Békés Megyei Népújság, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-08 / 287. szám

Biztos a kenyér — 1 jólét növekvő eső átlagos évi jövedelem 27 ezer forint. Bruttó termelési ér­tékük eléri a 172 millió forin­tot évente. A korszerű lucerna­szárítón kívül létrehoztak egy keverőüzemet, amely 25 millió­ba került és a tsz saját építőbri­gádja készítette. Ezenkívül sza­kosított sertéstelepük és a megye határain túl is ismert tejüzemük van, amelyet a Tejipari Tröszt­tel, a másik két, helyi tsz-szel közösen üzemeltetnek. Naponta 20 ezer liter tejet dolgoznak fel. Készítenek túrót, tejfölt, kakaót, és a közkedvelt füstöltsajt-kü- lönlegességet is itt gyártják. Az 54 dolgozót foglalkoztató üzem havi árbevétele 4 millió forint. Zöldségtermesztéssel három éve foglalkoznak. Akkor készült el a termálkút. Fólia alatt je­lenleg 3 és fél hektáron, szán­tóföldön pedig 100 hektáron ter­mesztenek zöldséget A kerté­szetben a fóliasátrak alatt moso­lyogva piroslanak a paradicsom­gömbök. Csifári Nándor, Szőcs István és társaik kezei nyomán évente mintegy másfél millió pa­lánta is kikerül a melegágyak­ból. Csifári Nándor 15 éve tsz-tag. Azelőtt nyolc hold földön gaz­dálkodott. Ä régi időkről kér­dezem, de ő mindig visszakanya­rodik a jelenhez. Mutatja a ta­nyáját, amely néhány száz méT térré van innen. Megvették már a rádiót, a hűtőszekrényt és na­gyon várják, hogy bekössék a villanyt... A fiáról beszél, aki Gyulán a KÖVIZIG-nél mérnök, a lánya pedig a szegedi egyete­men tanul, matematikatanár lesz. most harmadéves. Szőcs István alacsony, beszé­des ember. Az idén tölti be a 60. évét. Hatvankilenc óta tagja a termelőszövetkezetnek és amint mondja, nem bánta meg. Tavaly épített egy „görbe” há­zat a faluban 200 ezer forintért. Van tv-jük, rádiójuk, porszívó­juk és vettek lemezjátszót is, hadd hallgassa a 17 éves Ibolya, ha hazajön Gyuláról, az egész­ségügyi szakközéniskol ából. A látogatás véget ér. Hazafelé a ■kocsiban ülve az jár a fejemben: mi maradt itt meg a ré"i világ­ból? Talán csak az emlék: hogy voltak itt valamikor Hász An­talok. MontáCTh uraságök. egv úri világ ___És most 1974-ben? A táj arca az emberek sorsa, az élet más. Egészen más! Seres Sándor (Fotó; Demóny Gyula} «nine év itt sem múlt el nyomta­lanul. A művelődési ház 1962- fc>en épült 2 és fél millióért, négy év múlva kereken egymillióért pedig a gyógyszertár. A peda­gógusok részére hatvanhétben 500 ezer forintért építettek egy ikerházat. Elkészült az egészség­ház, a takarékszövetkezet épüle­te. A falu minden utcájában van járda, 300 méterre esik egy ar­tézi kút. Korszerűsítették a vil­lanyhálózatot, ma már higany­gőzlámpák ontják a fényt az ut­cákban. Kell is, hiszen esti idő­ben zajlik az élet, a művelődési. A pártszervezetben, a tanácsban, a KISZ-ben, a művelődési ház­ban sokan foglalatoskodnak, szó­rakoznak, politizálnak, tanul­nak. Intézik a maguk ügyeit, dol­gait. Csak még nem elegen. El is felhősödik az arca, amikor er­ről beszél. Mert a realitás tala­ján áll még akkor is, ha vala­mi szép, jó történik itt a köz­művelődésért. Itt van például a mozi. A terem rossz akusztikája miatt kevés a látogatók száma, és hetente csak egy alkalommal tartanak előadást. A kultúrház- igazgató lelkes fiatalember. Ke­resi, kutatja a nagyobb lehető­ségeket, hozzáteszi á hitét, a tu­dását, az elveit. Talán nem csa­lódik. Persze a hit és az akarat mel­lé nem kevés pénz is kell. Egy évre 300 ezer forint a fejleszté­si alapja a tanácsnak. Sok? Ke­vés. Mégis tavaly 150 ezer fo­rintért vágóhidat, mázsaházat létesítettek. A Kossuth és a Vo- rosilov utcában csaknem másfél kilométer hosszú kövesútat épí­tettek. A KPM megyei Közúti Igazgatóságának pedig félmilliót «ttak ® közti* út íeffintartásáhas, egészségügy, kereskedelem, szol­gáltatás.... Hallgat egy csöppet és mindjárt a gondokkal kezdi. Elmondja, hogy 31 kisiparos van a faluban, de cipészből, fodrász­ból és férfiszabóból egye.lenegy sincs. Erre is van magyarázat. Akik ezeket a mesterségeket művelték, ma már a tsz-ben dol­goznak, ott sokkal jobban ke­resnek. Az áruellátás jó, hiszen a mezőkovácsházi ÁFÉSZ-nek nyolc kereskedelmi ég öt ven­déglátóipart egysége van a köz­ségben. Nemrég adták át az új éttermet, ahol naponta 100 adag étel fogy el. És ami szintén na­gyon fontos, önálló orvos tevé­Igyekszem a Zalka Tsz iroda­házába. Az utcán vidám, kipi­rult arcú óvodásokkal találko­zom. Hangosan köszöntenek: Jó- na-pot- kí-vá-nok! Velúr, jersey kabátka, csinos cipellő mind­egyiken. Semmivel sem külön­böznek városi társaiktól. Veraj János immár 16 éve él- nöke a közös gazdaságnak. Energikús, tettre kész ember. Most jött a határból. Örömmel újságolja: befejezték a búza ve­tését, cukorrépából még néhány hektárnyi nincs felszedve, 480 vagon viszont elszállításra vár. Jelenleg a háztáji kukoricát tö­rik. A 2100 hektáron gazdálkodó termelőszövetkezet a meghatáro­zó erő Nagybánhegyesen. 1030 tagja van, melyből 360 a nyugdí­jas es a járadékos. Az egy tagra A icjiueaÚKaa &a»onU W euer liter tejet dolgoznak Ul óvodások séta közben tán figyeljék jól, mert « a har­kenykedik a faluban és fogászati szakrendelésre is lehetőség van minden második napon. No és a jövő? A tanácselnök szavain érzem: él-hal a falujá­ért, másként aligha beszélne ilyen józan-lelkesen a megvaló­sítandó tervekről. Ezek közül is kiemelkedik a tisztasági és strandfürdő, amely 3 millió fo­rintba kerül és jövő tavasszal kezdik építeni. Igaz több mint egymillió forint állami támo­gatást kapnak, de a 4—500 ezer forint értékű társadalmi munka sem megvetendő, amit felaján­lott a falu lakossága és a há­rom termelőszövetkezet. Most készül a község középtávú ren­dezési terve, miszerint a fürdő környékén csak kétszintes lakó­házak épülhetnek. Nagy igé­nyek? Megvalósíthatók. Hiszen idáig már nyolc hasonló ház épült a településen. • • • Biztos a kenyér, a jólét nö­vekvő. Három helyi tsz-ben, a Zalkában, az Aranykalászban és a Kossuthban dolgoznak a nagy- bánhegyesiek, a máshová eljá­rók száma elenyésző. Hétszázharminc család él a községben. Televízióból 440, gáz­palackból 461, személygépkocsi­ból 79, fürdőszobás lakásból 92 van bejegyezve a tanács törzs­könyvébe. Az idén a takarékbe­tét-állomány elérte a 30 millió forintot A dolog persze nem ilyen egyszerű. Nagyon sokat dolgoznak itt az emberek. A tsz- ben; a háztájiban sertést hizlal­nak, fólia alatt primőröket ter­mesztenek. • • • Az éjjel esett Nagybánhegyes kockaköves főútján nyálkássá vált a sár A Zsiguli hol jobbra, hol balra lódul. Lépésben hala­dunk. Az út szélén kék vászou- kótényes, idősebb ember a la­pátjára támaszkodva hosszasam néz utánunk. Cukorrépával, ku­koricával megrakott IFA-gépko- osik húznak el mellettünk. Amott kétszintes házat építenek, Kúllítószalagon vándorol az épí­tőanyag a magasba. Az egyik Kép családi ház udvarán gépko­csi tolat ki a garázsbóL Ezek az első benyomásaink Nagy bán he­gyesről. 0 « e A községi tanács vSs mosoly­gós titkárát Laukó Pálnénak hívják, aki derűlátással és biza­lommal tárja fel a község fejlő­dését, gondjait, sohasem mu- fcsztva el, hogy a száraz, egy­hangú számok mögött felvillant­sa az itt lakó emberek életét a tervek és a lehetőségek képeit Halkan az asztalra koppint mintha jelezni akarná: most az­De hát hogyan, miből? Laukóné csak mosolyog. Nos, kiderül: a társadalmi munkát nem kalku­láltam be. Mert igenis jönnek segíteni a nagybánhegyesiek, ér­zik, tudják, hogy vannak dolgok, amit csak együttes erővel lehet megoldani. Például az útépítés­nél az összes földmunkát a la­kosság végezte el, társadalmi munkában. Az „Egy nap az is­koláért” mozgalom keretében ed­dig 110 ezer forintot fizettek be a betétszámlára, amelyből jövő­re az iskolát szeretnék felújítá­ssá, • • • órája beszélgetünk. Közben megérkezik Vrobszki György, a község tanácselnöke. Csendes szavú, megfontolt ember, túl az ötvenen. Kényelmesen hátradől & fotelben és megkérdezi, miről nem beszéltünk még. Hirtelen ahogy eszembe jut, sorolom; Közgazdasági kerékasztal Békéscsabán A TIT békéscsabai Értelmiség! Klubjában holnap, hétfőn este 7 órakor közgazdasági kerékasztal konferenciát rendez a TIT me­gyei szervezete. Az érdeklődők a lakossági szolgáltatások hely­zetéről, színvonaláról hallhat­nak elemző vitát. A kerékasztal- konferencia résztvevője lesz Baukó Mihály, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője, dr. Dan- kó János, a megyei tanács ipari osztályának vezetője, « TIT közgazdasági szakosztályának el­nöke, Goldberger János, a KI- SZÖV megyei elnöke és Vanta.rn János, a Békéscsabai városi Ta­nács elnökhelyettese. Szépülnek a békési óvodák Tudósítónktól: Az utóbbi három évben nagyarányú fejlődés tapasz­talható Békésen az óvodák szépítése, bővítése terén. Az üze­mek, intézmények, vállalatok vezetői és dolgozói, a szocialista brigádok, az MSZMP és a vá­rosi tanács felhívására összefog­tak, hogy egyre több gyermeket tudjanak elhelyezni óvodákban. 1971-ben nyolc óvodában össze­sen 479 gyermek volt, 1974-ben viszont már kilenc óvoda műkö­dik és 741 gyermek kap megfe­lelő ellátást. Ez azt jelenti, hogy a városban az óvodáskorú gyer­mekek 68 százaléka nyert felvé­telt. Az óvodai csoportok száma 17-rői 26-ra nőtt, a korábbi 24 óvónővel szemben pedig 31-e® foglalkoznak a gyermekekkel. A város kilencedik ilyen gyer­mekintézménye teljesen társa­dalmi összefogással jött létre. Nagy sikere volt az „Egy nap az óvodáért” — mozgalomnak, s az így befolyt összegből tudták megvenni az épületet, a felsze­relést pedig a Méretes Szabók és Szűcsök Szövetkezete fedezte. Népszerűvé vált a pafcronálási mozgalom is, ebben részt vesz a a békési vegyesipari, építőipari, kosárfonó szövetkezet, valamint a kosárüzem, a posta, a víz- és csatornamű vállalat. Ezek közül a szövetkezetek az epreskerti óvodát bővítették és korszerű­sítették. A kosárüzem és a töb­bi vállalat pedig a fűtés korsze­rűsítését és egyéb munkákat vé­gezte el. A társadalmi segítség értéke Békésen 1974-ben elérte a másfél millió forintot, A gyermekintézmények és « vállalatok kapcsolata kétoldalú. A különböző munkahelyek veze­tői, brigádjai anyagi segítséget nyújtanak, ugyanakkor a kicsi­nyek az óvónők közreműködésé­vel felkeresik a szocialista bri­gádokat, virággal, maguk készí­tette kis ajándékkal köszönik meg a segítséget. A társadalmi segítségért, a szülők megértő támogatásáért, a városi tanács munkájáért köszönet jár. Mun­kájuk biztosíték a további jő kapcsolat megtartására, erősíté­sére, szükség van erre, hiszen, a segítséget nem nélkülözhetik, mivel az óvodák jó része elavult, korszerűtlen épületben van, fel­újításra szorul. A jövő évben a Petőfi utcai és a Széchenyi-kerti óvoda korszerűsítését kívánják finsonlókéopen megoldani, va­lamint a Hunyadi téri óvoda bő­vítését. Ez utóbbi munkákat a három m-zőyszdrasági termelő- szövetkezet vállalja. László Imréné 9 BÉKÉS mi, DECEMBER t

Next

/
Oldalképek
Tartalom