Békés Megyei Népújság, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-22 / 299. szám

Az 1975. évi népgazdasági terv (Folytatás as 1. oldalról$ és csak kismértékben haladja meg az 1973. évi színvonalat A külkereskedelmi forgalom 1974- ben is dinamikusan, a ter­vezettnél gyorsabban növeke­dett. A külkereskedelem a KGST-országokkal folytatott áruforgalomban mind a kivi­tel, mind a behozatal tervét túlteljesítette, A tervezettet megközelítő külkereskedelmi egyenleg várható. A nem szo­cialista országokkal folytatott külkereskedelem — nagyobb­részt a jelentős áremelkedések következtében ■— lényegesen felülmúlja a tervezettet A tő­kés piacokon nagymértékű volt az árak, elsősorban az im­portunk jelentékeny részét ki­tevő kőolaj, olaj és vegyi ter­mékek és nyersanyagok árá­nak emelkedése. Ugyanakkor exporttermékeink árszínvonala jóval szerényebb mértékben nőtt Az árak alakulása és a behozatalnak a kivitelt megha­ladó növekedése miatt a tőkés országokkal folytatott külkeres­kedelmünk egyenlege passzív. Iz 1975. évi terv céljai A népgazdaság 1974-ben a tőkés piaci tényézők okozta nehézségek ellenére összességé­ben eredményesen fejlődött. Az elért eredmények megfelelő ala­pot nyújtanak ahhoz, hogy a munka hatékonyságának továb­bi céltudatos növelésével gaz­daságunk fejlődését 1975-ben is biztosítani tudjuk. Számítani kell azonban arra, hogy a tő­kés világgazdaság válságjelen­ségei nem szűnnek meg, és ezek ^zdaságunkra továbbra is ked­vezőtlenül hatnak. A fő faiadat 1975-bee a nép­gazdaság egyensúlyi helyzeté­nek javítása. Ezért a nemzeti jövedelem dinamikus növeke­dését fenntartva, a fogyasztás és a felhalmozás az 1974. évi­nél csak lassabban növelhető. Sfeg kell gyorsítani a termelés szerkezetének átalakítását, fo­kozni kell a minden piacon gazdaságosan értékesíthető ter­mékek termelését, csökkentve, illetve megszüntetve a gazda­ságtalan termelést. A gazdálko­dás minden területén növelni kell a munka hatékonyságát és általánossá kell tenni az ener­giával, anyaggal és pénzeszkö­zökkel való ésszerű takarékos­kodást, fibto clfiirányzatok 1975-beri a nemzeti jövede­lem volumene 5—5,5 százalék­kal, a nemzeti jövedelem bel­földi felhasználása 3—3,5 szá­zalékkal emelkedik. Ezen belül a lakosság anyagi fogyasztása kb. 4 százalékkal, a szocialista szektor beruházása 5—6 száza­lékkal növekedhet. Mérsékelni kell a készletek növekedésének ütemét Ipar 1975-ben a terv az ipari ter­melés 6 százalékos növelését irányozza elő. Ez a fejlődés megfelel a IV. ötéves tervben előirányzott éves átlagos növe­kedési ütemnek. A termelés emelkedését a termelékenység növelésével kell elérni. ' Az ipar ágazati szerkezeté­nek átalakítása fő vonásaiban 1975- ben is a IV. ötéves terv­nek megfelelően folytatódik. Az átlagosnál gyorsabban fejlődik a villamosenergia-ipar (7—8 százalék), a vegyipar (9—40 szá­zalék), az építőanyagipar (kb. 7 százalék). A KG ST-országokkal folyta­tott gazdasági együttműködés az érvényes államközi megállapcr dásokkal összhangban fejlődik. Fontos követelmény, hogyanom szocialista országokba irányuló kivitel gyorsabban növekedjék, mint ebben az évben. A'terme­lés növelésének tényleges lehe­tőségei a feldolgozóiparban asMg^tnértékfbesi attól függnek. hogy •»a belföldi kereslet kielé­gítése és a szocialista országok irányában fennálló kötelezettsé­gek teljesítése mellett a válla­latok milyen mértékben képe­sek a gazdaságos kivitel növe­lésére. Az a cél, hogy elsősor­ban azoknak a termékeknek a termelése növekedjék gyors ütemben, amelyek minden pia­con jól értékesíthetők és ezáltal elősegítik a külkereskedelmi mérleg kiegyensúlyozottságát. A nemzetközi árviszonyok vál­tozása miatt, a helyesebb ár­arányok kialakítása érdeíkében 1975. január lsével sor kerül az ipári termelői árak részleges módosítására. Emellett az ope­ratív irányítás megfelelő mód­szereinek alkalmazása, valamint további pénzügyi és termékfor­galmazási intézkedések, a ter­mékforgalom központi szabályo­zásának kiterjesztése is elősegí­tik a rendelkezósre álló energia, és nyersanyagforrások népgaz­dasági céloknak megfelelő raci­onális felhasználását. A népgaz­dasági érdek hathatósabb érvé­nyesítése miatt megváltoznak a szabályozás egyes, a vállalati gazdálkodást befolyásoló elemed isi Épftiipar Az építőiparban a termelés | legalább 6 százalékos emelkedő- j sót a termelékenység fokozásé- j val és megfelelő anyagellátással; kell biztosítani. Különösen fon. j tos feladat az állami nagyberu­házások tervszerű megvalósítá­sa. Ennek feltétele, hogy az épí­tőipari vállalatok törekedjenek a belső tartalékok fokozott fel­tárására, javítsák a munka szer­vezettségét. Mezőgazdaság A terv a mezőgazdasági ter­melés 3—4 százalékos emelke­dését irányozza elő. A fejlődést a mezőgazdasági nagyüzemek további erősödése, az1 iparszerű termelési eljárások hatékonyabb alkalmazása és bővülése, a ház­táji és kisegítő gazdaságok ter­melési lehetőségeinek kihaszná­lása, a javuló anyagi-műszaki el­látás alapozza meg. A terv szerint a növényter­melés 5—6 százalékkal nő. A gabonát a kedvezőtlen időjárás ellenére megfelelő nagyságú te­rületen elvetették, megalapo­zottnak tekinthető tehát a gabo­natermés előirányzott növekedé­se. Szükségies az ipari növények vetésterületének és termésmeny- nyiségének, különösen a cukor­répa vetésterületének növelése, amit központi intézkedések is elősegítenek. A lakosság jobbéi, látása érdekében növekszik a zöldség- és gyümölcsfélék terme­lése is. A fejlesztés fő eszköze a legfontosabb növények ter­melésének komplex gépesítése, valamint a termőképasebb és éghajlati viszonyainkhoz jobban alkalmazkodó növényfajták ará­nyának növelése. Az állattenyésztés termelési értéke 1-2 százalékkal emelke­dik. Ezen belül a vágóállat-ter­melés több mint 7 százalékkal nő. Ezt a célt a meglevő állat- férőhelyek bővítésével és kor­szerűsítésével, az iparszerű tele­pek technológiájának javításá­val és jobb kihasználásával kell elérni. Egy hektár mezőgazdasági te­rületre jutó műtrágya mennyi­sége — hatóanyagban számolva — 194 kg-ról 218 kg-ra növek­szik, a fehérjetakarmány-fel­használás 10 százalékkal emel­kedik. A műtrágyák, növényvé- dőszerefc és a fehérjetakarmá­nyok magas világpiaci ára miatt igen fontos hatékonyabb fel­használásúk. Közlekedés és hírközlés A közlekedés áruszállítási tel­jesítménye — a népgazdaság és a külkereskedelmi kapcsolatok fejlődésével összhangban — 1975-ben is dinamikusan, 6—7 százalékkal növekszik. Ennek érdekében jelentősen bővülni fog a járműállomány. A vasútnál az újabb villamos és Diesel-mozdonyok beszerzése lehetővé teszi, hogy a korszerű vontatás részaránya elérje a 90 százalékot. Befejeződik az M7- es út második pályája Székesfe­hérvár—Balatonaliga közötti szakaszának építése. A sze­mélygépkocsi-állomány kb. 80 ezer darabbal gyarapszik. A távbeszélő fő- és alközpontok kapacitása mintegy 136 ezerrel bővül. A lakosság életszínvonala, életkörülményei A terv 1975-ben is a lakosság életszínvonalának növekedését, életkörülményeinek javulását irányozza elő. A lakosság jövedelme döntő részben a gazdasági tevékenység eredménye és az érvényes gaz­dasági szabályozás alapján nö­vekszik. Ezen felül az év köze­pén sor kerül iaz 1971 előtt megállapított alacsony nyugdí­jak átlagosan, mintegy 10 száza­lékos emelésére. Folytatódik a munkaidő-csökkentés az okta­tás, a közművelődés, az egész­ségügy’ és a közlekedés terüle­tén. A lakosság pénzbevételei 8—9 százalékkal emelkednek. Ä fo­gyasztói árszínvonal növekedé­se nem haladhatja meg a 3,6 százalékot. Az egy főre jutó re­áljövedelem 3,5 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 2,5 százalékkal nő. A kiskereske­delmi áruforgalom folyó árakon számítva közel 9 százalékkal lesz magasabb, mint 1974-ben. 1975-ben összesen mintegy 90 000 lakás épül. Állami erő­ből az 1974. évinél 2—3000-í*al több, 37—38 000 készül el. Ma­gánerőből — hasonlóan az idei­hez — 53—54 000 lakás építésé­vel leihet számolni. Ezen belül növekedni fog a többszintes társasházakban levő lakások aránya. A kulturális ellátás kereté­ben különösen a gyermekjóléti és diákszociális intézmények hálózata bővül. Az óvodai há­lózat — elsősorban a fővárosban és a vidéki városokban — mintegy 17 000, a bölcsődei hálózat — az 1974. évi 2400-zal szemben — 3700 új hellyel bő­vül. A bölcsődék nagy része az új lakótelepeken épül. Az álta­lános isäoolai oktatás feltételei­nek javítására körülbelül 700 új osztálytermet és gOOO diák­otthoni helyet létesítenek. Je­lentősen javul a napközi ott-, honi ellátás is. A középiskolai' oktatás fejlesztésére 120 osz­tályterem, 60 műhelyterem és 5000 diákotthoni hely, a szak­munkásképzés számára pedig 190 osztályterem, több mint 900 tanműhelyi és 3000 tanuló­otthoni hely létesül. A közép­iskolákba megközelítőleg 55 000, a szakmunkásképző-iskolába 61 000 első éves tanulót, a felső­fokú oktatási intézmények nap­pali tagozatára közei 16 000 el­ső éves hallgatót vesznek fel. Az egészségügyi ellátás fej­lesztése érdeíkében a gyógyin­tézeti ágyak száma kb. 2000-rel nő. Fejlődik a járóbeteg-ellátás is. Közel 100 új általános és gyermekorvosi körzetet szer­veznék. A szakorvosi rendelési idő kb. napi 600 munkaórával növekszik. Beruházások A beruházások az anyagi és pénzügyi forrásokkal összhang­ban, a nemzeti jövedelemmel közel azonos ütemben növeked­nek. A terv a szocialista szek­tor beruházásaira 1975-ben 129—130 milliárd forintot irá­nyoz elő. Azi eszközöket első­sorban a folyamatban levő be­ruházások gyors és tervszerű megvalósítására kell koncent­rálni, különösen nagy»' figyel­met fordítva a termelő célú nagyberuházásokra. Ezért fon­tos feladat a beruházások mű­szaki-gazdasági előkészítésének javítása, a szervezettebb együtt­működés a beruházok, a terve­zők, a kivitelezők és a gépszál- lltók között. A termelő ágazatokban leg­gyorsabban azok a beruházások Bővült a kereskedelmi szolgáltatások koré — Van elegendő szén és brikett — Kevés a tárolóhely «• Illést tartott a megyei tanács vb termelési és ellátási bizottsága December 20-án, pénteken Bé­késcsabán dr. Szabó Sándor el­nökletével ülést tartott a me­gyei tanács termelési és ellá­tási bizottsága. Napirendjén két, egymással többé-kevésbé össze­függő elemző anyag szerepelt. Steigerwald György, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője készítette el azt a be­számolót, amely Békés megye kereskedelmi szolgáltatásának helyzetével, valamint tüzelő­anyag-ellátásával foglalkozott. Megyénkben a negy edik ötéves terv' eddig eltelt időszakában bővült a kereskedelmi szolgálta­tások köre, egyre több vállalat, szövetkezet ismeri fel annak je­lentőségét. A hagyományosnak számító szolgáltatási tevékenység (kávé-, mák-, dió-, húsdarálás) mellett megnőtt az igény a kemping-fel­szerelések, egyes kultúrcikkek, építőipari gépek és felszerelések, mezőgazdasági kerti kisgépek kölcsönzése iránt. A legnagyobb előrelépés az építőipari gépek és felszerelések kölcsönzésénél ta­pasztalható., Ezt a szolgáltatást nemcsak az állami, hanem a szö­vetkezeti TÜZÉP-telepek nagy része is bevezette. Hamar köz­kedveltté vált — árukplcsön igénybevétele esetén — a hitel- lévé) ügyintézése, amelyet a ve­vő helyett a bolt dolgozói vé­geznek eL Ugyancsak jónak mondható a „használt termé­kért újat” csereakció, különö­sen a híradástechnikai cikkek­nél. Viszonylag új és fejlődés­ben levő szolgáltatás a vendég­látóipari vállalat és az ÁFÉSZ- ék által bevezetett előfizetéses ételek kiszolgálása, valamint társadalmi és családi rendezvé­nyek kedvezményes lebonyolítá­sa. A bizományi szolgáltatás a szarvasi és a békósc&abai új áru­házak megnyitásával színvona­lában is sokat javult. Ez azon­ban még mindig kevés. A lakos­ság . igényeit ismerve nagyon jó lenne, ha a BÄV a megyeszék­helyen zálogházat, Orosházán és Gyulán bizományi áruházat, a Belkereskedelmi Kölcsönző Vál­lalat pedig legalább Békéscsa­bán, Gyulán és Orosházán köl- csönzőboltót nyitna növekednek, amelyek az ener­giaellátás fejlesztését, valamint az élelmiszeripari, mezőgazda- gi termékek feldolgozásának fejlesztését szolgálják. A XV. ötéves terv céljainak megfele­lően a beruházások átlagos nö­vekedésénél gyorsabb lesz a nem termelő ágazatok beruhá­zásainak növekedése. Ezen be­lül is központi feladat a laikás- építés, a személyi szolgáltatások és az egészségügyi-szociális el­látás fejlesztése. A terv 9 folyamatban levő nagyberuházás gyorsított üte­mű kivitelezését irányozza elő. 1975-ben három új nagyberu­házás (Mecseki Ércbányászati Vállalat V. sz. üzeme, 750 kV-os távvezeték és a debrecen—má­tészalkai finomkötöttárugyár) kezdődik meg. További három beruházás megkezdésére az elő­készítéstől függően kerülhet sor. A célcsoportos és az egyéb ál­lami, valamint a vállalati beru­házásokra fordítható eszközök­kel is elsősorban a folyamatban levők kivitelezését kell meg­gyorsítani. A Minisztertanács előírja, hogy állami támoga­tást és hitelt új vállalati beru­házásokhoz csak különösen in­dokolt esetben, a terv céljai­val összhangban, mindenek­előtt a gyorsan kivitelezhető, a gazdaságos exportot növelő, vagy az importmegtakarítás­sal járó fejlesztésekhez lehet nyújtani. Kiilkeresfcedslmi forgalom Nemzetközi gazdasági kap­csolataink a népgazdaság szük­Az iparcikkek házhoz szállí­tása jelentősen megnövekedett az utóbbi években. Nem úgy az élelmiszereknél. A lakosság bi­zalmatlanságát mind ez ideig nem sikerült feloldani, annak el­lenére sem, hogy ezek az áruk nagy része előre csoma­golva kerül forgalomba. Második napirendi pontként a tüzelőanyag-ellátás helyzetét vi­tatták meg. Megállapították: a szilárd tüzelőanyagból — a tű­zifa és a berentei szén kivételé­vel — elegendő mennyiség áll a vásárlók rendelkezésére. Brikett­ből tíz százalékkal nagyobb ai készlet, mint az elmúlt év ha­sonló időszakában. A megye területén 4329 köb­méter háztartási tüzelőolaj befo­gadására alkalmas tárolóhely van. Ezek feltöltéséről kilenc ÁFOR-kirendeltség gondosko­dik. A 27 közúti ÁFOR töltőál­lomásból 24 foglalkozik tüzelő­olaj értékesítésével. A viszont­eladó ÁFÉSZ- és TÜZÉP-tele­pek száma 243. Annak ellenére, hogy megyénkben ebben az év­ben 4—5 százalékkal csökkent a tüzelőolaj forgalma, a tárólóhe­lyek kicsiny befogadóképessége és viszonylag kevés száma mi­att néhol akadozik az ellátás. Békés megyében 72 ezer pro­pán-bután gázpalack-tulajdonos igényeit a DÉGÁZ 58, az Uni- verzál Kiskereskedelmi Válla­lat 5, az ÁFÉSZ-ek 11, és a Ti­szántúli Gázgyártó és Szolgál­tató Vállalat két telepe elégíti ki. A Volán 8, sz. Vállalat na­ponta három speciális gépkocsi­val 1800 palackot juttat el • fo­gyasztókhoz. Persze előfordulnak hiányosságok is, elsősorban a DÉGÁZ részéről. Van olyan te­rület, ahol a pb-gáz biztosítása nem folyamatos, késik a szállít­mány. Nem beszélve arról, hogy például Gsabacsűdön a tanács nagy költséggel létrehozott egy cseretelepet, amelyet többszöri ígéret ellenére sem hajlandó üzembe helyezni a gázszolgálta­tó vállalat. Ezt követően a bizottság tag­jai a jelentést egyhangúlag el­fogadták. Az ülés bejelentések­kel ért véget sere»— ségleteivel összhangban, első­sorban a szocialista országok­kal megvalósuló együttműkö­dés további szélesítésével fej­lődnek. A szocialista országok­kal az államközi egyezmények­ben rögzített előirányzatok sze­rint kell a külkereskedelmi te­vékenységet folytatni. Ez lehető­séget ad arra, hogy a behoza­tal a kivitelnél gyorsabban nö­vekedjék. Bővülnek az együttműködés különböző formái, a termelési kooperációk, a közös fejleszté­sek, szélesedik a szocialista integráció. Számolunk azzal, hogy gazdasági kapcsolataink a tőkés és a fejlődő országokkal i» erősödni fognak. Biztosítani kell, hogy a tőíkiés országokkal folytatott kereskedelemben a kivitel és a behozatal összhang­ban legyen a külkereskedelmi egyensúly fokozatos javításának követelményeivel. Ez a termé­kek exportképességének jelen­tős növelését és aktív külkeres­kedelmi munkát követel. *** A népgazdaság 1975. évi ter­vének előirányzatai reálisak, Megvalósításuk azonban a gaz­dálkodás hatékonyságának lé­nyeges javítását követeli. Arra van szükség, hogy a vállalatok, szövetkezetek, tanácsok és in­tézmények, ezek vezetői és min. den dolgozója segítse elő a terv­ben foglalt közös célok végre­hajtását. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom