Békés Megyei Népújság, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-14 / 292. szám
Termelőszövetkezet, ahol a kultúrának rangja van KRESZ-verseny az AGROKER-nél Jól sikerült KRESZ-vensenyt rendezett a Békés megyei Közlekedésbiztonsági Tanács versenyszakbizottsága a Békés megyei Mezőgazdasági Ellátó Vállalat központjában december 12- én, csütörtökön. A vállalat dolgozóinak közel negyedrésze mérte össze tudását az izgalmas vetélkedőn, amelyen mindenki részt yehetett, akinek érvényes jogosítványa van. A kiosztott tesztlapok nagy részét helyesen állították ki a versenyzők, ami azt bizonyítja, hogy a közúti közlekedés résztvevőinek zöme tudja, érti és remélhetően be is tartja a KRESZ szabályait. A versenyt Takách Géza raktáros nyerte, a második helyet ffancsika Árpád, a harmadikat Jantyik Pálné szerezte meg, áld-1 két a KBT értékes ajándékokkal jutalmazott — A mezőgazdaságban dolgozók mai igényeiről álmodni sem lehetett volna húsz évvel ezelőtt. Megváltozott a parasztemberek élete. Az új nemzedék ma már csak azért lakik a tanyán, hogy egy kicsit összeszedje magát, aztán máris költözik be a városba. Csak az idősebbje akar végleg ott maradni. Őket már az emlékek kötözik oda a tanyához! De már ők 6em úgy élnek, minit valamikor. Jobban táplálkoznak, szebben öltöznek, tévéznek, rádióznak, olvassák a telepekre járó újságokat. Bagyinka György, a békéscsabai Szabadság Tsz elnöke némi büszkeséggel beszél, ami teljesen érthető, hiszen nem kevés szerepe van ebben a változásban a szövetkezetnek. A Szabadság Tsz nem termel exportra, még csak nem is országos hírű. A kultúrára ennek ellenére évente több mint 300 ezer forintot fordítanak. Szociális, tanulmányi és sportkiadások ebben az öszszegben nincsenek! Nem csoda, hogy az elnök bosszankodva olvasta azt a novemberi cikket, amelyben a szerző országos tapasztalatokra hivatkozva marasztalja el a mezőgazdasági termelőszövetkezet kulturális életét. — Azt írta a szerző, hogy a termelőszövetkezetek nem jól használják fel a kulturális alapot. Hogy a tsz-vezetők meglehetősen óvatosan kezelik ezt a pénzt; gyér a kultúra iránti igény. Szerintem nem nézett szét eléiggé házaink táján. (Kulturális alap és realitások, Bm. Népújság, 1974. november 10. A szerk.) Nemcsak a mi szövetkezetünket védem, hanem a legtöbb Békés megyeit. Sok helyen még nálunk is többet költenek a mezőgazdasági dolgozók kulturálódására. Vannak községek, ahol a tsz a művelődési ház fenntartója. Túlságosan általánosított a cikk írója. Még a régi mércével méri a tsz-tagokat — mondja az elnök és feljegyzéseket, terveket tesz az asztalra. Az egyik papírlapon 41 friss, megoldásra váró észrevételt mutat: A tehenészet dolgozói kérik, hogy szervezzenek részükre télen szakmai oktatást. (!)... Hozzák rendbe a Petőfi-kultúrtermeí... A Szabadság Tsz-ben három éve még egyetlen szocialista brigád sem volt. Ma 18 van. Ebből már 9 elnyerte a címet. Az elnök szerint ehhez a köz- művelődési munka is hozzájárult. Évről évre műveltebbek a dolgozóik, minden érdekli őket. Mivel közel van a város, a feltételeik 's kedvezőek. Legtöbben ott veszik igénybe a kulturális lehetőségeket. A kintlakóknak évente több alkalommal szervernek a tsz központi kultúrtermében irodalmi estet a csabai és a szegedi színészek közreműködésével, vagy éppen a szövetkezet irodalmi színpada mutatkozik be. Szocialista szerződésit kötöttek a Jókai Színházzal, így