Békés Megyei Népújság, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-11 / 289. szám
Eszmecsere a munkahelyi demokráciáról „Fejmosás" után a Baromfifeldolgozó Vállalat pártalapszervezelében — Tetszett a kendőzetlen, őszinte hang, az elemzés, az ösz- szegezés négy év párt- és gazdasági munkájáról. (Klein Dezső né). — Az elmúlt négy év első fele nagyon rossz volt, a második fele pedig olyan szép és jó, hogy talán el sem hisszük. (Gyuska Jánosné). — Szilárdul a fegyelem. A törzsgárda járjon élen jó példával. (Hankó Mihályné). — Erősítsük tovább sorainkat újabb párttagokkal. (Michalik Eva). — Az általános műveltség megszerzésének szervezése is a mi feladatunk. (Kaposi Lászióné). — A „fejmosás" hasznos volt, egy nyelven beszél a politikai és a gazdasági vezetés. (Dr. Takács Jánosne). — Nehéz, de eredményes négy év volt. (Dr. Szép Ferenc). — Nem az egységben, hanem a véleménynyilvánításban és az állás foglalásban volt a meg nem értés. (Kiss Sándor, az AGRO- KER igazgatója, a párt városi bizottságának küldötte). • * • A taggyűlés másnapján megkérdeztek: Milyen volt a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat pártalapszervezetének elmúlt négyévi munkája? A taggyűlés alapján csak azt válaszolhattam, hogy nagyon jó. A kommunisták kétéves viasko- dás után megtalálták az egymáshoz vezető utat szóban, tettben, a párthoz, a munkásosztályhoz való hűségben. És ez nagyon nagy szó. Nagy azért, mert 1970-ben, 1971-ben néhány gazdasági vezető úgy beszélt a munkásokkal, mint kocsis a lovával. Az emberek véleményét meg sem hallgatták, többen panaszolták, hogy szóba sem álltak velük. Valami földöntúli lénynek, lényeknek képzelték magukat azok, akiket a párt odaállított annak az üzemnek az élére. A pártalapszervezet vezetősége a városi pártbizottsághoz fordult, vizsgálatot kért a körülmények tisztázására, a hibát vétők rendreutasitására. Ez annak rendjén-módján meg is történt. A felelősségre vonás után a következtetések levonásával az illetékesek nem késlekedtek. Erre mondta, ezért jegyezte meg Gyuska Jánosné azt, amit felszólalásában mondott. A vállalat politikai és gazdásági vezetősége jól együtt tud dolgozni, válóra tudja váltani a rábízott feladatot. Jól képzett elvtársak tartoznak az itteni alap- szervezetbe. A munkakörülmények 1970- ben hallatlanul mostohák voltak. A munkatermek zsúfoltak, a szociális helyzet is csak az V. ötéves tervben megvalósuló rekonstrukció után javul. Amire tellett a vállalat erejéből, azt megtette. így 1970-hez képest a munka- és védőruha biztosításában 100 százalékos az előrelépés. A munkaközi étkeztetés céljából mindkét feldolgozóvonal- nál étkezőt alakítottak ki. A munkahelyi légkör sókat változott. Miután az emberekkel szót váltottak, sőt egyes beruházások előtt kikérték véleményüket és a javaslatokat felhasználták a tervezés és a kivitelezés során, mindjobban érezték ' a gyáriak, hogy az üzem az övéké is. Talán ezzel magyarázható, hogy jobban figyelték egymás munkáját és több segítséget kaptak a balesetveszélyes helyen dolgozók, mint korábban. Így a négy évvel ezelőtti üzemi baleset 65-ről 13-ra, a kieső mun- í kanaip pedig 1096-ról 260-ra j csökkent. ; Ilyen jó légkörben azután több idő jutott a politikai műn«.ára, a párttagok marxista—leninista képzésére, ismereteik bővítésére. A pártvezetőség vállalta e munkában a példamutatást. Öt- hónapos pártiskolát végzett Jtét vezetőségi tag, marxista—leninista középiskolát járt három pártcsoportvezető, egy propagandistaként dolgozott, a többiek pedig alapszervezeti politikai tanfolyamon vettek részt, azon kívül, hogy ketten speciális kollégiumon képezték tovább magukat Jutott az erőből pártépítésre is. A kommunisták táborát őt munkással és két alkalmazottal gyarapították. A szervezeti élet különféle fórumait a pártrendezvényeket mind nagyobb létszámban látogatta a tagság, így az eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési egység tovább erősödött A párttagság egységét maga mellett érezve, 1973-ban a pártvezetőség' kezdeményezte a vezetőkkel való beszélgetést az időszerű politikai, gazdasági munkahelyi és személyi problémákról. Valamennyi témát az időközben nyilvánosságra hozott központi bizottsági határozatok alapos áttekintésével vizsgáltak meg Az eredmény nem maradt el. Kialakult az egység a pártve- zetöségben, a párttagságban és a gazdasági vezetőkben egyaránt. Rájöttek arra, hogy nagy terveik valóra váltásához nagyon is egy nyelven kell beszélniük, mert különben szétforgácsolják erőiket. A meg nem értést a megértésre való törekvés váltotta fel, s mint a taggyűlésen is újra elismétlődött: a párttagság úgy látja és úgy érzi, a feladatok ellátásának szervezése, megvalósítása jó kezekben van. Dupsl Károly .usaaaeaeessei Sete Caracasban megkapó. Két oldalán két hatalmas felhőkarcoló tör a magasba. A téren szebbnél szebb formájú szökőkutak váltják egymást és a szétporló vízcseppek több száz szivárványívet képeznek. Ha mindehhez hozzáképzeljük a virágoktól roskadozó fákat és cserjéket, az eddig csak üvegházakban látott pálmák sokaságát és a dús növényzet között fütyülő, ciripelő rovarok hangját, na és a felhőkarcolók teteje körül, keringő keselyűket, talán kialakul egy kém milyen is a Csend tere. Csodálatos és fantasztikus. És a Bolivár tér? Kisebb, mint a másik. Szabályos négyszögének centrumában áll a nagy nemzeti hős, Bolivár lovasszobra. Körülötte óriás fák, amelyeknek ágain és dús lombjai között mókusok ugrándoznak és lajhárok legelésznek, ha éppen nem alszanak furcsa zsákokként csüngve^ az ágon. A csendet csak — a számunkra ismeretlen — madarak rikoltása veri ftel. A nép a márványpadokon ülve élvezi a hús árnyékot. Az embernek az az érzése támad, hogy ez a tér a ; legtökéletesebb példa a békére, j Nem kis meglepetéssel szol- j galt a nagyváros forgalma, a 5 közlekedés. Mind a gyalogos, 5 mind az autóforgalom óriási, és j ennek ellenére senki nem tart- | ja be a közlekedési szabályokat. S Majdnem kinevették maroknyi j csapatunkat a helyiek, amikor f a piros lámpánál türelmesen vá- j rakoztunk. Ezt ott senki ■ nem I teszi! Az autók rengetegében ; mindig látni manőverező gya- S logosokat és zöld lámpánál szá- f guldó autókat a zebrán. A gyorshajtás korlátozására : — mivel a lámpák és a táblák • feleslegesnek bizonyulnak —ra- • dikális módszert vezettek be. • A forgalmasabb útkeresztező- ! déseknél, kanyaroknál félhenger ! alakú döccentőket építettek az j úttestbe. Ezeknél minden autó® • kénytelen teljesen lelassítani,! hacsak nem akarja elharapni a saját nyelvét. A nép ezeket a döccentőket „döglött rendőr” elnevezéssel illeti. Nagyon érdekesek az ún. LIB- RE-taxik is, amelyeket mi kollektív taxinak neveztünk. Ezek is — mint a taxik nagy százaléka — magánkézen vannak. Egyikeí-másikat csak az imádság tartja össze. De nem is ez az érdekes, hanem az, hogy — tegyük fel — elindul egy ilyen taxi egy utassal, azután beszáll mellé egy másik, majd egy harmadik és így tovább. így megy ez mindaddig, amíg hely van a járműben (bár sokszor 5 személyes autóban 7 személy is ül, ha nem több). A bennülők az út befejeztével közösen adják ösz- sze a pénzt s ha ez nem is megy olyan könnyen, mindenesetre békésen válnak el egymástól sofőr és utas. (Folytatjuk) A vállalati szervezet jelentősége Kézenfekvő igazság, hogy mivel a munkahelyi demokrácia csakis a munkahelyeken valósulhat meg — szemben a szocialista demokráciával, melynek sokféle létezési terepe található —-, a vállalati, gyáregységi, üzé- mi, műhelyi szervezetnek nagy befolyása van működésére. Akadályozhatja vagy éppen segítheti kibontakozását, gyakorlását, hozZátehet és elvehet a munkahelyi demokráciához, demokráciából. E kézenfekvő igazság elfogadását, ha általánosságban esik szó róla, szinte senki nem tagadja meg Amikor azonban konkrétan, egy munkahelyre alkalmazva kellene érvényesíteni ezt az elvet, tamáskodók és ellenzők népes táborába ütközünk. Hamis okoskodás Érvelésük így hangák: két különböző dolog a vállalat, mint szervezett termelő egység, s mint emberi közösség tevékenykedése Valóban elválaszthatók egymástól? Vagy az okozza a félreértéseket. félremagyarázásokat, hogy bizonyos kérdésekben az alá- és fölérendelt viszonynak megfelelően az utasítások, más ügyekben a demokratizmus kerül előtérbe? Ahol túl képlékeny, laza a vállalati szervezet fölépítése és működése. ott a munkahelyi demokrácia sem lehet több puszta formalitásnál. Ahol viszont túlzottan szervezett, minden apró részletre kiterjedő a szabályozás, ott a merev szervezet bénítja meg a demokrácia érvényesülését. Jöjjön ezek után a középút, mint megoldás? Önállóság, felelősséggel Némi leegyszerűsítés megengedve: a munkahelyi demokrácia értelme nem az, hogy kibeszélhessék magukat az emberek, hanem az aktív részvétel a munka. s a munka körülményeinek tökéletesítésében, a közösség gondolkodásának, magatartásának formálásában. Ez utóbbiak kedvező feltételeit sok minden adja. egyebek között a jó vállalati szervezet is. Mihez kezdhet az a vezető a demokrácia fórumain elhangzott észrevételekkel, javaslatokkal, akinek a vállalati szervezet jelentéktelen jogokat ad csupán? Legjobb esetben továbbit ja azt, amit beosztottjai elmondtak És vár. Vagy történik valami, vagy nem. Mert ez és az az osztály, főosztály az illetékes, s nem ő. Holott legjobban ő tudja — az ő ismeretei a legkonkrétabbak —, mit kellene lenni. De nem teheti. Nincs jogköre hozzá. Várnak az emberek is.- s mikor látják, nem történik semmi, legyintenek. Kár a szóért, vélik, s következő alkalommal már hallgatnak. Közben az osztály, a főosztály íróasztaltól íróasztalig vándoroltatia az ügyet, s teheti, mert jogköre — melyet a vállalati szervezet ad — nem párosul felelősséggel, legalábbis ilyen tekintetben nem. Ráülhet a javaslatokra, észrevételekre büntetlenül. Jogkör és felelősség együtt ér hát valamit, s e társítást a vállalati szervezet végezheti el. Természetesen csak akkor, ha az osztály, a főosztály felettesei is — az igazgatóig bezárólag — megadták az önállóságot, ha érvényesítik, számon- kérik a felelősséget. fiz alapoknál kezdve A vállalatok túlnyomó részénél — amint azt különböző minisztériumi vizsgálatok megállapították — ma még összekeverednek a régi, idejétmúlt szervezési. irányítási módszerek az újakkal, a korszerűekkel. Ez részben elfogadható, ám koránt- sem annyira, hogy hosszú ideig fennmaradjon ez az állapot. Ott tölti be feladatát a vállalati szervezet, ahol szívós munkával kialakították az áttekinthetőséget — mind az emberek, mind az ügyek szempontjából —, a jogok. kötelességek, döntések, intézkedések egymásba kapcsolódó rendszerét. Ahol minden észrevételt. javaslatot, ami csak elhangzik a munkahelyi demokrácia közvetett és közvetlen fórumain, van kinek címezni, s a címzettnek kötelessége a válaszr adás, a cselekvés. Mindenki a maga dolgát Ehhez elsősorban az kell. hogy ne csak elvégezze mindenki a maga dolgát, hanem pontosan tudja, mi az ő dolga! Játék lenne a szavakkal? Sűrűn hallott panasz, hogy rengeteg a teendő, nagy „a hajtás”. Jogos kérdés: mennyi ebben a látszatmunka, a fölös tevékenység? A tökéletlen szervezet szülte párhuzamosság, az idejétmúlt módszerek okozta üresjárat? Legtöbbször ezeken a helyeken érzik úgy. hogy a munkahelyi demokrácia nem forrása, hanem nehezítője a vállalati tevékenység javításának, holott az akadály maga a vállalati szervezet! összhangot teremteni nem könnyű, s nem egyszerre végrehajtható feladat. A tétlenségnél, a várakozásnál azonban nincs rosszabb. Mégis, a vállalatok egy része tétlen szemlélője saját küszködésének, a szervezet és a demokrácia összehangolatlanságának. s nem érti, miért nem jut egyről kettőre. A korszerű módszerek. modellek ismertek, elérhetők a vállalati szervezet átalakításához Növekszik ugyan az érdeklődés irántuk. de a gyorsabb tempó nem indokolatlan kívánalom. A tétlenséggel, tétovasággal elvesztegetett idő árát a munkahelyi közösség fizeti meg. Azzal, hogy lehetőségei alatt marad teljesítménye, fejlődése, mind a tudatformálásban. mind az értékteremtésben. M. O. A Volán 8. sz. Vállalat felvételre keres tehergépkocsi-vezetőket, autóbusz-gépkocsivezetőket, kalauzokat, udvarosokat, gáz- és vízvezetékszerelőket, telepőröket, vizsgázott fűtőt, műhelytakarítót, gyors- és gépírónőket, valamint hírközlőt. felentkezni lehet Békéscsaba, Szarvasi út 87., munkaügyi önálló osztály. s
