Békés Megyei Népújság, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-21 / 298. szám

HÁRMAN, UGYANARRÓL Feldmann József az orosházi an űvelődési ház igazgatója. Ki­váló Népművelő, a megyei közmű­velődési szakfelügyelet tagja Szakmai körökben elsősorban arról ismerik, hogy különös ér­zékkel találja meg az elmélet gyakorlati megvalósításának le­hetőségeit, hogy — ha erről beszél — soha nem szólam ná­la a „korszerűségre törekvés”, t „szemléletváltoztatás”, a „nyi­tott kultúrtházra van szükség” és más egyéb. Pedig szólamok is lehetnének, sajnos, van még olyan, hogy a szavak mögött i.em marad semmi, ha jól meg­vizsgáljuk. Már a közművelődési irányel­vek is megmozgatták az amúgy is egyre jobban mozgásba lendülő népművelési gépezetet, most vi­szont, * párt XI. kongresszusá­nak irányelvei újabb vitatémák, újabb eszmecserék forrása, és emi a leglényegesebb: újabb ten­nivalókat feltáró remek ösztön­zés. Feldmann József, amikor erra kérjük, említsen né­hányat gondolatai-vélemé­i.yei közül, azonnal ki­jelenti, hogy nem híve a hosz- szas beszédnek, de ezekről ke­veset szólni nehezen lehet. Ha­ladunk tehát annál, hogy né­hány lényegesről beszél in­kább. És röviden. __ Az emberek szórakozni « karnak, tömegek akarnak szó- i-akozni, kikapcsolódni a napi munka után. Ettől megrettentek néhányan, mi az, hogy kikap­csolódni? Nincs mitől félni! Csak az a kérdés, honnan nő­sem a dolgokat? Ha úgy te­kintem, hogy azért kell szóra­koznunk, pihennünk, hogy a másnapi munkára újratermeljük «■»orgiánkat, máris világos min­den. És ha népművelő vagyok, kézenfékvőek a feladataim. A közművelődés nyitottabb, érdek­lődőbb embereket teremtsen! Tudatosan kulturálódó embere­ket. Kulturálódó munkást, kul­turálódó tömegeket. Hogy szo- Icássá váljon a színházba járás, a hangverseny, az olvasás. Hogy l>eletartozzon a mindennapi élet­be a tárlatok látogatása, az is­meretek szerzése előadásokon, akárhol. És a szórakozás köny- nyűsége, a vidámság, az élet­öröm is. — A közösségi formák gazda­gítása, említi az irányelv. Igen, ez nagyon fontos! Évek óta hoz­nánk jönnek a szakemberek, ha a szocialista brigádvezetők klub­jának tapasztalataira kíváncsiak. Tény, hogy ez nálunk kialakult, hetven-egynéhány tagja van. De hovatovább kevés, amit teljesít. Bővítenünk kell a horizontját, vele a munkásművelődést. Ezt kutatjuk most, erre ösztö­nöznek az irányelvek. Azt hisizern, eljött az ideje, hogy a fiatal szakmunkásokkal, szak­munkástanulókkal is szót ért­sünk. Munkásifjúsági klub, ez következik. Milyen változatos is a közművelődés palettája! És so­ha nem lehet riégedett megál­lás. Később az előző napi kon­certről mesél. A csabai szimfo­nikusak estjéről. Kocsis Albert snagávalragadó hegedűjátélkáról Mozart A-dúr hegedűversenyé­ben. Jancsovics Antal karnagy­ról, aki közvetlen, tiszta szép­ségű szavakkal beszélt a műről, a zeneszerzőről — Valami plusz volt ezen a koncerten, mondja. Valami meg­foghatatlan, hogy ünneppé lett. Hogy a közönség tombolva tap­solt, és rabul ejtett mindenkit a muzsika varázsa... Ezt « pluszt kell adni nekünk, nép­művelőknek is, szüntelenül. 4 MtllíSSS^ UN. DECEMBER H. Hogy rabul ejtsük az embereket, hogy ne'tudjanak élni sem, csak egyre szebben ... Az Irányelvek közoktatási, közművelődési részéről beszél­gettünk Békéscsaba legnagyobb munkáskerülete, Erzsébethely egyik iskolájában, a „Padrah Lajos” Általános Iskolában Só­zó Dezső igazgatóval. — Iskolánknak 730 tanulója van, nagy részük munkás- és parasztszülők gyermeke. A kör­nyékünkön van a város két nagy gyára, a Barmevál és a Tégla- és Cserépipari Vállalat. A gyer­mekek szülei ezekben az üze­mekben dolgoznak. A gyárakkal szocialista szerződést kötöttünk. Tehát körülbelül ilyen az a kör­nyezet, a lehet őségeinik, amely­ben napi munkánkat — köz- művelődési és közoktatási tevé­kenységünket — végezzük. Az előírt tananyag elsajátít­tatása csak egy része an­nak, amihez a közművelő­dé® által nyújtott megannyi érték befogadta táaa járul. A szocialista embertípus — az ér­deklődő, politizáló, környezetét kritikus szemmel figyelő ember — kialakítását már az általános iskolában kell kezdeni Szak­körök, művészeti körök és cso­portok szolgálják oktatási mun­kánk mellett ezt a célt Leg­közelebbi terveink között emlí­teném meg, hogy az iskola szomszédságában álló fiók­könyvtárat — amelynek a tanu­lók közel 95 százaléka állandó olvasója-látogatója — iskolai könyvtárral bővítenénk ki. A téglagyár társadalmi munkában készíti el a .tervet, adja az épí­tőanyag egy részét, a szocialista brigádok pedig megcsinálják az építkezést. Az így elkészülő könyvtáregyüttes nagyszerűen szolgálná a tanulók — és szü­leik — művelődését — Mi nem' lehetünk meg a gyárak nélkül, folytatja. A se­gítséget viszonozni kell. Pedagó­gusaink öt felnőttoktatási tanú- * lócsoportban oktatják a gyárak dolgozóit. Az órák egy részét itt, az iskolában, másik részét pedig az üzemekben tartjuk. A tanórákon és az úgynevezett közművelődési órákon szerzett tudás előbb-utóbb a napi mun­kában kamatozik, válik a ter­melést segítő tudássá; munká­vá. Nap mint nap tapasztal­juk a közösség erejét: ha az iskolát segítik a brigádok vagy ha egy felnőtt osztályban gyen­gébb társuknak segítenek. A tá­mogatás ezernyi formája szüle­tik meg és válik szocialista tár­sadalmunk építésének részévé. — A kongresszusi irányelve­ket, a párt közművelődési, és közoktatási határozatait mi ekképpen igyekszünk összességé­ben egyre nagyobb értékeket ki­tevő aprókra váltani. Hiszen egy a cél: valamit hozzátenni a közös egészhez. ezren Juthatnak hozzá könyve­inkhez, akkor elfogadható ez a mennyiség A dolgozók többsége ugyanis bejáró, közülük sajnos cssak kevesen járnak az üze­mi könyvtárakba. Néhány he­lyen például azért, mert a gaz­dasági vezetők nem engedik meg, hogy a tiszteletdíjas könyvtáros negyedórára otthagyja munká­ját én a műszakváltás idején nyisson ki. Máshol még az önál­ló könyvtári helyiségért kell harcolnunk vagy, hogy egyálta­lán kijelöljenek valakit, aki a könyvtár ügyeit intézi. — A most megjelent irányel­vek is bátorítást adnak ehhez a harchoz. Természetesen saját tevékenységünket is javítani laall ahhoz, hogy hatékonyan se­gíthessük a munkásosztály mű­velődését. A közeljövőben mi­nőségileg akarunk előrelépni. Ez azt jelenti például, hogy ‘igyek­szünk a dolgozók figyelmét rá­irányítani a színvonalas irodal­mi alkotásokra. Ajánlójegyzéket készítünk, melyben a bestseller­től a klasszikusig vezető köny­vekről adunk tájékozitatót a szo­cialista brigádok tagjainak. Nemrég adtuk nyomdába azokat a szórólapokat, amelyeken arról szólunk a szülőkhöz, a munká­sokhoz, a vezetőkhöz, hogy mi­ért jó, miért hasznos, ha olvas az ember. Szeretnénk változtat­ni azon a helytelen szemléleten, amelyik a at vallja, hogy az ol­vasást a krimivel kell elkezdeni. Félő, hogy aki ilyen könyvekkel kezdi, az ezen a szinten is ma­rad, Sokkal célszerűbb például eleinte olyan n^gyar irodalmi alkotásokat kézibe venni, ame­lyek egyszerre szórakoztatóak és értékesek is. — A munkások olvasottságát tekintve azt hiszem, nem olyan fekete a bárány, ahogyan né- bányan gondolják. Szeretném még egyszer hangsúlyozni: a fon­tos kérdés most már az, hogy mit olvasnak az emberek! <S—N—R) Kiállítás Gödöllőn A Gödön« Agrártesdemáisyi ____________ g yei diákok megalakították a Bóké® megyei hallgatók klub­ját. A klubtagok elhatározták, hogy meghívják körükbe a békési képzőművészeket* Elsőként Mladotiyiczkr Béla maír rászművész — egykori tanáruk — látogatott el « Nyisetor György kollégiumba, ahol a diákok nagy érdeklődései fo­gadták a művész plakettjeit, szobrait éa lriaplaegtiifa^ .ih> tásait- (StsztergMy Keve felvétele) A gyermekcipő-ellátás javítása céljSbd! m év *S»3 MA** Mr ponti keretből 6.6 millió forin­tot kapott a Nyírbátori Auróra Cipőgyár. Az összegből eddig 5 millió forintot használtak fel gyártási eszközök beszerzésére. Etzel párhuzamosan növelték * gyermekcipők termelését. Az év második felében a tervezett 180 ezer pár helyett 220 ezer pár Ti ezer párral több aa alsó fél­évinéi. Nemcsak a mennyiségér növelték, da a választékot * bővítették. A gyárban mejfoeatftéfc ae előkészületeket a* 1975-ös évre Tavaszra farmer-vászon éa bór- kombi nációval la készítenek könnyű gyermekcipőket lOQOfflgasraBBBBaoBBBfflaeaBoaeBkaaaBOfawBoaaBBeaaaoQoaasBSi így hangzik ax frányeívek egyik mondata: Fordítsunk kü­lönös gondot a munkásosztály tudásának, gazdagítására, kultu­rálódásira. A Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának száztízezer kötete» köz­ponti könyvtára üzemeink dol­gozóinak kömyvellátásáról gon­doskodik. Mit tehetnek a kö­zeljövőben az irányelvekben megfogalmazottak végrehajtásá­ért? Erre kaptunk választ Beli­efs Iréntől, a szakszervezeti j könyvtár megyei igazgatóját«. ' — A megyében 7* üzemi könyvtárunk van- Ha a szerve­zett dolgozók öesszlétsszámát vasas- szűk figyelembe, akkor nem nagy a könyvállományunk, hi­ssen minden dolgozóm egy könyv jut De ha azt nézzük, hogy hilajdmlrépp— seek SB LENKEFI KONRAD: CSABAI NAPSUGÁR LATIN-AMERIKÁBAN Gyakran hallottuk perui tar­tózkodásunk alatt, hogy az in­kák a rejtőzködés nagymesterei voltak. Machupicchut is, amely tulajdonképpen Cuzcónak hát­vési városa volt, olyan tökélete­sen elrejtették, hogy lentről a hegy lábától a legélesebb szem sem tudná felfedezni Hihetetlen, bogy Ilyen mgM ■ágban, a ,süvegcukor” csúcsán aránylag nagy kiterjedésű vá­ró® épülhetett A városnak víz­vezeték hálózata volt Külön vá­rosrészben éltek a gazdagok éa a szegények. A város peremén teraszos földművelés folyt Min­den megtermett itt, a kukori­cától a gyümölcsfélékig. Ez a mikroklíma kitűnő kiválasztása folytán volt lehetséges. Míg a a BEsduijpi6CÍMi bitképe denn felhők borítják, addif Machupiechum süt a nap éa e • terület rendszeresen kap esőt Cuzcót meghódították a spa­nyolok, pedig erődök, védelmi rendszerek gyűrűje vette körül Machupicchura azonban soha nem tette lábát idegen, mer* védte éa rejtette azt a tenné met éa aa inkák titoktartósa. Másik kirándulásunkon Cu» eát, az inkák fővárosát jártuk körül Mint említettem, Cuzcót bonyolult és áthatoüiatatlannal: tűnő erődítxnényrendszer vette körül. Keket a falakat nem hogy a spanyol hódítók, de a gyako­ri földrengések sem tudták tel­jesen megsemmisíteni. Az inkn fal fogalom a mai ember szá­mára. A különféle csiszolt vagy csiszolatlan gránittömböket kö­tőanyag felhasználása nélkül rakták egymásra. A kövek olyan szorosan simulnak össze, hogy illeszkedésük helyén nem lehet egy késpengét sem bedugni. A falakat természetesen elsősor­ban védelmi célból rakták, de figyelembe vettek esztétikai el­veket la. KB agyrém* a kis és nagy kövek variálásával Juttatták ér­vényre, másrészt úgy, hogy az egyforma téglalap alakú kövek sorába, esetenként sokszögű kö­vet helyeztek el De olyan, fur­csaságokat te műveltek, hogy nagyobb kövekbe műréseket vájtak, ast a látszatot keltve, wintha as több külön bönő kö­béi lenne öaseetilesztvou Nos—Mm lehetne írni s9ae- sriNS»« (Scaálonájhuámánf nagyerődről amely alatt — fő­leg Sa Idegenforgalom szántó­in — évsál évre megrendezik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom