Békés Megyei Népújság, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-22 / 299. szám
'^\ HARMINC \1ÉESZTENDEJE 38. Karácsony 1944-ben „Felolvassák az ítéletet, Bajcsy-Zsilinszky Endre nyugodtan végighallgatja és a hadbíróságnak ennyit mond: —- Uraim! A történelem engem fog igazolni. Isten mindent lát. Én jó ügyért halok meg ___ D ominich türelmetlenül félbeszakítja, a három nyilast utasítja, teljesítsek a parancsot, hajtsák végre az ítéletet. S a három hóhér.;. teljesítette kötelességét. Az ellenállás hős vezéralakja 1944. december 24-én, délelőtt, mint 1849-ben az aradi honvédtábornokok, bitófán végezte életét.” — így mondja el Bajcsy halálát könyvében Derítői Kocsis László. Ezzel a gyilkossággal azonban már semmit sem változtathattak Szálasiék a reális erőviszonyokon. A Magyar Újság, a Vörös Hadseregnek a magyar lakosság számára kiadott lapja már két nappal korábban ilyen sajtóje- lemtést közöl: „Magyarországon Gyöngyöstől északra és északkeletre, kemény harcok után csapataink áttörték az erdőshegyvidéki erődvonalat és ennek során több, mint ötven helységet elfoglaltak, közöttük özd városát és vasútállomását. A december 20-i harcokban Lucsenectől keletre és Gyöngyöstől északra csapataink 1430 német és magyar foglyot ejtettek, 23 német tankot semmisítettek meg és légiharcokban 27 ellenséges repülőgépet pusztítottak el.” Debrecenben^ december 22 én, az ideiglenes kormány nyilatkozatot tett közzé: „Az Ideiglenes Nemzeti Kormány egyszer, s mindenkorra szakít az országot évszázadokon át leigázó német elnyomókkal és a német szövetséggel, amely egy emberöltő alatt két ízben sodorta hazánkat háborús vereségbe, nemzeti ösz- szeomlásba.... Az Ideiglenes Nemzeti Kormány minden igyekezete oda irányul, hogy jószomszédi viszonyt és szoros együttműködést teremtsen az összes környező demokratikus országokkal, valamint az Egyesült Államokkal és Nagy-Bri- tanndával és őszinte barátságot a hatalmas Szovjetunióval, mely segíti népünket a német iga lerázásában.” Ezekben a napokban jelentette Sarkad vezetőjegyzője felettesének: „Községünk területén oly gazdátlan birtok vagy föld nincs, amelynek tulajdonosa elmenekült volna és nem gondoskodott volna a föld megmunkálásáról Az elmenekült egyének földbirtokai ugyanis mind bérbeadás vagy részes munkálás útján voltak művelés alatt. Ennek következtében a földet a bérlők, illetve részesek kezén hagytuik és akik a megművelést továbbra is vállalták, ezekkel az elszámolást a gondnokul kinevezett községi közgyám ejti meg. Az őszi hadieseményeik, majd az esőzések, valamint a sok robotmunka következtében a határ több, mint 75 százaléka vetetten, azonban a lakosság minden erejével azon van, hogy ezen hiányt pótolja.... Földbérlő-szövetkezet megalakítását most jelen pillanatban nem tudjuk végrehajtani, de az előkészületeket megtettük. Az itt levő 6000 holdas béruradalomtól 600 holdat nincstelen kisembereknek igénybe vettünk búzavetés céljára, akik a vetést kézi erővel fogják véghez vinni.” (daniss) A &MS MCCni.iSzP. 1*24, DUkkiiiiR Ä Pályaválasztási kiállítás Gyomait A 66!. 6z. Ipari Szakmunkásképző Intézet gyomai iskolájában december 14-én nyitotta meg a pályaválasztási kiállítást Mészáros Gábor tagozatvezető. A kiállításra meghívták a gyomai, endrődi és dév-aványai nyolcadik osztályos tanulókat, sőt a gyomai üzemek, vállalatok vállalták a vidéki tanulók át- és visszaszállítását is. Mintegy 300 fiatal ismerkedett meg az iskola munkájával, a különböző gépelemekkel, szerkezetekkel, a szerelő-, karbantartó, faipar, kö- tő-hurkolóipar, ruhaipar termékeivel, amelyeket a tanulók készítettek. Az iskola célja az volt, hogy a pályaválasztás előtt álló fiataloknak segítséget nyújtson. A kiállítás megtekintése után a gyomai Katona József Művelődési Házban folytatódott a program. A Gyomai Háziipari Szövetkezet és az Endrődi Szabó Ktsz termékeiből az iskola női szabó és kötő-hurkoló tanulói divatbemutatót rendezték a nyolcadikosoknak. Ezután Beinschróth Éva Juhász Ferenc: „Ki ekével, ki kalapáccsal, lei tollal” című versét szavalta él, majd Mészáros Gábor adott rövid tájékoztatást az iskola munkájáról, valamint azokról a szakmákról, amelyekre a következő évben várják a tanulókat. Az iskola vezetőségének és KISZ-szervezetének rendezésében létrejött kiállítás és divat- bemutató a következő mondattal zárult: Jó pályaválasztást! Illy is G^.ttla-esl Békésen Megyénk egyik legkorszerűbben felszerelt közművelődési intézménye a békési járási-városi művelődési központ, ahová szívesen járnak az előadók, művészek, látogatók egyaránt. Legutóbb december 17-én tartotta foglalkozását az Irodalmi Klub, amelyen a Békés megyei Jókai Színház művészei Illyés Gyula életművét mutatták be a Szegedi Kiss István Gimnázium és Szak- középiskola tanulóinak. Dévay Kamüla, Bicskey Károly, Ats Gyula színművészek és Udvaros Béla rendező kitűnő hangulatot teremtett,, az irodalmi esten részt vevő Fiataloknak a szocialista hazafiság elmélyítésében is maradandót nyújtott. Jóváhagyták a KTA Istreliozísít — A na- és ifiúságpoitikai munka a Körösök Vidéke Tsz-Szöveiség küldöttközgyűlése előtt December 20-án, délelőtt Békéscsabán az ifjúsági házban tartotta ez évi utolsó küldöttközgyűlését a Körösök Vidéke Tsz-ek Területi Szövetsége. A tanácskozást Sótyi János, a gyulai Munkácsy Tsz elnöke, a szövetség elnökhelyettese vezette. Az elnökségben ott volt Baukó Mihály, a párt Békés megyei bizottságának gazdaságpolitikai osztályvezetője, Nagy Mihály, a tsz-szövetség titkára, dr. Krat- tinger Márton, az MNB megyei igazgatója és Antal József, a megyei tanács mezőgazdasági ■ és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetője. A küldöttközgyűlés meghallgatta a korábbi közgyűlésen hozott határozatok végrehajtásáról szóló jelentést, Nagy Mihály titkár tájékoztatóját az őszi mezőgazdasági munkákról, majd állást foglalt a kölcsönös támogatási alap létrehozására, melynek programját Szabó Károly terjesztette elő. A tsz-szövetség számviteli és ellenőrzési önálló osztályának 1974. évi munkáját megerősítette a küldöttközgyűlés. Bagi János, a nő- és ifjúságpolitikái párthatározatok végrehajtásának eredményeiről tájékoztatta a küldötteket. Az egyes napirendi pontok feletti vitában több küldött szólalt fél. Baukó Mihály a mező- gazdaság előtt álló 1975. évi feladatokat ismertette. •••••■■••■••••••••••••••••••••••••••••••••• ••■«■••••«••■■•■■■••■•aae«aaaaBaasacaaaaaa«aaaaiaaa«aaaaa»aB3 í«BesBseBasa«Bsi3s«ss®s®a»B»a*ss-ss IEHKEFI XOtiRfiD: CSABAI NAPSUGÁR I LATIN-AMERIKÁBAN © Cuzcóban a szegénységnek nem csak látványa, de elviselhetetlen bűze is van. Azok a népviseletbe öltözött emberek, akik ott guggolnak az utcák kövén áruikat kínálva a járókelőknek. talán soha életükben nem mosakodtak. Egy ember kérdésünkre, hogy mibe kerül portékája, a választ, vagyis a számot tűvel karcolta kézfejére, amely cserepes volt az évtizedes kosztól. Az együttes tagjainak nagy százaléka már a felszabadult Magyarország szülötte. így érthető, hogy a szegénységet, a nyomort és a nélkülözést csak hírből ismerték. La tin-Amerikában saját szemükkel győződhettek meg arról, mit jelent a szegénység, az éhezés. Meggyőződhettek arról, hogy a szegénységnek is fokozatai vannak. Van aki nyamortelepen lakik, van. aki kunyhóban, de van olyan is, aki sehol nem lakik. Hajléktalan. Éjszakai sétáink alkalmával felfigyeltünk egy. a hotel bejárata mellett rongyaiba burkolódzó. ülve alvó asszonyra, és láttunk az utca hideg kövén hitvány, honchó juk glatt vacogva szundikált kisgyermekeket. Ide lehet sorolni néhány egészen elképesztő statisztikai adatot is. Például, hogy 100 születő gyermek közül 8Q nem éri el a 10 éves kort, Vagy azt, hogy Peruban mindössze 4000 orvos van és 100 ember közül életében mindösz- aae 10 kerül orvos été. A kormány rokonszenves politikai célja, hogy a tömegeket kiemelje az elmaradottságból és nyomorból, elképzelhetetlenül monumentális vállalkozásnak tűnik. Cuzcóban egy hatalmas moziteremben játszottunk négy előadást. Talán a fiatalabb korosztály ismeri az „El condor pasa” című perui dalt, amely a közeli évek folyamán világ- slágerré vált Az együttes fel- nóttműsorában szerepel egy tánc erre a zenére. Már Limában hallottuk, hogy énnek a műsorszámunknak igazi, nagy sikere Cuzcóban lesz, mivel e: a város az „El candor pasa’ születésének helye. És valóban, már a szóm előtt megjelenő feliratot is óriási tapsvihar ívgiadtp Egyik el dásunkon rekord --zőszám: 1600 néző volt. Ilyen hatalmas közönségnek még soha nem játszott együttesünk. Utolsó fellépésünk virágesővel ért véget, alig győztük összeszedni az illatos szegfűt a színpad padlójáról. Nehéz szívvel búcsúztunk Cuzoótól, de miár várt bennünket egy másik vidéki város, Arequipa. perui vendégszereplésünk utolsó állomása. • • • Cuzcőból az Aeroperu repülőKecsua asszony
