Békés Megyei Népújság, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-10 / 288. szám

Est röf ögi m? wit se, ami érdeklődésünket felkel­tette: a kamuti Béke Termelő­szövetkezet nőbizottsága lakás- díszítő szakkört szervezett. Az elmúlt évek tapasztalatai alap­ján az idei télen csaknem száz asszonyt és lányt varnak a szakkörbe. __ Lassan már minden őszi m unkát befejezünk, de még ép­pen elég tennivaló van... Jöj­jön, keresünk egy üres irodát! — fogad a kamuti Béke Tsz irodájában Szekeres Károlyné, a nőbizottság elnöke. — Négy év­vel ezelőtt a párt- és a kor­mányhatározat hívta életre a nőbizottságokat Akkor alakult meg a lakásdíszítő szakkörünk is, húsz asszony és lány volt az alapító. Persze, mi csak azért nevezzük szakkörnek, mert tag­sági díjat fizetünk, a hétfői fog­lalkozások inkább klubszerűek. A kamuti szakkört kettős igény, szándék teremtette meg. Az egyik a szakmai, tehát me­zőgazdasági ismeretek bővítése, fejlesztése, az új eredményekről az asszonyok tájékoztatása. A másik szándék az általános mű­veltségi szint emelése, vagyis hétköznapi szavakkal: a kultú­ra terjesztése. E kettős cél ha­talmas feladat elé állította s nőbizottságot, s ebben van érde­mük: a kitűzött cél megvalósí­tása a legjobb úton halad. — Már a harmadik télen tartjuk meg a politikai vitakört A legutóbbi összejövetelen a nőpolitikái határozat végrehaj­tásáról, a vlagyivosztoki talál­kozóról beszé’ gettünk. És ter­mészetesen a kamuti problé­mákról. I csodálkozó tekintetre Szekeres Károlyné nem lepődik meg: — Csak látná Sz idősebb pa­rasztasszonyainkat, amikor vi­tatkoznak, érdeklődnek, kérdez­nek! A politikai oktatás része is ez a vitakör. Földesi István­ná, az iskola egyik tanára tart­ja, egyszerűek a szavak, min­denki megérti... A lakásdíszítő szakkör amo­lyan univerzális közösség. Az ide rendszeresen járó asszonyok és lányok jól érzik magukat. S hogy mégis mennyire fedi az itt végzett munka, szórakozás, ; időtöltés a „lakásdíszítő” szót, Ü 32 kTsz^-: LENKER KONRfiD: — A szakkör tagjai a foglal- « kozásokon is hímeznek, kézi- ! munkáznak. Minden évben a i nőnapon kiállítást rendezünk a jj legszebb darabokból, a szakkör­nek otthont adó kultúrházban. JA békési ÁFÉSZ-szel közösen bútorkiállítást rendeztünk, öröm volt látni, ahogyan megvitatták az asszonyok: milyen bútorhoz milyen más lakberendezési tár­gyak valók. Januárban az ÁFÉSZ divatbemutatót tart a szakkör lányainak, asszonyai­nak. I nyáron alföldi buszki­rándulásra mentek a kamuti szakkörösök. Gyulán a virágki­állítást, Hajdúszoboszlón egy néprajzi bemutatót, Mezőko- vácsházán a megyei és az or­szágos népművészeti kiállításo­kat nézték meg. A lerajzolt, vagy csak a fejben megőrzött mintákat ezekben a hetekben, hónapokban varázsolják a vász­nakra. Kétezer ember él Kamuion. Az egy belterületi, száz tagot számláló szakkör mellett — amelyet nagy szeretettel és hoz­záér íéssel Raffai György né ta­nárnő vezet — két külterületi szakkör is működik. Így tehát majd minden nyolcadik-tizedik kamuti nő tagja a szakkörnek. Közvetve ez a szám talán még nagyobb. És a hatása? Lehet, hogy az is befolyásolt, amit haL lottam. De a kamuti utcákon , sétálva látni: a házak, az őszi dermedésben megülő kertek harmóniája valahogyan az itt uralkodó szépérzéket, a szép utáni vágyat hordozzák magu­kon. A kulfűrházban Nagy Im­re igazgató is a szakkör hatá­sáról beszéL Íróasztala felett mesterkezek hímezte gyönyörű kézimunka. A szakkörről beszél­getünk; népszerűségéről, a köz­ség közművelődésében betöltött szerepéről. A teremben, ahol a hétfői foglalkozásokat tartják az asszonyok, szebbnél szebb hím­zések teszik otthonossá, barát­ságossá a klubot. Az idén 3—3 orvosi és jogi, hat politikai elő­adás, illetve vitaest is lesz. Meg­annyi fonál, amely kerek egész- szé szövi a kamuti asszonyok, lányok kiteljesedő életét (Nemesi) ••«•■ssanaesaacssaaMBSSsssssssest Üzbegisztán külföldi képernyőkön Az üzbég filmesek aktív al­kotói kapcsolatokat tartanak , fenn külföldi kollégákkal. Így ; például a Japán-tenger elneve- j zésű japán filmtársaság azt ter­vezi, hogy a közeljövőben a taskenti filmstúdióval közösen dokumentum- és népszerű-tudo­mányos filmeket készít a kö­zép-ázsiai köztársaságról. A tas­kenti dokumentumfilm-készítők hamarosan hét filmet küldenek Japánba televíziós bemutatásra. Az Üzbég Filmstúdió doku­mentumfilmjeit először látják az Egyesült Államok televízió- nézői is. Amint Loretta Powker neves amerikai filmszínésznő és producer, az elmúlt nyáron az üzbég fővárosban rendezett ázsiai és afrikai országok' nem­zetközi filmfesztiváljának részt­vevője kijelentette, a fesztiválon szerzett benyomásairól beszámo­lót kíván tartani az Egyesült Államok televízióiban. Kérésére elküldték számára a két konti­nens filmeseinek fórumán ké­szített színes film kópiáját, hogy az amerikai közönségnek bemu­tathassa. (BUDAPRESS, APN) Elek története A község felszabadulásának harmincadik, és újjáépítésének 250. évfordulója adta a neanés szándékú, követendő ötletet az Elek! nagyközségi Tanács veze­tőinek, hogy az évforduló tisz­teletére jubileumi kiadványban összegezzék a község történetét. Így jelenhetett meg a napokban dr. Csípés Antal szerkesztésé ben az „Elek története” című mű. A már évek óta fellendü­lőben levő honismereti mozga­lom egyik szép példája ez a' könyv is. Minden emberben él a vágy, hogy szőkébb hazájá­ról, annak' múltjáról minél töb­bet tudjon. Különösen fontos az ilyen művek megjelentetése, mert a rohanó világban az if­júság és a múlt között űr tá­tong. Elmúlt már az az idő, amikor hosszú téli estéken az unokák a nagyapák előadásá­ban hallgatták; hogyan is volt régen. Szakadjunk el a múlttól? Nem! Tegyük azt, amit a mű előszavában így fogalmaztak meg: „Kiadványunk célja: if­júságunk hazafiságra, szülőföl­dünk, szűkebb hazánk szerete- tére, eredniényeink fokozottabb megbecsülésére való nevelése, sok nemzetiségű községünk múltjának, hagyományainak Teljesült a szeghalmi járás ötéves lakásépítési programja A szeghalmi járás lakásál­lománya eléggé ejavult, öreg, 100—120 éves, vert falú, vá­lyogtéglából készült épületek adják a lakások zömét Ezek felújítására, korszerűsítésére évről évre jelentős anyagiakat fordítanak, akárcsak az új la­kások építésére. A IV. ötéves terv idejére 1280 új lakás épí­tését tervezték. Ezek többsége földszintes családi ház, saját erőből vagy OTP-támogatás útján. Az öt évre tervezett lakásépítési programot ebben a járásban négy év alatt telje­sítették. Ez év novemberében kiadták az 1280 új lakás lak­hatási engedélyét. örvendetes kísérője ennek a nagyarányú lakásépítkezés­nek az, hogy ebben a járás­ban is — a kisebb községek­ben — megjelentek az emele­tes lakóházak családi vagy szövetkezeti kivitelben. megismertetése, megbecsülése ét tiszteletadás elődeinknek, egy­ben tanulság és okulás szá­munkra”. I A község történetének meg­jelenését nagy érdeklődés előz­te meg Eleken. Most itt van előttünk nyomtatásban a község múltja és jelene. Természete­sen a legjobb szándék sem pro­dukálhat mindjárt tökéletes al­kotást A könyv utószavában a szerkesztő felsorolja, milyen ob­jektív nehézségek gátolták a lelkes kollektívát munkájuk el­végzésében. Ennek ellenére meg­kísérelték bemutatni községük történetét az őskortól napjain­kig. Az olvasó képet kap arról, hogy időszámításunk előtt 2500 körül is éltek emberek Elek te­rületén. Bemutatják a termé­szeti-földrajzi tényezők pozitív hatását, ami lehetővé tette a letelepülést, majd jóval később az újra települést. A őstörténeti ismertetést követően — a tel­jesség igényére nem törekedve — megismerkedhetünk a hon­foglalás utáni terület történe­tével egészen napjainkig. Jól­lehet Elek község történetét csak ismeretterjesztő munká­nak szánták, de az ismeretter­jesztés is feltételez bizonyos tudományos és nem tudomá­nyoskodó kutatást, tényanyagot és magyarázatot. A község tör­ténetének nem is egy tudomá­nyos igényű fejezete van, mint például Elek természeti és föld­rajzi viszonyai, Elek története 1919—1948 között (Szikes Pé~ térné és Zielbauer György mun­kái), de van olyan is, amit sze­kunder források kritikátlan át­vételével lehet csak jellemez­ni, mint például Elek története 1724—1918 között. A szerző dr. Daka István, levéltári források hiányára hivatkozik, pedig is- mert, hogy a Harruckem-anya- got a Károlyi levéltárban őr­zik. Az „Elek története” c. kiadvány szép vállalkozás. Néhány hibája ellenére is jelentős és követen­dő példa lehet más községek számára. Abonyi Vajat iBasBaBBaasBsaBBHBsaeBaaaaKD i CSABAI NAPSUGÁR LATIN-AMERIKÁBAN Sokan megkérdezték tőlünk az elutazásunkat megelőző hetek­ben, hónapokban, hogyan ke­rült sor a Békéscsabai KPVDSZ Napsugár Bábegyüttesének la­tin-amerikai turnéjára? Mielőtt beszámolómhoz hoz­zákezdenék, röviden megpróoá- lom összegezni az előzményeket. 1973 márciusában a Kulturá­lis Kapcsolatok Intézete (a to­vábbiakban KULTINT) azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy repertoárunk darabjaiból mu­tassunk be egy csokrot Békés­csabára utazó munkatársainak. Amikor a bemutató megtörtént, közölték, azért nézték meg mű­sorunkat, mert egy bábegyüttes latin-amerikai turnéját tervezik és ki szeretnék választani a legmegfelelőbbet és a legalkal­masabb műsort. Az első látoga­tás alkalmával nem született döntés, mivel a KULTINT mun­katársai más bábegyüttesek mű­sorát is meg kívánták nézni. Bár még 1973 nyár elején meg­jött az örömteli hír: minket vá­lasztottak, a turnéra mégsem kerülhetett sor, a tragikus chüei események miatt. 1974-ben kedvezően alakul­lák'enyésztfi telep Az Olsztynek körüli Czarci Jarban, a lengyel horgászszövet­ség haltenyésztő telepén sike­rült kidolgozni a rákok mester­séges szaporításának módszerét, j Minden megelőző kísérlet ku- ! darcba fulladt, többek között a j rákoknál gyakori kannibalizmus j miatt. A kis rákok felfalásának j megelőzése érdekében a részben j vízzel megtöltött kalitkás ládá- ! kát kettős, áttört fenékkel lát- i ták el. Sikerült életben tartani | a rákivadékot a téli időszakban j is. Körülbelül 1400 kis rák el- j sőrendű állapotban áttelelt, táp- j lálékuk burgonya és sárgarépa ! volt. Négy év elteltével már tel- j jesen kifejlett rákokká alakul­nak. A lengyel horgászszövet­ség jelenleg az ország különbö­ző vizein körülbelül 30 tonnát kíván kihalászni ebből az igen értékes exportáruból. (BUDA- PRESS—INTERPqESS) 4 IfM. DECEMBER U, tak a körülmények, s a KUL­TINT úgy határozott, hogy meg­valósítja tervét: augusztus 10. és október 31. között megrendezi a Napsugár Bábegyüttes turnéját Venezuelában, Peruban és Ar­gentínában. Tekintettel a közelgő IV. Bé­késcsabai Nemzetközi Bábfeszti­válra (amely, mint ismeretes, 1974. június 25-r—30-ig tartott), valamint az együttes fennállá­sának 25 éves jubileumára és az ezzel kapcsolatos feladatokra, a nagy útra csak ezek után, na­gyon rövid idő alatt kellett fel­készülni. Holott elképzelhető, hogy nem kis gondjaink merül­tek fel a turnéval kapcsolatban. Hadd említsek ezek közül né­hányat. Például a bemutatásra kerülő műsor közel 200 bábujának, meg­számlálhatatlan kellékének, dísz­letének felújítása, javítása, tisztí­tása. Speciális színpad, hangerő­sítő berendezés, egyéb színpad- technikai eszköz elkészítése és mind ennek, a mintegy 560 kg-t kitevő, rekvizitumhalmaznak re­pülőn történő szállításra való elő­készítése. A felkészüléshez tar­toznak a próbák ia. Az egyórás gyermekműsort (Vásár, Három kismalac, Az elátkozott malom) A Santa Capilla templom Caracasban és a másfél órás felnőtt­műsort (Bábrevü felnőtteknek) szemben az itthoni 20-as játékos létszámmal, odakint ll játékos­nak kellett megoldania. Egy-egy szereplő műsoron belüli feladatai megszaporodtak, s hogy ezeket megfelelő színvonalon tudják el­látni, bizony sok próbát kellett tartani. Ezeken felül megemlíthetem az utazási okmányok, a külön­féle engedélyek, igazolások be­szerzésével kapcsolatos felada­tainkat is. Az igazsághoz tarto­zik. hogy gondjainkkal népi ma­radtunk egyedül. Az együttes küldetésének jelentőségét meg­értve — írhatnám — egész Bé­késcsaba (államigazgatási, tár­sadalmi szervek, tömegszerveze­tek, hivatalok, üzemek, vállala­tok) segítségünkre sietett. E se­gítség nélkül a turné nem való­sulhatott volna meg! A felkészülés hetei gyorsan röpültek el. Hamar vir­radt ránk az elutazás napja, 1974. augusztus 10. VENEZUELA Augusztus 10-én, reggel öt órakor mind a tizenegyen ott álltunk hozzátartozóink körében a békéscsabai vasútállomáson. De sok búosúzásunk volt már az évek folyamán! Mindannyian éreztük, hogy ez * búcsú égé­Az ízlés fonalai Ka műtőn

Next

/
Oldalképek
Tartalom