Békés Megyei Népújság, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-03 / 282. szám

t háZtóji Olíványvásár A háztáji része a nagyüzemnek A NEM NAGYÜZEMI mező­gazdasági termelés különböző válfajainak megítélésében elvi változásról nem beszélhetünk. Az állam a háztáji gazdaságo­kat változatlanul a nagyüzem szerves részének, termelésüket a népgazdaság számára nélkü­lözhetetlennek tekinti. Ezt a fel­fogást kéri az üzemvezetőktől és ezt érvényesíti saját intézke­déseiben. A szarvasmarhaprog­rammal kapcsolatos előnyöket például nemcsak a közös, de a háztáji állomány is élvezi. Ha a sertésátvétellel gondok vannak, az állam nem csak azt írja elő, hogy a nagyüzemek­ből, de azt is, hogy a ház­tájiból szintén át kell venni a kész hízókat. Az úgynevezett kisegítő gaz­daságok — a nem mezőgazda- sági foglalkozású állampolgárok földjei és kertjei — természete­sen nem tartoznak ugyanebbe a kategóriába. Az állam azon­ban az itt folytatott munkát is a mezőgazdasági termelés érté­kes részének tekinti. Ha nem is kifogástalan még, de javul ezek­nek a kisüzemeknek gépekkel és egyéb felszerelési tárgyakkal, kémiai szerekkel való ellátása. Csalódások persze érhetik a nem mezőgazdasági főfoglalko­zású kistermelőt. Akad például, aki jókora almáskertet telepí­tett és keserű szájízzel vette tudomásul, hogy a csáládja szükségletét meghaladó mennyi­ségű termékeit nem is olyan egyszerű értékesíteni. Vagy nem azon az áron, mint remélte. Itt változatlanul érvényes az a tanács, amit a szakértők már a kezdet kezdetén adtak a kis­embereknek: ne tévedjenek olyan területekre, ahol a nagy­üzemmel mint konkurrenciával találkoznak. Búzát, kukoricát, almát, szőlőt ma már nagy­üzemben többet és olcsóbban lehet termelni, mint a kicsiben. Viszont a szamóca, a málna, a cseresznye és még számos ker­tészeti termék nehezen nagy- üzemesíthető. Tehát, aki anya­gi érdekből kezd gazdálkodásba, az ezeken a területeken keres­kedjék. A HÁZTÁJI gazdaságok terü­letén a szemlélet fokozatos fej­lődéséről számolhatunk be. Ma már nagyon kevés olyan nagyüze­mi vezetőt találhatunk, aki at­tól fél, hogy a háztáji gazdaság árt a közösnek. A legtöbb he­lyen rájöttek már, hogy az ösztönző és fékező tényezők ügyes kombinálásával a ház­táji gazdaság nem gátolja, ha­nem segíti a közös munka színvonalas elvégzését. Az életben mégis találunk két egymástól eltérő szemléle­tet és gyakorlatot. -A mostoha adottságok között gazdálkodó, még gyenge tsz-ekben, ahol a közös nem tud megfelelő jö­vedelmi színvonalat biztosítani, a vezetők fokozottan támogat­ják a háztáji gazdaságot. Hi­10 sűÉjms lift DECEMBER 1 szén ez egyik fő eszköze an­nak, hogy a tagságot megtart­sák a faluban és bevonják a közös célok szolgálatába. A jó adottságú, korszerűen gazdálko­dó, erős tsz-ek vezetői viszont mérhetően kevesebbet törődnek a háztáji gondokkal. Ügy talál­ják — bér ez egyoldalú felfogás —, hogy a tagság tisztességgel megél a ' közösből is, mankóra különösebb szükség nincs. Nem tudjuk megmondani, hány termelőszövetkezetben lett már a háztáji gazdaság a közös szerves része. Bizonyos, hogy sok száz gazdaság az, ahol közö­sen értékesítik a háztáji ter­mékeit, a tsz gondoskodik a szükséges tenyészállatok, sza­porítóanyagok és egyéb kellékek beszerzéséről, aktívan működik a háztáji bizottság, takarmány­nyal látják el a háztáji állato­kat és a szaktanácsadás is ér­demi fokon működik. Csúnya szakkifejezéssel úgy mondjuk, hogy ezeken a helyeken a ház­táji már a nagyüzem integrált része. Szakértők becslése sze­rint ez lehet a helyzet a közös gazdaságoknak mintegy a har­madában. ERŐTELJESEN bontakozik ki mostanában egy új szokás, ta­lán azt is mondhatnánk divat: az eszmei háztáji. A tagoknak nem adnak földet, hanem a háztájihoz való jogot 20—25 mázsa kukoricával vagy 4—5 ezer forinttal megváltják. Na­gyon nehéz erről a tendenciá­ról kategorikus véleményt mon­dani. Kétségtelen, hogy az egy­séges, kedvező területű tsz-ek­ben a kukorica, ha iparszerűen művelik, többet terem és ol­csóbban. Ilyen helyeken eset­leg a háztáji parcellák kiméré­se a föld termőerejének pazar­lását jelentené. Olyan tsz-ta- got is nagyon sokat találunk, aki egyszerűen képtelen háztá­ji gazdasággal bíbelődni, mert erejét túlfeszítve dolgozik a kö­zösben, tehát nincs ideje hozzá vagy — a másik végletben — annyira idős, annyira gyenge már, hogy fizikai ereje nincs hozzá. Sok esetben szükség le­het tehát az eszmei háztájira, de* nyilvánvaló, hogy ez már nem termelés. Tehát a háztáji gazdálkodás legfontosabb funk­ciója vész el belőle. Az esz­mei háztáji már csupán jövede­lempótlás, ezért az állam is másként ítéli meg. Ezenkívül pedig, ha a szaggatott határú domboldalakon gazdálkodó tsz- ekben sem mérnek ki - háztáji parcellákat, akkor a határ egyes részein nem terem majd semmi. A domboldalak, a zugok ugyan­is nem gépesíthetők. Ha ilyen helyeken divatból be akarnák vezetni az eszmei háztájit, az munkaerő-pazarlást, termelés- kiesést okozna. VÉGÜL PEDIG még egy té­nyezőre szeretném felhívni a figyelmet. A jövedelemszabályo­zás az állam egyik igen fontos tevékenységi köre. Közgazdasági és politikai kérdés, aminek sú­lya esetenként megelőz egyéb tényezőket. Ezért természetes­nek és indokoltnak tekintjük azt a jeűenséget, hogy az adó­hatóságok éberen figyelik a ház­táj! és kiegészítő gazdaságok — itt már konkrét személyek — tiszta jövedelmét. És ha egyes jövedelmek mögött már nem munka, hanem spekuláció áll, illetve egyes esetekben a tiszta jövedelmek már kiugróan ma­gasak, akkor az állam az adó eszközével fékez. Megakalályoz- za az „elfutásokat”. Lehet, hogy ez kivételes esetekben a ter­melés rovására megy. Ezt az áldozatot azonban társadalom- politikai okokból meg kell hoz­nunk. A termelőszövetkezeti háztáji gazdálkodás egy igen magas értékhatárig jövedelem­adó-mentes, és egy tisztes ha­tárig nem fékezi az adó a ki­segítő gazdálkodást sem. Semmi ok nincs tehát arra, hogy egyes „nagy vállalkozók” kudarca szé­les körben vegye el az emberek kedvét a nem nagyüzemben végzett mezőgazdasági termelés­től. Földeák! Béla : : Békéscsabán, a Jókai utcában évek óta Ilyenkor ősnél mindig . megnyitják a gyűmölcsfalerakatot. Az Ültetvény Tervező Vár* lalat sok helyről szállítja ide az oltványokat. Szőlőt, őszibarac­kot, meggyet, szilvát, cseresznyét, almát, körtét árusítanak, illetve árusítottak. A nagy kereslet következtében egy-két gyű* mölcsfaj gyorsan eltűnt a piacról. A tavalyinál több csemetét hoztak Békéscsabára a ház'kertek felújítására, de ez a sok 1» kevésnek bizonyult. Képünkön Frajstág Pál csemetét vásárol. Az elárusító Éber József (Fotó* Gált Telepítésre javasolt őszibarack fajták E faj a Mzfkert egyik legked­veltebb gyümölcse. Ennek több oka van. Kis tenyészterületet igényel, így még a legkisebb tel­ken is elfér a ház mellett né­hány őszibarackfa. Korán, már az ültetés utáni harmadik, ne­gyedik évben számottevő ter­mést ad. Fajtái hazánkban jú­nius végétől szeptember végéig érnek. Ízletes gyümölcse tehát 3—4 hónapon át fogyasztható. Viszonylag sok fajtáját szapo­rítják, ezt elsősorban hosszú idénye indokolja. Fajtáit az érésidő szerint, valamint a gyü­mölcs húsénak színe és magva- válóságia alapján csoportosítjuk Az érésidő szerepe a házikert- ben azért jelentős, mert helyes megválasztás esetén június má­sodik felétől szeptember végiéig folyamatosan érhetnek. A hús-szín elsősorban a fo­gyasztó szompontj ából fontos: egyesek a fehér húsút kedvelik, másoknak a sárga húsú ízlik job­ban. A sárga húsú őszibarack ál­talában tetszetősebb, jobban szállítható és tárolható (egyes fajták gyümölcse hűtőben 2—3 hétig is.) A legtöbb fehér húsú fajta gyümölcse viszont ízlete- sebb, de rosszul szállítható, és raak Pár napig tartható el. ' Frissfogyasztásra a legtöbben a magvaváló gyümölcsű fajtá­kat részesítik előnyben. Nem minden érésidőben áll azonban rendelkezésre magva váló fajta; például a legtöbb korainak a gyümölcse duránci, vagyis a hú­sa a magjától nem, vagy csak nehezen választható el. Családellátó házikertben a nagyszámú fajta közül elsősor­ban azokat ajánljuk telepíteni, melyek gyümölcse nemcsak tet­szetős, hanem ízletes is. Egyfaj­tából általában elég egy fát te­lepíteni, mert 20—30 kg termé­se (teljes termőkarban) kielégí­ti a család szükségletét Ha valamelyik fajtából be­tömi akarunk, abból esetleg ér­deme, több fát telepíteni. E célra elsősorban a későbbi éré­sű, nagy gyümölcsű, magvaváló fajták alkalmasak (például a Champion. Elberta, L H. Hale). Inkább több fajtából telepít­sünk 1-2 fát mint kevésből so­kat így hosszú ideig folyamato­san lesz friss gyümölcsünk. A legjobb ízű az az őszibarack, amely a fán tökéletesen beérett! A családellátó kisíkertben he­lye van a különleges őszibarack- fajtáknak is. Feltétlenül ajánl­juk kipróbálásra a nektarinfaj- ták közül a Nectared 4-et Tet­szetős. ízletes gyümölcse — mint minden nektarinfajtáé — teljesen csupasz, szőrtelen, így azok is hámozág nélkül fogyaszt­hatják. akiknek a közönséges őszibarack szőröző ttsége kelle­metlen. Sokak kedvence a po­gácsa alakú, ún. laposbarack. Az ilyen fajták közé tartozó Re­mény sokkal értékesebb a ko­rábban közismert Kínai lapos­nál. Ne telepítsünk a házikerfbe konzervipari fajtát (például Co­ronado t). Az ilyen fajták gyü­mölcse ugyanis éretten sem pir hul meg, frissfogyasztásra nem való, házi befőzésre pedig azért nem alkalmas, mert az erősen maghoz kötött gyümölcsből kéz­zel nagyon nehéz kivágni a kő­magot. (E fajták gyümölcsét a konzerviparban géppel magoz­zák.) Árutermelő házikertben vagy 1 háztáji gyümölcsösben a fajta megválasztásakor nem annyira a család ellátása és ízlése a döntő, inkább a helyi piaci fel­vásárlói igények Exportra a ko­rai és közép érésű sárga húsú faj­ták gyümölcse keresett, így az árutermelő, monokultúrás kis­kertben (a nagyüzemekhez ha­sonlóan) elsősorban ezeket cél­szerű telepíteni (ilyen például a Blazing Gold. Aranycsillag, Di- xired, Jerseyland, Starking De­licious, Redhaven stixj. Ezek *s ÚJ sárga hűsű fajták (áz Arany­csillag és a Redhaven kivételé* vei) a téli-tavaszi fagyokra azorv ban érzékenyebbek, mint a I®“ hér húsú fajtáink, ezért elsősor­ban a hagyományos őszibarack" termő-tájainkra ajánlhatok A helyi piacokon a felsorold sárga, húsú fajtákon kívül a fér hér húsú is kedvezően értékesít­hető lehet; a telepítendő fajtáit a helyi piaci kereslet ismeretér ben célszerű meghatározni. • Családellátó házikertbe aján­lott fajták érési idő alapján: Június vége: (fehér húsú) Mader leine Pouyet, Springtime. Július eleje: (fehér húsú) Mayflower, Győztes. Július közepe, (fehér húsú) Mariska, Amsden, sárga* húsú) Blazing Gold, Aranycsil­lag. Július vége: (fehér hú* sú) Piroska (sárgát húsú) Starking Delicious, Sun­beam (Cegléd szépe). Auguszrt.ua eleje: (fehér húsú) Nektár H„ Remény (laposbarack), (sárga húsú) Redhaven, Nectared 4 (nektarin). Augusztus közepe: (fehér húsú) Incrocio Fieri, (sár­ga húsú) Julian. Augusztus vé­ge: (fehér húsú) Champion, (sár­ga húsú) Suncrest Szeptember első fele: (fehér húsú) Shipley, (sárga húsú) Elbetra, L H. Hale, Szegedi arany. Faluba Zoltán Szakképzett szakácsot felvételre keres • nagyszénás! ÁFÉSZ. Fizetés: megegyezés szerint Jelentkezés: a kereskedelmi osztályon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom