Békés Megyei Népújság, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-20 / 297. szám

Az európai kommunista és munkáspártok konferenciáját előkészítő találkozójának megnyitó ülésén Az alábbiakban közöljük Kádár Janos elvtársnak, % Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága el­ső titkárának üdvözlő beszé­dét, amely a« európai kom­munista és munkáspártok kon­ferenciáját előkészítő találko­zójának megnyitó ülésén hang. zott el. • A Magyar Szocialista Mun­káspárt kezdettől fogva nagyra értékelte és támogatta a Len­gyel Egyesült Munkáspárt és az Olasz Kommunista Párt kezde­ményezését az európai kommu­nista és munkáspártok érte­kezletnek összehívására. Kül­döttségünk részt vett a varsói konzultatív tanácskozáson, ame­lyet 28 testvérpárt e kérdés megtárgyalására 1974. október 16-ra hivott össze. Pártunk nagy megelégedéssel értesült a var­sói tanácskozás kitűnő légkö­réről, arról a nagy horderejű és teljes egyetértésben hozott döntésről, hogy 1975. első felé­re Berlinbe összehívták az eu­rópai kommunist és munkás­pártok értekezletét Kétségtelen, hogy erre a döntésre a helyzet megérett és a testvérpártok berlini találkozója az európai kommunista és munkásmozga­lomnak, az európai népeknek a haladásért és a békéért foly­tatott harcában nagy és fontos esemény lesz. Nagy megtiszteltetés szá­munkra, hogy a testvérpártoka berlini értekezlet előkészítésére hivatott mostani, újabb talál­kozó színhelyéül a Magyar Nép- köztársaság fővárosát, Budapes­tet választották. A Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága és tagsága, a szoci­alizmust építő magyar nép ne­vében tisztelettel köszöntöm a testvérpártok képviselőit, a ta­nácskozás minden részvevőjét. Szívből kívánom, kísérje teljes siker fontos munkájukat, és mint szívesen látott vendégeink, érezzék jól magukat nálunk. Európa kommunista és mun­káspártjai saját országuk mun­kásosztályának szülöttei, elsza- kíthatatlanul gyökereznek or­száguk társadalmába, és a dol­gozó tömegek érdekeit, törek­véseit fejezik ki. Ezért foglal­koznak szükségszerűen most is az európai helyzet alakulásának legéletbevágóbb kérdéseivel, hi­szen ezek döntően befolyásolják minden egyes ország dolgozó népének helyzetét és jövendő sorsának alakulását. Európa kommunista és munkáspártjai­nak joga, egyben kötelessége is számon tartani földrészünk tör­ténetének tapasztalatait, éppen úgy. mint szembenézni a ma és a jövő kérdéseivel. Jövőre, 1975-ben a népek megemlékeznek 1945. május 9- ről, arról a történelmi napról, amikor az antifasiszta koalíció­ban egyesült szövetségesek kép­viselői előtt a megvert hitler- fasiszták Berlinben aláírták a feltétel nélküli megadásról szó­ló okmányt. Ezzel a nappal egy rettenetes korszak zárult le és új lap nyílt EurÓDa történeté­ben. A fasizmus elleni harcban hozott mérhetetlen áldozatok nem voltak hiábavalók. A meg­változott európai erőviszonyok­nak köszönhető, hogy az elmúlt harminc év alatt, ha volt Is nemegyszer feszült és kiélezett helyzet, az újabb háborút sike­rült megakadályozni; béke volt és van Európában. Ma, a társadalmi haladásért és a békéért vívott harc ered- ményekéooen, Euróna és a vi­lág fejlődésének olyan szaka­szában vagvunk, amikor a re­akció, a háború, a hidegháború erői visszaszorulnak, amikor a nemzetközi erőviszonyok a szo­cialista világrendszer, a nem­zeti ingáidért küzdő néoek ja­vára alakulnak. A nemzetközi viszonvnkat a nolitikai enyhü­lés előrenyomulása, a különbö­ző társadalmi rendszerű álla­mok békés egymás mellett élé­sének térhódítása jellemzi. A nemzetközi erőviszonyok vál­tozásának, a békét kívánó nép­tömegek akaratának hatására a vezető tőkés országok uralko­dó körei is kénytelenek mind reálisabban megközelíteni az emberiség sorsát érintő politi­kai kérdéseket. A világpolitikai változások, a békét következe­tesen védelmező szocialista or­szágok harca, valamint sok polgári politikus reális helyzet­felismerése tükröződik a Szov­jetunió és az Amerikai Egye­sült Államok kapcsolatainak normalizálásában, fejlődésében és nagy horderejű megállapo­dásaiban is. Kétségtelen, hogy az utóbbi években Európában jutottunk a legmesszebbre a második világ­háborút követően nyitva ma­radt kérdések lezárásában, s azon az úton, hogy földrészün­kön tartóssá tegyük a békét és a biztonságot. A szocialista orszá­gok következetes erőfeszítése és a másik oldalon a kérdések reális megközelítése eredmé­nyezte a Német Szövetségi Köztársaság és a Szovjetunió, valamint Lengyelország, Cseh­szlovákia, a Német Demokrati­kus Köztársaság közötti állam­szerződések létrejöttét, ugyan­úgy, mint a Német Demokrati­kus Köztársaság elismerését a NATO-országok, valamint a Német Szövetségi Köztársaság diplomáciai elismerését a szo­cialista országok által. Ezek jelentős lépések voltak a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok kapcsolatai rendezésé­nek, és a kölcsönös előnyökkel járó fejlesztésének útján. A helyzet pozitív fejlődése tette lehetővé az európai biztonsági konferencia összehívását, mun­kájának megkezdését és biztató alakulását ugyanúgy, mint a bécsi tárgyalások megkezdését a Közép-Európában levő fegy­veres erők és fegyverzet csök­kentésének céljából. Mindezen tényezők együtte­sen kedvező feltételeket "jelen­tenek ahhoz, hogy az európai kommunista és munkáspártok, eleget teve történelmi küldeté­süknek, állhatatosan és sikerrel folytassák erőfeszítéseiket a ha­ladás és a béke érdekében, azért, hogy Európa az itt élő népek igazi otthona, a béke és a biztonság földrésze legyen. Bizonyos, hogy az európai kom­munista és munkáspártok, ame­lyek a múltban is teljes fele­lősségüket átérezve küzdöttek, azt teszik ma is, ennek megfe­lelően fognak a jövőben is cse­lekedni. A második világháború sötét éveiben, amikor a világ első szocialista állama, a Szovjet­unió a fasizmus elleni küzde­lem fő terhét viselte, Európa kommunista pártjai, a kommu­nisták dacolva a legvadabb fa­siszta terrorral is és vállalva minden áldozatot, munkásosz­tályuk és népük igaz fiai­ként harcoltak, és nem keveset tettek a nácizmus megsemmi­sítéséért. A második világhábo­rút követően, a hidegháború fe­szült éveiben, amikor a Szov­jetunió, a Varsói Szerződés szervezetében tömörült szocia­lista országok az állampolitika síkján küzdöttek az enyhülésért, a biztonságért, a békéért, ma­guk mellett tudhatták a néptö­megek szolidaritását, az euró­pai országok jelentős társadal­mi rétegeinek és tényezőinek támogatását. Elévülhetetlen érdemei van­nak az európai helyzet kedvező fejlődésében a kommunista pártoknak, amelyek földrészünk minden országában síkraszáil- tak és lankadatlanul küzdöttek és küzdenek a béke védétmezé- séért, egy biztonságosabb és jobb Európa megteremtéséért. Az európai kommunista és munkáspártok egy része szocia­lista országban, az új, szocialista társadalom felépítését vezetve munkálkodik, más része tőkés országban, a kapitalizmus ál­talános válságának, jelenlegi súlyos krízisének viszonyai kö­zött tevékenykedik. Pártjaink tehát a legkülönbözőbb feltéte­lek között élnek, harcolnak, közvetlen társadalmi és politi­kai céljaink ennek megfelelően nagyon különbözőek. De közös célunk az európai béke és biz­tonság megteremtése és meg­szilárdítása, közös feladatunk mindannak elvégzése, ami szük­séges e célok eléréséhez. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy az eu­rópai biztonsági értekedet má­sodik, genfi szakasza mielőbb befejeződjék és a jövő év első felében Helsinkiben a legmaga­sabb szinten sor kerüljön és eredményesen záruljon a har­madik, befejező szakasz. Elő kell segítenünk, hogy a politi­kai rendezést az európai katonai helyzet enyhülése kövesse, és megnyíljon az út az érdemle­gesebb leszerelési intézkedések előtt. Előre kell lépnünk a kü­lönböző társadalmi rendszerű európai országok kapcsolatai rendezésének és fejlesztésének útján, hogy a valóban kölcsö­nös előnyökkel járó gazdasági, tudományos és kulturális kap­csolatok bővüljenek Európa minden népe, egész lakossága javára A szocialista országok, a haladás erői azért küzdenek, amellett vannak, hogy a vitás nemzetközi kérdések ne harc­tereken, hanem tárgyalóasztal­nál oldódjanak meg. Mindezért annak tudatában harcolunk, hogy ezzel nemcsak földrészünk népeinek egyetemes érdekeit szolgáljuk, hanem, hogy mind­ez egyúttal számottevően hoz­zájárul a többi földrész népei nagy és égető kérdéseinek jobb megoldásához, a világhelyzet ja­vításához, a világbéke megte­remtéséhez. A jelenlegi nemzetközi hely­zet kedvező irányzata évtize­dek szívós és következetes harca eredményeként alakult ki, s nem ajándékként hullott a né­pek ölébe. A harc nem ért vé­get, az enyhüléssel szemben állók nem hátrálnak könnyen, még óriási munka áll előttünk, hogy a béke, a biztonság és az együttműködés programját hiánytalanul megvalósítsuk és a társadalmi haladás érdekeit szolgáljuk vele. Céljainkat képesek vagyunk elérni. Földrészünkön vannak a munkásosztály legrégibb harci osztagai; az európai testvér- pártok 25 millió kommunistát tömörítenék soraikban; az euró­pai szakszervezeteknek 150 mil­lió tagjuk van, s nem utolsó­sorban, Európában 9 szocialista ország van. A szocialista orszá­gok az állami politika síkján, összehangolt akciókkal küzde­nek a feszültség csökkenteséért. A nemzetközi helyzet kedvező alakulásában nagy szerepe van a két világrészre kiterjedő ha­talmas Szovjetuniónak, a Szov­jetunió Kommunista Pártjának, amely következetesen küzd a XXIV. kongresszusán elfogadott nagyszabású bekeprogram meg­valósításáért. Az európai kommunista és munkáspártok berlini értekez­letére az a feladat vár, hogy feltárja a nemzetközi fejlődés új kérdéseit, értékelje földré­szünk megváltozott helyzetét, körvonalazza azokat a tenni­valókat, amelyek valóra vált­ják Európa népeinek a társa­dalmi haladásra, a béke és biz­tonság megteremtésére irányu­ló törekvéseit. Mindezen kérdé­seket a testvérpá rtoknak annak tudatában kell vizsgálniuk, hogy munkájukra nagy várako­zással tekintenék Európa hala­dó, demokratikus erői, a mun­kásmozgalom különböző pártjai, a szakszervezetek, a dolgozó tömegek. Ma már kevesen vitatják, hogy a munkásosztály alig több, mint egy évszázad alatt a világ legnagyobb történelem-formáló politikai erejévé vált. Érmek egyik oka, hogy a kommunis­ták minden országban a mun­kások, a dolgozók érdekeinek meg nem alkuvó, legkövetkeze­tesebb képviselői, a legáldozait- készebb hazafiak. A másik oka, hogy a kommunista pártokat a proletár internacionalizmus esz­méi, a szolidaritás egységbe tö­mörítik, s együtt harcolnak kö­zös céljaikért. Az európai hely­zetből adódó további feladata­ink megoldása, magasztos cél­jaink elérése is megkívánja, hogy egységünket tovább erő­sítsük, együttműködésünket el­mélyítsük. Mint ismeretes, a kommunista intemacionálé történelmi külde­tését betöltve, évtizedekkel ez­előtt megszűnt, mozgalmunknak már régen nincs központja, sem vezető pártja, s nem is szüksé­ges, hogy legyen. A testvérpártok harcedzett, sok tapasztalattal felvértezett, önálló pártok, amelyek maguk alakítják ki saját politikájukat és határozzák meg tennivalói­kat. Ez így természetes, így van jól, de a harcunkhoz nem ele­gendő. A harc megkívánja, hogy a testvérpártok képviselői időn­ként találkozzanak, s kicserél­jék forradalmi tapasztalataikat, eszmecserét folytassanak nem­zetközi kérdésekről és össze­hangolják akcióikat. Közös vi­lágnézetünk, időnkénti széles körű találkozóink és eszmecse­réink teszik lehetővé, hogy megtaláljuk a közös nyelvet és a közös fellépés lehetőségét minden haladó és békeszerető erővel, a* népek közös ellensége, a nemzetközi imperializmus el­len. A Magyar Szocialista Mun­káspárt elvi álláspontja e kér­désben közismert. A mi pár­tunk meggyőződésből és gya­korlati tapasztalataiból kiindul­va, támogatja és a jövőben is támogatni fogja a testvérpártok sokoldalú tanácskozásait. Mély meggyőződésünk, hogy a test- vérpártok közötti kapcsolatok­nak ez a formája nélkülözhe­tetlen fóruma az elvtársi vé­lemény- ós tapasztalatcserék, a testvérpártok akeióegysége erősítésének. Most ismét összegyűltünk, hogy fontos ügyben tanácskoz­zunk. Meggyőződésünk, hogy a testvérpártok most is az azo­nos elvi alaipokon. nyílt, alkotó vitában alakítják ki a közös politika! platformjukat. Bizo­nyára megállapodnak majd azokban az intézkedésekben, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a berlini értekezlet ered­ményesen végezze munkáját. Mi amellett vagyunk, hogv a berlini értekezlet közös állás­pontot alakítson ki az európai helyzet legfontosabb kérdései­ről és összefüggéseiről, a be-" ke, a biztonság, az együttműkö­dés és a társadalmi haladás ügyének közös feladatairól. Az együttesen kidolgozandó doku­mentumok, amelyekkel az érte­kezlet a közvéleményhez fordul majd, 'bizonyára sokrétű és sok­féle tennivalót foglalnak majd magukban. Meggyőződésünk, hogy a megvalósításukért foly­tatott küzdelemben minden párt önállóan, saját határoza­tai alapján, a körülményei nefc és feltételeinek legjobban meg­felelő módon és formában, de a közös ügy iránti felelősségtől vezérelve fog részt venni. A közös ügyért együtt kell har­colnunk, oly módon és annak tudatában, hogy az egyes kom­munista pártok sikerei vagy nehézségei hatással vannak az egész mozgalom fejlődésére és viszont, a mozgalom egészének eredményei az egyes pártok helyzetére. Az erős európai kommunista mozgalom képes rá. hogy eredménnyel küzdjön földrészünk békéjének, bizton­ságának megszilárdításáért, s ez növelni fogja az e harcban részt vevő minden egyes test­vérpártunk becsületét és tekin­télyét saját hazájában. A mi partunk, dolgozó né­pünk kiemelkedő eseményekre készül: a Magyar Szocialista Munkáspárt márciusban esedé­kes XI. kongresszusára és 1975. április 4-re, hazánk felszaba­dulása 39. évfordulójának méltó megünneplésére. A XI. kongresszus elkészíti majd pártunk tevékenységének mérlegét, meghatározza a szo­cialista építés soron következő feladatait és programiba foglal­ja távlati céljainkat Hazánk felszabadulásénak 30. évfordu­lója alkalmat szolgáltat az em­lékezésre. arra. hogy felidézzük a kommunisták és más haladó erőknek a magyar nép szabad­ságáért vívott hősies, áldozatos harcát Alkalmunk lesz rámu­tatni, hogy a magyar nép szo­cialista vívmányai elválasztha­tatlanok a nemzetközi kommu­nista mozgalom, a szocializmust építő testvérnépek, mindenek­előtt felszabadítónk, a Szovjet­unió internacionalista, sokoldar lú támogatásától. A munkáóhatalom megterem­tésétől, a szocialista építés meg­kezdésétől eltelt alig több, mint negyedszázad alatt népünk a fejlődésben évszázados elma­radást hozott be. Most is teljes erővel folyik az ópítömiunka. Országgyűlésünk ma megnyílt ülése az 1975, évi népgazdasági tervet és állami költségvetést tárgyalja. A feladatok megoldá­sa nem könnyű, mégis, biztosít­hatom önöket, kedves elvtársak, arról, hogy a magyar nép szi­lárdan halad előre a szocializ­mus építésének maga választot­ta útján. Biztosíthatom önöket arról is. hogy mi. akik oly sok­szor élveztük nemzetközi osz­tálytestvéreink internacionalista szolidaritását, hazai feladataink mellett sem feledkezünk meg nemzetközi kötelezettségeinkről. A Magyar Szocialista Munkás­párt. a Magyar Népköztársasáig ott lesz mindig, amikor ki kell állni a jó ügyért és erőnkhöz képest részt veszünk az euró­pai békéért, biztonságért folyó harcban is. E gondolatok jegyében kíván­tam üdvözölni az európai kom­munista és munkáspártok most megnyíló budapesti találkozóját, a testvérpártok küldöttségeinek minden tagját, a találkozó min­den részvevőjét és munkatár­sát Még egyszer jó egészséget, sikert, eredményes munkát kí­vánok mindnyájuknak. Köszönöm a figyelmüket. 5 UsäJMS;is ** 1974. DECEMBER 2«. Kádár János üdvözlő beszéde

Next

/
Oldalképek
Tartalom