horváth Pál, a szövetség titkára. Gyalog Mihály, a CITÉV elnöke mondott megnyitót, majd Kapás Péter, a közös vállalkozás igazgatója terjesztette elő a 7. zárszámadásról készített mérlegjelentést. Az 1974. év időjárása egyáltalán nem kedvezett, a cirok termesztésének. Tavasszal, a vetés időszakában a szárazság következtében a vetésterület csaknem egy harmadát újra kellett vetni, ösiszel a sok eső és a napfénynélküliség okozott bosszúságot. Megbámult a szakáll, a mag kicsírázott. A nehézségeken, a gondokon, a párt XL kongresszusára kibontakozott munkaverseny során könnyítettek a dolgozók. Vállalták, hogy belföldre 20 ezer, exportra pedig 50 ezer mázsa ci- roíkszakállt értékesítenek. Ezt a vállalást a kedvezőtlen időjárás ellenére sikeresen teljesítették, sőt vállalásukon felül belföldre kétezer, exportra pedig kereken ezer mázsával adtak több szakállt. A közös vállalkozás 123 millió forint tényleges költségvetéssel dolgozott. A gazdálkodási eredmény 10,2 millió forint. Ezzel az eredménnyel a cirok toGy. Szabó Béla festőművész kiállítása Orosházán Az év első, egyben az évad legjelentősebb képzőművészeti kiállítása nyílt meg január 12- én, vasárnap Orosházán a Petőfi Művelődési Központban. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum, annak Baráti , Köre, a Magyar Nemzeti Galéria és a Petőfi Művelődési Központ rendezésében Gy. Szabó Béla, a Román Szocialista Köztársaság államidíjas festőművésze magyarországi alkotásainak Ember és természet című gyűjteményes kiállítását nyitotta meg Pogány ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója. A kiállítást már az első naipon számos érdeklődő tekintette meg. Külön elismerést érdemelnek a rendezők, akik lehetővé tették e tárlat Orosházán történő bemutatását. vábibra is a termelőszövetkezetek egyik legjobb pénzelő növénye maradt. A gazdálkodási eredmény felosztására olyan határozatot hozott a zárszámadó igazgatói tanácsülés, hogy abból 5 millió 162 ezer forintot részesedés címén visszajuttatnak a ciroktermesztő gazdaságokba. Szociális, kulturális célra fordítanak jelentős összeget, továbbá létrehozzák a lakásépítési alapot 100 ezer forinttal. A fejlesztésre tartalékolt pénzből a kunágotai és a csorvásd CITÉV-telep építését oldják meg ebben az esztendőben. Az elmúlt hét végén Gyulán az Erkel Művelődési Központban zászlóaljgyűlést tartott a Kun Béla nevét viselő gyulai városi-járási munkásőr zászlóalj. Az elnökségben helyet foglalt Csatári Béla, az MSZMP megyei bizottságának titkára, Marsi Gyula, az MSZMP gyulai városi bizottságának első titkára, dr. Vidó István, a városi tanács elnöke, Novák Mátyás, a gyulai Járási Hivatal vezetője, Petri Iák Lajos, a Munkásőrség Országos Parancsnokságának, képviselője, valamint többen a város, járás politikai, társadalmi, gazdasági vezetői közüL A gyűlés levezető elnökének. Szigeti Zoltánnak, az MSZMP járási bizottsága titkárának megnyitója után Szilágyi István zászlóaljparancsnok adott értékelést az elmúlt kiképzési évről. Ezt követően Tóth Pál, a munkásőrség megyei parancsnoka ismertette az országos parancsEütezdőóoff i tavaszi munka Mezőkovácsházán Az Üj Alkotmány Termelő- szövetkezet 1974 őszén 1300 hektáron vetett őszi kalászost. A búza a kedvezőtlen, hó nélküli tél ellenére jól fejlődött, szerencse, hogy nem voltak nagy fagyok. Eleki János főagronó- mus szerint a gabona fejlettsége most januárban jobb, mint egy évvel ezelőtt volt. A fejlődési most mégis serkentik, hogy mikorra a tavasz elérkezik, tápanyaggal terített asztalról táplálkozhassanak a növények. Ezért hektáronként 300 kiló snűtrágyahatóanyagöt juttatnak ki repülőgép segítségévek A szakemberek külön megvizsgálták a késői vetéseket, ezeket komplex műtrágyával kezelik. A repülőgépes növónyápolási munka tegnap, január 13-án kezdődött el Mezőkovácsháza határában. noksáig parancsát, hogy Szilágyi István* egészségi állapota miatt nyugdíjazták, .s helyette Romlási Sándort nevezték ki a zászlóalj új parancsnokának. A beszédek után a megyei és városi munkásőrparancsnokok kitüntetéseket adtak át a kiképzésben élen járóknak. Ketten kapták meg a Kiváló Parancsnok, hatan a Kiváló Munkásőr kitüntetést, tizenketten pedig dicsérő oklevelet, öt—tíz —tizenöt évi szolgálat után 56- an kapták meg a Szolgálati Érdemérmet. Köszöntötte és sok sikert kívánt a munkásőröknek Marad Gyula, a pórt városi bizottságának első titkára, majd Csatári Béla tolmácsolta a párt megyei bizottságának üdvözletét és köszönetét az egész állománynak, hosszú életet kívánva a lesize- relöknek és jó miunkát a most esküt tett munkásőröknek. Az ünnepi gyűlés az Intemacionálé hangjaival ért véget. Szilagyi István átveszi az országos parancsnok adtai adományozott kitüntetést Elbúcsúzott q parancsnok o» ünnepi munhásőr zászlóaljgyűlés Gyulán
