Békés Megyei Népújság, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-01 / 281. szám
\ Három év alatt II,S millió ! ls"-ben-??l^»ák hi " forinttal növelték a terme/ést| Háromnegyed hűség Veeetőeégválasató közgyűlés a liéltésesabai építőipari Szövetkezetben November 27-én jelentői ese- menyhez érkezett a Békéscsabai Építőipari Szövetkezet tagsága. Ekkor tartották ugyanis vezetó- seg-újjáválasztó közgyűlésüket, amelyen négyévi tevékenységről adott számot a szövetkezet irányít ógardája. A vezetőség számadása az. 1971 óta megtett útról rendkívül átfogó és egyben önkritikus volt Ezt állapíthatták meg a közgyűlésen részt vevő küldötteik s a vára* vezető szerveinek képviselői: a pártbizottság részéről Várai Mihály, a városi tanács képviseletében Pribelszki Pálné, a KISZÖV-től pedig Kiszely PáL Az eltelt választási ciklus alatt, mindent egybevetve, sokat fejlődött a szövetkezet. Ezt azért is érdemes aláhúzni, mert volt olyan igen válságosnak bizonyult időszak, amikor rénd- kivüli módon visszaesett a termelés s a szövetkezet „elvesztette” eredeti profilját, az építőipari jelleget. Ezért aztán át is sorolták a szövekezetet az „építőipari-háttér” anyagokat gyártó ktsz-ek kategóriájába, vagyis az „egyéb ipar”-ba. Az idejutás sok okra vezethető vissza. Ezek között első helyen a munkasizervezés korszerűtlensége játszott főszerepet, amely aztán kihatott az átadási határidők be nem tartásától, az anyagellátás hiányosságaitól kezd Ve a munkahelyi légkör romlásáig. A néhány éve választott új vezetőség felmérte a fogyatékosságokat és nagy következetességgel kezdett azok felszámolásához. Az üzem- és munkaszervezés komoerűsftéséről szóló párthatározat alapján Intézkedési tervet készítettek s fő célul a szövetkezet rendeltetésének megfelelő építőipari tevékenység, a lakásépítés, lakás- és közületi felújító karban^ tartás fejlesztését tűzték maguk elé, a meglevő egyéb tevékenység szinten tartása mellett. Ehhez mindenekelőtt a létszám- arányok megváltoztatása Volt szükséges, hiszen az eltelt ciklusban az építőipari lélazám 43-mal csökkent, az asztalos- létszám pedig 65-tel nőtt. Igaz, a szövetkezet a nyílászáró-szerkezetek tömegtermelésével jelentős bevételre tett szert, a ezzel a megye ilyen irányú szükségleteinek kielégítéséhez is hozzájárult; sőt, fennállása alatt első ízben termelt exportra ezekből a termékekből. Ugyanakkor azonban ez az építőipar rovására történt. A vezetőség beszámolója —, melyet írásban i® megkaptak a küldöttek, és amelyhez szóbeli kiegészítést Povázsay Géza elnök. mondott — többek között elemezte azokat a konkrét intézkedéseket, amelyek révén gyökeres valtcr/ás következett be 1871 óta a szövetkezet gazdálkodásában. Ez nem utolsósorban annak köszönhető —- hangsúlyozta a beszámoló —, hogy a gazdasági vezetésnek következetes segítője volt mindig a pártszervezet. A szövetkezeti bizottság, a KISZ- és a nő- bizottság, aktív tagjai is hathatósan tudtak mozgósítani a kitűzött célok elérésére A ffejlődő szocialista brigádmozgalom pedig az elmúlt években a dinamikus fejlődés motorjává vált. Csak néhány példát «miitünk a fentebb vázolt, „konkrét Intézkedések” közül. A vezetőség 1973-tól folyamatosan és erőteljesén változtatja a létszám- arányokat és ma már 100-on félül van az építők munkahelyi létszáma. Az utánpótlás nevelése végett ismét megszervezték a szakmunkásképzést. A Választott szervek egyik fontos feladatuknak tartják a politikai és szakmai oktatást, valamint a vidékről bejáró új munkások ■ „beépülésének” segítését. 1973 ! elején a minőségi munka jobb [ díjazására ösztönzőbb bérezést : vezették be. Az intézkedési terv ; végrehajtásának ellenőrzését | megszervezték és ezáltal jelen- ■ tős módon javult a munka jó S szervezése, az anyagellátás fo- I lyamatossága, ezek mellett a ! megfelelő létszám- és bérgaz- ; dálkodás, valamint a költség gazdálkodás javulásának «red |Q mjwu 1971 DECEMB1B, 1. menyeképpen emelkedett a szövetkezeti nyereség is. 1970-ben a ; 710 ezer forint a termelés négy 5 százalékát jelentette, de részesedést nem tudtak osztani. 1973- ban 3,8 millió forint lett a nyereség, ami a termelési érték 13 százaléka és ebből közel egymillió forint fejlesztési alapra, félmillió forint pedig nyereségrészesedésre jutott 1971-től 11,5 millió forinttal növekedett a termelési érték, noha voltak évek, például 1972, amikor például a lakossági építőipari tevékenység a korábbi egytizedére esett vissza. Egészében véve azonban jónak mondható a fejlődé* és főleg azért mondható jónak, mert a termelés 3 év alatti 66.5 százalékos növekedése kétharmad, részben a munka termelékenységéből adódott. Az eltelt ciklusban 39 százalékkal növekedett az egy főre eső termelési érték. Más szóval, 1973-ban a I szövetkezet dolgozói, személyenként 50 ezer forinttal többet adtak a népgazdaságnak, mint az 1970-es évben. Ugyanakkor a három év alatt jelentősen, mintegy 4 ezer forinttal emelkedett az átlagbér is. A beszámoló utalt a következő évi feladatokra. Hangsúlyozta, hogy tó új vezetőségnek mulasZthatatlari teendője az ütemes, a feltételekkel alátámasztott, egyenletes fejlődés biztosítása. Tovább szükséges i javítani az építőipari tevékenységet, hogy a szövetkezet még inkább beleilleszkedjen az általános, közelebbről pedig a megyei és konkrétan a városi lakásépítési program megvalósításába. Az ipari termelés volumenét perspektívát isan 32—35 millió forintig lehel fejleszteni, az építők termelési értéke pedig 1980-ig a jelenlegi 20 millió helyett 65—70 millió forint értékű lakáskivitelezést kell, hogy tartalmazzon. A vitában sok hasznos észrevétel, Javaslat hangzott el, melyet a közgyűlésen megválasztott új vezetőség minden bizonnyal felhasznál majd. V. D. Nem mindennapi esemény volt András-napkof Keverme- sen. Idős Bán István és felesége, Balogh Mária ekkor ünnepelték házasságkötésük 75. évfordulóját. Szántukra tálán nem is volt ez a nap ünnep. Ugyanúgy elvégezték a mindennapok ház körüli teendőit. Mariska néni ugyanúgy kiállt a kapuba — igaz. görbe botjára támaszkodva —- egy kicsit elbeszélgetni a szomszédasszonyokkal. Pedig maholnap, pontosabban négy év múlva 100 éves lesz. Párta bácsi is ettípegett a boltba bevásárolni, pedig őhozzá még közelebb van a 100. esztendő. Még három sem ícell hozzá. De régen volt 1899, amikor örök hűséget esküdtek egymásnak I S • ez az ígéret valóban az öröl! hűséget jelentette. Először — a bolt flelé menet —- a községi állatorvos, dr. Má- nya Tibor gratulált Pista bácsinak a valóban ritka évfordulóhoz. Aztán jöttek a szomszédok, a levelek és a dísztáviratok. Van honnan, hisz a Bán házaspárnak 6 gyermeke, 13 unokáA Békés megyei Vizes Csatornamű Vállalat az alábbi munkakörök betöltésére hirdet felvételit műszaki ellenőr (mélyépítésben jártas, 5—10 éves gyakorlat) üzemvezető fvizmü vagy gépipari technikumi végzettség) 5 éves gyakorlat, üzemvezető-helyettes (vízmű vagy gépipari technikumi végzettség. 5 éves gyakorlat) munkavezető (ö éves gyakorlat) * gépiró (kezdő is) személy jépkocsl-vezeté Jelentkezés személyesen vagy írásban, Békéscsaba. Alsókörög sor 2. sz. Személyzeti csoportnál. • ja, 17 dédunokája ée 2 ükunokája van. — Soha nem voltak ! külön egy napig sem? — kérdezem Mariska nénitől, egy kicsit hangosabban, hiszen gyengébb már a hállás. — Egyszer a 14-es háborúban, amikor behívták a páromat katonának. Hogy könnyű volt-e ez a háromnegyed évszázad? Dehogyis volt. Napszám, részesmunka. cselédsors. Lehet-e gond nélkül élni így? 1945 után ipár egy kicsit jobb volt. Azelőtt meg összebújtunk, mint a koszos malacok — és egy kis mosoly bujkál Mariska néni szája szögletén, meg a szeme Is könnybe lábad —, aztán csak átvészeltük a nehéz időket. j Olyan ez, mint a/ mese. ..Volt j egyszer egy leány és egy le- ! gény, akik örökké szerették ! egymást,...” : A család és az ismerősök ! szívből jövő jókívánságai’- met- ■ lé mi is azt kívánjuk, éljenek j boldogan, míg csak az ásó és j kapa el nem választja őket i egymástól. i B. O. j I *Maaaaatf«BaaaaaaaaB«a*B*a»«aaBiaaaBaaaiiaAaBaBa»AaA*«aaaaii«aaKiirAiia«iAaAaa8aR«Bags«ttBsaaBase*« Zöld gyűrű Moszkva körül ültetnek. 