Békés Megyei Népújság, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-15 / 293. szám
HARMINC 37. Lágemapló és nemzetgyűlés Rózsa Ágnes Nürnbergi láger- naplója így Idézi 1944. december 16—17-ének táboreseményeit „A városban dolgozok egyik kommandója használt tankok alkatrészeit tisztítja. Sokra rá van még mindig ragadva nagy foltokban az alvadt vér. tJgy látszik, a csataterekről szedték össze s újból használhatóvá teszik ... A városiak hullafárad- tan jönnek meg esténként. Naponta kidől közülük egy-kettő. Egyesek azt mondják, nem benzinnel, hanem valami éter félével tisztítják a rozsdás vasat, attól vannak rosszul... Éjszaka égett a testem, hólyagosra csípte valami a hátam. Azelőtt nem sejtettem, hogy a piszok fáj és a tetű szenvedést jelent. Ha valakire azt mondták, tetves’, sér tésszámba ment. Felkelés után rögtön átvizsgálta a ruhám. Nagyon el vagyok keseredve: öt tetűt találtam. Kiégettem a ruha varratait a vaskályha csövén... Tegnap Évával beléptünk az egyes blokkba és a földbe gyökerezett a lábunk: ketten álltak a félhomályban, két 3—4 év körüli gyermek mozdulatlanul. némán Annie előtt. Hogy kerül ide ez a két gyerek? _ dobogta a szívem. De nem gyerekek voltak, hanem két tő közülünk, akik Annie karmai közé kerültek. Alig álltak szegények a lábukon. Annie vastag botja kettétört, annyira ösz- szeverte őket.” Debrecenben december 21—22- én összeült az ideiglenes nemzetgyűlés. Révész Imre emlékezése szerint: „Viharos tapsot keltett egy felszólalás: a parasztpárti Hegyesi János törvényhatósági útöré, az egyik füzesgyarmati képviselőé. Egyébként is pompásan egyéni színű, fordulatos beszédében — amelyen nem sok hangzott el ezen a nemzetgyűlésen — ez az egyszerű, fiatal, jelentéktelen külsejű, de poétalelkű munkásember a történelem hangját ütötte meg, amikor kimondta a nagy szót: ’Jobban megérdem li a magyar parasztság a történelmi osztály nevet, mint az az osztály, amelyik ezt most viselte.’ További szavaiból meglátszott ugyan, hogy az ’osztály’ fogalmáról még nincs helyes elméleti tájékozottsága, de a társadalomfejlődés végső útját, az osztály nélküli társadalmat mégis tisztán látta és köztetszést keltve hirdette. Ez a feledhetetlenül talpraesett felszólalás mutatta meg legszebben, milyen lehetőségek ígérkeznek a magyar nép demokratikus felszabadulásából éppen a népképviselet új formája, stílusa, hangja tekintetében is.” Ugyanebből az emlékezésből világlik ki, hogy Miért Debrecenben zajlott ez a nagy fontosságú esemény: „Hiteles feljegyzésből tudjuk, hogy a Moszkvában tárgyaló magyarok kört csakugyan vita folyt erről a kérdésről: Debrecen-e vagy Szeged? — és a vitát maga Molotov segített eldönteni következő emlékezetes szavaival: Kossuth Lajos 1849-ben Debrecenben tette meg a függetlenségi nyilatkozatot, itt detroni- zálta a Habsburg-dinasztiát. Anélkül, hogy a magam részéről befolyásolni akarnám az urakat, úgy gondolom, hogy ebből a szempontból Debrecen sokkal alkalmasabb lesz a kormány székhelyéül.” (danlss) 4 MÉtmtmssi Wl DECEMBER 15„ megfeledkezve ezek az alapvető gazdasági indítékok az emberek tudatán keresztül, vagyis eszmei formákban érvényesülnek. A vita során és hevében Molnár Erik esetenként nem mindenben elfogadható véleményt képviselt. A probléma felvetése azonban alapvetően helyes, mert a történelmi és dialektikus megközelítés az ő érdeme volt. Érdeklődésén túl bizonyára a mindenfajta provincializmustól való mentessége is hozzájárult ahhoz, hogy ugyanez idő tájt egyetemes történeti stúdiumokkal is foglalkozzék. Utolsó nagy munkája (A marxizmus szövetségi politikája 1848—1889) ma már köztudott kérdések és prob lémák akkor meghökkentő felvetésével keltett figyelmet. Általános tudományos indítékain túl ez a műve elméletileg kapcsolódott az MSZMP új szövetségi politikájának megindításához. Molnár Eriket már indulása kor is jellemezte a történeti és dialektikus szemlélet. A 30-as években Németh Lászlóval folytatott egyik vitájában így tett hitvallást a marxizmus módszere, a dialektika mellett: „A marxista dialektika a valóságról felállított törvényeket, amelyek nélkülözhetetlen támpontjai minden társadalmi cselekvésnek, a folytonos mozgásban levő, ösz- szefolyó, bonyolult valóság szükségszerűen durván általánosított, leegyszerűsített, megmerevített képeinek tekinti és minden igyekezetével arra törekszik, hogy e törvények folytonos csiszolásával mindjobban hozzáis- muljon a kimeríthetetlen, sokszínű tovahullámzó valósághoz. És a társadalmi fejlődés törvényeit nem helyezi el az emberen kívül, az emberek fölé, hanem egyedül az emberi cselekvésben, az emberi akaratban, az emberi cselekvés, az emberi akarat által látja megnyilvánulni őket”. Derer Miklós Jubileumi tárlat Szarvason Szarvas felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére jubileumi kiállítást rendeznek a városban élő képzőművészek. A kiállítás ünnepélyes megnyitóján, vasárnap délelőtt 11 órákor a művelődési központban Kosz- ta Rozália festőművész méltatja Bessenyei Antal, Csepregi Zoltán, Zsákiné Merkel Emma és Zsáki István munkásságát. Korszerűsített vasútvonal a Mecsekben Korszerűsítették a Budapest—Pécs közötti vasútvonalat. A munkálatok első szakaszaként Abaliget és Godisa között 8.9 kilométeres szakaszon építettek új pályát, amelyet határidő előtt két hónappal, november 4-én adtak át rendeltetésének. Képünkön: Az új pálya egy szakasza (MTI fotó—Bajkor József felvétele—Kid délután, de ott fenn, a hegyi- uttakon nem csak az átélt izgalomtól. hanem a hidegtől is vacogni kezdett a fogunk. Éjfél után egy érakor érkeztünk Méridáiba. ahol természetesen nem várt ránk senki. Be költöztünk egy hotelba azzal, hogy majd reggel tisztázzuk helyzetünket Nagy merészség volt éjszaka ilyen útnak nekiindulni, de megérte, mert Mérida gyönyörű város! 2000 méterre fekszik a tenger szintje felett, 5—7 méter magas, hó borította he- gyekkel övezett kellemes éghajlatú völgyben. Hotelünk — amelyet találomra választottunk ki, véletlenül pont a számunkra kijelölt hotel volt — mint később kiderült — és nagyon szép helyen feküdt. Nemigen lehetett eldönteni, hogy parkja hol fejeződik be és hol kezdődik a vadon. Minden szobához tartozott egy kis függőkért, ahol virágzó, fiatal banánpálmák álltak. Az első reggel kitekintve egy smaragdzöld, hajlott cser rű kolibrit pillantottunk meg, amint éppen a banánvirágban turkált, parányi szárnyával úgy repdesve, hogy szinte mozdulatlanul „állt”, a levegőben. Hogy a természet ölén vagyunk, azt a villanygyújtáskor szerteszaladó kukaradzsák is ezek a 6—8 em nagyságú svábbogárhoz ha« eonló rovarok — mutatták. Nagy nehezen az egyetem tudomásul vette, hogy megérkeztünk, a sztrájkot ott-tartózkodá- sunk idejére felfüggesztették. Így elhárult minden akadály s elkezdhettük előadásainkat Venezuelai tűrnénk legjobb közönsége előtt játszottunk! Napról napra emelkedett a közönség száma, ahogy elterjedt előadásunk híre. Itt ért bennünket szeptember 11, Allende elnök halálának évfordulója. Emlékére nagygyűlést rendeztek az egyetemisták a város főterén. A nagygyűlés után a tömeg végigvonult az utcán, éltetve a szocializmust. Che Guevarát, Fidel Castrót, elítélve a fasiszta chilei juntát. Útközben kövekkel kirakatokat zúztak be. Ezután pillanatokon belül mindenki szétfutott, és eltűnt a mellékutcákban. Ez volt a búcsúéűiményünk a szép Méládéban. Méridából Caracas!» hosszú (Mérida—Caracas 668 km), fárasztó, de szép utunk volt. Szeptember 14-én éjjel, holtfárad- tan érkeztünk meg Caracasba. amely iránt utunk során mindig egy kis honvágyat éreztünk. Ez talán érthető, ha meggondoljuk, hogy itt értek bennünket az első élmények. Venezuelai mérlegünk a következőképpen alakult: a 9 városban 29 előadást, tartottunk, amelyeknek 10 ezer nézője volt. összesen 3000 kilométert tettünk meg autóbusszal. Ahogy sok viszontagságot megért mikrobuszunk a fényárban úszó nagyvárosba ért, mindenki arra gondolt, egy’ nap múlva elhagyjuk Venezuelát, ezt 80 éve született Molnár Erik Közgazdaságtudományban, fi lózófiában is maradandót alko tott, pedig főleg és mindenek felett történész volt Molnár Erii Kommunista tudós, aki éppel ezért vállalt — ha a párt hívt — politikusi szerepet. Tagj. r- volt az Ideiglenes Nemzetgyű a- lésnek (és haláláig a parlament f. nék), majd tíz évig különbőz« ik minisztériumok élén állt, vol >k nagykövet és a Legfelsőbb Bí •á róság elnökeként részt vett í iy törvénytelenségek felszámolásá O' ban. Alapításától haláláig i k Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetén-e!, I- igazgatója és 1956 után szint« valamennyi történettudományi 5- szerv, bizottság vezetője volt t- Mindenekelőtt azonban alkotó *■ tudós, t, a A Budapesten, Bécsiben és Ró- _ mában tanult fiatal értelmiségi a a nagy gazdasági világválság a idején jelentkezett írásaival a KMP legális folyóiratainak, a ■. , 100%-nak, a Társadalmi Szem- j lének és az erdélyi baloldali Ko- , runk-nak hasábjain. Tanulmá- t nyai széles területet öleltek fel: i a munkásmozgalom történetétől, - a mozgalom ás elmélet aktuális problémáin át a világkapitaliz- i mus rendszerének nagy megráz- : kódtatását elemző cikkekig, és a , magyarországi társadalom és gazdaság bemutatásáig. A sokoldalú tudós mindig aktuális kérdést vizsgált és mindig elv- f szerű tudományossággal nyúlt témájához. Jeszenszky Erik, Pál- fai István és Szenbmiklósy Lajos fedőneveken publikáló Molnár Eriket azonban leginkább a for- radalmiság és reformizmus kérdéspárja és az agrárprobléma izgatta — vagyis a nemzetközi munkásmozgalom és a hazai társadalmi-gazdasági továbblépés égető gondjai. Mindazonáltal ezek az évek a felkészülés jegyében teltek. Amikor a negyvenes évek elején Molnár Erik számára megszűnt a publikálás lehetősége és nem szólhatott hozzá a napi kérdésekhez, a történettudomány nagy nyereségére megalkotta a magyar feudalizmus születésének máig alapvető társadalom- j rajzát, amelyet a felszabadulás j után a folytatás is követett. Ki- ; teljesedő tudományos működése ; — jellemző módon — politikusi i tevékenységével kart karba ölt- [ ve fejlődött. Természetesen az S ő munkássága sem maradt men- | tes a korabeli munkásmozgalom | elméleti tévedéseitől, hibáitól, j nem átgondolt propagandaszó- j I lámáitól. Az 1956 utáni önkriti- j kus felülvizsgálat azonban ben- s ne igazi termőtalajra lelt. Ad- s digi kételyeit és fenntartásait S végre megfogalmazva, fellépett s azzal a tudománytalan módszer- | rel szemben, amely „a hiányzó 5 történeti anyagot a marxizmus— f lenínizmus általános tételeivel | pótolta; a meglevő történeti • anyagot pedig a marxizmus—le- g ninizmus általános tanításainak g illusztrálására használta fel”. A 60-as évek elején Molnár J Erik indította el polemikus írá- j saival az úgynevezett naciona- j lizmus-vitát, amely hivatva volt • (és van) leküzdeni történetszem- g leletünk nacionalista maradvá- j nyait. A kérdést — amely azóta j sem került le a lapok, folyóira- g tofc hasábjairól — 1957 tapasz- g taiatai és a baloldali szaktana- . nizmus leküzdésének igénye | vetették fel. Benne az osztály- : harc és nemzeti harc viszonya, a . társadalmi haladás és a nem- 5 zeti függetlenség kapcsolata volt. j A vita egyebek között az ideoió- [ giai mozgatórugó jelentőségeire ; is ráirányította a figyelmet; ar- : ra, hogy a gazdasági okok vég- ! só soron való elsőbbségéről nem I LENKEFI RONRÍD: CSABAI NAPSUGÁR LATIN-AMERIKÁBAN Jövőnk bizonytalainságánefe teljes tudatában indultunk el, s mire besötétedett, elértük az Andesek előhegyeit. Frank számára ez a táj teljesen ismeretlen volt, soha nem járt hazájának e távoli részen. Ha tudjuk, mi vár ránk, bizonyos, hogy nem indulunk el. Az út 3700 méter magasban karvyargott és nem volt jelzésekkel ellátva. Csak az autóbusz reflektorcsóvája nyomán lehetett megállapítani szélességét A látási viszonyokat eleinte a sötétség, majd amikor egyre feljebb haladva megérkeztünk a felhőzónába, már felhők is zavarták. Előfordult, hogy fYank nem tudta bevemy a tű- kanyarokat, és ilyenkor tolatásé® módszerrel próbálta a járművet menetirányba fordítani. Ezek a manőverezések hajme- resztőek voltak, mivel a szerpentin alatt ezer méter mély szakadék tátongott. Az izgalmat nem kevésbé fokozták a hegyek tetejéről leömlő időszaki források, amelyeknek vize az úttesten keresztülfolyva kisebbfajta zuhatagot képezve omlottak a mélybe. Rettegtünk attól is, hogy a vizes útról egysaer csak lecsúszik a busz a szakadékba. 33 fokos melegből indultunk el
