Békés Megyei Népújság, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-31 / 304. szám
I Szobanövények öntözése télen Telepítésre javasolt kajszifajták A házikertek kedvelt gyümöl- | cse a kajszi. Ha megfelelő ter- l mőhelyet sikerült találni számára, gazdag és szép terméssel hálálja meg. Termesztése ilyen esetben nem okoz sok problémát. A darabos, szép kajszi általában jól értékesíthető, háztartáson belül is több célra használható. A kajszifajták általában Sn- termékenyülők. A Szegedi mammut és a Ligeti óriás ön- termékenyülő képessége azonban még nem tisztázott. Javasoljuk, hogy e fajták 20—30 méteres körzetében más kajszifajta is legyen, az eredményes megporzás érdekében. A többi fajtának porzófajtára nincs szüksége. A korai piros: Fő értékét — mint neve is mutatja — kora isága adja. Friss fogyasztásra alkalmas, elég apró, gombóckészítésre is jó. Június utolsó napjaiban, július elején érik, legismertebb fajtánknál, a Magyar kajszinál körülbelül két héttel korábban. Érésidejében már őszibarackfajták is érnek, ezért gyümölcse kevésbé közkedvelt. Ceglédi óriás és Szegedi mammut. A két fajta legnagyobb értéke az, igen nagy méretű gyümölcs. . Emiatt főleg exportra érdemes termeszteni. Ismeretlen eredetű fajtakor tagjai, tulajdonságaik egymáséhoz nagyon hasonlóak. A Magyar kajszi előtt 2-5 nappal érnek. Nagy vagy igen nagy gyümölcseik kissé megnyúlnak, tojás- dad alakúak. Narancssárga héjukat a napos oldalon élénk kárminpirog színeződés borítja. Húsuk a Magyar kajsziénál rostosabb, de bő levűbb. Termőképességük jó. Az erős vesz- szők és a ritkább korona folytán sövénytelepítésre is alkalmasak. Ceglédi bfborkajszL Jé termőképessége, kiváló minőségű gyümölcse miatt javasoljuk telepítését. Különösen befőtt készítésére, de friss fogyasztásra is nagyon jó. Exportra: szép színeződése miatt a Magyar kajszi előtt 3-5 nappal, friss fogyasztásra a Magyar kajszival együtt szedhető. Nagy gyümölcse kissé lapított, kúpos gömb alakú. Narancssárga héja a gyümölcs nagy részén kár- • minpirossal bemosott. Aranysárga húsa kissé rostos,. lédús, igen kellemes kajszizamatú. Fagymentes években nagyon bőven terem. Korán termőre fordul. Virágrügyei termesztett fajtáink közül a legérzékenyebbek a tavaszi fagyok iránt, ezért csak védett, meleg fek- ' vésbe érdemes ültetni. Magyar kajszi. Egyik legismertebb, legelterjedtebb kajszifajtánk. Gyümölcse friss fogyasztásra, befőzésre, lekvár készítésére egyaránt nagyon jó. Ha a házikertben csak egy kajszifa ültethető, ezt a fajtát javasoljuk Korán teníiőre fordul, és jól terem. Értékes kiónja a Gönci Magyar kajszi. Ligeti óriás. Nagy vagy igen 10 nagy méretű gyümölcsével tűnik ki. Főleg exportra vagy friss fogyasztásra való. Július közepe után érik a Magyar kajszit 3-4 nappal követi. Enyhén megnyúlt gyümölcsének héja világos narancssárga, a napos részeken kárminpirosan mosott, pontozott. Narancssárga húsa kemény, kevésbé leves, íze kajszi jellegű, de nem olyan zamatos, mint a Magyar kajszié. Jól terem, de a Magyar kajszinál későbben kezdi. A fajta kü- löhösen igényli a jó megvilágítást. Erre a telepítésnél és a metszésnél egyaránt figyelemmel kell lenni. Rakovszky kajszi Gyümölcsei már az érés előtt 1-2 héttel szépen piroslanak, díszítik a kertet. Éretten a gyümölcs legnagyobb részét sötét kár- minpiros szín borítja. Július utolsó dekádjában, a Magyar kajszi után 3—7 nappal érik. Középnagy vagy nagy gyümölcse tompán kúp alakú. Sötét narancssárga húsa enyhén rostos, bő levű, édes, kevésbé savas, kellemes zamatú. Éretten nem jól szállítható. Bőtermő. Ceglédi hajnalpfr. A rózsa kajszikénál nagyobb és jobb ízű gyümölcse miatt javasoljuk telepítését. Elsősorban friss fogyasztásra jó, de befőzésre is megfelel. Július végén érik, a rózsa kajszik előtt 3-6 nappal, a Magyar kajszi után 6-9 nappal. Középnagy, enyhén megnyúlt, toj ásdad alakú, kúpos gyümölcse legkönnyebben a kiemelkedő bibepontjáról ismerhető fel. Narancssárga héjának nagy részét élénk kárminpiros fedőszín borítja. Finoman rostos húsa narancssárga, tömött, nem lisztesedő, édessavas. Kis koronájából adódóan keveset terem, viszont adott területen több fa elhelyezhető. Szárazság esetén a kései fajták általában, így ez a fajta is hajlamos az aprósodásra. Jó vízellátású helyre kell ültetni Borsi-féle kései rózsa és Kécskei rózsa. Telepítésüket elsősorban a virágrügyek jó fagyállósága indokoltja. Friss fogyasztásra; befőzésre és lekvár készítésére megfelelnék, de a Magyar kajszitól a minőség tekintetében messze elmaradnak. A két fajta legtöbb tulajdonsága hasonló. A Kécskei rózsa valamivel jobb ízével tűnik ki, s nem lisztesedik a húsa. Július végén, augusztus elején érnek, 10—14 nappal később, mint a Magyar kajszi. Bőven terémnek, későbben fordulnak termőre. Jobb vízgazdálkodású talajokon kevésbé aprósodnak. Budapest. A kései fajták közt a legnagyobb gyümölcsű. Leginkább befőzésre és exportra való, de friss fogyasztásra is megfelel. A rózsa kajszikkal együtt érik. Féloldalas gyümölcse gyengém megnyúlt, kúpos. Sárga héja a napos oldalán kárminpirossal enyhén bemosott Narancssárga húsa közepesen kemény, nem lisztesedik, lédús. Ize jó, de meglehetősen savas. Jól terem. Harsányi József Szobanövényeink idő előtti pusztulásának a szakszerűtlen öntözés is oka lehet. A fényszegény, hideg évszakban a növények életfolyamatai lelassulnak. Ennek természetes velejárója, hogy a gyökérzet a szokásosnál jóval kevesebb Vizet vesz fel a talajból. Ha továbbra is a nyáron szokásos vízmennyiséggel öntözzük, ez túlöntözéshez, és végül a növény pusztulásához vezethet, A levelek világossárga elszíneződése árulkodó jele, hogy a cserép földjéből a levegő kiszorult, á gyökérzet nem képes feladatát teljesíteni. Ilyen esetben a növényt ki kell vennünk a cserépből, hogy megállapíthassuk, mi a teendő. Lehet, hogy csupán a cserép alsó kivezető nyílása tömődött el, ezt az akadályt könnyűszerrel elháríthatjuk. Az esetek jó részében azonban a gyökerek nagyarányú pusztulását tapasztaljuk. Általános, minden növényre egyaránt érvényes öntözési szabályt felállítani nem lehet, hiszen igényeik származási helyüktől függően változnak. Az irányadó: a cserép földjének az állapota. Amikor a talaj porhanyósodni kezd, akkor kezdjünk újra öntözni. Az ismétlődő lankadás sárguláshoz vezet, ezt az állapotot mindenképpen meg kell előznünk, ha mégis bekövetkezne, állítsuk azonnal vízbe cserepünket, hogy az egész földlabda átnedvesedjék. Ritkábban, de alaposa® öntözzünk. A felszínes öntözgetés inkább árt, mint használ, mivel a gyökérzet javarésze szárazon marad. Ügyeljünk a víz hőmérsékletére is. Hőfoka szobánk hőmérsékletével azonos legyen. Sok lakásban okoz gondot télen a kártevők elleni védekezés. A bajt — rendszerint már későn — a váratlanul elszíne- ződő, torzuló vagy besodródő levelek jelzik. A „tettesek” a szem előj elrejtőzve, a levelek fonáki részén szívogatják az életnedveket. Legismertebbek közülük a zöld, sárga és a fekete levéltetű. Ezek a zsenge hajtások és levelek károsítok Igen gyakoriak a pajzstetvek, amelyeket kifejlődés után kemény pajzs véd meg a külvilágtól. A levélhullás oka egy alig fél milliméter nagyságú rovar, a „vöröspók” néven emlegetett takácsatka. A levelek fonákán maga készítette szövedékben rejtőzik. Veszedelmes kártevők még a tripszek is. Lakásban méregtartalm ú vegyszereket nem használhatunk. Csak a megelőzéssel érhetünk el eredményt Rendszeresen vizsgáljuk át növényeinket a ha csak néhány „előőrsöt” találunk, azonnal semmisítsük meg őket. Segít a házi szappanból készített oldat finoman mossuk le vele a növény részeit Remélhető, hogy a közeljövőben megjelennek majd a lakásban is használható, emberre veszélytelen védőszerek. Kulin Imre Kisállattenyésztők zsebkönyve A Mezőgazdasági Könyvkiadó gondozásában megjelentetett és Gonda Irén által szerkesztett zsebkönyv több mint 300 oldalon keresztül foglalkozik a kisállattenyésztéssel, -tartással, de nem csak bemutatja, hanem szinte helyére teszi az ágazatot a népgazdaságban, a külkereskedelemben betöltött szerepével. Neves szakemberek, szakterületük legjobb ismerői írták az egyes fejezeteket. A tojóhibridek tenyésztéséről ás tartásáról szólót, amelyben a hazánkban legelterjedtebb tojóhibridek ismertetése mellett speciális tartástechnológiai és takarmányozási irányelvekről esik szó, Bangó László és Grünfelder Lőrinc írta. A pecsenyecsirke neveléséről Horn Péter, a gyöngytyúk- tenyésztésről és a vágó gyöngyös nevelésről Miklósné Horváth Erzsébet tájékoztatja az olvasót. A pulykáról szóló rész Ibolyavirágoztatás a lakásban KftIÉS KCWSZl 1934. BM/EMitiBB Sí. Az ibolya nem tartozik a legkorábban virágzó növények közé. Megelőzik a korai hagymás növények. Mégsem hiányzik egyetlen kertből sem. űsz- szel — most napjainkban is, még a kemény fagyok beállta előtt — cserépbe ültetve, már kora tavasszal, esetleg tél .végén virágozta thatjuk a lakásban. Kedves, szórakoztató időtöltés is ez, s már akkor élvezhetjük illatos virágát, amikor kint még esetleg hó borítja a kertet. A tél folyamán fagypont körüli hőmérsékleten teleltessük át a növényt Erre a célra megfelel a pinceablak, a lépcsőház ablaka, esetleg a hűvös előszoba. Túl melegen nem szabad tartani, mert így csak levelet fejleszt és később nem fog virágozni. öntözni csak abban az esetben kell, ha látjuk, hogy száraz a talaja. Az erőteljesen öntözött tövek kirothadnak vagy a fagy széiszívja a cserepet Túl korán ne hajtassunk, mert a decemberi—január elejei fényszegény időben nem lesz dekoratív. Január végén vigyük a szobába, az ablak mellé. Ha központi fűtéses a lakás, akkor inkább az előszobaablaknál hajtassuk. Hajtatásnál ne legyen a hőmérséklet 10 Celsius foknál magasabb. A hajtatott töveket tavasszal kiültethetjük vagy a cseréppel együtt árnyékos helyre kisüly- lyesztjük. A következő évben újra hajtathatjuk. Fodor Béla szerzője Gonda Irén, Bögre Já- I nos pedig a Iádról írottaiké: Baromfitartásiunk szerkezeti hibája, hogy termékeink exportösszetétele nem eléggé jó: a csirke például csaknem a felét teszi, a liba azonban alig éri el a 10 százalékot... Szükséges lenne tehát az egész kisállattenyésztési ágazat általános fejlesztésén belül növelni a kedvezően exportálható cikkeik — elsősorban a liba — arányát. Bár az export 10 százalékát alig meghaladó liba és libatermék az összes tőkés valutának majdnem a felét hozza, mégsem fejlődik a szükséges mértékben. E tény is alátámasztja a lúd tenyésztésről szóló fejezet fontosságát. Somlai Zoltán az írója a pecsenyekacsa-nevelésről szóló résznek — 1970-re már 2719 vagonra emelkedett a termelés. A módszer (a halastavi pecsenye- kacsahús-termelés) — mely nagyságrendben már megközelíti az iparszerű brojlercsirke-terme- lést — technológiájában még mindig sok félintenzív élemet tartalmaz —, törekedni kell a zárt termelési rendszerek kialakítására. A mesterséges keltetés feltételeit biztosító keltetástechnikai és technológiai eljárások alapján is észlelt embriófejlődési rendellenességek megbízhatóan jelzik a tenyésztés és takftrmányo- zás színvonalát az adott üzemben — írja egyebek között Kiss István, a baromfikeltetésről szóló fejezetben. A tenyésztojás minőségi követelményei, a gépi keltetés fizikai és mechanikai feltételei, a külföldi keltetőgépek fontosabb típusai, technológiai alapelveík és eljárások a különböző baromfifajok tojásainak keltetésében, a kelés időszakában tapasztalható rendellenességek, a kelésgyengeség — ezek a főbb fejezetcímek a baromfikeltetésről írott részben. Kétségtelen, hogy a megfelelően kiválasztott állomány, a korszerű elhelyezés, a jó gondozás igen, fontos feltételei a termelésnek, mégis a gazdaságosságot leginkább & takarmányozás szakszerűsége határozza meg Oka ennek már csak az is, hogy a termelés összes költségeinek 60—80 százalékát a takarmány- költség teszi ki. Schuska Alfréd az írója a baromfi takarmányozásáról szóló résznek. Takarmányismeretről, az állatok takarmányigényéről, az etetés módjáról tudhatunk meg hasznos dolgokat. Szó esik a keveréktakarmányokról, azok házi előállításáról is. Szentirmai László a szerzője a Telepek, épületek, berendezési eszközök című fejezetnek, Szé- csényi István pedig a baromfiegészségügyről szólónak. , E fejezetből választ kaphatunk olyan érdekes kérdésekre, mint például: a baromfi adásvételével kapcsolatos szavatosság, ellenálló képesség és fogékonyság, a baramfitartás higiénéje stb. Emellett természetesen szerepelnek fertőző és nem fertőző betegségek is. Ballay Attila ír a haszongalamb tenyésztéséről, Karig Emil pedig egy napjainkban „divatos baromfifaj”, a japánfürj tartásáról. E fejezetben olvashatunk arról, hogyan helyezzük el, miképpen etessük és itassuk e kis madarat, milyen hőmérséklet- és egyéb környezeti feltételeket biztosítsunk számára. Nagy értéke a könyvnek A magyar baromfi és baromfitermékek a nagyvilágban című fejezet. Ez Nagy Tamás munkája. Érdekes adatokat tudhatunk meg exportunkról, a múltról és a jelenről; a fejlődést — a statisztikai adatokon túlmenően — precízen összefoglalt, komoly elemzés érzékelteti; A húsnyúl tenyésztéséről és tartásáról Holdas Sándor ír és ő a szerzője a prémesállattenyésztésről szóló résznek is. A könyvet hasznos kiegészítő, A kisállattenyésztés számokban című rész teszi teljessé és a kisállattenyésztéssel, -tartással foglalkozók nélkülözhetetlen munkaeszközévé.
