Békés Megyei Népújság, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-29 / 303. szám

HARMINC ^ESZTENDEJE ?í£»\ 39. A szabadság esztendejének küszöbén A statisztikai adatok bizony­sága szerint a létfenntartási költségek Magyarországon az 1938-as 100-ról 1944-re 220-ra emelkedtek. A törtarany zugfor- galmd árfolyama azonos időszak­ban kilogrammonként 4 400 pen­gőről 67 800 pengőre nőtt. Ugyanakkor a pengő zürichi ár­folyama 69,9-ről 12,9-re zuhant. Erről az időszaikról szól Hubay —Vas—Ránki Egy szerelem há­rom éjszakája című zenés játé­ka. Két strófa egy keserű hu­morú dal szövegéből: „Demokra­ták, plutokraták / Igyák csak az angol teát, / Nem így, aki győz­ni akar, / Plántát iszik minden magyar. / Nem lesz kapható ilyesmi, / Majd ha béke lesz: í Most kell Planta teát verni. Amíg érdemes.” Az ország keleti részén azon- ; ban már megkezdődött a fejlő- j dós egészséges folyamata. 1944. ; december 28-án az ideiglenes ; nemzeti kormány aláírta: „Az ■ ideiglenes nemzeti kormány a 5 felhatalmazás alapján, melyet : programja megvalósítására az : Ideiglenes Nemzetgyűléstől ka- | pott, érvényre juttatja a magyar • nép akaratát, semmisnek nyíl- S vánítja a Németországgal kötött • szerződéseket, megszakít vele ; mindennemű kapcsolatot és: ezennel hadat üzen Németország-1 nák. Az ideiglenes nemzeti kor- | mány kijelenti, hogy a háborút a S Szovjetunió és szövetségesei ol- | dalian, az ország összes erőforrá- * sainak mozgósításával mindad- ■ dig folytatni fogja, míg a szövet- j séges hatalmak ki nem vívják a ! teljes győzelmet Németország : felett, mert csakis ez a győze- ■ lem biztosíthatja Magyarország ■ függetlenségét.” w Az egy nappal későbbi buda- ■ pesti eseményekről így ír a Vi- S lágtörténet 10. kötete: „A szov- f jet parancsnokság... ultimátumot ; intézett a Budapesten körülzárt ! német erők parancsnokságához, 5 amiben közölte a fegyverletétel : feltételeit. Az első parlamentert, £ a magyar származású Steinmetz 5 Miklós kapitányt a fasiszták * megölték, még mielőtt elérte I volna az ellenség vonalát. A má- ' sodik parlamentert, I. A. Ősz- : tapenko kapitányt orvul, hátul- £ ról lőtték le. A szovjet csapatok £ megkezdték az ellenséges had- ■ csoport megsemmisítését. Lépés- * ről lépésre nyomultak előre a £ városban, egyenként foglalták el £ az ellenség védőállásait. Az ut- ■ cai harcokban a Vörös Hadsereg- ; hez átállt magyar katonák és ! tisztek is részt vettek.” 3 ■ Az év legutolsó napján a né- £ meték felrobbantották az újpesti • összekötő vasúti hidat, napokkal : később pedig a főváros többi £ hídját. Az év végén a nácik Ma- • gyarországgal szembeni állam- • adóssága elérte nemzeti jövedel- ■ műnk 30 százalékát... és ebben a jjj tartozásban nincs benne az el- £ pusztított hidak értéke. És ha már az adatoknál tar- i tunk: 1944-ben a szovjet hadi- : ipar 29 000 harckocsit és önjáró ■ tüzérségi löveget és 40 000-nél • több repülőgépet adott a front- | nak; a Vörös Hadseregben a : háború elejétől 1944 végéig • 1 100 000 tagot vettek fel a párt- : ba és 1 300 000-en lettek tagje- : löltek; ugyanezen idő alatt a • hátországban 900 000 háborús ' rokkantnak adtak állapotuknak megfelelő munkát. {dani ss) Közművelődés és a színűéi A közművelődési határozat ismeretében mindenekelőtt le kell szögezni, hogy nyilvánvaló­an nem kampányfeladatról van szó, hanem folyamatos és fele­lősségteljes munkáról. A hatá­rozatok végrehajtásának két módja lehetséges. Az egyik: ugyanúgy dolgozunk mint ed­dig és ugyanakkor fennhangon hirdetjük, hogy ez a határozat szellemében történik. (A régi gombhoz varrjuk a régi kabátot és újként áruljuk.) A másik: megértve és állandóan szem előtt tartva a határozat szellemét, igyekszünk valami újat, valami jobbat csinálni. Nem lehet vitás, hogy az utóbbi az egyetlen he­lyes út, csak ez felelhet meg meggyőződésünknek, becsüle­tünknek és önként vállalt fele­lősségteljes hivatásunknak. Ha a színház közművelődés­ben betöltött szerepét és a ha­tározat végrehajtásában rá váró feladatait vizsgáljuk, mindenek­előtt meg kell állapítani, hogy amíg a fővárosi színházak már kialakult vagy kialakulóban le­vő műsorterv! profiljuk alapján képesek egy-egy közönségréteg igényét külön-külön kielégíteni, addig a vidéki színházaltnak a saját működési területükön egyedül kell ezt a feladatot meg­oldaniuk. Ez pedig csak úgy le­hetséges, ha a vidéki színház, a szó legszorosabb értelmében, népszínházzá válik! Mit tettünk és mit kell még tennünk ennék érdekében? Színházunk már jóval a hatá­rozat megjelenése előtt felismer­te, hogy a kultúra megszerette­tését, (a jövő színházszerető és színházat igénylő közönségét 4 íffUIStCj 33-34. DECEMBER Sfe, már az iskolákban kell kiala­kítani. Ezért — még bizonyos anyagi áldozatok árán is — meg­szervezte az ifjúsági és gyermek­előadásokat és ezeket évről évre továbbfejleszti. A fejlődés irányának helyes felismerését jelzik a „teltház­akciók” és azok a szocialista szerződések, melyek olyan réte­geket hoztak «be előadásainkra, akik azelőtt csak elvétve vagy egyáltalán nem jártak színházba. Ügy vélem és tudom, hogy eze­ket az eredményeket ápolni és továbbfejleszteni folyamatos kö­telességünk. A feladatok közül legfonto­sabbnak a színház műsorpoliti­káját, éves műsortervének ösz- szeállítását látom. Ez rendkívül'összetett kérdés. Az már régen elfogadott elv, hogy a műsorpolitikának nem szabad a közönségízlés után kul­lognia, hiszen így egyik legfon­tosabb feladatáról, a közízlés, a társadalmi morál, a szocialista embertípus fejlesztésének cse­lekvő formálásáról mondana le. Tehát valamivel mindig a pil­lanatnyi igény előtt kell jár­nia! Ebből adódik az egyik fel­adat: megtalálni ennek az előbb­re járásnak megfelelő mértékét. Ide tartozik az is, hogy a szín­ház nem mondhat le arról a jogáról, sőt nyugodtan mond­hatjuk, kötelességéről, hogy bizo­nyos határokig kísérletezzen, ke­resse a kifejezési formáik újabb és újabb lehetőségeit, módot ad­jon új magyar drámák színre kerülésére. Itt a mérce adott: a szocialista eszmeiség. A mű­sorterv egészét nézve — érzésem 1 Delta decemberi száma kísérletekről. Az érdekes infor­mációk, hírek tömege, ötletek, találmányok, újdonságok, a nép­szerű Delta-lexikon és száznál több — javarészt színes — lát­ványos fotó teszi teljessé a lap decemberi számát. (KS) Csillaghajók, bolygóközi űr­hajók létesítésének lehetőségeit taglalja új számában a Delta Magazin. Látványos kepeken be­mutatja' a budavári szoborte­mető legszebb darabjait és „A Recertázterv” címen összefoglal­ja a biológia forradalmának új fejezetét, a „köziponti dogma” megdőlte, az RNS—DNS átírás lehetőségének felderítése nyo­mán a rákkutatásnak és az öröklődés vizsgálatának új táv­latokat nyitó szovjet kutatási programot. Ír a szilárdtestfizi­ka új felismeréseiről, az ener­giahordozó excitonokról, színes fotóikon mutatja be az emberi test belsejét, valamint a pró- | bapályán vizsgázó korszerű £ autókat. Beszámol á csillagok 5 kifejlődéséről szerzett új isme- j A repülőtéren két meglepetés retekről, az egyiptomi csillagé- | is ért bennünket. Az egyik az, szat és építészet összefüggései­ről, valamint az újra „divatos” léghajókról és mérleget készít a műmáj életmentő alkalma- • zásáról, valamint a májátültetési ■ szerint — a jövőben azokat a műveket kell előnyben részesí­teni, amelyek elsősorban az ér­zelmeken keresztül hatnak