Békés Megyei Népújság, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-19 / 296. szám
Gödöllő ős Békés megye Műveltség és köznapi tudat (ii) a társadalomépítés és ember M i lehet az oka annak, hogy szocialista viszonyok között is, a mindennapi tudat ennyire szívósan ellenáll a reá gyakorolt pozitív hatásoknak? A kérdésre nem könnyű válaszolni. Mert bár igaz, hogy a munkamegosztási viszonyok, illetve az anyagi-gazdasági viszonyok is lehetnek melegágyai a köznapiságba beleragadt élet- felfogásnak és életvitelnek, de hogyan ítéljük meg azoknak a mentalitását, akik a kínálkozó lehetőségek felhasználása érdekében még igen kicsi erőfeszítésre is alig kaphatók? Kulturális forradalmunk eredményei ország-világ előtt is elismerést és tiszteletet váltanak ki. De az eredmények közepette sem feledkezhetünk meg arról, hogy felnőtt lakosságunk egy része még ma sem végezte el az általános iskola nyolc osztályát, s ezzel akarva-akaratlanul kizárja magát egy sor érvényesülési lehetőségből. Vagy itt van olvasómozgalmunk. örvendetes, lelkesítő, örömre gerjesztő tény. De megfeledkezhetühk-e közben arról, hogy az olvasók ezrei mellett ott vannak az „egykönyve- sek”, vagy a semmit se olvasók. Szinte nevetséges összegért, évi három forintért — ennyi a közkönyvtárak beiratkozási és használati díja — annyit olvashat valaki, amennyit csak tud, illetve amennyit érdeklődési köre és szellemi igénye lehetővé tesz, s mégis ákadnak olyanok, akik még ezt az összeget is „sajnálják maguktól”. Nem akarunk a tudásból, vagy akár a tudományból mítoszt csinálni, s további fejlődésünk egyetlen tényezőjének kikiáltani. Ezt annál kevésbé tehetjük, mivel tisztában vagyunk azzal, hogy egy bizonyosfajta tudás birtokában, sőt a tudományok művelői körében is, előfordulhat a mindennapi életben (s nékik éppúgy van köznapi életük, mint bárki másnák), hogy nem mindenütt forgatják kellő biztonsággal a máshol jól alkalmazott ismereteiket, s ilyenkor a tudatban, a gondolkodásban szintén „fészket rak” a központi tudatra jellemző egyik-másik tulajdonság. Ami persze még szembetűnőbbé teszi azt a tényt, hogy a tudomány eredményeit, a cselekvésben hasznosítandó tudást rendszeresen és tudatosan kell beépíteni az emberek mindennapi életébe, életük minden megnyilvánulásába, mert csak így válnak a helyes ismeretek az ember formálójává. Hol van hát mégis a megoldás kulcsa? Minden bizonnyal valahol ott kell keresnünk, ahol Békés megyei Vizes Csatornamű Vállalat önálló gépcsoportja felvételre keres 1 fö udvarost és segédmunkásokat Jelentkezni lehet: Békés, Berényi 33. Önálló gépcsoport vezetőjénél. formálás közben minden jó és reális elképzelés valósággá válik vagy meghiúsul: a gyakorlatban, a széles' értelemben vett társadalmi tevékenységben. Nem elég — mondja Marx —, ha életünk egyik-másik jelensége a fejlődés folyamán elviselhetetlenné válik a fejünkben, ehhez még az is kell, hogy a valóságban is elviselhetetlenné váljék. Tehát a felismerést mindig cselekvésnek kell követnie, mégpedig olyan cselekvésnek, amely változtat is a dolgok állásán. Viszont az ilyen felismeréshez és cselekvéshez nem elég az elmaradt köznapi tudat kínálta perspektíva. Itt kell a tudománynak a köznapi tudat, a mindennapi tudat segítségére sietnie, s közbelépnie, hogy előmozdítsa a tudatos felismerést és a tudatos cselekvést. V ajon hol lehet e feladat elvégzéséhez szükséges legmegfelelőbb terep? Feltehetően ott, ahol az élet mindennapjai folynak: a munkában, a művelődésben, a széles értelemben vett közéletben. Elsősorban a munkahely, s ennek is szocialista légköre lehet a legalkalmasabb „gyakorlóterep” a köznapi tudat még meglevő negatív elemeinek leküzdésére. Ha a munkahely „mikroklímája” kedvez a szocialista köznapi élet és tudat kibontakoztatásának. Az ilyen légkörben a köznapi tudat alacsony színvonalán megrekedteket is szüntelenül rádöbbentik arra: akarjanak többet tudni, akarjanak „kitömi”, előbbre lépni, értelmesen, hasznosan élni. Ahol ez az ösztönző, serkentő erő hiányzik, olt I ideig-óráig még erősödhetnek is a negatív tendenciák. A szocialista társadalmi viszonyok megteremtéséhez annak idején elengedhetetlen volt a szocialista forradalom győzelme és megszilárdulása a „nagy dolgokban”. Most viszont a munka hétköznapjaiban és a hétköznapok munkáiban kell a szocialista foiradal- t mat végigvinnünk. „Csak” éppen arra a lenini értelemben vett kulturáltságra van most szükségünk, amely a mindennapokban is kiterjeszti, meghonosítja a szocialista gondolkodást és cselekvést. Gyakran ismételjük, de talán nem gondoljuk mindig eléggé végig Leninnek azt a gondolatát, hogy a tudat nemcsak visszatükrözi, de teremti is a valóságot. Nos, ha azt akarjuk, hogy szocialista életünket teremtő folyamatban az eredmények gyorsabban és főleg a kívánt irányba, a szép, tartalmas és értelmes szocialista életet kibontakoztatva fejlődjenek, úgy azt a gyakorlatot kell most tökéletesítenünk és jobban működtetnünk, amelyen keresztül nemcsak a valóságról alkotott tükörképünk, azaz ismereteink lesznek egyre pontosabbak és megbízhatóbbak, hanem ezek összeállnak cselekvéseinket befolyásoló olyan egységes tudományos világnézetté, amely meggyőződéssé válva Irányítja, szabályozza, aktívan alakítja életmódunkat, életformánkat. (G. H.) 178145 (VéfTe) DÉGÁZ orosházi kirendeltsége AZONNALI BELÉPÉSSEL KERES FELVÉTELRE NYOMASSZABÁLYOZO-KEZELÖKET betanított munkára és GÉPÍRNI TUDÓ ADMINISZTRÁTORT. Jelentkezés: Orosháza, Rákóczi út 5. .,40653 Aláírták az 1975-re szóló együttműködési szerződést A Gödöllői Agrártudományi j Egyetem és Békés megye állami vezetése között 1972-ben szerző- j déses kapcsolat jött létre. Ebben j kölcsönösen szabályozták Gödöllő és Békés megye együttműkö- dését a mezőgazdasági szakem- j berképzésben, az egyetem patro- málásában és a diplomás mérnökök elhelyezkedésének biztosításában. Az alapszerződést, melyet 1972-ben Gödöllőn írtak alá, minden évben kiegészítik és érvényesítik a következő időszakra. Tegnap, december 18-án ebből az alkalomból Békéscsabára érkezett dr. Nagy László rektorhelyettes, egyetemi tanár, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem jogi tanszékének vezetője es dr. Rácz Elemér egyetemi főtitkár. Kíséretükben volt Szabó József, a KISZ egyetemi bizottságának szervező titkára. A vendégeket df. Szabó Sándor, a megyei tanács általános elnökhelyettese fogadta, majd a vb- teremben ünnepélyes keretek között aláírták az 1975. évre szóló alapszerződés módosítását. Ebben többek között az áll, -hogy a Békés megyei egyetemi hallgatók részére előkészítő tanfolya- imot szerveznek Gödöllőn, a szakmai nyílt napokra Békés megyei diákokat fogad az egyetem, az egyetemre jelentkező, ma még középiskolás diákokat januárban fogadják és bemutatják nekik az intézményt. Az egyetemisták tanulmányi kiránduláson vesznek részt tavasszal és ősszel Békésben. A két tsz- szövetség segítségévéi megtekintenek több közös gazdaságot, s ellátogatnak néhány állami gazdaságba is. Szerepel a megállapodásban az is, hogy a Békés megyei művészék sorozatban újabb művész alkotásaiból rendeznek kiállítást az egyetemen. Legutóbb Mla- donyiczky Béla tárlata keltette fel a Békésben élő emberek iránti figyelmet. A szerződés aláíróit, az egyetem képviselőit és a Békés megyei politikai, társadalmi szervek megbízottait ebből az alkalomból köszöntötte Klaukó Mátyás, a megyei tanács elnöke. A megállapodást aláírták: Irhází Lajosné, a KISZ megyei bizottságának titkára, dr. Nagy László rektorhelyettes, dr. Szabó Sándor, a megyei tanács általános elnökhelyettese (mellette ül Klaukó Mátyás) és Szabó József, az egyetemi KISZ-bizottság szervező ti kára (Fotó: Dcmény) «■■■••■■«■«■■■■•■■a••■■■■■•• LENKEFI KOHRflO: CSABAI NAPSUGÁR LATIN-AMERIKÁBAN ©' A háromhetes sízéria vége félé örömteli hír érkezett. Az Insti- turto Nációnál de Cultura, perui előadásaink rendezője lehetővé tette, hogy vidéki városokban is bemutathassuk műsorunkat. Bár ez perui tartózkodásunk idejének meghosszabbítását jelentette, mégis nagyon örültünk, mert így alkalom nyílt arra, hogy megismerjük az igazi Perut. Itt-tartózkodásunk óta ugyanis számtalan esetben hallottuk a kijelentést: „Lima nem Peru!” Nem sokáig örülhettünk a jó hímek, mivel az elutazást megelőző héten bekövetkezett földrengés erősen megtépázta idegeinket. Október 3-án délelőtt 10-re adtunk egymásnak randevút a hotel halijában, hogy közös kirándulásra induljunk. A földrengés 9.25-kpr kezdődött. A napsugarasok egyik fele a szobákban, másik fele az utcán volt éppen. Egyre közeledő, átható morajlás után megindult a föld. Az úttest és a járdák hullámozni kezdtek és a házak imbolyogtak. A falakon repedések futottak végig, az ablaküvegek éles csörömpöléssel hullottak az utcára Az emberek a hotelben és az utcákon pánikba estek, imádkozva borultak a földre, zokogva jajgattak vagy ész nélkül szaladgáltak. A rengés kezdetekor mi valameny- nvien bénultan álltunk, mert fel sem tudtuk fogni, mi történik itt. Néhány másodperc kellett ahhoz, hogy megértsük: „földrengés van!” Akik a hotelszobákban voltak, menekülni próbáltak az egyre vadabbul lengő épületből, akik pedig az utcán, földbe gyökerezett lábbal nézték az Alcazar Hotel kilencemeletes épületét és képtelennek találták, hogy az még hém dőlt össze. Nem hitték, hogy társaik megmenekülhetnek. Nagy szerencse, hogy az együttes egyetlen tagjának sem történt baja. Mint később megtudtuk, ez volt a? évszázad leghosszabb rengése Peruban: pontosan 2 perc 40 másodpercig tartott. A rengés epicentruma Limától 70 kim-re nyugatra, a tengerben volt. A földmozgás végén a tenger vize 150 méterre visszahúzódott a parttól. Lima a földmozgás második zónájába esett, alhoi a szeizmográfok 5,5 —6-os erősségű rengést mértek. A limai újságok hírt adtak arról, hogy az október 3-i földrengés 68 halálos és 2664 sebesült áldozatot követelt. 2300 épület dőlt romba, 11 ezer erősen megrongálódott és, mint írták, a hajléktalanok száma elérte a 80 ezret. A pusztulás képét mi magunk is láthattuk. Lima felbolygatott méhkashoz volt hasonló. Az emberek tömegei igyekeztek kifelé a városból, mások a perifériáról a központ felé tartottak. Hozzátartozóikat, családjukat keresték. Az üzletek, hivatalok bezártak. A járművek a nagy zűrvazarban összetorlódtak és óriási forgalmi dugók keletkeztek. Több föld alatti vízvezeték eltört, több utcán térdig érő víz hömpölygött. Egyes házak fala rázuhant az úttestre, némely helyen a törmelék eltorlaszolta az utcákat. Talán hihetetlen, de a földrengést követő napokon, október 4-én és 5-én még megtartottuk előadásainkat, mivel a hatóságok megállapították, hogy a színház épületének semmi baja nem történt. Még hihetetlenebb, hogy e napokon szép számú közönségünk volt, de október 6-án a. kormány szükség- állapotot hirdetett ki és nemzeti gyászt rendelt el: ez vetett véget limai szerepléssorozatunk- nák. * * * Október 7-én hagytuk el Limát. Ismét repültünk, ezúttal Peru felett a Limától mintegy 1500 km-re fekvő C u*cóba (Kuszkóba), az inkák hajdani fővárosába. A cuzcói repülőtéren kecsua rezesbanda fogadott és a csoport nőtagjai celofánba csomagolt óriási liliomcsokrokat kaptak itteni vendéglátóinktól. Mégis rossz előjelekkel kezdődtek cuzcói napjaink. A