Békés Megyei Népújság, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-08 / 287. szám

Ifjúsági brigádok a versenyben

A kongresszusi, és felszabad»lási munkaverseny meghirdetés sekor a versenymozgalom iwü- tósában, megszervezésében az ifjúsági szövetség fontos szerephez jutott. Döntő feladattá -vált, hogy a KISZ-szervezetek a. mozgalom sajátos versenyformáinak segítségével mozgósítsák megyénk dolgozó ifjúságát a mun- kaversenyek eé1 kitűzéseinek

megvalósítására.

Már most — elöljáróban — is kijelenthetjük, hogy a fiatalok mozgósítása sikerrel járt. Megyénkben a* iparban mintegy háromszáz vállalati és szövetkezeti ifjúsági brigád kapcsolódott be hárcsnezerhatszá* taggal a versenybe és az élelmiszergazdaságba» versenyző ifibrigádok száma te megközelíti a 200-at, csaknem 2500 tagot tömörítve

Csak a teljesség fcdfaMft begyük hozzá, hogy az ifjúsági brigádokban dolgozó hatezer fiatal legfeljebb negyedét teszi ki azoknak a 30 éven aluliaknak, akik részt vesznek a kongresszusi versenyben. Megyénkben a kongresszust zászlóért küzdő 3100 brigád 37 ezer tagjának 80 százaléka ugyani* a fiatalok korcsoportjához tartozik.

„Élenjáró" -k az élen

A* ÜSÖságf »»rtgsatál** am>

riadva, azt kell megállapítanunk, hogy ezek kezdeményezőkészsége és mozgékonysága vált

tulajdonképpen a?, egéstr. megyei asurtkavemeny hadfié éa hajtó motorjává« kmditóerejójaé.

A flataMt MUkttvtí — mSdfia ismertté vált a párt XL kongresszusának Időpontja — már a munkahelyt Ifjúsági parlamenteken külön feladatokat vállaltak a enpnkasfkerek fokozására, Vállalásaikhoz, féthfvá- mikhez azután as ifjúsági smv eialista brigádok elsőként csatlakoztak. A KISZ-elapsaierveB»- tek ugyanakkor a »nn-rVahelyn- tea nagyon sokat tettek «ért,

fcrtjese» Swieftolafiaöófe <euék. s® aggályok. Mégte túl ken lépni rajtuk, hiszen a példák sokasága bizonyítja, ott jár ax élen a tudomány, fejlődik gyorsan a technika — ahol a tudományos munka és a termelés — egységes folyamattá olvadt ússza.

Malomjáték — kristályokkal

Lássunk egy-egy hazai példát

arra, hogy nem lehetetlenség nálunk sem ennek a folyamatnak a kialakítása. Az emberiség egyik legősibb mestersége, a kohászat most újabb fénykorát éli a világban. Oj ágai alakultak ki: a finomkohászat, a mikroötvözetek kohászata. Igaz, egyes szakemberek szerint csak akkor jogos igazán forradalmi változásról beszélni, ha valamilyen új anyag is szükséges az új termékhez, szerkezethez. (Lásd félvezetők a távközlés forradalmához, a számítástechnika, az automatika kifejlődéséhez.)

Szárnyalhat a kutatói fantázia, de egy-egy ötlet realitása azon áll vagy bukik, hogy létezik-e a szükséges új, jobb minőségű anyag, vagy anyaggyártó technika az elgondoláshoz. A finomabb megmunkáláshoz, a korszerűbb technikához, technológiához nélkülözhetetlen a jobb anyag. A rossz, merev anyagot nem lehet mikron pontossággal esztergálni.

Napjainkban a kohászat úgy

„keveri” már üstjeiben a fémet és az ötvözőanyagokat, akár a vegyészek a szintetikus ahyagok

hogy a felszabadulási és kongresszusi munkaverseny mind szélesebb körben bontakozzék ki.

így volt e* a* Endrődi Cipész Szövetkezetnéd és az endrődi ÁFÉSZ-néJ. is, ahol a KISZ- esek felhívása mind a 38 ipari és 35 fogyasztási szövetkezetben visszhangra talált. Legelőször a mezőkovácsházi ÁFÉSZ KISZ- alapszervezete csatlakozott vállalásaival *z endrödiek felhívásához.

A sikerek összetevőit kutatva, nem szabad megfeledkeznünk annak a 35 ifjúsági brigádnak a szerepéről sem, amelyek az elmúlt két évben érdemelték ki a KISZ Békés megyei Bizottságának Élenjáró brigádja címet Ezek a verseny indításában, kezdeményezéseikkel címükhöz méltóan most te az élen járnak.

Feltétlenül szólnunk kell még arról is, hogy a KISZ-fiatalok bekapcsolódását a versenybe nagyban segítették az ifjúsági szövetség központi bizottságának áprilisi határozatai is. Az egyéni vállalások rendszerét alapvetően lehetett a felszabadulási és kongresszusi munkaversenyre építeni. Sőt, ahol a kettőt • valóságban is így ötvözték, ott a KISZ-tagok egyéni vállalásai közvetlenül kerültek összhangba a vállalati, üzemi és szövetkezeti célkitűzésekkel.

órák a társadalomért

A Jubileumi munkaverseny kibontakozása egyébkent magával hozta az egyéni versenyformák nópezerűsödesét is. Békés megyében mintegy 2000 fiatal vállalta, hogy versenyfeladatainak teljesítésével egyidőoen benevez a KISZ által kezdeményezett valamelyik egyéni ver- ■enymozgalomba. Ennek eredményeként Békéscsaba 22 munkahelyé* csaknem kflenc- száx fiatal verseng a Szakma Ifjú Mestere, m Kiváló Ifjú Mérnök és a többi megtisztelő ete» elnyeréséért. Most kapcsoHaaaspmteflsrtt, Tetszés szerinti : tulajdonságokat raknak a fém- ! be. Nemegyszer a kristály rend. j szerük, geometriai szerkezetük ;

— átrendezésével.

n

Az ajtó az öntődébe nyílik _

■

Az anyag belső szerkezetét; azonban a tudós ismeri. A fizi- ■ kus. A szilárdtest-fizikán belül • a mikro-fizikai kutatások szak- ! embere. Ebből indultak ki aj Csepeli Fémműben is. Látták, j hogy a hazai műszeripar, elekt- : ronika, híradástechnika gyors • fejlődése és versenyképessége ■ megköveteli a hazai mikroötvö- ■ zetek gyártásának gyors fejlődé- j sét is. Ehhez a fizika tudomá- j nyának segítsége kellett: alap- : kutatás, kísérletek... Felvették 5 a kapcsolatot tehát az MTA j Központi Fizikai Kutatóin téze- ■ tével, s a kutatókkal együtt j olyan kooperációs menetrendet : dolgoztak ki, amely 3—4 év • alatt kitűnő eredményeket ho- • zott. Egy-egy téma alapkutatását : a kutatóintézet végzi, a kísérleti • laboratóriumot a Fémműben ■ rendezték be — de az alapku- * tatók itt is állandóan jelen van- • nak. Ebből a laboratóriumból • pedig ajtó nyílik — közvetlenül j

— a finomkohászati öntödébe, j Nemegyszer fordult, elő, hogy a j korszerű, nagy teljesítményű : kemencék mellet együtt tanács- ■ kozott a megoldáson: az öntő, ■ a mérnök és a fizikus.

(Következik: Találmányok so- ; rozatban)

Gerencsér Ferenc 2

lódtak be először a fentiek hatására a Dürer Nyomda, a baromfifeldolgozó, a békéscsabai Szabadság Tsz, az orosházi Gázipari Gépgyár és a Kőolajkitermelő Vállalat KISZ-esei is az egyéni versenyekbe.

Tartalommal telítődtek meg a csoportos ifjúsági versenyformák is a termelőegységek többségében. Kiemelkedő eredményeket a Gyulai Harisnya- gyár, a Békéscsabai Konzervgyár és a Pamutszövő KISZ- alapszervezete ért el a fiatal műszakiak és közgazdászok, valamint a fiatal alkotó kollektívák mozgósításában. És ebben a sorban kell megemlítenünk a gyulai húskombinát illetve az Orosházi Húzott Síküveggyár KISZ-védnökségéből részt vállalókat is, mint olyanokat akik órákat, ezer órákat tízezer órákat fordítanak szabad idejükből a társadalmi célok elérésére.

A KTSZ tagjainak társadalmi munkaakciói nagyon sok helyütt a helyi törekvések — óvodák, bölcsődék felépítését — segítik. Jelentőségét tekintve, első helyen áll azonban a Magyar—Vietnami Barátság Szakmunkástanuló -Intézet felépítéséért folyó társadalmi munka- akció. Ebből legtöbbet a békéscsabai KISZ-szervezetek mellett az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, az Orosházi Üveggyár és az Endrődi Cipész Szövetkezet KISZ-esei vállaltak.

Az ifjúsági brigádok helytállásukról, munkabírásukról, segítőkészségükről az idei őszön külön is tanúbizonyságot tettek az elázott cukorrépa- és kukoricaföldeken. Igaz, ebben velük egy sorban a battonyai úttörők, a békéscsabai közgazdasági szakközépiskola, a szarvasi óvónőképző, a sarkadi MEZŐGÉP, a körösladányi Magyar—Vietnami Barátság Tsz és a kardoskúti "Rákóczi Tsz KISZ-esei is követendő példát mutattak.

Fokozott lendülettel

Végső következtetésként — BöVés megye ifjúsági brigádjainak kongresszusi munkaversenyét első szakaszában értékelve — azt kell levonnunk, hogy a szövetkezeteknél & vállalatoknál a jubileumi munkaver* seny és immár évek óta megrendezésre kerülő megyei ifjúsági brigádverseny eddig szervesen egészíthették ki egymást

Erre legfőbb bizonyíték, hogy a megyei mozgalomban sikereket elerő brigádok munkahelyük szocialista brigádjai között is az első helyeken szerepelnek. E brigádok sorába tartozik többek között a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat Ság- vári brigádja, a szeghalmi ÁFÉSZ Zója brigádja, az orosházi Kőolaj- és Gázipari Gépgyár Kun Béla brigádja és a gyulai KÖVIZIG tervezőosztályának ifjúsági brigádja.

Természetesen a felszabadulási és kongresszusi munkaver- senymozgalom első szakaszának lezárása után, a második szakaszban, a jövő év végéig, az Élenjáró címet viselő vagy azért küzdő ifjúsági brigádokra nem kevesebb feladat vár, mint eddig. A második szakaszban, a IV. ötéves terv sikeres teljesítéséért folyó versenyben talán még az első szakasz eredményeinél is nagyobbakat kell a mozgalomnak elérnie.

Ezért is fogalmazott a KISZ Békés megyei bizottsága most december 5-i ülésén az ifjúsági brigádok tevékenységét értékelve úgy, hogy 1975. december 31-ig a mostanihoz képest is fokozottabb lendülettel kell a fiatalok munkako'lektíváinak a vállalásaikat teljesíteniük.

Kőváry E. Péter

Tapanztalatcnere

népművelőknek

Az elmúlt héten a mezőkovácshazi járásba látogattak az orosházi járás népművelői. A helyszínen tanulmányozták a művelőlési házak tevékenységét, ezert többek között ellátogattak Medgyesegyházára, Magyar- bánhegyesre és Végegyházára.

Medgyesegyházán a művelődési ház igazgatója a mezőgazdasági munkásokkal való kapcsolatról, a szocialista brigádok foglalkozásairól beszélt. A művelődési ház félmillió forintos költségvetéssel dolgozik, s ebbe besegít a Vas- Fémipari Ktsz, valamint más munkahely is. A kapcsolat állandó a termelőüzemek és a művelődé« ház között.

Magyarbánhegyasen a művelődési házat es a községi könyvtárat is a termelőszövetkezet tartja fenn, a tanács pedig évi 44 ezer forinttal segíti. Végegyházán a résztvevők elsősorban a cigány lakossággal való foglalkozás iránt érdeklődtek. A községben egyébként nincs olyan pedagógus, aki valamilyen formában ne venne részt a művelődési munkában.

A tapasztalatcsere-látogatás résztvevői sok élménnyel gazdagodva tértek vissza, s a látogatás alkalmával szerzett tapasztalatokat jól tudják majd hasznosítani munkájúkban.

Kinek van igaza?

Háromezer iorint miatt két évig tartó vita

Galbács Imre, a Békés megyei Mentőszervezet gépkocsivezetője 1972. október 31-én leesett a gyulai mentőállomás épületének a tetőzetéről. Mindjárt érezte, hogy valami baj történt. Egy beteget azonban még Dobozról a gyulai kórházba szállított és csak azután panaszkodott az orvosnak.

Megröntgenezték és kiderült, hogy két csigolyája eltört. Azonnal kórházba utalták, ahol két hétig orvosi kezelésben részesült Azután 1973. március közepéig otthon kellett maradnia. Közben — ahogy elmondja — felkeresték és aláírattak vele egy nyilatkozatot, melyben kijelenti, hogy a sérülés otthon történt, tehát nem üzemi balesetről van szó. •

Hogy miért hagyta magát rábeszélni ennek a nyilatkozatnak az aláírására, azt1 így indokolja:

— Ügy gondoltam, meggyógyulok. Minek okozzák kellemetlenséget Fehér János szolgálatvezetőnek? ö adott utasítást antennaszerelésre, ami pedig nem volt munkaköri kötelességem. Különben az esetleges következményektől is féltem.

Galbács Imre sajnos nem gyógyult meg. Amikor 1973. március 17-én újra dolgozni kezdett, kiderült, hogy képtelen a betegeket emelni, ami pedig a munkakörével járó feladat. Ügy érezte, a legszívesebben szabadulnának is tőle, ezert július

1-én felmondott. Egészségi állapotára hivatkozva a felmondási idő letöltésének elengedését kérte, de nem járultak hozzá. így aztán önkényesen lépett ki és ment át a Tejipari Szállítási Szolgáltató és Készle- ‘ tező Vállalathoz gépkocsivezetőnek.

Egészségi állapota továbbra sem javult, ezért elhatározta, hogy kéri az ügye kivizsgálását Szeptember 21-én a Társadalom- biztosítási Igazgatóság gyulai kirendeltségéhez fordult. Az or- vosszakértó megállapította, hogy a baleset az üzemben — és nem otthon — történt.

Az ügy november 23-án az SZMT munkavédelmi bizottságához került amely újabb kivizsgálás után állást foglalt abban, hogy a baleset üzemi eredetű. A bizottság ezt közölte az Országos ÍŰentőszolgálat főigazgatójával, dr. Bencze Bélával, aki azonban fellebbezett. Indoklásában többek között arra hivatkozott, hogy „Galbács Imrét a mentőállomáson tetőről vagy egyéb helyről leesni senki sem látta. Ilyesmiről senki sem hallott.”

A fellebbezést az SZMT elnöksége 1974. február 27-én elutasította és a balesetet üzeminek nyilvánította.

Az Országos Mentőszolgálat főigazgatója azonban továbbra sem tekintette annak és nem teljesítette Galbács Imre jogos kárigényét. Ö ugyanis 3150 forintot kért, ami a kereset és a táppénz közötti különbség, valamint egy derékfűző árának az összege.

Galbács Imre a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz fordult és kérte a kártérítési ősz- . szeg megítélését. Újabb huzavona után a döntőbizottság november 21-én végül is határozatot hozott Ennek alapján az Országos Mentőszolgálatot arra kötelezi, hogy Galbács Imrének fizesse ki az 1972. október 31- től 1973. március 17-ig tartó időszakra a táppénz és az átlagkereset közötti különbözetet.

Az ügy, amely 1972. október

31-én, tehát több mint két éve kezdődött, most a befejezéshez közeledik. Azért csak közeledik, mert a fellebbezésre még lehetőség van és akkor következik a folytatás. Eddig legalább egy kilót nyomnak az akták. Rengeteg munkája van benne az Országos Mentőszolgálatnak, a Társadalombiztosítási Igazgatóság gyulai kirendeltségének, az SZMT munkavédelmi bizottságának és az SZMT elnökségének is. Galbács Imre vagy húszszor járt különböző helyeken, miközben sok-sok emberrel és a bürokráciával Is megismerkedett.

Ez bizony igazi férfimunka volt. Olyan, mint valami kötélhúzás. Csakhogy az államnak elég sokba kerül az ilyen játék. Többszörösébe annak, mint az a 3 ezer forint, amely körül az egész ügy forgott. Bizonyos, hogy ilyennel senki sem lenne hajlandó „szórakozni”, ha a költségeket a saját zsebéből kellene megtérítenie..

Miért lg húzódott el két évig

ez a viszonylag egyszerű ügy? Vágréti László, az SZMT munkavédelmi felügyelője a kérdésre így válaszol:

— Amikor Galbács Imre megsérült, alapos vizsgálat után a tényeknek megfelelően üzemi baleseti jegyzőkönyvet kellett volna felvenni. Mivel ez elmaradt, a munkáltató a későbbiekben arra alapozta a véleményét és a döntését is, hogy a baleset otthon történt. Megnehezítette a helyzetet, hogy a sérült — akár rábeszélésre, akár nem — a valósággal igazolhatóan ellentétes tartalmú jegyzőkönyvet írt alá. Ilyen körülmények között a vita bonyolódott, mert sok mindent visszamenőleg kellett bizonyítani.

Az előírások meg nem tartásából, egyesek mulasztásából végül is két évig tartó, költséges és sok ember idegeit őrlő ügy keletkezett, melynek remélhetőleg most már vége szakad.

Pásztor Béla