Békés Megyei Népújság, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-21 / 298. szám
HÁRMAN, UGYANARRÓL Feldmann József az orosházi an űvelődési ház igazgatója. Kiváló Népművelő, a megyei közművelődési szakfelügyelet tagja Szakmai körökben elsősorban arról ismerik, hogy különös érzékkel találja meg az elmélet gyakorlati megvalósításának lehetőségeit, hogy — ha erről beszél — soha nem szólam nála a „korszerűségre törekvés”, t „szemléletváltoztatás”, a „nyitott kultúrtházra van szükség” és más egyéb. Pedig szólamok is lehetnének, sajnos, van még olyan, hogy a szavak mögött i.em marad semmi, ha jól megvizsgáljuk. Már a közművelődési irányelvek is megmozgatták az amúgy is egyre jobban mozgásba lendülő népművelési gépezetet, most viszont, * párt XI. kongresszusának irányelvei újabb vitatémák, újabb eszmecserék forrása, és emi a leglényegesebb: újabb tennivalókat feltáró remek ösztönzés. Feldmann József, amikor erra kérjük, említsen néhányat gondolatai-véleméi.yei közül, azonnal kijelenti, hogy nem híve a hosz- szas beszédnek, de ezekről keveset szólni nehezen lehet. Haladunk tehát annál, hogy néhány lényegesről beszél inkább. És röviden. __ Az emberek szórakozni « karnak, tömegek akarnak szó- i-akozni, kikapcsolódni a napi munka után. Ettől megrettentek néhányan, mi az, hogy kikapcsolódni? Nincs mitől félni! Csak az a kérdés, honnan nősem a dolgokat? Ha úgy tekintem, hogy azért kell szórakoznunk, pihennünk, hogy a másnapi munkára újratermeljük «■»orgiánkat, máris világos minden. És ha népművelő vagyok, kézenfékvőek a feladataim. A közművelődés nyitottabb, érdeklődőbb embereket teremtsen! Tudatosan kulturálódó embereket. Kulturálódó munkást, kulturálódó tömegeket. Hogy szo- Icássá váljon a színházba járás, a hangverseny, az olvasás. Hogy l>eletartozzon a mindennapi életbe a tárlatok látogatása, az ismeretek szerzése előadásokon, akárhol. És a szórakozás köny- nyűsége, a vidámság, az életöröm is. — A közösségi formák gazdagítása, említi az irányelv. Igen, ez nagyon fontos! Évek óta hoznánk jönnek a szakemberek, ha a szocialista brigádvezetők klubjának tapasztalataira kíváncsiak. Tény, hogy ez nálunk kialakult, hetven-egynéhány tagja van. De hovatovább kevés, amit teljesít. Bővítenünk kell a horizontját, vele a munkásművelődést. Ezt kutatjuk most, erre ösztönöznek az irányelvek. Azt hisizern, eljött az ideje, hogy a fiatal szakmunkásokkal, szakmunkástanulókkal is szót értsünk. Munkásifjúsági klub, ez következik. Milyen változatos is a közművelődés palettája! És soha nem lehet riégedett megállás. Később az előző napi koncertről mesél. A csabai szimfonikusak estjéről. Kocsis Albert snagávalragadó hegedűjátélkáról Mozart A-dúr hegedűversenyében. Jancsovics Antal karnagyról, aki közvetlen, tiszta szépségű szavakkal beszélt a műről, a zeneszerzőről — Valami plusz volt ezen a koncerten, mondja. Valami megfoghatatlan, hogy ünneppé lett. Hogy a közönség tombolva tapsolt, és rabul ejtett mindenkit a muzsika varázsa... Ezt « pluszt kell adni nekünk, népművelőknek is, szüntelenül. 4 MtllíSSS^ UN. DECEMBER H. Hogy rabul ejtsük az embereket, hogy ne'tudjanak élni sem, csak egyre szebben ... Az Irányelvek közoktatási, közművelődési részéről beszélgettünk Békéscsaba legnagyobb munkáskerülete, Erzsébethely egyik iskolájában, a „Padrah Lajos” Általános Iskolában Sózó Dezső igazgatóval. — Iskolánknak 730 tanulója van, nagy részük munkás- és parasztszülők gyermeke. A környékünkön van a város két nagy gyára, a Barmevál és a Tégla- és Cserépipari Vállalat. A gyermekek szülei ezekben az üzemekben dolgoznak. A gyárakkal szocialista szerződést kötöttünk. Tehát körülbelül ilyen az a környezet, a lehet őségeinik, amelyben napi munkánkat — köz- művelődési és közoktatási tevékenységünket — végezzük. Az előírt tananyag elsajátíttatása csak egy része annak, amihez a közművelődé® által nyújtott megannyi érték befogadta táaa járul. A szocialista embertípus — az érdeklődő, politizáló, környezetét kritikus szemmel figyelő ember — kialakítását már az általános iskolában kell kezdeni Szakkörök, művészeti körök és csoportok szolgálják oktatási munkánk mellett ezt a célt Legközelebbi terveink között említeném meg, hogy az iskola szomszédságában álló fiókkönyvtárat — amelynek a tanulók közel 95 százaléka állandó olvasója-látogatója — iskolai könyvtárral bővítenénk ki. A téglagyár társadalmi munkában készíti el a .tervet, adja az építőanyag egy részét, a szocialista brigádok pedig megcsinálják az építkezést. Az így elkészülő könyvtáregyüttes nagyszerűen szolgálná a tanulók — és szüleik — művelődését — Mi nem' lehetünk meg a gyárak nélkül, folytatja. A segítséget viszonozni kell. Pedagógusaink öt felnőttoktatási tanú- * lócsoportban oktatják a gyárak dolgozóit. Az órák egy részét itt, az iskolában, másik részét pedig az üzemekben tartjuk. A tanórákon és az úgynevezett közművelődési órákon szerzett tudás előbb-utóbb a napi munkában kamatozik, válik a termelést segítő tudássá; munkává. Nap mint nap tapasztaljuk a közösség erejét: ha az iskolát segítik a brigádok vagy ha egy felnőtt osztályban gyengébb társuknak segítenek. A támogatás ezernyi formája születik meg és válik szocialista társadalmunk építésének részévé. — A kongresszusi irányelveket, a párt közművelődési, és közoktatási határozatait mi ekképpen igyekszünk összességében egyre nagyobb értékeket kitevő aprókra váltani. Hiszen egy a cél: valamit hozzátenni a közös egészhez. ezren Juthatnak hozzá könyveinkhez, akkor elfogadható ez a mennyiség A dolgozók többsége ugyanis bejáró, közülük sajnos cssak kevesen járnak az üzemi könyvtárakba. Néhány helyen például azért, mert a gazdasági vezetők nem engedik meg, hogy a tiszteletdíjas könyvtáros negyedórára otthagyja munkáját én a műszakváltás idején nyisson ki. Máshol még az önálló könyvtári helyiségért kell harcolnunk vagy, hogy egyáltalán kijelöljenek valakit, aki a könyvtár ügyeit intézi. — A most megjelent irányelvek is bátorítást adnak ehhez a harchoz. Természetesen saját tevékenységünket is javítani laall ahhoz, hogy hatékonyan segíthessük a munkásosztály művelődését. A közeljövőben minőségileg akarunk előrelépni. Ez azt jelenti például, hogy ‘igyekszünk a dolgozók figyelmét ráirányítani a színvonalas irodalmi alkotásokra. Ajánlójegyzéket készítünk, melyben a bestsellertől a klasszikusig vezető könyvekről adunk tájékozitatót a szocialista brigádok tagjainak. Nemrég adtuk nyomdába azokat a szórólapokat, amelyeken arról szólunk a szülőkhöz, a munkásokhoz, a vezetőkhöz, hogy miért jó, miért hasznos, ha olvas az ember. Szeretnénk változtatni azon a helytelen szemléleten, amelyik a at vallja, hogy az olvasást a krimivel kell elkezdeni. Félő, hogy aki ilyen könyvekkel kezdi, az ezen a szinten is marad, Sokkal célszerűbb például eleinte olyan n^gyar irodalmi alkotásokat kézibe venni, amelyek egyszerre szórakoztatóak és értékesek is. — A munkások olvasottságát tekintve azt hiszem, nem olyan fekete a bárány, ahogyan né- bányan gondolják. Szeretném még egyszer hangsúlyozni: a fontos kérdés most már az, hogy mit olvasnak az emberek! <S—N—R) Kiállítás Gödöllőn A Gödön« Agrártesdemáisyi ____________ g yei diákok megalakították a Bóké® megyei hallgatók klubját. A klubtagok elhatározták, hogy meghívják körükbe a békési képzőművészeket* Elsőként Mladotiyiczkr Béla maír rászművész — egykori tanáruk — látogatott el « Nyisetor György kollégiumba, ahol a diákok nagy érdeklődései fogadták a művész plakettjeit, szobrait éa lriaplaegtiifa^ .ih> tásait- (StsztergMy Keve felvétele) A gyermekcipő-ellátás javítása céljSbd! m év *S»3 MA** Mr ponti keretből 6.6 millió forintot kapott a Nyírbátori Auróra Cipőgyár. Az összegből eddig 5 millió forintot használtak fel gyártási eszközök beszerzésére. Etzel párhuzamosan növelték * gyermekcipők termelését. Az év második felében a tervezett 180 ezer pár helyett 220 ezer pár Ti ezer párral több aa alsó félévinéi. Nemcsak a mennyiségér növelték, da a választékot * bővítették. A gyárban mejfoeatftéfc ae előkészületeket a* 1975-ös évre Tavaszra farmer-vászon éa bór- kombi nációval la készítenek könnyű gyermekcipőket lOQOfflgasraBBBBaoBBBfflaeaBoaeBkaaaBOfawBoaaBBeaaaoQoaasBSi így hangzik ax frányeívek egyik mondata: Fordítsunk különös gondot a munkásosztály tudásának, gazdagítására, kulturálódásira. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának száztízezer kötete» központi könyvtára üzemeink dolgozóinak kömyvellátásáról gondoskodik. Mit tehetnek a közeljövőben az irányelvekben megfogalmazottak végrehajtásáért? Erre kaptunk választ Beliefs Iréntől, a szakszervezeti j könyvtár megyei igazgatóját«. ' — A megyében 7* üzemi könyvtárunk van- Ha a szervezett dolgozók öesszlétsszámát vasas- szűk figyelembe, akkor nem nagy a könyvállományunk, hissen minden dolgozóm egy könyv jut De ha azt nézzük, hogy hilajdmlrépp— seek SB LENKEFI KONRAD: CSABAI NAPSUGÁR LATIN-AMERIKÁBAN Gyakran hallottuk perui tartózkodásunk alatt, hogy az inkák a rejtőzködés nagymesterei voltak. Machupicchut is, amely tulajdonképpen Cuzcónak hátvési városa volt, olyan tökéletesen elrejtették, hogy lentről a hegy lábától a legélesebb szem sem tudná felfedezni Hihetetlen, bogy Ilyen mgM ■ágban, a ,süvegcukor” csúcsán aránylag nagy kiterjedésű váró® épülhetett A városnak vízvezeték hálózata volt Külön városrészben éltek a gazdagok éa a szegények. A város peremén teraszos földművelés folyt Minden megtermett itt, a kukoricától a gyümölcsfélékig. Ez a mikroklíma kitűnő kiválasztása folytán volt lehetséges. Míg a a BEsduijpi6CÍMi bitképe denn felhők borítják, addif Machupiechum süt a nap éa e • terület rendszeresen kap esőt Cuzcót meghódították a spanyolok, pedig erődök, védelmi rendszerek gyűrűje vette körül Machupicchura azonban soha nem tette lábát idegen, mer* védte éa rejtette azt a tenné met éa aa inkák titoktartósa. Másik kirándulásunkon Cu» eát, az inkák fővárosát jártuk körül Mint említettem, Cuzcót bonyolult és áthatoüiatatlannal: tűnő erődítxnényrendszer vette körül. Keket a falakat nem hogy a spanyol hódítók, de a gyakori földrengések sem tudták teljesen megsemmisíteni. Az inkn fal fogalom a mai ember számára. A különféle csiszolt vagy csiszolatlan gránittömböket kötőanyag felhasználása nélkül rakták egymásra. A kövek olyan szorosan simulnak össze, hogy illeszkedésük helyén nem lehet egy késpengét sem bedugni. A falakat természetesen elsősorban védelmi célból rakták, de figyelembe vettek esztétikai elveket la. KB agyrém* a kis és nagy kövek variálásával Juttatták érvényre, másrészt úgy, hogy az egyforma téglalap alakú kövek sorába, esetenként sokszögű követ helyeztek el De olyan, furcsaságokat te műveltek, hogy nagyobb kövekbe műréseket vájtak, ast a látszatot keltve, wintha as több külön bönő köbéi lenne öaseetilesztvou Nos—Mm lehetne írni s9ae- sriNS»« (Scaálonájhuámánf nagyerődről amely alatt — főleg Sa Idegenforgalom szántóin — évsál évre megrendezik.
