Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-12 / 10. szám

harminc »^ESZTENDEJE 41. London — Moszkva — Orosháza A hérom Városnév nem vélet­lenül került egymás mellé a címben, Ha közvetlen, közük nem is volt egymáshoz, mégis, 1945- ben a szövetségesek erőfeszíté­sei tették lehetővé, hogy a Vi­harsarokban meglóduljon a tör­ténelem. 1945. januar 6-án a német csapatok támadást indí­tottak az angolok és az ameri­kaiak ellen az Ardennekben. Churchill üzenetet küldött Sztá­linnak: „Eisenhower tábornok számára igen kívánatos és szük­séges lenne nagy vonalakban is­merni az önök szándékait... számíthatunk-e január folya­mán, Illetve bármely más idő­pontban a Visztula-fronton vagy valahol másutt nagy orosz tá­madásra ... A dolgot sürgős­nek tartom.” Sztálin válasza: „A főhadiszállás szövetségese­inknek a nyugati fronton kiala­kult helyzetét figyelembe véve elhatározta, hogy gyorsított ütemben fejezi be az előkészüle­teket s tekintet nélkül az idő­járásra, legkésőbb január má­sodik felében az egész közép­ső fronton nagyarányú támadó hadműveletet indít.” Churchill Sztálininak január 9-én: „Igen hálás vagyok, önnek megindító üzenetéért... Kísérje siker az önök nemes vállalkozását!” A Szovjet Tájékoztató Iroda január 13-i jelentése- „Az 1. Ukrán Front csapatai Konyev marsall parancsnoksága alatt január 12-én Sandomierz nyu­gati körzetéből támadásba len­dülve, rossz időjárási viszonyok között, mélyek a légierő támo­gatását kizárták, 40 kilométer kiterjedésű arcvonalban áttörték az ellenség erősen megerősített védelmét... A támadó harcok két napja alatt a front csapatai 40 kilométert nyomultak előre, mi­közben az áttörést 60 kilomé­terre szélesítették ki” A sarkad! főjegyző statisztikai jelentéséből (1945. január 13- án): „Sarkad község összes szán­tóterülete 16 925 kataszteri hold. Ebből gróf Almássy Alajos tu­lajdona 5 580 hold, gróf Almás- sy Dénes tulajdona 480 hold, Mátyássy István tulajdona 300 hold...” Énről a helyzetről számtalan­szor szóltak a kor haladó párt­jai S szavuk meghallgatásra ta­lált, Az MKP endrődi szerveze­tének létszáma például ez idő tájt a pártoló tagokkal együtt meghaladta a nyolcszázat — a kommunista irányítás alatt mű­ködő szakszervezeteknek 1260, a MADISZ-mak 132, az MNDSZ- aek 500 tagja volt Január 13-án Orosházán nagy­gyűlést tartott a Nemzeti Pa- rasztpárte s ott ismertette a maga földreformtervezetét. Egyebeik között az alábbiakat javasolta: „1. Az igénybe veen­dő földekből elsősorban a telje­sen birtoktalan és törpebirtokos parasztságot kell földhöz juttat­ni. Csak a dolgozó parasztság kaphasson földet 2. Előnyben részesítendők a földhöz juttatás­nál azok, akik élölj ártak az el­lenállásban a reakciós rendszer­rel szemben és szabadságvesz­tés büntetést vagy internálást szenvedtek, végül a sokgyer­mekes családok... 5. A földre­form során juttatott birtokokat 10 évig csak a földművelésügyi miniszter engedélyével lehessen elidegeníteni” «Santas* 4 »35. JANUÄB 12. A bűvös kor: hallgató, munkahely, Iskola Félév után a szakmunkások szeghalmi középiskolájában Néhány héttel ezelőtt Gajdács Pál, a Békéscsabai városi Ta­nács művelődésügyi osztályának vezetője nyilatkozott lapunk ha­sábjain a felnőttoktatásról. Azt mondta akkor, hogy a korszerű­sítés a legsürgetőbb feladat, és hosszasan sorolta egy új tanu­lási forma, a szakmunkások kö­zépiskolájának előnyeit, okossá­gát ás kétségtelen jövőjét A napokban ugyanezt tette Farmost Péter tanár, a szeghal­mi gimnázium igazgatdhelyette- se, a szakmunkások szeghalmi középiskolájának tagozat­vezetője. Gajdács Pál még csak a szervezés­ről és az iskolakezdésről mond­hatott tapasztalataikat Farmasi azonban már az első félévet is össsegesiíietita, O Kérem, fogtálja össze es előkészületek eseményeit fél év távolából, feltehető, hogy az újabb tanév szervezésekor az első tapasztalatok hasznosak le­hetnek. — Feltétlenül, és most hóna­pokkal az első tanácskozás, majd a felhívások, tájékoztatók szét­küldése után vizsgálva az ese­ményeket, azt mondhatom, hogy a széles körű előkészületek nem várt silóért hoztak. Kezdetben csak arról volt szó, hogy szer­vezzünk-e szakmunkások közép­iskoláját Szeghalmon? Aztán ki­derült, hogy elsősorban a gyu­lai szakmunkásképző intézetből igen sokan jöttek Szeghalomra és környékére dolgozni, tehát valószínű, lenne érdeklődés. Eb­ben maradtunk, és elhatároz­tuk, hogy egy osztály megszer­vezéséit, előkészítését vállaljuk. Persze, nemcsak felhívásokkal ég tájékoztatókkal operáltunk, jártunk az üzemekben, szövet­kezetekben, állami gazdaságok­ban személyesen is. és a veze­tők segítségét kértük. Felnőtt­oktatásban szerzett tapasztala­tainkból tudjuk, hogy a mun­kahelyi vezetőkön múlik a leg­több: hiába szeretne valaki to­vábbtanulni, ha kisebb-nagyobb dolgokkal nehezítik ezt, a vé­gén vagy él sem jut az iskoláig, vagy hamarosan otthagyja. Ék­re különben még visszatérek, az első félév elemzésékor. Jú­nius elején negyven volt a je­lentkezők létszáma, ezzel az egy osztályos tervet teljesítettük vol­na. Igen ám, de a jelentkezések áradata csak ezután következett! A végén, szeptemberre 150 •— többségiében 20 és 30 év közöt­ti fiatal szakmunkás küldte el jelentkezési lapját, a munka­hely javaslataival. Három osz­tályt szerveztünk, és megkezd­tük a munkát. Már a három osz­tály kialakításakor is figyelem­be vettük azt, hogy az egy mun­kahelyről, községből érkezők egy osztályban legyenek, ez min­denképpen hasznos, és alapja a közös munkának. A felvett hallgatók általános iskolai át­lageredménye 3,4 volt, ezt nem tartottuk rossznak, kilencvenegy hallgatónk pedig jó vagy jeles szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezett Érdeke* adat, és nagyon jellemző, hogy Szegha­lomról 66-an kezdték meg a ta­nulást, 28-an a szeghalmi járás községeiből, de járnak hozzánk» Békéscsabáról, Komáéiból, Csok-j »nőről, Magyarhomorogról is.; Az oktatás hetenként kétszer,: szerdán és pénteken délután 3Í órától az esti órákig tart iga-: zodva a közlekedéshez. Ami na-S gyón fontos: a hallgatók, a műn-* kahely és az Iskola összehan-; golt tevékenysége nélkül a; szakmunkások középiskolájában; sem várható teljes siker, itt is; nagy figyelemmel kell kísérni | a tanuláson kívül életük, mun-Z kájuk alakulását változásait.: Hogy es mennyire jelentős, az első félév bizonyítja: különbö­ző okok miatt harmincegyen nem folytatják a tanulást köz­ismert szóval élve: lemorzso­lódtak. O Htt jól számoljuk, ez a jelentkezettek húsz száza­léka. Igen magas arány, de bi­zonyára nem ok nélkül mond­tak búcsút harmincegyen a kö­zépiskolának. — Nem ok nélkül, ez az igaz­ság. Mégpedig két nyomós oka volt annak, hogy a beszámoló időszakában ennyien visszakér­ték szakmunkás-bizonyítványu­kat, és feladták. Az első már évkezdetkor nagy nehézségek elé állított bennünket is és a hallgatókat is. Ki gondolta vol­na 1974 tavaszán, amikor meg­kezdtük az előkészítést hogy ilyen sokan jelentkeznék? Tan­könyvigényünket ezért mindössze egy osztályra nyújtottuk be. Közben 150-es létszámmal kezd­tünk. Következésképpen min­den harmadik embernek jutott csak könyv, könyv nélkül tanul­ni pedig képtelenség. Részben segített az a megoldás, hogy az egy munkahelyről érkezők kö­zösen tanultak, illetve maguk között cserélték a tanköny­veket é* meg az, hogy megyéin kívülről — például Hajdú-Bi- har megyéből — szereztünk 15- öt es jószerével felhasználhat­juk az oktatásban az emelt szintű szakmunkásképzés tan­könyveit is. Ez volt tehát a le­morzsolódás egyik oka, ha nem is a legjelentősebb. Amiről sok­kal többet kellene beszélni, az a munkahely magatartása. A vezetőké, a munkatársaké. Eb­ben aztán jó és rossz értelem­ben meglepő szélsőségeket ta­pasztaltunk és tapasztalunk. Van olyan szövetkezet ahol még a tankönyveket (150 forint) is megveszik a jelentkezőknek, de olyan is, hogy a munkahely nem biztosítja a kedvező mun­•—1 Egész éjijei fent voltam. Éa ha látta volna szürkületkor az erre lovagló két csendőrt; Nem ok nélkül mentek azok csákó nélkül. És a férgek nem is haj­tottak senkit — villant meg a szeme Varga Istvánnak. Csend lett s közben marká­ba szórt egy cigarettára való tört dohányt, szótlanul mor- zsolgatta egy ideig, majd va­lamilyen kiismerhetetlen pa­pírba csavarta és rágyújtott Falud! Géza egyik lábáról a másikra állt és gyorsan ő is ci­garettát sodort. Párnás ujjal megremegtek s annyira meg- nyálazta a cigarettapapírt, hogy szétszakadt.. Délelőtt tíz óra körül Varga István a faluba ment Megállt a bőrkereskedő boltja előtt melynek kirakata be volt törve, az üzletajtó a betonjárdán he­vert Bent az üzletben lármáz­tak, dulakodtak, egymás kezé­ből rángatták a bőröket Fa­kai dőbeosztást, a műszákcserét és ha a foglalkozási napokon a dolgozó két órával hamarabb hagyja abba a munkát azt nem csúsztathatja, nem teljesítheti radolgozassal vagy szabad szom­baton, hanem óráról órám öez- szeírják, és levonják a tanul­mányi szabadságból. Az pedig egészein szélsőséges eset (de megtörtént!), hogy a jelentkezé­si lapon a munkahely javasol­ta ugyan dolgozójának a tanu­lást, de külön papírt íratott ve­le ala arról, hogy nem igényli a tanulmányi szabadságot! Ilyen nincs, azt sehol senkinek nincs joga követelni. A 31 lemorzsoló­dott hallgatónk legnagyobb ré­sze e két óik miatt adta fel küz­delmét — remélem rövid idő­re — a tanulással. O Mi a véleménye az első eredményekről? — Megfelelnek a várakozás­nak. Persze, a néhány év kiha­gyás minden felnőtt hallgató munkáján meglátszik, legtöbb­jüket újra meg kell tanítani ta­nulni, a. magasabb szintű is­meretanyag elsajátítása rend­szerező készséget, lényeglátást, logikát is megkövetel. Tehát 119-en sikeresen vették az első akadályt, remélem, az első esz­tendő végén is sikeres vizsgák­ról, jó tanulmányi eredmény­ről számolhatunk be. És a nyá­ron megkezdjük — a tervek sze­rint — két új első osztály szer­vezését Valamennyien, akik a szakmunkások középiskolájában tanítunk, úgy látjuk, hogy az utóbbi évek — vagy évtizedek? — legjobbnak ígérkező felnőttok­tatási formáját találta meg a minisztérium, amikor a munká­sok művelődését szolgáivá ki­dolgozták ezt a középiskolát, ahol három év alatt érettségi bizonyítványt szerezhetnek, ée, középfokon bővíthetik általános műveltségüket Sass Ervin iudi Géza egy oldal összete­kert talpbőrt mellével szorított le és zsineggel kötötte át Leg­szívesebben belerúgott volna Faludi Gézába, hogy mire ké­pes a féreg, undorodva köpött egy nagyot és tovább ment A falu központjában, a község­háza előtti vaskerítésnél többen álltak és a parkba bámultak. Egyik helyen ötmétemyi hosz- szant be volt döntve a kerítés, a nyíláson jártak ki-be a ka­tonák. Nem sokat adtak a bá­mészkodókra, ha valamelyik út­jukba akadt, szótlanul arrébb sodorták. Varga István Is a ke­rítéshez furakodott. A parkban frissen ásott két sírgödör mellé két koporsót tettek a katonák és körülállták. Egyszer csak ki­vált az egyik a többi közül, gyorsan mondott néhány ért­hetetlen szót és hátralápett Azután egy másik, majd egy tiszt és már eresztették Is a mélybe a koporsókat Döbbe­netes csend volt. csak a "be­Terven felül , 300 sebességváltó Egy budapesti brigád köszöneté A Hajtómű“ ée Festékberen­dezések Gyára budapesti 2-es számú gyárában Góbor Ferenc brigádja készíti az Ikarus-autó- buszok sebességváltóját. A szer­kezet 130 alkatrészből áll, mely­ből 40-et a békéscsabai 5-öa számú gyárban állítanak elő. A Göbor-brigád a XI. kong­resszus tiszteletére felajánlotta, hogy terven felül 300 sebesség- váltót készít Kérésére az 5-ös számú gyáregységben Kovács Pál és Palkó Jánosné brigádja vállalta, hogy ugyancsak terven felül 300-szor 40 alkatrészt idő­ben és kifogástalan minőségben eljuttat a 2-es számú gyárba. Erről a Népújság múlt évi au­gusztus 15-i számában Három­száz autóbusz cím alatt tájé­koztattuk is olvasóinkat, A Góbor-bngád most levőd­ben értesítést küldött arról, hogy a XI. pártkongresszus tiszteletére tett felajánlását tel­jesítette, Terven felül elkészí­tett 300 seíbességváltót Kéri a szerkesztőséget hogy a sajté nyilvánosságán keresztül tolmá­csolja a brigád köszönetét Ko­vács Pál és Palkó Jánosné bri­gádjának vállalása teljesítésé­ért. »A két brigád ígéretébe» ven .rákapcsolt1 és az alkatré­szek jó minőségével, valamint a gyártási határidők megtartá­sával elősegítette, hogy gyárunk a kongresszusi felajánlását tel­jesíteni tudja. Kívánunk as 5, számú gyár vezetőinek, szoeás- Issta brigádjainak és valameny- ají dolgozójának további sike­res munkát” Aláírás; Góbor Ferenc brigádvezető. tanjárdán sietők cipőinek ko­pogása hallatszott é* a száraz göröngyök sűrű, félelmetes kop- panásai röppentek fél a sírgö- dörbőL Varga István megmar­kolta a vaskerítést szerette vol­na most maga elé húzni Faludi Gézát hadd lássa a katonák arcát Hazafelé a községháza udva­rán ment keresztül. Meglátta őt a kézbesítő, aki akkorát kiál­tott, mintha messiás bukkant volna élői. 1— István! — ég kibontotta magát az orosz katonák gyűrű­jéből. •— Megint valami idézés? — nézett Varga István a pattogó kézbesítőre. —■ A.- 4L. — hápogott «a. — Néhány katona csizmáját talpaltatná, sarkaltatná. — Az egészen más — hunyo­rított szürke szemével Varga István. A kézbesítő adott neki zsá­kot ég biciklit, hogy könnyeb­ben vihesse haza a csomagot A kerékpár vázára ráaggatta a csizmákat, a zsákba a talpakat rakta. S napokig ki sem moz­dult otthonról csak, amikor a javított lábbeliket elvitte a katonáknak, s megint vitt ma­gával haza talpalni, sarkalni valót. Ezért megengedték neki. hogy ne szolgáltassa be fejhall­ttercesaaoe«Siise»» | 4ii«l Cserei Pál: Q Ik Szürkületkor (1 ^ _______ (Kisregény) mr

Next

/
Oldalképek
Tartalom