Békés Megyei Népújság, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-11 / 289. szám

/ Őrszolgálatban Ambrus Jánog határőr bevo­nulása előtt Bucsán, az Űj Ba- ' rázda Termelőszövetkezetben öntöző volt. Megszokta az éj­szakázást. a hosszú munkana­pot. Aszályos években, az ége­tő nap sugarai ellen számta­lanszor ..győztes csatákat ví­vott” s az öntözőberendezések működtetésével megmentette a növényeket. — Amikor szárazság volt, éj­jel-nappal öntöztünk — mond­ta az első időszakos határőr —, s bizony nemegyszer két mű­szakot is összekapcsol tunk, hogy sikeresen védekezzünk a pusz­tító idő „támadásai” ellen. S talán elsősorban a polgári életben végzett munka követ­kezménye, hogy Ambrus határ­őr az újonckiképzésen sohasem érzett fáradtságot, de az éjsza­kai járőrözést és a hosszú por" tyautakat is könnyen elviseli. • » * Kovács József karosszéria-la­katos és Peák István áru-átve­vő több hónapig szövögette a tarvét; Amerikába szöknek s könnyebb megélhetés után néz­nek. A duó az illegális -határ- átlépésre vonatkozó elképzelést Budapesten, a Sarokház Presszó­ban egyeztette. Az országhatár „biztonságos’’ megközelítésére egy régi ismerősük barátjától részletes útbaigazítást kaptak. A határ mentén élő egyik idős asszony lakáscímét is megsze­reztek, hogy igazoltatásuk ese­tén elfogadható alibivel ren­delkezzenek. ötven ausztrál dollárral és négyszázhúsz forinttal a zseb­ben, vonattal érkeztek a ha­tármenti nagyközségbe. — Húsz kilométerre vagyunk a határtól — állapította meg a vasútállomáson Peák és java­solta Kovácsnak, hogy autó­busszal közelítsék meg a ha­tárt s akkor csak két—három kilométert kell gyalogolni. * * * Nádai István buszvezető jó­kedvűen ült a volán mögött, néhány megálló és vége a mű­szaknak — gondolta. Járművé­vel óvatosan szedte a kanya­rokat, nehogy a sáros úton a busz megcsússzon. Dóri István kalauz pedig tőle megszokott udvariassággal, figyelmesen BLCSAI VÍZ Estéről estére kisehb-nagyobb csoportok népesítik be a köz- intézmények helyiségeit, hogy meghallgassák körzetük tanács­tagjának beszámolóját. Leg­inkább a kommunális beruházá­sok fejlődésében tapasztalható témák kerülnek szóba, ezek kö­zött is vezető helyen a község vízellátásának jelenlegi gondja. Az a helyzet állt elő ugyan­is. hogy nyár óta teljesen üzem­képes állapotban van az a törpevízmű, melynek negatívan termelő kútja 600 liter vizet képes percenként az 50 köbmé­teres hidroglóbusba nyomni, ahonnan közel 18 kilométeres vezetéken át, 28 közkifolyóba juthatna el a víz. De nem jut el. mert a víz a megengedettnél nagyobb százalékban tartalmaz gázt, s ezért üzembe helyezése addig nem engedélyezhető, amig a gázlcválaszló beépítésre nem kerül. Ezért bosszankodnak most a bucsaiak, s bosszúságukat az sem enyhíti, hogy a meglevő 28 közkifolyó mellé még 20 ki­folyót építenek majd a lakos­ság kérése alapján. Előállt tehát az a helyzet, hogy van, de mégsincs. Pedig nem volt olcsó beruházás. Hét­milliót emésztett fel. mely ösz- szegből 500 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett a la­kosság. Tudjuk valamennyien, hogy biztonsági okokból a gázlevá- lasztóra szükség van, hogy az esetleges tragédia megelőzhető legyen. Azt azonban nehezen akarjuk megérteni, hogy — op­timális körülmények esetén — csak 1975 nyarán kerülhet sor a vízmű üzembe helyezésére, mert a gázleválasztót előbb nem lehet beszerezni, mert „egyszerűen” ,n i n c s ! Valószínűleg nem csak Bu- csa „jár ebben a cipőben”, ha­nem más községek is széles e hazában. Éppen ezért érdemes lenne megfontolni, hogy egy gyors import nem lenne-e gaz­daságosabb. mint a hazai gyár­tási technológia kimunkálása. Mert azt sem szabad elfelejteni, hogy az idő is pénz. az embe­rek türelme sem végtelen, a vízre pedig már égetően szük­ség volnál Szilárd Ádám kezelte az utasok menetje­gyét, miközben észrevette a busz hátsó részében sugdolódzó fiatal embereket A sofőrnek is tudtára adta, hogy'idegenek tar­tózkodnak a buszban, s amikor az utolsó megálló előtt a sugdo- lódzók megnyomták a jelző­csengőt és a buszból leszálltak, értesítették a határőr-járőrt. Haskó János parancsnokhe­lyettes razziariadót rendelt el az őrsön. A határőrök gépko­csikkal érkeztek a szökevények valószínű tartózkodási körzeté­be. Az üldöző csoport azonnal megkezdte a munkáját. Ambrus határőr éppen őrszolgálatban volt. Azon a határőrizeti napon huszonkét órán át volt talpon. De végig frissnek érezte ma­gát. s a kedélyállapota is a megszokott volt. Amikor a raz­ziariadóról értesüljek, több kilo­métert futottak hogy időben a szolgálati helyükre érjenek Ambrus János határőr az általa őrzött szakaszon zörgést hallott. Néhány másodperc múl­va működni kezdett az egyik jelzőkészülék Az őr megvilágí­totta a terepet ég a fényben a sáros i földhöz tapadó emberi alak rajzolódott ki. Ambrus" határőr határozottan cselekedett. Kovács József és Peak István nem menekülhet­tek Tettükért a bíróság előtt felelnek. Gazsó Béla, I Vízhasznosítási feltárás Körösladány környékén Korábban már hírt adtunk arról, hogy a Sebes-Körösön Kö­rösladány környékén duzzasztó szerkezetet helyeznek üzembe a következő években, A mű se­gítségével nagy mennyiségű vi­zet tárolnak majd a Sebes-Kö­rös és a Berettyó medrében, A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság vízhasznosítási osztálya máris munkához látott, hogy a felfo­gott víz hasznosításának, lehető­ségét Körösladány körzetében felmérje. A vizet elsősorban az állami gazdaságok és a termelő­szövetkezetek nagy tábláinak öntözésére szeretnék felhásznál. ni, hogy a terméshozamok ezen a részen is fokozatosan tovább növekedjenek Tervek szerint a csudaballai határrészt is be­kapcsolják az öntözéses ter­mesztésbe. .aaaaaaaaaaaaMaaasaaaaaeeaaraaai » aaaaaeaaaet aaaeaaBaaaascesaaai A Magyar Rádió az év utol­só hónapjában is több érde­kes, figyelmet érdemlő műsort sugároz. Ezekből adunk közre egy csokorra valót; ki-ki megtalálhatja köztük az érdek­lődéséhez legközelebb álló adást. A Külpolitikai Mtagazin ka­rácsony első napján jelentkezik. Benda László szerkesztő műso­ra a külpolitika porondjának .szürke eminenciásait”, az állam­férfiak háttérben tevékenykedő titkárait mutatja be. December 30-án hangzik el az öt kontinens egy éve című külpolitikai ösz- szefogialó, Szilveszter napján pedig egy érdekesnek ígérkező külpolitikai kabarét hallhatnak a rádióhallgatók, amelynek cí­me; Pillantás ebbe a nagyvi­lágba. .. A politikai műsorok közül ta­lán a legnépszerűbb a több ré­szes, A XX. század mítoszai című adás. A hetedik részt 12- én, csütörtökön délelőtt 9 óra­kor a Kossuth, este 6 óra­kor pedig a Petőfi adó sugároz­za. A műsorvezető-szerkesztő ez alkalommal a popkultúráról, ennek filozófiai, társadalmi hát­teréről beszélget Ungvári Ta­LENKEFI KOKRÁD: CSABAI NAPSUGÁR LATIN-AMERIKÁBAN e Az Ateneo azonban nemcsak ez ügyben mutatkozott hanyag­nak, hanem abban is, hogy bár fmar csaknem négy napja vol­tunk Caracasban, egy fillért sem fizetett, pedig szabálysze­rűen éheztünk. Étkezési helyünk a hoteltől egészen messze, egy diákmenzán volt. Oda eljutni gyalog, reménytelen vállalko­zás lett volna. Voltak olyan ese­tek, hogy reggelink, ebédünk el­maradt és csak délután jött ér­tünk a busz, hogy a vacsorára vigyen. Persze akkor sem jár­tunk volna jobban, ha a busz történetesen időben elvisz min­ket az étkezés helyére, mivel amit ott adtak — a helybeli . lakosság véleménye szerint is — enyhén szólva gyenge koszt Vblt. Az étkezés biztosításán túl az Ateneótól kapnunk kellett vol­na készpénzt is, étkezési kiegé­szítésként. Ezért a pénzért nap mint nap elmentünk az intézet székhazába. Nem is emlékszem mennyit elöszobáztunk, míg végre a fő-fő gazdasági vezető elé kerülhettünk. Nagyon meg­lepődött, amikor elmondtuk, kik vagyunk és mi a jövete­lünk célja. Mint mondotta, mun­katársai nem tájékoztatták ar­ról, hogy a magyar csoport már megérkezett. Néhány telefon után végül előkerült a csekk­füzet és n* g is kaptuk — sű­rű bocsánatkérések között — járandóságunkat. Olyan érzé­A 1974. DECEMBER U, mással és Juhász Előddei. Ugyancsák elsősorban a fiata­labb hallgatókat érdekli a Ho­gyan lesz 2000-ben? című mű­sor. A december 2ÍK adásban az év legérdekesebb tudomá­nyos-technikai szenzációiról lesz szó. „Szívünk alatt’’ a ríme Pász­tor Magda 12-én, csütörtökön délután, a Kossuth adón el­hangzó műsorának, amelyben a műsor készítői a fájdalommen­tes szülés, a terhesgondozás kér­déseiben keresik a választ. Felszabadulásunk 30. évfor­dulója jegyében hangzik el a Kossuth adón december 22-én, vasárnap este - egy megemlékez zés az Ideiglenes Nemzeti Kor­mány megalakulásáról. A har­minc évvel ezelőtti karácsony reggelén állt a bitófa alá Baj- csy-Zsálinszky Endre, a magyar függetlenségi mozgalom mártír­ja. Az ő életére, munkásságára emlékezik Az utolsó karácsony című dokumentumműsor 23_án délután négy órakor a Kossuth adón. A Falurádió közkedvelt műsorai közül a 9-étól egy héten át kora reggel su­gárzott, A szövetkezeti de­mokrácia a gyakorlatban című riport-sorozatra hívjuk fel a hallgatók figyelmét. Az egyes adások témáiban a hallgatók többek között az egyszemélyi felelősségről, a közgyűlés sze­repéről. a tulaidonosi beleszó­lás jogosságáról hallhatnak ér­dekes beszélgetéseket. sem volt, hogy ha nem vagyunk elég szívósak és nem vadászunk olyan kitartóan a fő-fö gazda­sági vezetőre, evés helyett néz­hettük volna a trópusi náptól ragyogó magas eget. Aki köve­tel az kap, aki nem, az nem kapj Augusztus 14-én debütál­tunk Latin-Amerikában a Ca- racasi Nemzeti Színházban. A délutáni és az esti előadáson is a „Bábrevü felnőtteknek” című műsort adtuk nagy siker­rel. Az előadás után a gratu­lálok elöizönlötték a színpadot. Rengeteg idegen: írók, festők, színészek és rengeteg magyar (tört magyarsággal). Lecsapott ránk két tv-társaság képviselő­je is és a gratulálok sorában ott levő Carlo Gimenes — az Ateneo t’tkára — javaslatára a Canal Quatro (Négyes Csa­torna) ajánlatát fogadtuk el. Hogy miért pont ezt? Gimenes tájékoztatott bennünket, hogy a Négyes nem haladó szelle­mű'adó, viszont a legnagyobb műsoridőben sugároz és a leg­nézettebb, mert az aktuális ér­dekességeket tűzi műsorára. Mindehhez hozzátette, higgyük el, hogy ha a Négyes a szocia­lista művészet ellen táplált el­lenszenvét félredobva kapkod műsorunk után, akkor ez nagy szó! A Négyes műsorán szocia­lista országok művészetének be­mutatása ritka, mint a fehér holló. Ügy tűnik, az Ateneo számára is fontos volt a mi leendő tv- szereplésünk, mivel a következő napon esedékes, harmadik cara- casi előadásunkat, azonnal le­mondta Gimenes, hogy szabad­dá tegyen bennünket. Hosszasan lehetne írni a Canal Quatro stúdiójáról, ott Caracas fölött, a hegyen. Hatalmas fekete őrök — állig felfegyverkezve —- állnak a stúdió / bejára­tánál és tetején. Min­den kézitáskába belenéznek. A felvétel előtti megbeszélésen a rendező — a stúdió tőrende­zője — spanyol nyelvű műsor­lapunkat olvasva feltekint és megkérdezi tőlem; „Netán ön Bartók Béla?” Az operatőrök és az egész apparátus tüneményes olajo- zottsággal Őolgozik. Nem fá­rasztják el a próbák sokaságá­val a szereplőket, és van érzé­kük ahhoz, hogy a csúcsformá­ba jutott produkciót vegyék feL Egy-egy müsorszám után fel­csattan a műszakiak tapsa, amely közismerten a siker leg­biztosabb fokmérője. A két színházi előadással és a tv-felvétellel tulajdonképpen teljesítettük caracasi küldeté­sünket. Ezután vidéki turnéra kellett volna indulni. Első vi­déki állomásunk a Venezuela keleti részén fekvő Barcelona lett volna, ajiová azonban az ott tomboló hurrikán, szökőár és esőzések miatt nem utazhat­tunk. Mivel a turné ezt követő állomására sem mehettünk idő előtt, így kaptunk ajándékba Caracasban még három napot. Időnk nagy részét tehát az ed­dig elmaradt városnézésre for­dítottuk. Talán a terek a legszebbek Caracasban. Ezek közül egy mo­dern, a Csend tere és egy ré­gebbi, a Bolivár tér tetszett leginkább. A Csend tere monumentalitá­sa és modern térszervezése miatt Változatos, érdekes műsorok decemberben a rádió hullámhosszain Külpolitikai kabaré — A XX. század mítoszai’, a popról - Élet a születés előtt — Futurológia

Next

/
Oldalképek
Tartalom