Békés Megyei Népújság, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-22 / 299. szám

1974. DECEMBER 22^ VASÁRNAP Ára: 1.20 lórin! XXIX. ÉVFOLYAM, 299. SZÁM MA; EGYSÉG ÉS ERŐ (5. oldal) MINI MAGAZIN (8. oldal) TARKA HASÁBOK (12. oldal) Az 1975. évi népgazdasági terv A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala közli: Közlemény az európai kommunista és munkáspártok előkészítő találkozójáról A» európai kommunista és munkáspártok 1974. októberi varsói konzultatív találkozóján létrejött megegyezésnek megfe­lelően december 19—21-én előkészítő találkozóra került sor Budapesten, amelyen az alábbi pártok küldöttségei vettek részt: Ausztria Kommunista Pártja, Belga Kommunista Párt, Bol­gár Kommunista Párt, Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja, Csehszlovákia Kommunista Pártja, Dán Kommunista Párt, Finn Kommunista Párt, Francia Kommunista Párt. Görög Kom­munista Párt, Írország Kommu­nista Pártja, Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége. Lengyel Egyesült Munkáspárt, Luxemr burgl Kommunista Párt, Ma­gyar Szocialista Munkáspárt, Nagy-Britannia Kommunista Pártja, Német Kommunista Párt, Német Szocialista Egység- párt, Norvég Kommunista Párt, Nyugat-Berlini Szocialista Egy­ségpárt, Olasz Kommunista Párt. Portugál Kommunista Párt] Román Kommunista Párt, San Marino-i Kommunista Párt. Spanyol Kommunista Párt, Svájci Munkáspárt, Svéd Balol­dali Párt — Kommunisták, Szovjetunió Kommunista Párt­ja és a Török Kommunista Párt, Az Izlandi Népi Szövetség táviratban üdvözölte a tanács­kozást Az európai kommunista és munkáspártok konferenciájának előkészítésével kapcsolatban folytatott eddigi eredményes munkát elismerve, a találkozó részvevői széles körű eszmecse­rét folytattak a további előké­születek politikai és gyakorlati kérdéseiről. Az európai kommunista és munkáspártok konferenciájának napirendje —- harc az európai békéért, biztonságért, együttmű­ködésért és társadalmi haladá­sért. A találkozó résztvevői a vitában kifejtették pártjaik ál­láspontját e kérdésekről. A budapesti találkozón mer állapodás született az európai kommunista és munkáspártok konferenciája szerkesztő bizott­ságának létrehozásáról , amely* nek munkájában valamennyi testvérpárt részt vehet. A bt* zotiság maga szervezi munká­ját, figyelembe véve a varsói és budapesti találkozó véle­ménycseréjét és eredményeit. A testvérpártok felkérésére a Né­met Szocialista Egységpárt vál­lalta a bizottság összehívásával és munkájával kapcsolatos fel­adatok ellátását. A találkozó résztvevői állást foglaltak a konferencia témá­jával kapcsolatos problémákkal foglalkozó szemináriumok meg­rendezése mellett. A testvérpártok sikraszállnak az európai államok biztonsági és együttműködési értekezlete zá­rószakaszának , legmagasabb szinten történő mielőbbi össze­hívása mellett. Kifejezésre jut­tatták meggyőződésüket, hogy az európai államok biztonsági és együttműködési értekezleté­nek eredményes befejezése és határozatainak megvalósítása nem csak az európai földrész valamennyi országának és nér pének érdekeit szolgálja, de hozzájárul a tartós béke és biz­tonság megteremtéséhez az egész világon. Európa kommunista pártjai­nak képviselői ismételten meg­erősítették azon törekvésüket, hogy e célok érdekében tovább munkálkodnak a földrész vala­mennyi demokratikus és haladó erőinek összefogásáért. A találkozón részt vevő pártok ismételten megerősítették szoli­daritásokat azokkal a kommu­nistákkal és más demokraták­kal. akik Spanyolországban har­colnak Európa utolsó fasiszta rendszerének felszámolásáért, valamint Ciprus és Észak-Iror szag népeivel, s mindazokkal, akik a világ bármely részén az imperialista elnyomás ellen, a demokráciáért, a nemzeti füg­getlenségért, a békéért és a szo­cializmusért küzdenek. Az előkészítő találkozó mun­káját az egyenjogúság, a köl­csönös megértés és a proletár- szolidaritás szelleme jellemez­te. (MTI) Tegnap befejeződött az európai kommunista és munkáspártit konferenciáját előkészítő talállko zó. A Magyar Szocialista Munkáspártnak a budapesti találkozón részt vevő küldöttsége szombaton a Gell ért Szállóban fogadást adott a tanácskozáson, képviselt európai testvérpártok küldöttel tiszteletére. A fogadáson Biszkvs Béla, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára mondott pohár- köszöntőt. (MTI) Íj üzemet adtak át Debrecenben az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulásának évfordulóján Ä Minisztertanács megjár-' gyalta és jóváhagyta a népgaz­daság fejlesztésének 1975. évi tervét, amelyet az 1974-ben el­ért gazdasági fejlődésre alapoz­va a kialakult bel- és külgaz­dasági feltételek, valamint a IV. ötéves terv fő gazdaságpolitikai céljainak figyelembevételével dolgoztak kL A népgazdaság 1974-ben dina­mikusan fejlődött, a gazdasági növekedés üteme az elmúlt évi­nél és a tervezettnél is gyorsabb volt. Javult a termelés szerke­zete, emelkedett a munka ter­melékenysége. A nemzeti jöve­delem mintegy 6 százalékos nö­vekedése teljes egészében a ter­melékenység javulásából adó­dott. Meggyorsult a nemzeti jö­vedelem belföldi félhasználásá­nak növekedése. Túlteljesültek a terv életszínvonal-politikai cél­jai. a tervnek megfelelő mérték­ben nőtt a beruházási tevékeny­ség. Tovább bővültek külkeres­kedelmi kapcsolataink. A nép­gazdaságot 1974-ben a tőkés vi- jággapdaság zavarai és a meg­gyorsult infláció miatt kedve­zőtlen külső hatások érték. Az importált termékek árszínvona­la jóval gyorsabban nőtt, mint az exportált termékeké, és az ebből adódó cserearány-romlás jelentős népgazdasági vesztesér geket okozott. Az ipari termelés 1974-ben a •tervezett 6 százalékkal szemben várhatóan 8 százalékkal lesz több az 1973. évinél. Leggyor­sabban a gépipar, a vegyipar és a kohászat termelése nőtt. A munka termelékenysége körül­belül 7 százalékkal emelkedett. Jelentős a szerepe az eredmé­nyekben a szocialista brigád- mozgalomnak és a párt XI. kongresszusa, valamint a ha­zánk felszabadulásának harmin­cadik évfordulója tiszteletére ki­bontakozott munkaversenynek, amely a termelés növekedését, a munkaszervezés javulását, a ter­melékenység emelkedését egy­aránt segítette. Az eredmények mellett ta­pasztalhatók voltak kedvezőtlen jelenségek is: a többlettermelés í egy része nem felelt meg aj szükség! eleknek; indokolatlanul nagy volt a készletnövekedés: az anyagimport, főleg a tőkés anyagimport az exportnál gyor­sabban nőtt; növekedtek az ál­lami támogaibások iránti igé- j nyék. Mtindez azt is jelzi, hogy a termelés szerkezetének vál­toztatása nem haladt a kívána­tos ütemben. Az építőipari termelés növe­kedése az éves tervben eiőirány-j zott 4 százalék helyett mintegy 5 százalék volt Ezen belül az építőipari vállalatok és szövet- ^ kezetek termelése több mint 6 százalékkal nőtt. Az építőipari munka termelékenysége a ko­rábbinál gyorsabban, körülbelül 5 százalékkal emelkedett. A be­ruházási építkezések összessé­gükben elérték a tervben elő­irányzottat. a nagyberuházások kivitelezésében azonban jelentős az elmaradás. A mezőgazdaság eredményei, kSKÍwzőek. A termelés szín veri nála mintegy 3—4 százalékkal meghaladja az 1973. évi szintet. A gabonatermés kielégíti a lakosság kény érgabona-szükség, letét, fedezi a megnövekedett állatállomány takarmányellátá-| sát és exportot is lehetővé tesz. | Tovább nőtt az ipari növények és a burgonya vetésterülete. A kedvezőtlen őszi időjárás azon­ban jelentős terméskiesést, il­letve minőségromlást okozott Emiatt cukortermelésünk nem éri el a várt szintet. Zöldség­félékből és gyümölcsből a tava­lyihoz hasonló mennyiség ter­mett, a bortermés jóval keve­sebb az előző évinél. Az őszi be­takarítási munkákat hathatósan segítette a termés megmentésé­re kibontakozott társadalmi ösz- szefogás. Az állattenyésztés termelési értéke 8—9 százalékkal halad­ja meg a múlt évit. Különösen a sertéstenyésztés és a sertés- hústermelés nőtt erőteljesen. A szarvasmarha-tenyésztésben az 1973-ban megindult fejlődés folytatódott. A közlekedés területén a ter­melés és az áruforgalom di­namikus emelkedése megnövel­te az áruszállítás iránti igé­nyeket. Ezeket — főleg az őszi csúcsidőszakban — a közleke­dési vállalatok nagy nehézsé­gekkel, különleges intézkedé­sekkel tudták csak kielégíteni. A vasúti közlekedésben a kor­szerű Diesel- és villamos von­tatás részaránya 88 százalékra növekedett. Befejeződött a Szob —Budapest—Lökösháza vasút­vonal teljes villamosítása. To­vább bővült és korszerűsödött a vasúti és közúti vállalatok járműállománya is, A lakosság reáljövedelme és fogyasztása 1974-ben dinami­kusan, az előző évinél és a ter­vezettnél is gyorsabban emel­kedett. Ebben nagy szerepe volt a központi bér- és szociál­politikai intézkedéseknek. A fo­gyasztói árszínvonal növekedé­se éves átlagban nem haladta meg a tervezett 2 százalékot. Így a lakosság egy főre jutó reáljövedelme 5,5 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 4,5 százalékkal emelkedett A lakosság fogyasztása 6 száza­lékkal több, mint 1973-ban. A kiskereskedelmi forgalom folyó áron io százalékkal na­gyobb, mint az előző évben. Az áruellátás alapjában kiegyen­súlyozott volt Az ipar alap­anyag-ellátásának nehézségei azonban a fogyasztói piacon is éreztették hatásukat (végyicik- kekből, építési szerelvényáruk­ból stb. időnként hiány volt). Elsősorban a kedvezőtlen idő­járás miatt egyes időszakokban nem volt kielégítő a zöldség­es gyümölcsellátás sem. Az év során — a célul ki­tűzött 85—86 ezer lakással szemben — 88—89 ezer lakás építése fejeződik bet Ezen be­lül állami erőből összesen mint­egy 35—36 ezer lakás épül. A beruházási tevékenység az év folyamán fokozatosan növe­kedett, az éves ráfordítás a tervezett 118—119 milliárd fo­rint körül várható. A beruhá­zások volumene 6—7 százalék­kal felülmúlja ugyan az előző évit, de ezen belül az egye­di nagyberuházásokra fordított összeg a tervezett alatt marad (Folytatás a 3. oldalon) Az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulásának 30. évforduló­ján, szombaton ünnepélyes kere­tek között adták át rendeltetésé­nek a TANÉRT Vállalat új deb­receni gyárát. Az avatóünnepségen megje­lent Kállai Gyula, a Politikai Bi­zottság tagja, Karakas László munkaügyi és dr. Polinszky Ká- j roly oktatási miniszter, Sarlós István, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkára, Sikula György, a Hajdú-Bihar megyei pártbizottság első titká­ra, dr. Ambrus István, a megyei tanács elnöke, Molnár Viktor, a debreceni üzem igazgatója köszöntötte a vendégeket, majd dr. Polinszky Károly mondott avató beszédet. Csaknem 130 millió forintba került az új debreceni létesít­mény. A TANÉRT tervei szerint nemsokára 110 millió forint lesz a debreceni gyár évi termelési értéke. A debreceni üzemben előállításra kerül mintegy 600- féle termék zöme a fizika, ma­tematika és kémia oktatását se­gíti, de készítenek kísérleti esz­közöket a biológia tanításához is. (MTI) A modem technika as ember szolgálatában

Next

/
Oldalképek
Tartalom