Békés Megyei Népújság, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-17 / 294. szám

Aktívfiértekeilet Békésen Közös a felelősségünk a közművelődési feladatok végrehajtásában Hérttfőn, december 18-án, dél­előtt Békésén, a művelődési köz­pont kamaratermében aktíva- értekezleten vitatták meg a vá­ró# előtt álló közművelődési fel­adatokat. Az értekezleten részt vevő pártaktívákat Hüttner Vil­mos, a békési városi pártbizott­ság osztályvezetője köszöntötte, majd felkérte Verbal Lászlót, a városi pártbizottság ti tikárát a vitaindító megtartására. Bevezető előadásában Verbal lAszló az ideológiát és kulturá­lis nevelő munka jelentőségét elemezve külön ia hantssúiyozta, hogy a politika és a művelődés egymástól elválaszthatatlan fo­galmak. Ezért is kellett követnie az anyagi javak közös tulajdon­ba vételét a kultúra közkinccsé tételének. Ezért születnék fontos művelődéspolitikai határozatok a pártkongresszusokon. A közművelődésben alért'ered- ményeket összegezve a városi pártbizottság titkára elmondta, hogy a kedvező változások elle­nére is sokasodnák Békés tenni­valói a közműveltség színvonalé­nak emelésében. Ennek bizonyí­tására elegendő csak azt meg­említeni, hogy a 15 és 50 év kö­zöttiek jelentős hányada nem vé­gezte el az általános iskola nyolc osztályát a városban. Gondot okoz az is, hogy még mindig nem sikerült megnyug­tatóan megoldani és általánossá tenni a szabad idő kulturált es kollektiv eltöltését, a ennek kö­vetkeztében sokan neon találják föl magukat gyorsan javuló élet­körülményeik között. Az ilyen emberek azután az önművelés és a következetes önmegvalósítás helyett a kispolgárt létforma zsákutcáiba tévednek, A gazdasági egységek vezető­inek tudatában kell lenniük an­nak, hogy aki a mai termelés érdekeire hivatkozva nem segíti a dolgozó ember- műveltségi, kép­zettségi színvonalénak emelését, az tulajdonképpen a holnap ter­melőtevékenységét hátráltatja. A gazdasági egysegek szakmai, társadalmi és politikai vezetői­nek felelősségénél nem kisebb a szocialista kollektívák, a szocia­lista brigádok felelőssége sem ebben a kérdésben — mondta az előadó, azzal zárva gondolatai sorát, hogy a szocialista brigádok felelősségénél csak a szerepűik és jelentőségük nagyobb a közmű­velődési feladatok végrehajtásá­ban. „ Fiatal tanácstagok háromnapos képzése Békéscsabán A Béke® megyei Tanács de­cember 16, ée 18. között három­napos bentlakásos tanfolyamét rendez Békéscsabán megyénk öt városának tanácsában tevékeny­kedő fiatalok részére. A tanácstagok hétfőn a ta­nácstörvény legfontosabb sza­bályairól. az ötödik ötéves terv megyei gazdasági célkitűzései­ről hallhattak előadásokat. Ked­den délelőtt az Ifjúsági Tör­vény végrehajtásának tapaszt il­latai ró!, az V. ötéves terv ifjú­ságpolitikai feladatairól lesz sző. Délután ,kerül sor a kép­zés egyik kiemelt rendezvényé­re: a tanácstagok fórumon ta­lálkozhatnak! az öt város ta­nácsának elnökeivel. A képzés utolsó napján a ta­nácsok mellett működő ifjúsá­gi bizottságok tevékenységéről, a személyzeti és káder-munka szervezéséről, az ifjúságpoliti­kai alapok képzésének módjai­ról kapnak tájékoztatásit a Vá­róéi tanácsok fiatal tagjai. A képzés célja á tanácsok­ban részt vevő fiatalok széles körű tájékoztatása, az idősze­rű belpolitikai, a helyi testüle­tekre háruló célkitűzések, fel­adatok megbeszelese, ismerte­tése. \ az inkákból napjainkig? Egé­szen pontosan nem lehet tudni. Még nem jártak a kutatások végiére. Sok feltáratlan terület van, de amit eddig feltártak az is igen gazdag es változatos. Az Antropológiai Múzeumban látott kiállításnak ezt a címet lehetne adni: „Emlékek az ős­kortól az inka kultúra végéig”. Amikor a fehérek felfedezték Amerikát, nemcsak primitív tör­zseket találtak ott, de fejlett kultúrájú népeket is. Mexikó­ban az aztékokat. Yucatanban a mayákat és Peruban az inká­kat Ezeknek a földmívelő kul­túráknak köszönhetjük — egyebek között — a kukoricát, a krumplit, a paradicsomot, s kakaót, a dohányt Az európa­iakat élőbb semmi más nem ér­dekelt«. mint az arany, Feléget­ték a városokat, lemészárolták a lakosságot, összetörték a mű­kincseket ígv azután csak ro­mok maradtak ránk, a templo­mokhoz tartozó lépcsős pirami­sok, a szobrokkal, freskókkal díszített paloták romjai és P«” ruban, ahol száraz a klíma és a föld sokhelyütt salétrom tar­talmú, számos az aránylag ép sírlelet. Az Antropológiai Múzeum tárgyai Is többnyire a feltárt sírokból származnak. Mind a három előbb említett kultúra lcőkori kultúra, szer­száma iJíat elsősorban kőből ké­szítették. de értettek a puhább fémek megmunkálásához is. A nép földmivelésből élt. Fő táp­lálékuk a kukorica volt. A mű­veié« módja: égető gazdaság. Az erdőben egy darabon kivág­ták a fákat és amit nem hasz- -Ap.tr fel a fából, ott helyben elégették. Az «ős évszak után ; ki hegy ©sí tett karóval lyukakat j fúrtak a hamuval borított föld­be és elültették a kukoricát. A termés betakarítása után az er­dőnek egy másik darabját éget­ték fel. hogv az előbbit banő- hesse a vadon. A föld közös tulajdon, helyesebben nincs tu­lajdonosa. „A föld mindnyájuk szülőanyja, legkisebb darabja sem lehet egy ember birtoká­ban’’ — mondta az ink8 tulaj­donerkölcs. A perui inka biro­dalom katonai állam volt. Min­den férfi adófizető, hacsak vala­milyen testi hibája nem volt, gyermekkorától fogva katonásko. dott. Az állandó hadsereg a ki­rály testőrcége, vagy ahogyan ők nevezték „a nagy fül” volt Ha mozgósítottak, az egész fér­filakosságot fegyverbe szólítot­tak. Az uralkodó osztály, a nemes­ség élesein elkülönült1 a nép nagy tömegétől. Az urak fara­gott kövekből rakott palotában laktak, a szegények sárból, vagy fából tákoltak kunyhót maguknak. (Mellesleg megje, győzve, az inkák leszármazottai a kecsuák. akik Peru mai la­kosságának zömét teszik ki, többnyire ugyanilyen vályog­ból, sárból, fából összetákolt kunyhókban laknak a nagyvá­rosok pereimén, és a távoli he­gyek között meghúzódó falvak­ban.) „Akiknek ősei voltak’’ a ter­més egyharmad részét kapták, a másik harmad a papságnak jutott, a népnek be kellett ér­nie azzal, ami maradt.” asSBsaaaBaaaBeeeeBaaaaaaaeaaesaaeBBMaaBBaapsBaaaaBaBBeaBaaBaeeBaBBBBaaeeae«BBaa:3BaBaaeBaBia (Folytatjuk) Kiss László, a városi tanács művelődésügyi osztályának veze­tője kiegészítőjében arról adott szamot, hogy éppen ebben az évben készült el először Békés egységes közművelődési terve. A célkitűzések megvalósítása so­rán bebizonyosodott, hogy a vá­rosi terv akkor és attól válik életképessé, ha az alapjául szol­gáló üzemi, vállalati ég intézmé­nyi közművelődési terveket 1975-re nem csupán « tanácsi és pártbizottsági határozatok vég­rehajtására ópitik, hanem figye­lembe veszik a tervezés során a dolgozók kéréseit, javaslatait és észrevételeit is. Pocsai Antal, a békési műve­lődési központ igazgatója azok­nak a kluboknak, művészeti és művészetkedvelő köröknek a je­lentőségéről beszélt, amelyek nagy szerepet játszanak Békésen a közízlés formálásában, a köz- gondolkodás eszmeiségének meg­felelő alakításában. A Színház barátok Körének, az Irodalmi Klubnak, az Alkotók Klubjának és munkások irodalmi színpadá­nak tevékenységét ismertetve a művelődési központ igazgatója arról is tájékoztatta az aktívá­kat, hogy 1975. január 1-től rendszeresen megjelenő műsor­füzet tájékoztatja majd Békés lakóit a váró« kulturális esemé­nyeiről, rendezvényeiről. Nagy Mihály, a kosáripart vál­lalat békési gyárának vezetője az értekezlet résztvevőinek azok­ról az eredményekről számolt be, amelyeket a kosárgyárban a dolgozók általános szakmai és politikai képzésében értek eL Elmondta, hogy a közeljövőben mintegy 600 kosárgyárinak te­szik lehetővé a szakmurukás-bi- zanyítvány megszerzését. Emel­lett természetesen a gyár veze­tőd minden támogatást megad­nak az üzemi kultúrotthon tevé­kenységéhez, a bábegyüttes mű­ködéséhez, a szocialista brigádok szellemi vetélkedőinek lebonyo­lításához. Körözsi Ferenc, a békési eu- koukaüzam szocialista brigádve­zetője az üzem brigádjainak köz­művelődési tevékenységéről szól­va azt hangsúlyozta, hogy a leg­első feladat: megértetni a bri­gádok tagjaival az önművelés szükségességét. Ennek hiányában ugyanis a brigádok kulturális vállalásainak teljesítése formá­lis marad. Rubint Károly, a városi tanács művelődésügyi osztályának tan­felügyelője hozzászólásában a felnőttoktatás békési fejlődéeé. nek állomásait ismertette, Ada­tai szerint az 1971/72-«» tanév­ben mindössze 13-an fejezték be a 8. osztályt az induló 49-ből, ezzel szemben az elmúlt tanév­ben már 294-en vizsgáztak és nagy a népszerűsége a dol­gozók középiskolájának ia. Dr, Varga Imre, a békési ÁFÉSZ elnöke azt javasolta, hogy a szövetkezet kereskedő- tanulóit a jövőben ne a megye- székhelyen, hanem a békési szakmunkáik épzőben oktassák, hiszen jelenleg is 54 tanulójuk jár át rendszeresen Békéscsabá­ra iskolai napokon. Ssojka Magdolna, a KISZ Bé­kési városi Bizottságának tagja a fiatalok kéréseit tolmácsolta a városi közművelődési feladatok összegzőinek, dr. Párttá János pedig az Alkotók Klubja veze­tőségének nevében szólt az aktí­vaüléshez, flgyelm»ztatve arra, hogy a város közművelődési fel­adatainak végre* n itusában nem­csak a munkát kell egymásra tá­maszkodva elvégezni, hanem ab­ban a felelősség is közös. A felszólalásokban elhangzott észrevételeket, javaslatokat vé­gül Verbal László, a városi párt­bizottság titkára összegezte, majd a hétfő délelőtti békési közművelődési aktívaértekezlet wntteer Vilmos zárszavával ért véget. K. E. P. Bolthálózat-fejlesztésre költött milliók Vésztőn és Okányban — Múlt év augusztus 1-én adtuk át rendeltetésének Vész­tő nagyközség központjában az űj és korszerű önkiszolgáló élelmiszerboltot — hallottuk Simon Gyulától, a Körősmenti ÁFÉSZ elnökétől. miközben Okány felé robogott velünk a gépkocsi. Azt már mi állapít­juk meg, hogy az utóbbi két évben figyelmet érdemlően kor_ szerűsödik a körzeti szövetke­zet bolthálózata- Ugyanis a már említett vésztői önkiszol­gáló étel miszer boltot, még át sem adták rendeltetésének, amikor Okányban kezdetét vet­te egy újább jelentős beruhá­zás. Nevezetesen annak az egy­máshoz kapcsolódó üzletház­nak a megépítése, amely hón»« púk óta Okány közéé« új szín­foltja. a lakosságnak pedig ked­velt bevásárlóhelye lett. A kéit és fél millió költséggel meg­épült és berendezett üzlet ház­ban kapott helyet az önkiszol­gáló élelmászém, a ruházati és a kultúr cikk bolt. Nehány nap múlva — de még a karácsonyi ünnepek előtt — Vésztő nagy­község központjában egy több­szintes * Vij épülettömb föld­szintjén pedig vas-műszaki boltját nyitja meg az ÁFÉSZ. Képeinken az ekányi (ízlett ház boltjait mutatjuk be, me­lyek városias színvonalát alig­ha szüksége® bizonygatni. Az okányiak önkiszolgáló élelmiszerboltja Meg a bauaaoest sem hiányzik as ekányi kultoreikkboltból Kép, szöveg; Balku* Imre A ruházati bőit egy résziete

Next

/
Oldalképek
Tartalom