Békés Megyei Népújság, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-10 / 288. szám
Nagyobb hozamok az állami gazdaságokban , Az állami gazdaságok elkészítették: 1975. évi termelési terveiket; ezek összesítéséből kitűnik, hogy a mezőgazdaság állami nagyüzemei tovább folytatják azt a programot, amelynek előterében a lakossági ellátás szempontjából nélkülözhetetlen növények termelése áll. Ez a gazdálkodási koncepció annál is figyelemre méltóbb, mert olyan' munkaigényes növényi kultúrák termesztését irányozta élő, amelyek a téeszek lehetőségeit sokszor meghaladó anyagi-műszaki feltételeket támasztanak Az ellátásban nélkülözhetetlen növények — így a zöldségfélék, a burgonya és a cukorrépa — termőterületét az állami' nagyüzemek már az elmúlt éveikben is jelentősen növelték. E növényi kultúrák 1970-ben alig több mint tízezer hektárnyi szántóföldet foglaltak el a gazdaságokban, 1974-ben termőterületük már meghaladta o 26,5 ezer hektárt. A cukorrépa termőterülete több mint háromszorosára, a burgonyáé és a zöldségeké pedig csaknem kétszeresere nőtt. Ezzel együtt a területegységre eső hozamok is nőttek. A burgonya átlagtermése négy év alatt 113-ról 280 mázsára nőtt. I A nagyobb hozamok fontossá- ‘ gát a világpiacon mutatkozó drágulási tendenciák is igazolják, egyebek között például a cukorrépa esetében. 1975-ben ezért a gazdaságok 21000 hektárra növelik az idei 15 480 hektáros eu- korrépatermő-területet. Csaknem 2000 hektárral gyarapítják 1974-hez képest a zöldségnövények: termőterületét és 3000 hektárra kerekítik ki az idén 2180 hektáros burgonyaföldeket. Jövőre a hazai áruburgonyánatk már több mint negyedét az állami gazdaságok földjei biztosítják. A Gépipari Tudományos Egyesület Békés megyei szervezetének vezetősége az elmúlt szombaton, december 7-én a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár békési gyárában tartotta meg évzáró ülését.* A délelőtti vezetőségi ülésen első napirendi pontként az egyesület 1974. évi második félévi tevékenységét értékelték. Ebben az évben a megyei szervezet munkájának az adott külön jelentőséget, hogy az egyesület történetében 1974 a negyedszázados jubileum esztendeje. Ezt az idei rendezvények és előadássorozatok is jelezték. Már az első fél évben is országos konferencia megrendezésével járult hozzá a Békés megyei szervezet a jubileumi év méltó megünnepléséhez. A második fél évben a májusi országos építőipari konferenciához hasonlóan rendezte meg az egyesület Békéscsabán, júniusban az anyagmozgatás gépesítésének ankétjét, szeptemberben Szarvason a gépipari gyártástechnológiai szeminánu»»«•■••»«■■»«■■•■•■•■■«■■»■■■■■■■■■■■•TCI zelhetetlen teljes mértékben import nyersanyagból. Ennek árát képtelenek lennének a gyárak az önköltség más elemednek csökkentésével ellensúlyozni Ezen áraik nem lehetnének versenyképesek sem itthon, sem külföldön. Jelentős nép- gazdasági érdek fűződik tehát ahhnz. hogy a szükséges míkrer ötvözetek, új anyagok miinél nagyobb választékban és jó minőségiben itthon készüljenek. A fémek kristályszerkezetéit kutató elméleti tudós így végtére is tudomásul vette a konkrét gyártmányfejlesztési feladatot. Jó fényt vet a KFKI tudósgárdájára, hogy éhben nem látott presztízsveszteséget A Fémmű szakembereivel és eszközeivel pedig olyan támogatást kapott a tudományos kutatás. amellyel kétszer annyi jelentős kutatási eredményt érhettek el. mint annak előtte ugyanennyi idő — három-négy év alatt. Szerencsés véletlenek m* már nagyon ritkáin adódnak, különösen a tömeggyártásban. Az. hogy a Csepeli Fémmű -termékeinek egyharmada ma a leg" jobb japán és amerikai termékekkel azonos minőségű — az a finom ötvözetek elméleti, fizikai eredményeinek gyors gyakorlati alkalmazásából ered. Tolmács — techno'ógía A tudósok fnnnVS.Iánok eredményeit természetesén mindig mot. és legutóbb novemberben, ugyancsak Békéscsabán a hőkezelők VI. országos tanácskozását A műszaki tudományos kutatások legújabb eredményeinek széles körű propagandája mellett a Gépipari Tudományos Egyesület Békés megyei szervezete sikerrel kapcsolódott be a műszaki szakemberek megyei képzésébe és továbbképzésébe, de nagy szerepet játszik a műszaki közvélemény formálásában fa vitaestek, tanulmányi kirándulások, kerekasztal-konfe- renclák rendezésével. A féléves munkát értékelő beszámoló megvitatása után a megyei szervezet vezetősége meghatározta az 1975. év legfontosabb célkitűzéseit, kiemelve, hogy tekintettel a fokozódó érdeklődésre a jövő évben Békésen, Szarvason, Szeghalmon, Mezőberényben és Mezőhegyesen még kell alakítani az egyesület helyi csoportjait Az 1974. évi utolsó ülését a GTE Békés megyei szervezetének vezetősége a legjobban dolgozó aktívák jutalmazásával zárta. megkaphatták a gyárak. Le- E írást, dokumentációt minfada- ; rabot kaptak. Az esetek többsé- ■ gében azonban ezekkel mé® j nem sokat tudott kezdeni a ter- E meló szakember. Ezek a lei rá- ■ sok ugyani« más méretben, más • körülmények között készültek, ! mint amilyenekkel a tömeg- ; gyártás dolgozik. S a tudósokra | munka közben más megfőni»- 5 lások hatottak, mint az ipari : emberekre. Semmi esetre sem ■ hatott például a nagyipari be- : ruházások költségszínvonala, a : munkaerő szakmai összetétele, J a hazai alapanyaggyártás le- [ hetősége, a külkeréskedelmt ér- E dek stb... Ezért esetleg évekig 5 tartott amíg egyegy ilyen „más ■ világban” más szemszögből ké- S szült — különben kifogástalan 5 • eredmény — megtermékenyít- l hette a nagyipart, amíg ad a ír j falhatták e tudományos vég- E eredményt. 5 Ebben, a gondolatmenetben S jut, el az ember a bizonyosság- 1 hoz —* amit különben a szak- 5 emberek mind nagyobb csoport- ; ja hangoztat —. hogy ma a S gazdálkodás, a kutatás ku leste- . rülete a technológia. A techno- j lógta alatt értve a gyártási el- • járást, a gépparkot, és a szak- ■ roat hozzáértés színvonalát, A : technológia a fontos, ami a ku- j tatás gondolatat termékbe, szól- | gáltatásba — tömegesen forgó- | lomba hozható matériába önti. g Gerencsér Ferenc g (Következik: ’ | A szakadék feltöltene) * Munkaiskolákban a kommunisták munkájáról Jegyzet egy gyomai beszámoló taggyűlésről Ritkán hallani olyan jó beszámolót, amilyet Gyomán, a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari szakmunkásképző iskola és az iparitanuló-intézet kommunista pedagógusainak taggyűlésén Jánovszky György alapszervezeti titkár ismertetett. Az edmúlt négy esztendő munkájáról beszélt, részletesebben pedig az 1974-es évről, hiszen alig egy éve, hogy a gyomai, nagy létszámú pedagógus pártszervezet több kis alapszervezetre oszlott. Ügy gondolták, sajátos feladataikat jobban meg tudják így valósítani, a nagy pár talapszervezetben annyiféle iskolatípus kommunistái találkoztak, hogy a szerteágazó érdeklődés, a sokféle probléma vagy kevés időt hagyott a megvitatásra, vagy hosszú órákig vette igénybe a tagságot. Beszámoló taggyűlésük egyik legjelentősebb eseményének ítélhetjük azt, hogy erről sokoldalúan megemlékezhettek, hogy ezt többen is elmondták. A továbbiakban az oktató-nevelői munkáról adott érzékletes elemzést a párttitkár. Többször és nyomatékkai hangsúlyozta, hogy mindkét iskolában a jövő szakmunkásainak képzése a feladat és ezt megfelelő színvonalom csak a párt oktatáspolitikai és közművelődési irányelveinek ismeretében, azok szellemében lehet teljesíteni. Az is fontos, hogy a kommunista pedagógusok példát mutassanak az ideológiai képzésében és vállalt feladataikat megfelelően teljesítsék. Kritikusan elemezte a pártvezetőség és az Iskolavezetés ideológiai és munkaikapcsolatát, és arra a megállapításra jutott, hogy ez a kapcsolat megfelelő, bár részletkérdésekben még szorosabbá válhatna. Végül a társadalmi funkciók egyenletesebb elosztását sürgette, és arra is rámutatott, hogy a társadalmi vállalásokban a pedagógusok járnak elöl, de úgy is fogalmazhatnák, hogy más értelmiségi rétegek a pedagógusokhoz viszonyítva igencsak elmaradnak ebben. Ezen változtatni szükséges, hangoztatta a beszámoló. A vitában a tizenkét tagú alapszervezet tagságának több mint fele hozzászólt. Mészáros Gábor az ipari- szakmunkásképzésről beszélt. Elmondotta, hogy a mezőgazdasági és az ipari szakmunkásképző egyaránt munkaiskola, a szocialista típusú szakmunkások képzésének bázisa Gyomán és környékén. Javasolta, hogy az új pártvezetőség több gondot fordítson arra, hogy a két iskola beiskolázási területén dolgozó üzemekkel, termelőszövetkezetekkel, azok pártszervezeteivel az eddiginél szorosabb kapcsolatot építsenek ki, mert enélkül elképzelhetetlen az előrelépés. Varga Ferenc a hazafiságra való nevelésről beszélt, megállapítva, hogy többen a tanárok kö- tzüa nem fordítanak megfelelő gondot erre, pedig a hazafiságra való nevelés a világnézeti nevelés része, a pedagógusok közvetlen ás állandó feladata. Szító József, a mezőgazdasági szakmunkásképző Igazgatója hozzászólásában — többekhez hasonlóan — szintén kiemelte a beszámoló erényeit, azt, hogy jól mérte fel az elmúlt esztendőket a vezetőség, megfelelő következtetésekre jutott és gondolatokat ébresztett a további feladatok megvalósítására. Szólt a gazdaságokkal való munkakapcsolat mélyítéséről, megemlítve, hogy jó néhány tenmelőszövetikezettel, üzemmel ez a kapcsolat máris példamutató. A nagyszénás! Lenin Tsz-ben például 10 Gyomán végzett tanuló dolgozik, és jelenleg is 9-en tanulnak itt Nagyszénásról. Jó a kapcsolat Békés- szén tanórással, Békéssel, ahol éppen a beszámoló taggyűlés napján tartott az Intézet pályaválasztási tájékoztatót a város nyolcadik osztályos iskolásainak. Végül azt is elmondotta, hogy a gyomai iskola kinőtte kereteit, további bővítése, fejlesztése elengedhetetlen. Szűcs János is erről beszélt hozzászólása első részében, és azt mondotta, hogy nem mindenben tudják azt nyújtani, amit, szeretnének. Beszélt a beiskolázási problémákról, arról, hogy ebben a munkában a kommunista pedagógusoknak kell a legtöbbet vállalniuk, de azt is aláhúzta, hogy na csak az iskola tegyen ezért sokat, hanem az üzemek, gazdaságok vezetői is. Orosháza egyik országos hírű termelőszövetkezetében például bejelentették igényüket 10 baromfitenyésztő tanulóra, de ennek az igénynek a teljesítését egyedül csak az iskolától várták. Ez nem járható üt, az iskola az üzemek, gazdaságok közvetlen segítsége, javaslata nélkül nem képes a növekvő igények teljesítésére. Magyarán: a helyszínen kell megkeresni azokat a fiatalokat, akikre az adott üzem vagy gazdaság, mint végzett szakmunkásokra szívesen épít. Szólt még a felnőttoktatás gondjairó1 és a feladatokról, hiszen a közeljövőben legkevesebb ezer felnőtt beiskolázását kell megvalósítani. Bocsa Boldizsár a jutalmazásokkal kapcsolatban fejtette ki nézeteit és kérte a pártvezetőséget, hogy abban aktívabb részt vállaljon javaslataival, vóleményévél, A titkár válaszában fiszszegezte a vita során felmerült kérdéseket, majd Varga Bálint a nagyközségi pártbizottság nevében. köszöntötte a beszámoló taggyűlés résztvevőit, a tisztségviselők megválasztása után pedig Orbán Béla a járási pártbizottság képviseletében szólt és kívánt körültekintő felkészülést a vezetőségi'Alasztó taggyűlésre, mélyet január 21-én tartanak. S. E. Szocialista brigádok az endrodi Selyem úti iskoláért Az őszi munkák befejezésével, december 1-én társadalmi munkára vállalkoztak az endrócM tsz-ttagokat magukba tömörítő szocialista brigádok: a November 7. és az Előre közösségei. A Selyem úti Iskola udvarát elöntötte a víz, mivel mély fekvésű a terület. Nem tudtok a gyerekek hol játszani, tornászni. Röpgyfllest hívtak össze a szövetkezetben, ahol nyomban megszületett a határozat — írja tudósításában Sztanyik Károly. — Vasárnap reggel lapáttal, kapával mentek az űj munkahelyre a szocialista brigádok tagjai. Gellái Béla a markológépet vette kezelésbe, Cserép Elek és Majoros Jájnos pedig billenő- platós pótkocsival hordta a homokot 14 kilométerről. Délre befejezték a munkát, s abban a tudatban ültek a családi asztalhoz, hogy hétfőtől újra játszhatnak s tornászhatnak a gyerekek az iskola udvarán. iaaa«aaaaaaaaaaaaaaaaBaaaBaaaaBBaaaaaaBaaaaa*g Hétszáz óra társadalmi munka a XI. kongresszus tiszteletére Az Állami Nyomda 380 dolgozója vesz részt a szocialista brigádmozgalomban. A 32 brigád dolgozói az MSZMP XI. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére az üzemi vállalások mellett az I. kerületi oktatást intézmények — Iskolák, óvodák, bölcsődék — segítésére 700 óra társadalmi munkát ajánlottak fel. «MTI- foto — Fehér József felvétele) Évzáró ülés a Gépipari Tudományos Egyesület Békés megyei szervezetében