az értelemre. Meggyőződésem, hogy az abszurd színház, a sokkoló­színház nem igazi színház. A sí­rás és a nevetés az emberek ter­mészetes reagálása, hagyjuk őket sírni és nevetni. Ami pedig a megvalósítást illeti, a modern­séget nem szabad összetéveszte­ni a modemeskedéssel, az aktu­ális mondanivalót az erőszakolt aktualizálással. Klasszikusaink­nak adjuk meg az őket megil­lető megbecsülést, és adjunk megfelelő teret azoknak az új műveknek, melyek mai életün­ket magas művészi fokon igye­keznek ábrázolni. Ez a módja an­nak, hogy a közönség és a szín­ház igénye egymással találkoz­zon. Feladatként jelentkezik a véleményem szerint elavult tá­jolási rendszer felülvizsgálása. Ugyanis igen sok tájhely van, ahol a megkövetelt színvonalat az adott körülmények miatt (színpadméret, öltözőhiány, fűt- hetetlenség stb.) még a legna­gyobb művészi hittel, fegyelem­mel, akarással sem lehet bizto­sítani. Ugyanakkor valamikép­pen meg kell találni a módját, hogy az élő szó varázsától az ot­tani érdeklődők ne legyenek tel­jesen megfosztva. Nem elhanyagolható, de nem annyira művészi kérdés a szín­padi látvány iránti közönség­igény kielégítése. A színházak jelenlegi anyagi lehetőségei, az árak változásával nem tartva lé­pést, hovatovább az ilyen igény minimális kielégítését sem teszik lehetővé. Mindezeket természetesen nem a teljesség igényével mond­tam el, hiszen mindennapi mun­kánk számos újabb és újabb kér­dést hoz előtérbe, de úgy érzem, most ezek a legfontosabb ten­nivalóink, és ha ezek megoldá­sában előbbre jutunk, akkor nyu­godt lelkiismerettel mondhatjuk, hogy téttünk valamit a közmű­velődési határozatban ránk há­ruló feladatok megvalósításáért. Székely Tamás színművész LENKER K6NRáS: CSABAI NAPSUGÁR LATIN-AMERIKÁBAN o sanaanoaaasaaaaiasssaaaBffiaaaaaaBaB' Egyes női és gyermek* fehérneműk hogy nem virággal, hanem sok­sok gyönyörű piros almával fo­gadtak, ezzel reprezentálva, hogy a város gyümölcstermeléséről hí­res. A másik meglepetés Kere­kes Ági volt. A háromgyerme- kefe fiatalasszony szülei Békés- sámsonból vándoroltak ki Ame­rikába. Akkor Ági kétéves volt. Férje olasz származású és se­bész a város klinikáján. A csa­lád nemrég költözött Buenos- Airesből Neuquenbe. Elámul- tunk, hogy Ági milyen szépen beszél magyarul, holott soha nem volt Mgyarországon. Min­den szeretetével elhalmozott bennünket. Hol egy láda almát, hol törkölypálinkát hozott szál­lodánkba és óriási propagandát fejtett ki, hogy minél több vá­rosbeli jöjjön el az előadásra. Mindig azt mondta: (és ebben tökéletesen azonos volt azokkal a magyarokkal, akikkel minden városban találkoztunk) „Egyet­lenegyet kérek tőletek! Beszél­jetek! Mindegy, hogy mit. Sok ember magyar beszédének zené­jét akarom hallani!” Ahogy közeledett utazásunk vége, úgy hatalmasodott el ben­nünk az a szorongó érzés, hogy ezekkel a tájakkal, emberekkel talán soha az életben nem fo­gunk találkozni. Az idő elmos­sa bennünk az emlékeket s az ittmaradókban pedig a mi­énket. Az események azonban nem adtak lehetőséget, hogy az em­lékezet múlandóságán hosszasán gondolkozzunk. Riasztó hírt hal­lottunk éppen első neuqueni elő­adásunk napján. Az egyetem rektoráról szólt a hír, akit csak futólag ismertünk meg, amikor egy vacsora alkalmával üdvö­zölt bennünket. Az egyetemiek elmondták, hogy napokkal az­előtt életveszélyesen megfenye­gették, és azért nincs itt az elő- ádáson, mert Buenos Airesbe rendelték — szerintük azért —, hogy lemondásra kényszerítsék. Sajnos nem tudtuk meg, mi lett a sorsa, de hallva az Argentí­nából érkező híreket (pl. az ost­romállapot kihirdetése 1974. no­vemberében), azt hiszem joggal aggódhatunk minden haladó ar­gentin sorsa iránt. Ilyen hangu­latban játszottuk utolsó előadá­sainkat, de a lelkes gyermek-és felnőttközöniség mindenért kár­pótolt bennünket. Az utolsó elő­adás után azzal a gondolattal pakoltuk el a 7 ládába felsze­Dttaeringriti és rajzpályázat megyénkben „Battonyútól — Nemesmedvesí címmel helytörténeti, dokumentál a- gyűjtő és felszabadulási rajzpály i- zatot hirdet a Hazafias Népfront a Kommunista Ifjúsági Szövetség ír e- gyei bizottsága, a Magyar Üttör us: Szövetsége megyei tanácsa, a Me­gyei Levéltár és a múzeumok ír e-> gyei igazgatósága. Helytörténeti tanulmányokat 4K dokumentumgyűjteményeket vár a zsűri hivatásos kutatóktól, szakU 5- röktől, egyéni érdeklődőktől, arr e- lyek megyénk történeti esemény ét reprezentálják 1908—18. évi forrad. 1- máktól napjainkig. Különösen a munkásmozgalmi eseményekről a felszabadulásról és a későbbi épü 3- munkákról, a földosztásról, az , 1- lamosításról, egy-egy települ üzem, termelőszövetkezet vagy m S3 egység fejlődéstörténetéről pályáz­hatnak olyan anyagokkal, amely ok eddig sehol nem jelentek m< ga Fényképek, másolatok, alapítóiét e- lek, igazolványok és egyéb doku­mentumok szerepelhetnek a pálj á- zaton. A népfront- és a nőmozg a- lom történetét feldolgozó anyagik külön elbírálásra kerülnek. A pályázatokat egy példányim» 1905. február 28-ig küldjék be a Hazafias Népfront megyei bizott­ságára. Pályadíjak: 3 darab 2000— 2000, 3 darab 1500—1500 és 3 dar. il» 808-800 forint. A felszabadulási rajzpályázatra megyei születésű, de bárhol tanúié úttörők, középiskolások, főisko­lások vagy dolgozó fiatalok küldhetnek pályaművet Téma: a felszabadulás helyi és or­szágos eseményei, a magyar— szovjet barátság, a népek barátsá­ga, védnökség, a felnőttek és a fiatalok kapcsolata, 0 hazafias ne­velés szerepe, az ifjúsági élet ki­emelkedő eseményei. Csak másutt nem szerepelt művekkel pályázhat­nak 30 éven aluli fiatalok. A pá­lyázatokat két korcsoportban bí­rálják el, s eszerint adják ki a dí­jakat 400, 300, 200, Illetve 500, 4(IOj és 300 forint értékben. A legjobb pályamunkák jutalomban részesül­nek, s kiállításon szerepelnek majd. A beküldési határidő a rajzokból is 1875. február 28. Az arra érdemes helytörténeti írásokat, dokumentu­mokat a levéltár megőrzi. yelésttftket, hogy csak Békéscsa­bán találkozunk velük. Nem szívesen emlékszem visz_ sza a búcsúnak azokra a percei­re, amelyekben Neuquenből Bu­enos Airesbe történt elutazá­sunk előtt volt részünk. Búcsú­zoknak és búcsúztatóknak könny csillogott a szemében. Október 25-én szállt le gépünk Buenos Airesben, itt egy éjsza­kát töltöttünk és végre felvir­radt október 26, régen várt ha­zautazásunk napja. Egész nap a készülődéssel telt ei. Este 20 órakor emelkedett fel az Air- France Boeing 707-es gépe Bue­nos Aires repülőteréről és ezzel megkezdtük utazásunkat haza, Magyarországra, Békéscsabára. Gyakorlott légiutazók azt mondják, hogy az éjszakai repü­lés a legcsodálatosabb, mi hoz­zátettük: és a legfélelmetesebb is! Tízezer méter magasban a csillagok látszólag elérhető tá­volságban ragyognak, és a Hold kékes fényben fürdeti a mélyen alant úszó felhőszőnyeget. A hangosbemondón közlik, hogy a gép egy szuszra repül át az At­lanti-óceán felett és mintegy 8* órás repülés után száll le Afri­kában. A gép személyzete min­dent megtesz annak érde­kében, hogy a végtelennek tűnő , órákat elűzze és kellemessé te­gye az utazást... Ez egyrészt az állandó „etetéssel”, másrész}, a különféle, a repülés tényét feled­tetni szándékozó, figyelemelvonó eszközökkel történik. Ezek közé tartozik a filmvetítés is. Pont Rio de Janeiro fölött kezdtek ve­títeni Marcello Mastroiaimi fő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom