Békés Megyei Népújság, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-08 / 287. szám
/ tg? lát/9 e ftetet kommentátorunk, Réti Ervin: 4 rambouill et-i találkozó Közős szowjeM'i'iincia köziemén* tadtak ki m/ Brezsnyev hazautazott A francia eln5k idnyűjtázkodhatatt abban a két méter negyven centiméter hosszú ágyban, amelyet még a rendkívül magas termetű de Gaulle kényelmére készítettek a ram- toouillet-i kastélyban. A tudósítók természetesen hozzáfűzték, hogy az utóbbi időkben különösen súlyos gondok alatt görnyedő francia gazdaságnak is némi ,.nyújtózkodás!" lehetőséget jelent az új, öt esztendőre szóló gazdasági együttműködési megállapodás, amely az eddigi duplájára, évi mintegy tizen- kétrrliiliárd frankra emeli a Szovjetunió és Franciaország kereskedelmi forgalmát. (A szerződés legjelentősebb egyedi tétele a francia közreműködés a szovjet alumíniumipar fejlesztésében, valamint a szovjet földgázszállítások nagyarányú növelése.) A gazdasági kapcsolatok bizalomépítő, politikai fontosságát mutatja, hogy az okmányt a legfelsőbb szinten írták alá: Brezsnyev és Giscard neve került a dokumentumra. Sorrendben a hetedük szovjet—francia csúcstalálkozó zajlott le Rambouillet-ben, amely három napra Franciaország politikai fővárosa lett, miután az Elysée palota valósággal „kiköltözött” a Párizs közelében levő műemlék épületbe. Moszkva és Párizs kapcsolatainak különleges jelleget ad, hogy a nagy' nyugati országok közül Franciaország lépett először a Szovjetunióval kialakítandó együttműködés útjára, s ez sokat segített a hidegháborús jégtörésben. Azóta tulajdonképp pen valamennyi jelentős nyugati hatalomnak tudomásul kellett vennie a békés egymás mellett élés bizonyos normáit (utalhatunk a vlagyivosztoki találkozóra, Schmidt kancellár legutóbbi moszkvai látogatására, Wilson brit miniszterelnök és az új japan külügyminiszter látogatási szándékára a szovjet fővárosban), ám ez nem kisebbíti, inkább öregbíti a korábbi francia nyitás érdemeit. Gi8card elnök és miniszterelnöke, Jacques Chiras, akik az utóbbi hónapokban nemigen hivatkoztak tábornok-elődjükre, ezúttal szavakban is hitet tettek a barátság és együttműködés politikájához. (Remélhetőleg az örökség pozitív tényezőire gondoltak, hiszen a gaulleizmue ellentmondásos hagyatékában olyan negatív elemek is szerepelnek, mint a leszerelési tárgyalások iránti érdektelenség...) Az aktív kelet—nyugati kapcsolatok azonban ma már többet jelentenek a puszta beszélő viszonynál, ezért a világ, s mindenekelőtt kontinensünk bízik abban, hogy Franciaország is kezdeményezőleg lép fel az európai biztonsági konferencia zárószakaszának mielőbbi befejezése, a földünkön levő válsággócok felszámolása érdekében. Ami a Szovjetuniót illett, következetesen folytatja további elvi békepolitikáját az enyhülés elmélyítéséért. Az 1974-ea esztendőben bizonyos sokkot és megrázkódtatást okozhattak azok a személyi változások, amelyek valamennyi nagyobb nyugati ország élén bekövetkeztek. Az okok különbözőek voltak, de csaknem mindegyik esetben a tőkés világ s az egyes országok belső nehézségeiben gyökerezték. Ilyen körülmények között különösen lényegesnek tarthatjuk, hogy még az idei esztendőben sikerült biztosítani a csúcs- diplomácia folytonosságát és a Szovjetunió Kommunist® Pártjának főtitkára, negyven nap leforgása alatt, személyesen tárgyalt az új amerikai és francia elnökkel, valamint az új nyugatnémet kancellárral. Még ©GY csúcs a héten: A szövetséges államférfiak közül az állítólag legjobban angolul beszélő Schmidt kancellár repült Washingtonba, hogy megtalálja a közös nyelvet Forddal. Ez a látogatás mintegy előjátéka a soron, következő közös piaci értekezletnek: a kileneek többsége hajlandó csatlakozni az Egyesült Államok által kezdeményezett energia véd- és dacszövetséghez. Franciaország vd- ■ szent továbbra is önálló energia-politikát kíván folytatni. Schmidt megérkezésekor rendhagyó nyilatkozatot adott, mivel kijelentette, hogy „becsületes alkuszként” ment Amerikába. A startnál tett nyersen őszinte bejelentés után még nem derült ki, hogy mennyiben volt becsületes és mennyiben tudott közvetíteni az alkuban.,., A hét kettő-kettes „döntetlen” eredményt hozott a nyugati kormányok megmaradási kupájában. Japánban lezárult a Tanaka lemondása nyomán támadt úr, 6 a korábban hazánkban is járt Miki Takeo lesz a miniszterelnök. A viszonylag népszerű, liberális-demokrata politikustól remélik a japán konzervatívak, | hogy megerősödhetik ingatag helyzetük. Olaszországban is bemutatkozott az új kabinet, s a Moro-kormány bizalmi vitájával egybeeső — már régebben elhatározott — általános sztrájk jelezhette az új kormányfőre váró nehézségeket. Belebukott viszont a gazdasági helyzet romlásába a dán kormány, januárra rendkívüli választásokat írtak ki. Továbbra sincs munkaképes vezető testületé Törökországnak, Ankarában egyelőre még folyik a vita, mikor tartsák meg a so- ronkívüli választásokat. Görögországban ma népszavazás dönt az államforma kérdéséről, az előrejelzések szerint a köztársaság mellett- fognak dönteni a ' rossz emlékű monarchiával szemben. Ezt valószínűleg Konstantin ex-uralkodó bejelentése sem változtatja meg, ha ugyanis bizalmat nyilvánítanának iránta „minden hellének királyaként” foglalná el a trónust A török és görög belpolitikai képet a haderők riadókészültsége teszi teljessé, amely Makari ősz hazatérésével és a ciprusi probléma várható előtérbe kerülésével kapcsolatos. Ha az érsek kilép nicosiai palotájának erkélyére, hogy beszéljen az egybegyűltekhez, sokminden megélénkülhet a sziget- ország körül. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára befejezte franciaországi látogatását és szombaton hazautazott. Látogatása idején több tárgyalást folytatott Valéry Giscard d’Estaing elnökkel. Ezek során megerősítették a Szovjetunió és Franciaország közötti együttműködés továbbfejlesztésének irányvonalát, mind a kétoldalú kapcsolatok terén, mind a nemzetközi kérdések szálas körében. Az ENSZ-közgyűlés politikai és biztonsági kérdésekkel foglalkozó 1. számú bizottságában pénteken véget ért a koreai kérdés vitája. A szocialista és äz el nem kötelezett országok képviselői felszólalásaikban hangoztatták, hogy Dél-Korea külföldi katonai megszállása a legfőbb akadálya annak, hogy a koreai nép megvalósíthassa az ország északi és déli részének egyesítését. A vita során a küldöttek helyeselték a Koreai Népi Damok- ratikus*Köztérsaság programját, amely arra irányul, hogy békés és demokratikus úton egyesitMakarioSz ciprusi államfő szombaton délelőtt Athénből megérkezett egy, Ciprus déli partjai közelében levő brit légitámaszpontra, majd onnan Nicosiába, az ország fővárosába. Az érseki palota előtti téren daloló és ütemesen kiáltozó százezres tömeg üdvözölte a négy és fel hónappal ezelőtt elkövetett puccskísérlet utón külföldre menekült érsek-elnököt, aki néhány percre megjelent az egyik erkélyen. Tegnap Makariosz bejKoszorázssi ünnepség Petra Groza budapesti emléktáblájánál Kilencven évvel ezelőtt született Petru Groza román politikus és államférfi, akinek nevét emléktábla hirdeti Budapesten a róla elnevezett rakpart 18. számú házán. Az évforduló alkalmából szombaton koszorúzás! ünnepséget rendeztek az emléktáblánál. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében dr. Molnár Béla titkár és Juhász Róbert osztályvezető, a Kulturális Minisztérium képviseletében dr. Marczali László miniszterhelyettes és Boros Róbert főosztályvezető, a KISZ részéről Bodó Katalin, a KISZ KB tagja és Bárfaivá István, a Budapesti KISZ- bizottság titkára helyezett el koszorút az emléktáblánál, a Fővárosi Tanács képviseletében Farkasinszky Lajos elnökhelyettes ás dr. Rácz Zoltánné, a művelődésügyi főosztály helyettes vezetője, a Magyar Írók Szövetsége nevében Simon István főtitkárhelyettes ég Garaímvölgyi Károlyné titkár koszorúzott. Megkoszorúzta az emléktáblát loan Cotot, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. Az Tntemaeionálé hangjaival zárult a koszorúzás: ünnepség. Leomyid Brezsnyev és Valery Giscard d’Estaing Rambouillet- ben ötéves szovjet—francia gazdasági együttműködési megállapodást írt alá. Leonyid Brezsnyev a repülőtéren újságíróknak kijelentette, hogy a rambouillet7i tárgyalások újabb lendületet adtak a szovjet—francia kapcsolatoknak a politika, a gazdaság és a kultúra területén. „Nagyon elégedett Vagyok” — A Karamanlisz-kormány népszavazást írt ki 1974. december 8-ra: a görög nép döntsön az ország leendő államformájáról. Érdemes ezzel kapcsolatban röviden visszapillantani az ország legújabbkori történetére. 1821-ben győzött Görögországban a törökellenes felkelés, s a következő évben kikiáltották az első görög köztársaságot. 1830- ban a nagyhatalmak garantálták Görögország teljes függetlenségét. 1832-ben királyság jött létre: idegen uralkodó — Otto von Wittelsbaoh — került a görög trónra. A görög nép 1862-ben elűzte és helyébe 1863-ban a dán Glücksburg-házból Vilmos György herceget ültette, aki I. György néven lett király. 1912—13-ban a két Balkán-háborúban Kréta és más szigetek Görögországhoz kerültek. 1913-ban I. Konstantin került a trónra, öt 1917. június 12-én Eleftheriosz Venizelosz megbuktatta és kikiáltották a második görög köztársaságot. 1920-ban újra hatalomra került I. Konstantin, 1922-ben a törökök kiűzték a görögöket Kis-' ázsiából. A vereség I. Konstantin trónjába került, helyébe 1922. október 2-án II. György került. 1924. március 25-én neki is távoznia kellett. Létrejött a harmadik köztársaság, 1935. november 25-én Kondüíisz és Me- taxasz támogatásával Londonból hazahívták II. György királyt, aki 1941 májusában a német— olasz fasisztáik elől előbb Kairóba, majd Londonba menekült. 1946. szeptember 1-én. népszavazás útján ismét hazahívták. Kihangsúlyozta Leonyid Brezsnyev, és hozzátette: „jó érzésekkel érkeztünk ide és teljes megelégedettséggel utazunk el. Megállapodásra jutottunk sok kérdésben”. Az SZKP KB főtitkára közölte, hogy Franciaország elnöke elfogadta a szovjetunióbeli látogatásra szóló meghívást és annak a jövő évben kivan eleget tenni. Párizs Orly repülőterét a Szovjetunió és Franciaország állami lobogóival díszítették fel. Leonyid Brezsnyevet Valéry Giscard d’Estaing elnök és más hivatalos személyiségek búcsúztatták. A szovjet vendég tiszteletére diszszázad sorakozott fel, a zenekar pedig eljátszotta a két ország himnuszát. A francia vezetők szívélyesen búcsút vettek Leonyid Brezsnyevtől és jó utat kívántak néki. Az SZKP KB főtitkárával együtt utazott haza Andrej Gromiko külügyminiszter. Nylkolaj Patolicsev külkereskedelmi miniszter és más szovjet személyiségek. Leonyid Brezsnyev franciaországi látogatásának és a francia elnökkel folytatott tárgyalásainak eredményeit a szovjet- francia közlemény rögzíti. Mint Párizsban rámutatnak, az újabb szovjet—francia csúcstalálkozó megerősítette a Szovjetunió és Franciaország közötti egyetértés és együttműködés politikájának folyamatosságát. A két ország vezetői hangsúlyozták az enyhülés további elmélyítésének fontosságát. Áttekintették a nemzetközi élet legfontosabb kérdéseit, beleértve az európai biztonság problémáját, Rambouillet-ben jó alapokat fektettek le a szovjet—francia barátság és együttműködés további megszilárdításához. tort a fegyveres harc á népi köztársaságért, amely. 1949 októberében a haladó erők vereségével ért véget. II. György 1946- ban meghalt és helyére — 1964- ig — I. Pál került, aki amerikai járszalagon vezette az országot. 1952-ben Görögország belépett » NATO-ba, 1963-ban katonai szerződést kötött az USA-val. Ezt a szerződést 1972- ben a Papadopulősz-féle junta megújította. 1964-ben II. Konstantin került a trónra. 1965-ben a király sikertelen puccsot kísérelt meg Georgiosz Papandreu kormánya ellen. Ezt 1967. április 21-én az ezredesek puccsa követte Georgiosz Papadopulosz vezetésével. 1967. december 13- án II. Konstantin ellenpucesot kísérelt meg Papadopulosz diktátor ellen, hogy a teljhatalmat magának biztosítsa. A kísérlet vereséget szenvedett, a király Rómába menekült. 1973. június 30-án népszavazás útján II. Konstantint megfosztották a tróntól. Görögország negyedszer vált köztársasággá. 1973. november 25-én a tábornokok vezetésével Gizikisz került hatalomra és 1974. július 15-én a görög fasiszta tisztek puccsot szerveztek Makariosz, ciprusi köztársasági elnök ellen. 1974. július 23-án megbukott a görög fasiszta junta, a Nyugat-barát Karamanlisz alakit kormányt, majd a november 17-i választásokon győzelmet arat. Karamanlisz kiírta az államformáról szóló népszavazást. 1974. december 8-án . dönt a görög nép: köztársaság vagy királyság legyen-e Görögország. A BUDAPESTI METÖGAEDASAGI GÉPGYAP békési gyára, békés, vn. 1/1. felvételre keres hegeamto, lakatot eaak- én betanított munkásokat és férfi segédmunkásokat Bérezés megegyezés szerint — Heti 44 órás munkahét. Jelentkezni lehet szombati nap kivételével mindennap 8 órától 15 óráig, a gyár üzemgazdasági osztályán. 176138 Az egyesítés feltétele: A külföldi csapatokat ki kell vonni Dél-Koreából I Makariosz visszaérkezett Ciprusra eék az ország két részét, és olyan kedvező politikai helyzetet teremtsenek, amely lehetővé tenné a koreai kérdés külső beavatkozás nélküli független rendezését. A nyugatiak és a nyugati szövetségesek küldötteinek felszólalásából világossá vált, hogy mindenképpen szeretnék megakadályozni a külföldi csapatok kivonásában hozandó döntést és sűrűn hivatkoztak „a koreai fegyverszünet strukturális” veszélyeztetettségére. A Politikai Bizottság december 9-én, azaz hétfőn bocsátja szavazásra a határozattervezetet. (MTI) szédet mondott, amelyben a ciprusi válság megoldásának lehetőségeivel foglalkozott (Reuter) * I. Görögország Köztársaság vagy királyság?