évente öt alkalommal töltik meg a nézőtér sorait. Ezek a Szabadság Tsz bérelt előadásai. Bagyinka György nem csak jó szakember, gazdasági vezető. Politikus, aki tisztán lártja, hogy ma már nem elég csak a termelési eredményekkel törődni, hogy a mezőgazdaság termelési eredményei is a dolgozók műveltségével kerültek függő viszonyba. Beszélgetésünk közien arra gondolok — látva őszinte lelkesedését —j semmivel sem tartja kevesebbnek, I értéktelenebbnek ezt a témát, ‘ mint a fél órával korábbi szakmai megbeszélést. A kultúra szerinte egyenrangú a tsz-ben folyó élet minden mozzanatával. A kulturális kiadásokat próbálja számba venni: újságok, folyóiratok, színházi esték Aradon, a szépirodalmi és szakmai könyvtár állandó fejlesztése, tanulmányutak műemléklátogatással, fotószakköri kiadások, a Barázda című saját-havilap költségei, a KISZ-klub bútorzata, felszerelése, a csabaszabadi Páva Kör vendégszereplése, gyulai és szegedi szabadtéri játékok látogatása... Most tárgyalnak a városi tanáccsal egy tanyamúzeum berendezéséről. Már szorgalmasan gyűjtik az anyagot. Szeretnének építeni egy új kultúrházat is, de ez még elég távoli terv. Kevés rá a pénzük, jó lenne, ha kapnának állami támogatást. Ott szakköröket is kialakíthatnának, hiszen akkor már lesz egy szakemberük is a kulturális munkához. Befejezi tanulmányait a népművelés-könyvtár ßzakon egyik ösztöndíjasuk. Réthy István Vegeivel zárult ajog-cstestápclási" hónap Békéscsabán Mint már arról hírt adtunk, a Megyei Egészségnevelési Csoport szervezésében újszerű formákkal és rendezvényekkel hívták fel a megye lakosságának figyelmét a hagyományos novemberi „Fog- és testápolási hó- nap”-ra. A Szolnok — Békés megyei Élelmiszer Nagykereskedelmi Vállalat békéscsabai igazgatósága nemes támogatással segítette elő az egészségnevelési propagandamunkát. A MENCS rendelkezésére bocsátott több ezer forintos árukészlelet, amely megkönnyítette a korszerű fogós testápolási cikkek ismertetését. A megszervezett kiállítások a dolgozók és az iskolák tanulóinak is hasznos programot adtak az új ismeretek szerzéséhez. A MENCS által szervezett vetélkedőn realizálni tudták a frissen szerzett ismereteket. A Padrach Lajos Általános Iskolában megtartott vetélkedő, amely a rendezvények befejezését jelentette Békéscsabán, kiemelkedően sikeres volt. A 12 raj lelkes versenyszelleme magával ragadta a pedagógusokat is. Csak dicsérettel lehet megköszönni, dr. Juhász Istvánná, Gellén Katalin és Sárándj Zsófia pedagógusok fáradságos munkáját, akik felőkészítették a vetélkedő zökkenőmentes levezetését A verseny nyertes csapata a 8. osztály őrse volt, melyet a MENCS külön jutalomban részesített. Az igazi nyertes persze minden gyerek, aki már nem fél a fogorvostól.... Antikvár könyvek vására Békéscsabán A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat 201. számú szegedi Antikváriuma minden évben két alkalommal könyvvásárt rendez Békéscsabán, a Jókai Színház előcsarnokában. Az idei második vásár — amelyet az elmúlt három napon tartottak — a legjobban sikerült az eddigiekhez képest. Harmincezer forint értékű könyvet hoztak, amihez 40 ezer forint értékűt vásároltak Békéscsabán. A könyvek kedvelői az első két napon ötvenezer forintnyi antikvár könyvet vettek meg. A szegedi antikvárium legközelebb Békéscsabán a jövő év tavaszán rendez antikvár könyvvásárt. (Demény Gyula felvétele) • • •••••• • M ••••••••••! • • •••••• <*• •••••••« •« LENKER KONRAD: CSABAI NAPSUGÁR LATIN-AMERIKÁBAN A színpadi személyzet nehezen fogja fel, hogy megérkeztünk s nem hajlandó működésbe lendülni Az igazgató meglepő ötlettel áll elő. A színház öltözőibe emeletes ágyakat rakatott és azt javasolta, lakjunk a színházban. Az ötletet kapásból visszautasítjuk és követeljük hotelben történő elhelyezésünket. Már tapasztalatból tudjuk. hogy az ilyen és ehhez hasonló javaslatok mellett nem szabad szó nélkül elmenni. Delegáció-vezetőnk erélyes fellépése eredményes volt. Végül is a Hotel del Lago Intercontinentalban kötöttünk ki, amely egy olyan luxushotel, amilyet eddig csak prospestusokban vagy hollywoodi filmekben láttunk. Később megtudtuk, hogy az igazgató az öltözőkbe tervezett elhelyezésünkkel tulajdonképpen egy nagyobb deficitjét kívánta pótolni. Érkezésünket megelőző 10 napon át a Bellas Ar- tes-ben játszott volna a Barce- lónai Nemzeti Színházban (Spanyolországból), mely F. G. Lorca: Yermá-jával járta Latin- Amerikát. Előadásuk hírét Venezuela-szerte hallottuk. Mi is szívesen megnéztük volna, de saha nem értük utol őket. Nos, a spanyol színtársulat a hatalmas esőzések miatt, nem közönség híján, egyetlen előadást sem tartott a 10 nap alatt. Ingyen ették az igazgató kenyerét, ráadásul ők is a Hotel del Lagcr ban laktak. Mindez nem kis pénzbe került, haszon pedig sehol. Nem hiszem, hogy mi segítettünk a deficit csökkentésében, mivel eleinte igen kis létszámú közönségnek játszottunk. Egy alkalommal 24 nézőnk volt. de ebbe a 2 jegyszedő és a pénztáros is be lett számítva, akik beültek az előadásra. Az igazgató és szervezői érthetetlen módon, rossz időpontokat jelöltek meg az előadások kezdésére. Például előadásaink 18 órakor kezdődtek, holott a munkaidő a városiban 18.30-ig tartott. Külön programok szervezésére nem gondoltak vendéglátóink, gondjaik teljesen lefoglalták őket, így hát magunk próbáltuk megszervezni azokat Természetesen ez jármű nélkül nehezen sikerült volna, de Frankra mindig lehetett számítani. Ki volt Frank? Rokonszenves. Angela Davis friziurás, 26 éves, színes bőrű caracasi fiú. A mikrobusz. amelynek sofőré Frank volt már Barquisimeto óta szállított bennünket Itt Mara- caibóbam a fuvar véget ért és Franknek a mikrobusszal együtt vissza kellett volna térnie vállalatához. Caracasba. Nagyon megszerettük ezt az életvidám fiút, aki rövid időn belül sok magyar szót tanult meg tőlünk és aki az étteremben a pincéreket felszólította, ne beszéljenek hozzá spanyolul, mert ő ezen a nyelven egy szót se tud. Nem veszik észre, hogy ő magyar?! Jót mulattunk ezeken a tréfákon, amelyekkel minden esetben sikerült elképesztenie honfitársait. Frank tehát ahelyett, hogy visszatért volna állomáshelyére, minden reggel felhívta telefonon Caracast és, hogy mi módon. miféle kifogásokkal, nem tudjuk, de kieszközölte napról napra a hosszabbítást és velünk maradt. Tulajdonképpen az ő jóvoltából tudtuk megnézni a Maracai- bótól 80 km-re fekvő Laguna de Sinamaicát (Szinámájkát), ezt a vízre épült indián falut. Történeti írások szerint a spanyol hódítók Venezuelához közeledve elsőnek ilyen cölöpökre épült városokat és falvakat pillantottak még, ég Velencére asszociálva adták ennek a földrésznek a Venezuela nevet. Sinamaica romantikáját erősen lerontja a tény. hogy a sötét in- diánnyomomak is jelképe, amellett, hogy kétségtelenül Venezu_ i