1974 tavaszán 800 000 fával és bokorral, több millió Virággal díszítettek a szovjet fővárost. A bőséges növényzet elősegíti, hogy a városba visszatérjenek a madarak. A Moszkva folyó medrének megtisztítása után a folyó vizében Ismét megjelentek a különböző toalfajták. A természetvédelem érdekében külön társaságot alapítottak, melynek jelenleg másfél millió tágja van. Moszkva példája cáfolja azokat a nyugati állításokat, miszerint a nagyvárosokban a környezet egyre „ellenségesebbé” válik és az emberek nem -képesek ellené védekezni. A moszkvai városi tanács fejlesztési tervében jelentős helyet kap a zöld növényzet telepítése. Jelenleg minden moszkvai lakosra 20 négyzetméter zöldterü. let jut, míg Becsben 12,5, Párizsban 5,6, Tokióban pedig 1 négyzetméter. Több tucat park, fáhított utca és az új építkezések mellett kezdődő, összefüggő erdőterület képezi a város körül húzódó zöld gyűrűt. Moszkvában évente több százezer fát Hangszóró Rádióműsorajánlat Falurádió (december 2—7-ig, naponta, Kossuth rádió. 5,40) Miit lehet még tenni? A szerkesztő és munkatársai e kérdés jegyében készíti^ a Falurádió egyheti műsorát. A közös gaz" daságok e december eleji napokban az év végi mérleg előzetes adatait rögzítik könyvelésükben. S noha a jó gazda mindig előre számol bizonyos veszteséggel, a kedvezőtlen ősz, a késedelmes betakarítás miatt keletkezett károkról mégis most kapja kézhez a pontos számadatokat A betakarítást segítő társadalmi összefogás szépen javította a termés-végeredményt, de a mezőgazdasági üzemektxm még síncK sok lehetőség az ér végi hajrára, a veszteségek teljes pótlására. Ám mégis néhány. főként, belső Intézkedéssel (pl. a fölösleges készletek eladásával, s az ún. téli üzem megindításával) lehet még valamit javítani az eredményeken. A rendkívüli helyzet a szokottnál is nagyobb leleményességet követel, s a gazdaságok a helyi lehetőségeket kihasználva, jő néhány másutt' Is hasznosítható intézkedést hoztak. E kény' szerű helyzet szülte, de okos módszerek nyomába szegődik a rádió riportere, megszólaltatva többek között a közös gazdaságok ellenőrző bizottságainak tag^ jait; határjárásra indulva a télbe forduló időben, felkeresve azokat, akik még most Is a szabad ég alatt munkálkodnak A hét Falurádió-műsorában helyet kap egyfajta összegező program ís: agrár-újságírók jegyzetfüzetéből megtudhatjuk, hogy ki mit tart az év legjelentősebb mező- gazdaság! intézkedésének ée eredményének. Rádiónapló — kettőtől hatig. Szerkesztő: Dolgos János. A szerkesztő munkatársa: Kelemen Kata és Szűcsi Éva. Műsorvezető: Búzás Andor (december 5, csütörtök, Petőfi rádió 14.00) A műsorkészítés finisében sikerült elcsípnünk néhány pillán ff rn a szerkesztő egyik munkatársát, Kelemen Katát, Valóban szerencse kell a találkozáshoz. hiszen a program — éppen az adós frtseeségie érdekében — szinte az utolsó percig változik, módosul. — A Rádiónaolő „főszereplője’’ a műsor vendége. Dúsét La- josné. a SZOT titkára hallgatja és kommentálja majd riportjainkat. beszélgetéseinket, vitáinkat: — mondja Kelemen Kata. — S hogv mi minden kerül az adósba? íme néhány téma: Mit várnak a jogsegélyszolgálattól a textília-ári munkásnők? — kutatja nz egyik riport. Költöző fiatalok és családok nyomába szegődik az a szociografikus öszr saséllítáa, mely azt vizsgálja, milyen következményekkel jár, hoey noha Budapest vonzása csökkent. Pest, megyéé éppenséggel gyarapodott, Nővérhiány miatt zárva? — hangzik egy másik oknyomozó riport kérdése. Szép, és Jól felszerelt kórházak épültek ugyanis Pest, megyében, van orvos is, éppertcsak az ápolónő-hiány miatt üresek az oly régóta várt Új kórházi ágyak. S ugyanilyen munkaerőgondokkal küszködnek a megye bölcsődéi is. Érről a témáról a Pest megyei Tanács egészségügyi osztályán hangzik «1 beszélgetés. ALLMINIUM RÉSZLEGÜNKHÖZ szakmunkásokat és segédmunkásokat Veszünk fel. Betonáruszakipan es Szolgáltató Vállalat, GYULA, Henyei Miklós n iá. um* 7
