Békés Megyei Népújság, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-21 / 298. szám

(Folytatás ax t, oldalról) fnk olajat használnak ■—' a kérdés tervszerű megoldásához azonban felül- kell vizsgálnunk geotermikus energiaprogramun- kait Említést érdemel Hosszá László Szabolcs megyei képvi­selő, állami gazdasági igazgató hozzászólása is, aki néhány példát sorolt M, amelyek a mezőgazdasági termékek eseten­kénti szervezetlen felvásárlását és értékesítését jelzik. Előfor­dul ugyanis, mondotta, hogy a jó termés is bizonyos gondokat okoz, mint például ez idén Sza­bolcsban, ahol 1500 vagen téli alma értékesítése pillanatnyilag még bizonytalan, sót a káposz­ta és más zöldségfélék értéke­sítésével nehézségek vannak. Mindazonáltal, annak a véle­ményének adott kifejezést, hogy megfelelő intézkedésekkel a mezőigazdaságba befektetett összegek jó haszonnal megté­rülnek, Sárvári István Vas megyei képviselő a többi között a zárt mezőgazdasági termelő rend­szerek fontosságáról és gépesí­tésük egységesítésének jelentő­ségéről szólt. A pénteki vitáiban kért szót dr, Gosztonyi János oktatás­ügyi államtitkár, Vas megyei képviselő. Az országgyűlés nagy érdeklődéssel hallgatta felszóla­lását, amellyel, mindenekelőtt azt igazolta, hogy a közoktatás — a sokirányú, megnövekedett költségvetési terheik ellenére —• milyen megkülönböztetett tá­mogatást élvez. A jövő évi óvodai fejlesztés nyomán, az óvodás korúak háromnegyed része felvehető lesz, ami igen figyelemre méltó előrehaladás. Jelentékeny a fejlődés a nap­közik létesítésében is. Hangsú­lyozta azonban, hogy a lehető­ségek figyelembevételével még többet kell tenni a közoktatás fejlesztése érdekében és a pe­dagógusok helyzetének javításá­ért is. Erre figyelmeztet a vál­tozó demográfiai helyzet, amely parancsolóan előírja óvodai férőhelyek, általános iskolai tantermek létesítését — általá­ban a gyorsabb és olcsóbb is­kolaépítést Az a körülmény pedig, hogy a pedagógus- pályán túlnyomóan nőik dolgoz­nak — ami egyébként világje­lenség —», arm figyelmeztet, hogy több kedvezményt ad­junk, hiszen a pályáin működő asszonyoknak, munkájukból ha­zatérve saját gyermekeikről is gondoskodniuk kell. Az élénk tanácskozást Falu­végi Lajos pénzügyminiszter felszólalása zárta le. A hozzá­szólásokat a miniszter három döntő pontban foglalta össze: a képviselők elismeréssel adóz­tak jó gazdasági eredményeink­nek; reálisan értékelték a kül­ső tényezők hatását és ezzel kapcsolatban további gazdasá­gi" lehetőségeinket; végül kö­rültekintéssel mérlegelték gaz­daságunk belső erejét. Tartalé­kaink jobb kihasználásának számos lehetőségét. Minderre fokozott szükség van, hangsú­lyozta a pénzügyminiszter, hi­szen miközben 5 éves tervünk utolsó esztendejébe lépünk, fel kell készülnünk a következő 5 éves tervidőszak jó megalapo­zására is. Hozzátette: nem ká­ván jóslásokba bocsátkozni, de fel kell készülnünk arra is, hogy a gazdasági helyzet ala­kulása világviszonylatban a kö­vetkező esztendőben nem szük­ségszerűen lesz olyan egy értei - mű. mint az idén volt. Bizo­nyos nyersanyag-árak csökke­nése is várható, miközben az egészében még mindig magas árszínvonal tovább rpélyíti a válságjelenségeket, növeli a munkanélküliséget, és további nehézségeket támaszthat az ér­tékesítésben. Ez az ésszerű be­hozatal és a gazdaságos kivitel szempontjából egyaránt igen fontos. A sok hasznos takaré­kossági javaslattal kapcsolat­ban pedig hangoztatta: nem egyszerűen a felhasználást kí­vánjuk korlátozni, hanem min­denekelőtt ésszerűbben alkarunk gazdálkodni! A miniszter egyetértéssel fo­gadott válasza után az ország­gyűlés az 1975. évi költségve­tést elfogadta. Apró Antal kellemes ünnepe­ket és eredményekben gazdag, boldog új évet kívánt a képvi­selőknek. 'b a téli ülésszakot bezárta, Hz 1975. évi terv jól szolgálja elért eredményeink megszilárdítását és további előrehaladásunkat Balogh László Békés megyei képviselő felszólalása Tisztelt Országgyűlés! A IV. ötéves terv negyedik esztendejét fejezzük be a na­pokban. Elénk figyelemmel kí­sérjük azt, hogy a kitűzött célok hogyan valósulnak meg a terv­időszakban. Milyen eredménye­ket értünk el pártunk X. kong­resszusának határozatai végre­hajtásában, a társadalmi és gaz­dasági élet különböző területe­in. A népgazdaság 1974. évj fej­lődéséről rendelkezésre álló ada­tok és a pénzügyminiszter expo- zéja alapján megállapítható, hogy a társadalmi és gazdasági fejlődésünk dinamikus és az életszínvonal a tervnek megfele­lően növekszik. Fejlődésünket segíti az a körültekintő helyzet- elemzés és feladatmeghatározás, amelyet pártunk Központi Bi­zottsága 1974. december 5-én közreadott. Az 1975. évi népgazdasági ter­vet és költségvetést — megíté­lésem szerint — helyesnek is­merem eä, mivel tartalmazza a kitűzött célokat, a tennivalókat, azoknak a külső és belső ked­vező vagy kedvezőtlen kihatá­sait. A népgazdaság tervszerű fejlődésére vonatkozó megálla­pítások Békés megyére is vonat­koznak. A termelőágazatok fej­lődése egyes ágazatokban itt is meghaladja az országos átlago­kat, viszont vannak ágazatok, ahol még sokat kell tenni az or­szágos átlagok eléréséért. Ezek után engedjék meg, hogy áttérjek megyénk jellemző ter­melési ágazatának, a mezőgaz­daságnak eredményeire és ne­hézségeire, 1974-ben megyénk mezőgazda- sági termelésére erősem kihatott az, hogy az aszály a tavaszi hó­napokban huzamos ideig késlel­tette a növénytermelés fejlódé­2 iMMtBss 1974. DECEMBER 31. \ sét, utána pedig június közepén a Körösök mellett az árvíz ká­rosított,. az őszi betakarítást a rendkívül csapadékos időjárás nehezítette meg. Ezen nehézsé­gek ellenére megyénkben az át­lagtermések kedvező képet mu­tatnak. Megyénk élemiszergaz- dasága ez évben búzából 36,9 q/ha, kukoricából 53 q/ha, átlag­termést mutat ki. Ezek a termés­átlagok idáig a megye legmaga­sabb hozamait tükrözik. A kalászos gabonafélékből és kukoricából összesen 12 millió q termés jelentkezett. Ha az or­szág lakosságát vesszük figye­lembe, akkor minden lakosra 1,2 q terményt termelt meg Bé­kés megye élelmiszergazdasága. Jelentős részt vállalt Békés megye az ország cukoreílátásában azzal, hogy a megye szántóterü­letének 3,6 százalékán, közel 15 ezer 500 hektáron az ország cu­korrépa-területének 16 százalé­kán termelték gazdaságaink a cukorrépát, a cukortermelés alapanyagát. A várható termésátlag ez évben 340 q hektáronként. Igaz, hogy ez qz előző évi átlagtól és az előirányzattól elmaradt, de a hatalmas terület betakarítása ez évben különösen nagy gondot je­lentett a mezőgazdasági üze­meknek. Itt kívánom .megemlíteni és megköszönni azt a társadalmi összefogást és segítséget, amely- lyel megyénk mezőgazdasági üzemeit segítették a rendkívüli őszi betakarítási munkákban. A párt által mozgósított társadal­mi segítő erők megyénkben 352 ezer munkanap és 564 járműnek 5 ezer 575 munkanapi segítsé­get adtak. Társadalmi munká­ban üzemi dolgozók, diákok, ka­tonák vettek részt a mezőgaz­daság által megtermelt értékek megmentésében. Munkájuk ér­tékét felbecsülni sem tudjuk. Ezért még egyszer köszönetümiket fejezzük ki. Ezzel összefüggésben kívánok arról beszámolni, hogy a követ­kező év termelési feltételei nem a legkedvezőbbek, mert annak ellenére, hogy a búzavetés elő­irányzatát mezőgazdasági üze­meink 98 százalékban teljesítet­ték, a bevetett terület 15 száza­léka minőségileg nem megfelelő, s az elvetett növénykultúrákat a belvíz máris erősen károsítja. Az időjárás kihatásaként az őszi mélyszántás ez Ideig 56 százalék­ban kerülhetett csak elvégzésre. Ez arra enged következtetni, hogy megyénk mezőgazdasági üzemeinek nehéz gondokkal kell számolniuk a következő eszten­dőben, s erre fokozott körülte­kintéssel kell felkészülni. Ebben igen nagy szerepet játszhat a jobb munkaszervezés, a hatékonyabb gazdaságvezetés és a takaréköBsá<T »iveinek érvé­nyesítése. Ismeretes előttünk az ország cukorellátásának gondia a jövő években. Ezzel a kérdéssel kap­csolatban a következőket kívá­nom javasolni; O Mivel a cukorrépa-terme­lésben a kézi munkaerő megfogyatkozott, a területfej­lesztést azokban az üzemekben kell szorgalmazni, amelyek már rendelkeznek a cukorrépa-terme­lés gépeivel, s van még kihasz­nálható gépi kapacitásuk, s van e téren tapasztalatuk. O A fejlesztést elsősorban az iparszerű termelési rend­szerek keretében kell megvaló­sítani, s ehhez biztosítani a meg­felelő vetőmag-, műtrágya- és vegyszerellátást. © Javaslom, hogy azon me­zőgazdasági üzemek ré­szére, amelyek a népgazdasági érdeknek megfelelően növelik cukorrépatermő-területüket, a termelési kedv fokozása érdeké­ben a műtrágya, vetőmag és vegyszerek értékére ösztönző do­tációt állapítson meg az illeté­kes tárca. © Javaslom, hogy Q cukor­répa átadás-átvételi helye­ket szaporítsák a cukorgyárak, hogy ezzel is gyorsabbá tegyék a termés átvételét, s találják meg a módját a szeptember—október havi átadások volumenének megnövelésére. Megjegyzem itt azt, hogy a cu­korrépa átadása a gyárak döntő részében közúti forgalomra tere­lődött. A lermeüOzemek járműparkja nem elegendő a termés gyors beszállítására. Ezért szükségesnek tartom a jö­vőben, hogy a Volán, valamint egyéb szállítóeszközökkel bíró szervezetek kellő időben felké­szülten és kellő számú szállító- eszközzel segítsenek bele ebbe a munkába, mert a mezőgazdasági üzemek egyedül nem tudnak megbirkózni ezzel a feladattal. S rendkívüli időjárás esetén ha­sonló feladatok jelentkeznek, mint most őszön. Itt említem meg, hogy az őszi betakarítás le­bonyolításához megyénk szállí­tási kapacitáshiánya 2—2,5 mil­lió tonnakilométerre tehető, amit tovább növelhet az ez év őszé­hez hasonló csapadékos időjárás* Tisztelt Országgyűlés! Megyénk mezőgazdasági fize- ™cinek eredményei dinamikus fejlődést mutatnak és további fejlődési lehetőségekkel szá­molhatunk is, s ezt a költ­ségvetés is biztosítja. A ter­melési eredményekben rész­ben már érezhető az, hogy a mezőgazdasági üzemek különbö­ző zárt rendszerben folytatják egyes növényeink termelését, s a modem termelési technológia, szakirányítás kedvező kihatása az átlagtermések alakulásában jelentős szerepet kezd játszani. Ennek Igazolására egy számadat: a zárt rendszerben folytatott ter­melésben 12—13 mázsával volt magasabb az átlagtermés, mint a hagyományos termelést folytató gazdaságokban. Ezekben a rendszerekben me­gyéinkben 80 mezőgazdasági üzem 62 ezer hektár területtel vett részt 1974-ben. Ennék fejlő­dése az elért eredmények láttán a következő évben is várható, mivel igen kedvezően hatnak a termelés szakosítására és a ter­melés koncentrációjára. A termelési rendszerekkel kapcsolatban azonban meg kell említenem azt, hogy általában nyugati import gépsorokra vannak alapozva. Ezek be­szerzése meglehetősen drá­ga, úgyszintén az alkatré­szek is. Például szövetke­zetünk JD-traktorára 1 pár hát­só gumi 120 ezer forint volt, mi pedig megelégednénk szocialista gumikkal is, aminek értéke felét sem teszi ki, mint a nyugati im­port gümiknak. Nem beszélve arról,' hogy az alkatrészek be­szerzése és pótlása igen nehéz­kes. Ezért hívom fel az illeté­kesek figyelmét arra, hogy meg kell tenni az előkészületeket, hogy ha ezek a gépek a terme­lésből kivonásra kerülnek, a KGST-n belül előállított megfe­lelő gépek álljanak rendelkezés­re. Gondolok itt arra, hogy a szocialista országok ipara is ké­pes, hogy legyártsa a megfelelő gépeket és gépsorokat, vala­mint alkatrészeiket. A zár! rendszerek itiegköveteíiic azt, hogy a mezőgazdasági üze­mek gépállományát tovább kell fejleszteni, növelni, nemcsak számban, hanem minőségben és kapacitásban is. Ezzel párhuza­mosan gondoskodni kell arról is, hogy a gépek kihasználtsága is javuljon, mert a jelenlegi ki­használtság nem minden üzem­ben megfelelő. Megyénk mezőgazdasági ter­melését a dinamikus fejlődés jel­lemzi és ez a fejlődés elsősorban a termelőszövetkezetekben a me­zőgazdasági dolgozók mintegy évi 5 százalékos csökkenése mel­lett ment végbe, és a termedé» növekedése teljes egészében a munka termelékenységének emelkedéséből származik. A termelési rendszerek nélkü­lözhetetlen feltétele — a kor­szerű technológiai és a megter­melt termékek megóvásának fel­tétele — a tárolók és szárítók létesítése. Ez évben mintegy 26 ezer vagon gabona-tárolótér hi­ánya jelentkezett a megyében csúcsidőszakban, melyből 7 ezer 500 vagon szükségraktárban, nyert elhelyezést, míg 18 ezer 700 vagon mezőgazdasági nagy­üzemi betárolás útján nyárt raktározást Az elmúlt két évben mezőgaz­dasági üzemeink jelentősen elő­rehaladtak a száritokapacitás létrehozásában, amihez jelentős mértékben hozzájárultak a köz­ponti szerveik, elsősorban a vil­lamos energia biztosításával, fő­leg a megye déli részén. A me­gye északi és északkeleti részén, a pénzügyileg szegényebb gaz­daságokban még megoldásra vár ez a feladat, amit több termelő­szövetkezetben akadályoz a ko­rábbi szanálás hátrányos követ­kezménye. Ezírl javas’om, Jhogy a szanált termel őszóvet­kezetek a szárítók és tárolók lé­tesítéséhez mentesüljenek az épí­tési ártámogatási okirat kiadási tilalom alóL Tisztelt Országgyűlésí Engedjék meg, hogy ezek után visszatérjék egy most je­lentkező kérdésre. A zárt rend­szerben termelő üzemek nagy része a behozott nyugati gépek árát export kukoricával kötelesek törleszteni,- azonban az, export- szállítások egyelőre leálltak, S ez évben szállítási kötelezettsé­geiket teljesíteni nem tudják. A megtermelt terményt magtáraik­ban tárolják, de az értékesítés elmaradása egyes szövetkezetek­nél pénzügyi nehézséget okoz. Ezek megoldására kérek megfe­lelő intézkedést tenni. Másik ilyen pénzügyi tómar­ként vetem tel azt, hogy a rend­kívüli őszi betakarítási munkák­kal kapcsolatban az üzemek többségében többletmunkád í j ­felhasználás jelentkezik, ami sok üzemben jövedeleminövelomény- adó fizetési kötelezettséget von maga után. Véleményem szerint a rendkívüli helyzetre való te­kintettel a jövedelemnövek- mény-adó fizetése nem indokolt, ezért javasoljuk, hogy az illeté­kes szervek mielőbb tegyenek intézkedést, hogy a rendkívüli betakarítási nehézségek miatt felmerült munkadíjtöbblet után V termelőszövetkezetek ne fi­zessenek jövedelemnövekmény- adót. Tisztelt Országgyűlés! Még egy gondolatot kívánok elmondani, mely nemcsak vá­lasztókörzetemben, hanem or­szágosan is problémaként je­lentkezik. Nagyon pozitívan ér­tékelhető az 1975. évi néneaz- dasági terv és az' állami költségvetési irányelvek. A meg­határozott feladatok tanúimé- (Folytatás a 3. oldalon) Befejezte munkáját az országgyűlés téli ülésszaka

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom