Békés Megyei Népújság, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-25 / 301. szám

WM»#«'«*»«»; i fi ?! A SEPRUCIROK A seprfiekok '3ékém Mi részé® honosodott meg én itt vált «eyik fontos ipari nö­vénnyé. E tájjelleg miatt a sep- rűedrok-teiTnelés szervezése nem országosan, hanem helyileg In­dult és a Dél-Békés megyei Ter­melőszövetkezetek Területi Szö­vetsége elvi irányítása mellett megy végbe. A seprű cirkot termelő szövet­kezetek társultak egymással én létrehozták a CITÉV-et, amely­nek Í6 feladat« a seprű cd rok-ter- meíéo fellendítése lett Amikor fa, «lapító termelőszövetkezetek társultak, a vetésterület roha­mosan csökkent és a termelés évtizedek alatt kialakult, hagyó, mányos módon folyt. Ebben az időszakban — az 1961?—1970 kö­zötti években — a mezőgazda­ságra az volt a jellemző, hogy a munkaerő évről évre fo­gyott és összetételében is meg­változott: különösen a növény­termelésben mindinkább elöre­gedett, gyengébb fizikumú dol­gozókat találtunk. Ez általános Jelenség, ennek következtében indult meg a szakosodás a ter­melőszövetkezetekben, Vertikális integráció A CXTÉV a szakosodó terme­lőszövetkezeti szervezésnek egy jellemző példája, megoldása. A társulás feladata felöleli a sep- rűcirok-termelés egész vertiku­mát: a vetéstől az ipari üzemeik részére történő átadásig. A hanyatló termelési tenden­cia megváltoztatását a termelé­si fronton kellett kezdeményez­ni. Korszerű technológiai eljá­rást kellett kidolgozni és azt a tagszövetkezetek részére terme­lési módszerként bevezetni. E fejlődés tulajdonképpen ré­sze annak a nagyarányú átala­kulásnak, amelynek tanúi va­gyunk. A különféle termelési rendszerek, a technológiai elő­írások kialakításával és szilárd termelési fegyelem megvalósítá­sával eddig nem látott termeié­it eredményeket érnek eL A CITÉV Igazgatóságának ha­tározata alapján 1971. év de­cemberében kiadtuk ,.A seprű- drok-termelés technológiája”-t. amelyben az új termelési eljá­rást ismertettük. E kiadványt tagszövetkezeteink részére biz­tosítottuk és a termelés korsze­rűsítését folyamatosan szakta­nácsadással elősegítjük. A seprű cirok-termelés korszer technológiájában az egyik si«gy jelentőségű változtatás a hagyományos műveléssel szem­ben az volt, hogy a vegyszere­zéssel « tavaszi kézi munka — kapálás, egye] és — elhagyható lett. A vegyszerezés! kísérlete­ket a Békés megyei Növényvédő Állomással közösen végezzük, előbb kis parcellákon, ma;d nagyüzemi táblákon is. E kfsér­tavasxi kézi munka tele rohamosan lecsökkent, nem kell gyomirtó kapálást végezni és ugyanakkor a növényállo­mány beállítása is kedvezőbb lett a helyrevétés következtében. A sűrűbb növényállomány mi­att a terméshozam emelkedetté« minőségileg 1« javult a kalász szálfinomsága. A betakarításnál évtizedek során kialakult egy kézi magle­húzó gép, ennek teljesítménye azonban csak az egyéni gazdál­kodás mellett volt kifizetődő. A termelőszövetkezetek igénye na­gyabb teljesítményű maglehúzó gépre irányult A CITÉV felkutatta és a tag­szövetkezetek részére behozott 32 db legkorszerűbb nagy telje­sítményű maglehúzó gépet, ame­lyet a termelőszövetkezetek ki tudnak használni és a nagyüze­Arbevétel 1 ha területről: £v Kalászból Ft ltn. év 15 009,—-972. év 19 690,— 1973. év 21800 — A technológia megvalósítása tehát munkatermelékenység és jövedelmezőség vonatkozásában egyaránt kedvező hatást váltott ki. így a tagszövetkezetekkel kötött termel és-f ej 1 esz tési szer­ződésekkel a korábbi csökkenő tendenciát sikerült megváltoz­tatni és a vetésterület, valamint a terméseredmény egyaránt emelkedni kezdett A termésmennyiség növekedé­se népgazdaságig is jelentős. A cirokseprű évekkel ezelőtt hi­ánycikk volt. s a belföldi fo­gyasztók hiába keresték az üz­letekben. Ma a belföldi elláitás biztosított és ez lehetővé teszi azt hogy a cirokseprű minősé­gét is fokozni lehessen, A seprű cirok hagyományosan exportcikk. Évtizedeken át a magyar nyersanyagot és a ma­gyar seprűt is minőségi áruként fogadta a külföldi piac. Az ex­port, melyet az ARTEX Külke­reskedelmi Vállalat bonyolít lé tőkés államokiba .irányul és ennek a kivitelnek az értéke is hozzájárul tőkés kivitelünk és fizetési mérlegünk javításához. A cirokseprű és a cirokkalász kivitele azért is fontos, mert vi­lágszerte csökken a seprűcirok termelése. s így a kereslet ezek után a termékek után nő. PL Az Amerikai Egyesült Államok idei várható termelése az 1972. évi­nek csupán 15 százaléka. Vagyis ott a termelés egy hatodára csök­kent. Ennek az ágazatnak a fenntar­tása és fejlesztése tehát népgaz- daságilag azért fontos, mert a vi­lágtermelés csökkenő tendenciá­ja miatt a seprűcirok-termékek iránt biztos piac ígérkezik. _.. j________.»Ilii fíndB iirfy I w HR. jSCörtU xras^ri^ösa KOTOS® hatékonysága kedvezően érvé­nyesül. Míg korábban egy mun­kaóra alatt 3,— q dmkkalásx lehúzását végezte él egy 10 fór bői álló munkacsapat, addig a nagy teljesítményű lehúzóval — ugyanolyan létszám figyelembe­vételével — a teljesítmény 10,— q. Ez a munkatermelákenység- emelkedéfs segített az őszi beta­karítási munkák meggyorsításá­nál. Jövedelmezőség Az új technológia alkalmazá­sa következtében a seprűcirok- termelés 'jövedelmezősége nagy­mértékben emelkedett Egy hektár területen termel: seprűcirokból az árbevétel 1971- től kezdődően az alábbiak sze­rint alakult (CITÉV-átlag): (Bruttó): Magból Ft 6 509 — 6 600— 5 700— inknets. Az 1974. évi óara eső­zés szeptember végétől október végéig minden eddigi kárt meg_ haladt. Az 1974. évi termés mi n tegy 20 százalékánál 50 szár zalékos minőségi romlást a töb­bi S0 százaléknál pedig 10 szá­zalékos minőségi romlást idézett próbáitól. Az eredményekről fér lyamstosan tájékoztatjuk saó- vtefceaeteink szakembereit, A termelési rendszer kialakí­tásához a legfontosabb munka­fázist kell gépesíteni. Ez pedig a seprűprok teljes gépi aratása. Már három év óta foglalkozunk e gondolattal és ez év oktőbcré­Osszesea Ft 21500,— 26 290,—. 30 500,— A termelőszövetkezeteknek a seprűcirotk-tsrmelés szinten tartá" sa és a termelési szerkezetbe való beillesztése azért érdemes, mert igen magas jövedelmezősé­get biztosít. A tagszöveitkezetek érdekét a CITÉV — mint tár­sulás — azzal is szolgálja, hogy saját eredményét minden évben szétosztja — részben átutalja, részben vagyoni részesedésként Juttatja — « íagjszövetkezetek között A termelőszövetkezetek ém a CITÉV az elmúlt évek alatt mintegy 35 millió Ft-ot fordí­tottak az ágazat fejlesztésére. Ez az áldozat eredményes volt, mert ezen keresztül sikerült * seprűcirok-termelést a csökkenő termelési irányzatból kimozdíta­ni és fejlődő ágazattá tenni. A seprű drokrtermeszfcéa ága­zat fejlesztésére tett Intézkedé­sek mind azt a célt szolgálták ás szolgálják, hogy a növény iparszerű termesztését megvaló­sítsuk, 4 termelők érdekében A meteorológiai adatokat ft- ^yeiecmnel kísérve megállapítot­tak évtizediekre Visszamenőm, bogy minden ötödik-hatodik év őszi hónapjaiban jelentős csa­padék hullik A működésünk so­rán az 1969-as év csapadékos őraá időjárása te rendkívüli kár elő. A CITÉV tagszövotkezetei- vel megtárgyalva hozta meg a döntését, hogy az 1974. évi ter­mésből a rendkívül gyenge mi­nőségű cirokszakállt C/Vegyes minőségben, azaz 650,— Ft/q ár­ban vásárolja fel. Ennek eller néne tagazövetkezetieinknek mintegy 15 millió Ftron árbevé­teli kiesése lesz a seprű cirok- termesztésből Ez jelentősen ne­hezíti a kővetkező év termeszté­sét, de bízunk szövetkezeteink eddigi jó hozzáállásában és az igazgatóság hathatós intézkedé­sében: a következő évre hasonló területen tudunk seprűcirkot ter­melni. Hogyan tovább? fejlesttéss úasá#. de üsemi érdek te Vilá­gosan látjuk tagszövetkezetetnk- kel együtt, hogy legfontosabb feladat a seprű ri rok-termesztéa iparszerű rendszerének megte­remtése. Az 1971 decemberében kiadott technológia is e®t a célt ■sot©Ute. Aa azóta végzett vegy- mentm gyomirtás kísérleteink •lapján leszögezhetjük, hogy a seprőcirok yegynrk (yomirtár m megáldott téma. Természetes,' továbbra te foglal kocáink & vegy­szeres gyesnirtásí kísérlettel, Ki­men évtől évre újabb és újabb vegyszerek jelennek meg, nr lyetet a eél énfckábw ki foflus* ben ki próbáltunk egy class gyártmányú aratógépet, hSn* prototípus nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, azon­ban a megoldásihoz közel áll. Aa 1975-ös év termésének betaka­rításában már egy újabb válto­zatát próbálhatjuk W a seprű- cirofc-aratógépnek, amely meg­ítélésünk szerint tökéletesebb munkát tud végezni. Természetesen ez a gépesítés is jelentős anyagi befektetéssel jár. Várhatóan ez a gépesítés további 10—12 millió Ft anya# áldozatot jelent a tasqszővétke­zőteknek és a CITÉV-nek. Szö­vetkezeteink véleményére ala­pozva mondhatjuk, hogy az ága­zat fejlesztése érdekében ezt az áldozatot te meg kell hoznunk. Az aratógép munkába állásával az iparszerű seprű ci rok-termesz­tést megvalósíthatjuk. így az 5— 6 évvel ezelőtt 1 ha területe* eső 90—190 kézi munkaerőn apót 15—20 napra tudjuk lecsökken­teni. ilyen flaBBefogásml 1970 ban már 8 000—9 009 tonna seprűd- rok-szakáHt termeszthetünk. A termelésen kívül Igen jelen­tős tevékenységünk a megter­melt áru biztonságos értékesíté­se. A belföldre dolgozó üzemek alapanyag-szükségletüket a Kö­zös Vállalkozástól vásárolják, üzleti kapcsolataink rendkívül Jónak minősíthetők, caft tükrözte a CITÉV székházéban november 15-én tartott tanácskozás te. A cirokseprirkészftők. a Belkeres­kedelmi Minisztérium, a Mezó- gazdaságl Minisztérium és ■ CITÉV egy asztalnál tárgyalta meg aa 1974—75-ö* gyártó# Idény feladatait Ilyen szintű ta­nácskozást 30 év alatt még nem tartottak. A minisztérium kép­viselői. valamint a partnervál- lalaitok elismerésüket fejezték ki a CTE8V tevékenységéért A ta_ nácskozás hozzájárul* a kapcsa, lat erősítéséhez. gásával minden reményünk meg­van arra, hogy az ágazat fej­lesztésére fordított anyagi esr- kűzelnfc kellő eredménnyel júr- a köveúkeoó évekre SMJMBssszlli ------------ “j I kM. MCHIBBi M,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom