Békés Megyei Népújság, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-01 / 281. szám

* Fiatalok arcképcsarnokai Fonográf Szerdán, december 4-én Bé­késre látogat Szörényi Levente együttese, a Fonográf. A műve­lődési központ nagytermében két előadást tartanak, az elsőt dél­után 6, a másodikat este 8 órai kezdettel. A koncerten az együt­tes rövidesen megjelenő nagy­lemezének anyagát hallhatják az érdeklődők. A Mini Magazin! összeállította Lányai László | Közösségi művelődés forrása! Békéscsabán, a Tanácsköztár­saság úton épülő 84 lakásos ház szűk udvara szekerce csat­togásától visszhangzik. A III. emeleten dolgoznak az ácsok, zsaluzzák az épületszámy ösz_ szekötő elemeit. A brigádban dolgozik Bartolák Imre fiatal ács is. Hat éve a Békés megyei Álla­mi építőipari Vállalatnál ipari tanulóként ismerkedett meg a szakma szépségeivel. 1971-ben, a sikeres szakmunkásvizsga után továbbra ia az építőknél ma­radt. — Megszerettem a vállalatot és azt a brigádot, ahová legelő­ször beosztottak. Az idősebbek kedvesen fogadtak és nagy tü­relemmel tanítottak meg egyes szakmai fogásra, mert a tanu­lóélet alatt azért mindent nem tudtam elsajátítani — kezdte a beszélgetést a fiatalember. Imre több nagyberuházásnál dolgozott. Keze munkáját fém­jelzi többek között az épülő gar­zonház. az iskolacentrum né­hány épülete. Három hónapja viszont már csak a lakásépít­kezéseken dolgozik. — Jó érzés tudni azt, hogy néhány hónap múlva boldog családok költözhetnek új ott­honukba. A Diószegi háromszoros szo­cialista brigád — amelyiknek Bartolák Imre is a tagja —> kongresszusi munkaverseny-fel- ajánlásával vállalta többek kör zött, hogy az építkezésen dol- dozó toronydarut december 15- ig átállítják másik építkezésre, így mintegy három héttel ha­marabb fejezik be a hátralevő munkálatokat. Bakfark Consort, avagy a reneszánsz reneszánsza GYULÁN, BÉKÉSCSABÁN, BÉKÉSEN, OROSHÁZÁN, NAGYSZÉNÁSON. KONDOROSON, SZARVASON, MEZOKOVÄCSHÄZÄN, MEZŐHEGYESEN ÉS MEDGYES EGYHAZÁN Bartolák Imre KISZ-tag3 Egyéni vállalásaiban többek kö- 3 zött szerepel társadalmi munka | és kirándulás szervezése. Tér-1 mészetesen a szakmai tovább-1 képzést is szem előtt tartja. A • nyáron a fiatalok két alkalom- « mai társadalmi munkában szál- | lítetták az előregyártott pane- í * lókat a KlSZ-tábori építkezés- I hez. Szereti a motorokat és a gé- 5 pékét. Szabad idejében szívesen : motorozik, nyáron kirándul az 3 ország legszebb vidékeire. Szín- 3 házba és moziba is rendszere- 5 sen jár. s a látottakat magtár" £ gyalja munkatársaival. : Bartolák Imre a Diószegi Szó- « cialista Brigád tagjainak meg- [ becsülését munkájával és sze-1 > rónységével vívta ki. (Szekeres) 3 Képünk a Bakfark Consort békéscsabai koncertjén készült Bakfark Bálint, a brassói szü­letésű lantművész, a reneszánsz kor egyik leghíresebb magyar muzsikusa volt. S hogy a név — amelyet a francia királyi udvar­ban éppúgy ismertek, mint Len­gyelországban, avagy a kompo­nista utolsó állomását jelentő Olaszországban — most ismét is­merőssé válik, annak kettős oka "ran. Az egyik az, hogy a zenében éppen napjainkban/ éli rene­szánszát a reneszánsz. A másik pedig következik az plőbbibőL Négy évvel ezelőtt ugyanis, ami­kor Tihanyban megrendezték a régi hangszerek kiállítását, egy fiatal muzsikus, Benkő Dániel megbízást kapott arra, hogy ala­kítom egy olyan kamarazene- kart (csoportot), amelynek tag­jai „elfelejtett” régi hangszere­ken játszanak. Az új együttes — tekintettel az előbbi összefüggésre — Bak­fark Consort néven szolgál}» az újjáéledő régi magyar zene ügyét. A Bakfark Consort — 8|SSiESSS3 Benkő Dániel (lant és gitár), Gryllus Dániel (blockflőte) és Turcsányi Tibor (cselló) — jó néhány hazai fellépés, rádió- és tv-felvétel után az idén nagy sikerrel szerepelt Jugoszláviá­ban, a nyári zadari fesztiválon, illetve az ősszel is, Hugo Wolf szlovéniai szülővárosában. Ezt az együttest látta vendé­gül az elmúlt héten Békés megye komolyzene-kedvelő közönsége tíz koncerten: Gyulán, Békés­csabán, Békésen, Orosházán, Nagyszénáson, Kondoroson, Szarvason, Mezőkovácsházán, Mezőhegyesen és Medgyesegy- házán. A lelkes koncertlátoga­tók mindenütt hosszan tartó tapssal jutalmazták a régi ma­gyar zenét játszó együttest és a Balassi-, Csokonai-dalokat, vi­rágénekeket előadó szólistát, Csajbók Teréziát. A filharmóniai ifjúsági bérletsorozat előadásain a fiatal zenebarátoknak Varga Károly, a Magyar Rádió riporte­re ecsetelte a kort, amelyet a ré­gi hangszerek felidéztek. Még annyit a Bakfark Com- sortról, most van előkészületben nagylemezük, amelyen a XVIII. századi magyar kollégiumi (sá­rospataki) zenét mutatják be a Consort tagjak KVa | Ötszáz ifjúsági brigád A KISZ Békés megyei Bi­zottságának Ifjúmunkás Ré" tegtanacsa november 22-én, Élelmiszergazdasáigi Rétegtaná­csa november 26-án tartotta meg ülését. Mindkét rétegta- nácsülésnek az adott most kü­lön jelentőséget, hogy először értékelték az iparban, illetve az élelmiszergazdaságban dolgozó fiatalok eredményeit a kong­resszusi munkavensenyben. Az Ifjúmunkás Rétegtanács tagjai e központi téma megvi­tatása után azokat a célkitűzé­seket határozták meg. amelye­ket az üzemi KlSZ-szervezetek- neik a szakmunkás-tanulók kö­zött végzett politikai munkában kell elérniük. Az Élelmisaergazdaségi Ré- tegtanác.s ugyanakkor a kong­resszusi munkaversenyt követő­en meghallgatta a MEZŐGÉP Békés megyei vállalatainak KISZ-titkárait, akik részletesen beszámoltak a KISZ KB ápri­lisi határozatainak alapszervi végrehajtásáról. Ugyanerről tá­jékoztatták a rétegtanácsot megyénk állami gazdaságainak KISZ-ti tikárai is. A két rétegtanácsülés közös tanulságául szolgál az a megál­lapítás, hogy a KlSZ-alapszer- vezetek munkáját a felszabadu­lási és kongresszusi munkaver­seny kibontakoztatásában nagy­ban segítették az áprilisi hatá­rozatok, illetve a Felszabadulá­si Akcióprogram. A fiatalok egyéni vállalásai és a munka- versenyben tett felajánlások úgy ötvöződtek. hogy azok együttesen segítik érvényre jut­ni a vállalati és szövetkezeti elképzeléseket. í Három évvel ezelőtt Lenin- 3 grádban tudományos felmérést 3 készítettek a rádiós, televíziós ■ és egyéb vetélkedőkről, Ki mit ■ tud-típusú műsorokról. A fel- ! mérés eredményeit összegező ta- | nulmányában B. T. Konrádszo- ; ciológus-professzor félig tréfá- 3 san ezt írta: „Két veszély fe­• nyegeti a versenyműsorok részt- 3 vevőit: 1. Ha azt hiszik, hogy 3 produkciójuk révén »kiugra- 5 nak« és ismert művészek lesz- 3 nek; 2. Ha nem hiszik azt”. A tréfában van túlzás, de • van igazság is. Nyilvánvaló, • hogy a lelkiismeretes felkészü- 3 lés csak nagyfokú ambíció • eredménye lehet. A résztvevő ; meg akarja mutatni tudását, ké­■ pességeit. Természetes, hogy az elismerés (nyereségben, díjak­3 ban) örömére szolgál, hiszen j azért senki se szívesen szere­pel, hogy pusztán tudomásul vegyék a szereplését Más kér­dés — de ennek a részleteiben itt nem merülhetünk el —, hogy helyes-e, ha valaki blyan re­ményeket is táplál magában, amelyek a szereplés utáni idő­szakra vonatkoznak? Hogy a produkciót bizonyos „élettervek­kel” is összeköti? Véleményünk szerint, általában nem — de hát ellenpélda is akad, hiszen sok ismert előadó van, aki egy- egy vetélkedőműsorban nyúj­tott kiváló teljesítménye révén lett „profivá”. De bármint van is az egyéni tervekkel és ambíciókkal: ezek a játékok hasznára, épülésére válnak a közösségnek, s ez a dolog lényege. Gondolkodásra ösztönöznek, újabb közösségek­ben ébresztenek törekvéseket. Társadalmi — szűkebbre von­ván a kört — kulturális hasz­nuk, értékük ebben van. ör­vendetes, hogy már ott tar­tunk: nemcsak a rádió, a tele­vízió fedezte fel, kamatoztatja okosan és mértékkel a vetélke­dőkben rejlő lehetőségeket, ha­nem igen sok vidéki művelődé­si központ, kultúrház, egyéb művelődést terjesztő intézmény. (Még múzeum is akad közöttük . — például a keszthelyi Balato­ni Múzeum, amely az Ismeret- terjesztő Társulattal együtt tör­ténelmi, régészeti vetélkedőket rendez.) Hallottunk — sőt be is számoltunk — több olyan mű­sorról, amely egy-egy nagyvá­ros, tájegység egész lakosságát megmozgatta: a szolnoki ver­sengés például a város történe­téről, a matyóföldi napok ér- 3 dekes és színvonalas „helyi Ki 3 mit tud”-sorozata stb. | * Hatalmas élmény- és ismeret- 3 anyagot közvetítenek a jólmeg- 5 rendezett vetélkedők. Számvetés 3 nem készíthető arról, hogy i hány értékes klasszikus és mai ■ műalkotásra, képre, szoborra, ■ költeményre, színházi előadásra, 5 filmre hívta fel a figyelmet egy-egy jól sikerült vetélkedő. ■ S hány szépirodalmi műre, tu- ' dományos ismeretterjesztő mun­kára. Mert amíg a játékosok a szereplésig eljutnak, igen sokat tanulnak, olvasnak. Jól tudjuk, hogy egy-egy produkcióra nem­csak úgy készül az ember, hogy kizárólag azt gyakorolja — ha­S 5. nem akarva akaratlanul körül­tekint annak környezetében is. A színjátszók nem indulhatnak úgy versenyekre, hogy meg ne ismerkedhettek volna más szín­játszók — színházak — hasonló témakörű produkcióival; a sza­való egész költői életműveket tekint át; a helytörténeti vetél­kedők résztvevői egy-egy táj­egység múltját, a magyar tör­ténelem egy-egy metszetét, nem­ritkán egész korokat, kultúrá­kat Hatalmas tehát a forrásvidék, ahonnan az ismeretek és élmé­nyek származnak. A felkészülés — az igényes és nem jól-rosszal összetákolt alkalmi rendezvé­nyekre gondolunk, mert ilyenek is akadnak — hosszú ideig tart és már ebben] a szakaszban ér­tékes ismeretekkel gyarapszik a résztvevők tudása. S amikor sor kerül, immár közönség színe előtt magára a produkcióra, a szellemi érték meghatványozó­dik, mert — legalábbis egy ré­sze — közkinccsé válik. A né­zőtéren ülők is bekapcsolódnák a játékba, vagy ha nem olyan- a forma, követik az elhangzot­takat, részesévé válnak a ver­sengésnek. Később utánagondol­nak, s egy-egy számukra figyel­met keltő alkotással megismer­kednek, elolvassák a témakör­be vágó könyvet, megnéznek egy filmet színdarabot A hatásnak rendkívül sokféle formája lehet felsorolva, még csak érinteni sem lehet az is­meretek szivárgásának, néha áradásának valamennyi csator­náját Az emberek azon veszik ész­re magukat, hogy régen elfelej­tették, melyik nyertes milyen elismerést, díjat kapott — de a tudás, amit szereztek, megma­rad. Ez a vetélkedők legfőbb szellemi — nem túlzás azt se mondani, hogy erkölcsi —hasz­na, s célja is. Mert hiszen az mindenki számára nyilvánvaló, hogy a díj itt nem az elsőren­dű dolog. A folyamat a fontos. A szellemi közegben való — ha szabad így mondani — „tar­tózkodás”, amelyet a felkészü­lés és az élvezetesen megren­dezett játék jelent. Közösségi művelődési forma a jó vetélkedő. Ezért fontos, hogy okosan és gazdaságosan bánjanak vele. Nem szabad de­valválni. Nem szabad derűre- borúra rendezni — itt-ott erre is van hajlandóság —, mert unalmassá válik. Ez óhatatlan; jó témát, amely köré egy-egy komoly verseny építhető, nem mindig könnyű találni. A fel- szabadulás 30. évfordulójára való készülődés most szinte korlátlan lehetőségeket kínál — elsősorban a történeti, hadtör­téneti, szépirodalmi témákból —s s ez nagyon jó. Az élet azonban kevés ilyen alkalmat hordoz, mintegy ajándékként a tanulni, művelődni vágyóknak; vigyázni kell tehát, hogy a vetélkedő méltó eseményhez, alkalomhoz kötődjék, olyanhoz, amelyről van mondanivaló. Ennek jó ki­választása már fél siker! T. S, Furcsa rekord A fiatalok szerepét, súlyát egyébként a versenyben mi sem jelzi jobban, mint az, hogy Békés megy» iparaiban ég me­zőgazdaságában jelenleg mint­egy 500 ifjúsági brigád dolgo­sak több. minit hatezer taggal. — k®S> — Még nem szerepel ugyan a Guinnes Boákban (a csúcstelje­sítmények és kuriózumok köny­vében), de minden bizonnyal be­lekerül oda Mike Bakula, kali­forniai golfjátékos rekordja. Ba­kula alaposan szemügyre vette a labdát, majd teljes erejével elütötte. Az óriási erejű ütéstől a labda egészen különleges pa­rabola! vet írt le és betörte egy néhány száz méterrel távolabb nyugodtan szálló, a kerteket öntöző repülőgép szélvédő üve­gét. „A labda kitörte az üveget^ fejbe vágott, mondja David Hughes pilóta. — Néhány percig szédülten és vakon vezettem a gépet, majd sikerült földet ér­nem.“ A két „erős emberi’ ké­sőbb megbékélt egymással. asm, msemmm a. A szekerce mestere A vetélkedők haszna

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom