Békés Megyei Népújság, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-10 / 288. szám

I A Tárcaközi Zöldség-Gyümölcs Bisotlság üléséről A zöldség-gyiimiilcsforgalom alakulása, a téli—tavaszi ellátásra való felkészülés Ä Tárcaközi Zöldség-Gyih htjöIqs Bizottság november 21- én tartotta ülését, amelyen az érdekelt minisztériumok, or­szágos hatáskörű szervek és a felvásárló vállalatok képviselői többek között megtárgyalták a zöldség-gyümölcsa'elvásárlás és -ellátás helyzetét Az őszi-téli tárolásra, forgalmazásra való felkészülés szempontjából nagy jelentősége van a pontos hely­zetfelmérésnek, s az ebből adó­dó feladatok meghatározásának, különösen azért, mert a szállí­tások nagy részét az erősebb fagyok beállta előtt gyorsan, szinte napok alatt kell lebonyo­lítani. Az írásbeli jelentés, va­lamint Páriák László SZŐ VÉRT vezérigazgató szóbeli kiegészí­tése részleteiben áttekintette a szezonális cikkeik áruhelyzetét A felvásárlás és a tárolás alaku'ása Az őszi cikkek helyzetét alap­jaiban meghatározza a kedve­zőtlen időjárás, amely az idő­beni lemaradás mellett elsősor­ban a termékele minőségét és tárolhatóságát rontotta. Bár a november elején kedvezőre for­dult időjárás meggyorsította a zöldségfélék, a burgonya beta­karítását és készletezését, a le­maradás mérséklődött de nem szűnt meg. Az idénycikkek fel­vásárlása — a burgonya és a vöröshagyma kivételével — idő­arányosan elmaradt az 1973. évitől. Burgonyából a bizottság ülé­séig 130 ezer tonnát vásároltak fel, ami kiét és félszerese a ta­valyinak és a becsült felvásá­rolható árualapnak mintegy 90°/o-a. Import kiegészítéssel elegendő burgonya lesz a la­kossági igények kielégítésére. A burgonya készletezése jónak mondható: a tárolt mennyiség megközelíti a 90 ezer tonnát, ami az előirányzott 135 ezer ^tonnának csaknem 70%-a. Elő­reláthatóan a tárolási veszteség meghaladja az átlagot, ezért fontos, hogy a felvásárló válla­latok többlet tárolására is töre­kedjenek. Vöröshagymából november közepéig a becsült árualapot mintegy 10%-kal haladta meg a felvásárlás. Az átvett 100 ezer tonna hagyma csaknem duplá­ja a tavalyinak, a minősége vi­szont sokkal rosszabb. Ez ko­moly tárolási gondokat jelent- A konzervipar fogadóképessé­gét a fűszerpaprika elhúzódó feldolgozása korlátozza, ezért elsősorban csak tisztított hagy­mát tud átvenni. A hagvma ma­nipulálása főként a kézi mun­kaerő hiánya miatt okoz gondot a M’-'K vállalatoknak is. A tá­rolt 50 ezer tonna hasrvma bő­ségesen fedezi a belföldi szük­ségletet. A feie«; káposzta felvásárlása a bizottság ülésének ideién a tavalyinak csak 60%-át érte el, ez az előirányzott mennyiség­nek alig több mint 30%-a. Ha­sonló helyzet alakult ki a_ kel- j káposztánál, a karfiolnál, a gyök^rzöldségeknél. a céklánál és a karalábénál is. Ezekből a cikkekből a rpúlt évihez viszer nvítiva 7—15#/,y-os elmaradással lebet számolni, aminek elsősoi- hm ax árvíz és a belvíz az oka. A káposzta tárolása a 20—30%­át sem éri el a tavalyinak, a sárgarépánál és a gyökérnél 15—20%-os lemaradás tapasz­talható. Fokozott együttműködés szükséges A téli alma felvásárlása a bizottság ülése idején, megiköze-: lítette a 400 ezer tonnát, ez a mennyiség csak 2%-al kevesebb a múlt évinél. A becsült áru­alapnak klb. 20°/o-át még nem vásárolták fel a vállalatok. A mennyiséggel nincs probléma. , de a minőség, az eltarthatóság lényegesen rosszabb a szoká-; sósnál. A bizottság határozatot hor j zott, hogy mind az átadónak, | mind az átvevőnek kötelessége j betartani a III. osztályú árura vonatkozó szab vány előírásokat, mert a forgalmat alapvetően zavarja, ha bármely fél ezt a minőségi kategóriát a rossz, se­lejtes áru fogalmaként értelme­zi. A termelőket nem érheti ká­rosodás — ezért határozott úgy a bizottság, hogy a felvásárló vállalatok mérjék fel a körze­tükben levő áru mennyiségét és gondoskodjanak a felvásárlásá­ról. Olyan eset nem fordulhat elő. hogy a leszerződött meny nyiséget ne vásárolják fel. Ez nemcsak az almára, hanem minden termékre vonatkozik, főként azokra, amelyekből a vártnál több termett. Most kü­lönösen fontos a gyorsaság. A bizottság utasította a forgalma­zó. feldolgozó és külkereske­delmi vállalatokat, hogy fokozzák a szervezettséget, az együttmű­ködést annak érdekében, hogy lehetőleg semmilyen megter­mett termény ne menjen kárba. Mindent összevetve megái la­A fajta megválasztásakor fel­tétlenül vegyük figyelembe, hogy a fa milyen termőhelyre kerül, a gyümölcs milyen célra használható, s milyenek a fajta termékenyülési viszonyai. Ön­meddő fajtákhoz 20—30 m-en belül porezófajta ültetése szük­séges. Sermina. Legkorábban (július második felében) érő, ringló tí­pusú szilvafajtánk. Zöld ringló. Viszonylag igény­telenebb fajta, ezért extenzí- vebb körülmények közé is te­lepíthető. Rendszeresen és bő­ven terem. Általában entermé- kenyülő, önmeddő változatai is ismertek. Althann ringló. Tetszetős gyü­mölcse alapján elsősorban friss fogyasztásra való. Augusztus második felében érik. A ter­mőhely iránt igényes, széltől védett fekvésben, jó tápanyag­ellátással érdemes termeszteni. Olasz kék. Méretes, tetszetős, jó ízű gyümölcse miatt különö­sen friss fogyasztásra alkalmas, píthatő, hogy hazai termődből és egyes cikkeknél importból a téli—tavaszi ellátáshoz szüksé­ges árualapok rendelkezésre állnak, de az átlagosnál gyen­gébb minőség és a nagyobb tá­rolási veszteségek miatt foko­zott szervezettségre, együttmű­ködésre van szükség. A forgalom és az árak A bizottság jelentése foglal­kozott az év első tíz hónapjá­ban kialakult forgalommal és az árak alakulásával is. Fontos ez azért is, mert a márciusi kormányhatározat a forgalom növekedése mellett az áremel­kedés ütemének mérséklését tűzte célul. Az idénycikkek lakossági for­galma november közepéig a következőképpen alakult: bur­gonyából 3%-kal, fejes káposz­tából 15%-kal, zöldpaprikából 7%-kal, paradicsompaprikából 5%-kal. téli almából 37%-kal vásárolt többet a lakosság, mint tavaly azonos időszakban. Téli almából a belföldi árualapok lehetővé teszik a kedvezményes vásár folytatását, újabb akciók indítását, ezáltal a forgalom növelését. A tavalyinál kevesebb vöröshagymát, kelkáposztát, karfiolt és gyökér-zöldséget vá­sárolt a lakosság. Téli körtéből és szőlőből az időjárás miatt jelentősen csökkent a forgalom. A III. negyedévben megfor­dult a nyár közepi kedvezőtlen ártendencia Szeptember és ok­tóberben átlagosan 3—4%-kal mérséklődött az országos fo­gyasztói árszint, október végére elérte az előirányzott mértéket Várható, hogy a bolti és a pi­ád forgalomban éves átlagban 5#/o-nál nagyobb áremelkedés nem alakul ki, ez megfelel a kormányhatározat célkitűzésé­nek. de befőzésre is jó. Augusztus végén, szeptember elején érik. ön term, .'-kén y ü lő. Ageni szilva. Gyümölcsei rendkívül édesek, ezért friss fo­gyasztásra kevésbé alkalmasak, öntermékenyülő. Korai Besztercei Termeszté­sét keraisága indokolja A Besz­tercei szilva előtt 10—15 nappal érik. Besztercei szilva. Mindenki által ismert, legelterjedtebb faj­tánk, sok irányú felhasználásra alkalmas gyümölcse miatt fel­tétlenül helye van a házikertek­ben. Jól terem, öntermékeny. Debreceni muskotály. Nagy, tetszetős, éretten kék gyümöl­cse, s annak diszkréten finom, muskotályos illata és íze. vala­mint jó termőképessége miatt — különösen a házikertekben — az eddigieknél lényegesen nagyobb figyelmet érdemel. Szeptember közepe táján érik, elhúzódó érésű. Uarmányi József Telepítésre javasoljuk Szilva- és ringlófajták Galambkiállítás Endrődön A Magyar Galambtenyésztők endrődi egyesülete november 30-án és december 1-én kétna­pos kiállítást rendezett a Le­nin Tsz klubtermében. A helyi tenyésztőkön kívül bemutatták az érdeklődők részére galamb­jaikat a békéscsabai, a gyulai, a szarvasi, a szabadkígyósi, az újkígyósi, a gyomai, a szeghal­mi és a dévaványai tenyésztők is. összesen 206 válogatott pél­dányban gyönyörködhettek a látogatók. A bíráló bizottság 43 WáUftét díjazott. Többek között „fajta- győztes” lett Bulla Vince end­rődi tenyésztő sima kék strasz- szer galambja, Fekécs Mátyás szintén endrődi tenyésztő pávás párja, valamint Gecsei Tamás texán és dobos galambja. A „kiváló” minősítést elsősor- í ban is Baláa György békéscsa-1 bai tenyésztő vörös king ga-1 lambjai és Andrási Mihály sza- badkígyósi tenyésztő magyar hegyesei érdemelték ki. Érdekessége volt a rendez­vénynek, hogy azon női kiállí­tók is részt vettek, méghozzá nem is akármilyen eredmény- nyel. Deák Mária endrődi te­nyésztő magasan szálló fekete szegedi keringője a bíráló bi­zottság értékelése szerint szintén „kiváló” minősítést kapott. A kiállítást számos helybeli és vidéki érdeklődő tekintette meg. Általános vélemény volt, hogy az ott látottak alkalmat adtak az eredmények összeha­sonlítására, hasznos tapaszta­latcserékre, s olyan kapcsolatok kiépítésére, amelyek lehetővé teszik a tenyészanyag-felesleg eladását, a vérfrissítést célzó galambcserét ós nem utolsósor­ban a nagy hozamú haszon faj­ták meghonosítását Sztanyik Károly Hápfronf feladatok a gyümölcs- és szőlőtermesztés fejlesztésénél A gyümölcs- és szőlőtermesz­tés, valamint a lakosságnak ezek termékeivel való ellátása rend­kívül időszerű Saladat, és része életszínvonal-politikánknak. A kormány az elmúlt időszakban határozatokat hozott a két ker­tészeti ágazat fejlesztésére. A végrehajtás meggyorsítása, di- namikusabbá tétele a mezőgaz­dasági üzemek időszerű felada­ta. A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának Falu- és Szövet­kezetpolitikai Munkaközössége Csávolyon, az Egyesülés Terme­lőszövetkezetben a két kerté­szeti ágazat fejlesztésének idő­szerű feladatait beszélte meg; azt, hogyan segíthet a népfront- mozgalom a maga eszközeivel e fontos feladatok megoldásában. A csávolyi tanácskozáson, ame­lyet dr. Molnár Frigyes, a mun­kaközösség elnöke vezetett, dr. Gyúró Ferenc a Kertészeti Egye­tem professzora tartott bevezető előadást. A bevezető előadás rámuta­tott, hogy a gyümölcs- és sző­lőtermesztés fejlődésének üte­me az utóbbi 5 évben mérsék­lődött. A korszerűtlen és gazda­ságtalan idős gyümölcs- és sző­lőültetvények egy részét kivág­ták. A nagyüzemi gyümölcsö­sök területe 6000 hektárral, a kisüzemek és háztáji gazdaságok gyümölcsösének területe pedig 300 hektárral csökkent. Az el­öregedett ültetvények kivágása még tovább gyorsul, ugyanak­kor az új telepítések üteme mind a nagyüzemekben, mind a ház körüli kertekben elma­radt az előirányzattól. Ezeket a gondokat kívánja feloldani az 1010-es és az 1024- es kormányhatározat, amely je­lentős támogatást nyújt a tele­pítéssel, korszerűsítéssel, feldol­gozással és tárolással kapcsola­tos feladatok megvalósításában. A! kormányhatározatok végre­hajtási rendelete a gyümölcs­éé szőlőtelepítés beruházási tá­mogatásának . odaítélését — mint ismeretes — pályázati fel­tételekhez köti. Az említett ágazatok fejlesz­téséhez fűződő népgazdasági, társadalmi érdek hatékonyabb tervező, szervező és végrehaj­tási munkát kíván minden ille­tékestől. A végrehajtás meglas­sult üteme miatt feltétlenül szükség van a fejlesztéssel, a telepítéssel és a kapcsolatos fel­adatokkal részletesebben fog­lalkozni, feltárni a határozatok megjelenése óta eltelt időszak befolyásoló tényezőit. A Haza­fias Népfront éppen ezen a te­rületen tud segíteni azzal, hogy ugyanúgy, amint a szarvasmar­ha-tenyésztés fejlesztését érintő kormányprogramot széles kör­ben megismertette a társadalmi aktivistáival és mindenki közös ügyévé tette mezőgazdaságunk fejlesztésének e fontos felada­tát Most a népfront szervezetei­re, helyi bizottságaira vár az a munka, hogy feltárják a fej­lesztési határozatok végrehajtá­sának gondjait Segítsenek a szükséges jó szemlélet kialakítá­sában, hogy ez a fejlesztési fel­adat minél gyorsabban megva­lósulhasson. Ennek sürgősségér® és fon­tosságára mutattak rá a munka­közösségi ülés felszólalói, gazda­ságpolitikai munkatársak, ter­melőszövetkezeti elnökök. Szóba kerültek biológiai, műszaki, ökonómiai tényezők. Többen felvetették a fajtakérdést, azt, hogy minden ágazatban és min­den területen megvannak-e » korunk követelte korszerű, a gépesítés megvalósítására alkal­mas fajták? A hazai nemesí­tésre meg a külföldi fajtákra vonatkozó információk megszer­vezése, a szükséges intézkedések megtétele nagyon sürgős és lé­nyeges, felelősségteljes feladat. Nyilvánvaló^ hogy a fejlesztés útja a gépesítéssel kerül dina­mikusabb lendületbe. Éppen ezért a fajtanemesítők és a gé- pesítők között nagyobb mérté­kű kooperáció, együttműködési szükséges. Ugyancsak a műsza­ki feladatok közé tartozik a különböző tárolási, tartósítási, szállítási feladatok megoldásá­nak sürgőssége. Kooperációk, műszaki-technikai megoldások, amelyek alkalmasak arra, hogy a termelő és feldolgozó érdekei­nek egyeztetésével a megtermett értékek veszteségmentesen ke­rüljenek a fogyasztó asztalára. A tanácskozáson sok szó esett szervezési, ökonómiai kérdések­ről. A figyelem elterelődött a szőlő- és gyümölcstelepítésről. Ezt a figyelmet kell felhívni ismételten — a szervezési, vala­mint a gazdaságossági-haté­konysági kérdéseket reálisan feltárva —, hogy a szükséges intézkedések megtörténhesse­nek. Ebben a szervező tevé­kenységben, elsősorban a társa­dalmi szervezésben jelentős sze­repük van a népfrontbizottsá­goknak, amelyek felelősségér­zettel tudják felvetni munkál­kodásuk során a népgazdasági feladatokat és érdekekét. Szó esett a kiskertek problémáiról is. Az értekezletet dr. Gyúró Ferenc professzor összefoglalója után dr. Molnár Frigyes zárta be. A munkaközösség ülésének résztvevői megtekintették a csávolyi Egyetértés Ter­melőszövetkezet korszerű bor­pincészetét, valamint a 40 hek­táros nagyüzemi módszerekkel telepített és gondozott háztáji Kaőlőterü letét. fH. Xí

Next

/
Oldalképek
Tartalom