Békés Megyei Népújság, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-17 / 294. szám

500 ifjúsági brigád, több nfnl hatezer résztvevő A KISZ-fiatalok teljesítik vállalásaikat i a *§§p KONGRESSZUS Ketten az irányelyekről Tartalmason, nem a látványosságra törekedve Ä SZOT, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a KISZ Központi Bizottsága 1974. ápri­lis 22-én közös felhívásban hir­dette meg a felszabadulási, kongresszusi munkaversenyt. A tavasz folyamán megtartott helyi ifjúsági parlamenteken, de különösen az MSZMP KB 1974. március 19-i ülését követően — amikor ismeretessé vált a XI. kongresszus összehívása — je­lentős kezdeményezések szület­tek megyénk ifjúsága körében is. Ugyanis a parlamentek je­lentős többségén a fiatalok hoz­zászólásaikban a munkav erseny meghirdetésére hívták fel a giazdaságvezetőfe figyelmét- A KISZ-esek a parlamenteken meg is tették vállalásaikat. Ezekhez elsőként az ifjúsági szocialista brigádok csatlakoztak. A K1SZ- alapszervezetek és ifjúsági kol­lektívák nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy minél szélesebb körben bontakozhasson ki a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny. Ilyen volt töb­bek között megyénkben az End- ródi Cipész Szövetkezet KISZ- eseinek felhívása, amelyhez azonnal csatlakozott a szövetke­zet vezetője és közösen hirdet­ték meg e mozgalmat és ver­senyre hívták mind a 38 kis­ipari szövetkezetét, amelyek csatlakoztak is a felhíváshoz. Hasonló kezdeményezés született az endródi ÁFÉSZ-nél, amely­nek eredményeként mind a 35 ÁFÉSZ csatlakozott. / A HELYI MUNKAVERSENY- felhlvások közzététele után kez­dődött meg a tényleges végre­hajtás. A gazdaságiakon túl je­lentősek azok a vállalások is, melyek a .képzés és önképzés, valamint a „szocialista módon élni” követelmény teljesítésére vonatkoznak. Az eddigi értéke­lések szerint a gazdasági mun­kákban máris több kiemelkedő eredmény született. A battonyaí Petőfi Termelőszövetkezet Ki­nizsi Pál ifjúsági brigádja ter­vük teljesítését 102 százalékra vállalták, és jelenlegi eredmé­nyük már eléri a 113 százalékot. Mezőkovácsházán a Dózsa György ifjúsági brigád 103 szá­zalékos vállalásukat eddig 108 százalékra teljesítették. A KISZ-SZER VEZETEK a sa­játos ifjúsági versenyformákon keresztül mozgósítják elsősorban megyénk dolgozó ifjúságát. A munkák megindításában és a kezdeményezőkészségben külö­nösen élen jár az a 35 ifjúsági Fortuna a takarék­szövetkezeteknél Az utóbbi években nemcsak a gépkocsinyer emény-be tétkönyvek száma növekszik ugrásszerűen a megye takarékszövetkezetei­nél, hanem a szerencsés nyer­tesek száma is. A legutóbbi sor­solás alkalmával Mezőgyán, Okány, Zsadány, Körösladány és Nagybénihegyes szövetkeze­teihez .kopogtatott be” Fortuna, a szerencse istenasszonya. Vagy is öten nyertek különböző típusú személygépkocsit az említett községek takarékszövetkezetei­nél váltott betétkönyvekkel. B. I. BitísHccrmas 1974. DECEMBER 17. brigád, amely az elmúlt két év­ben elnyerte a KISZ megyei bizottság „Élenjáró” brigád ki­tüntetést. A munkaversenyben, az ipar­ban és szövetkezeti iparban 300 ifjúsági brigád több mint 3 ezer 600 tagja versenyez. Az élelmi­szergazdaságban versenyző if­júsági brigádok száma megkö­zelíti a 200-at, a taglétszámuk meghaladja a 2 ezer 500-at. Ezek az ifjúsági brigádok természete­sen megtalálhatók abban, a több mint 3 ezer 500 szocialista cí­mért küzdő brigádban, amelyek­nek 37 ezer tagja versenyez • kongresszusi és felszabadulási munka verseny ben. Ezeknek a brigádtagoknak a 60 százaléka 30 éven aluli fiatal. A KISZ MEGYEI BIZOTT­SÁG ifjúmunkás és élelmiszer­gazdasági tanácsa 1972 óta évenként meghirdeti az „Ifjúsá­gi brigádok a IV. ötéves terv teljesítéséért” mozgalmat. Ebben elsők, között vannak a Békéscsa­bai Állami Építőipari. Vállalat Ságvári Endre, a gyulai Vízügyi Igazgatóság tervezőosztály, va­lamint a szeghalmi Sárréti ÁFÉSZ Zója ifjúsági brigádja. Megállapítható az is, hogy az eddig eltelt időszakban a jubi­leumi munkaversenyhez való csatlakozások úgy a vállalatok­nál, mint a szövetkezeteknél, az egyéni munkaverseny-formák fellendülését eredményezte. Me­gyénkben is csaknem 2 ezer fia­tal ígérte, hogy a kongresszusi vállalásait úgy teljesíti, hogy egyúttal eredményesen is szere­peljen a KISZ által kezdemé­nyezett egyéni munkaverseny­ben. Ez évben 22 munkahelyen, 900 fiatal részvételével indult be az egyéni munkaversenyzés va­lamelyik formája. NAGYON JELENTŐS SIKE­REKET eredményeztek a fiata­lok társadalmi munkaakciói és kommunista műszakjai, amelyek elsősorban városi és községi igé­nyeket elégítenek ki és, amelye­ket óvodák és bölcsődék felépí­tésére és felújítására, valamint támogatására szervezték. Gyu­la városban 30 ezer, Szeghalmon 20 ezer, Gyula járásban\ 70 ezer társadalmi munkaórát végeztek a fiatalok. A kommunista mű­szakok szervezésénél azt az in­ternacionalista célt tűzték ki, hogy az itt keresett pénzből se­gítsék a „Magyar—Vietnami Ba­rátság” ezerszemélyes szakmun­kástanuló-intézet felépítését. Megyénk ifjúsága éhhez 2 millió forintos felajánlást vállalt. Ed­dig már több KISZ-szervezet — békéscsabai Kner Nyomda, kö­töttárugyár, konzervgyár, 8. szá­mú Volán Vállalat, téglagyár, a Gyulai Harisnyagyár, a húsipari vállalat, az Orosházi Üveggyár és az Endrődi Cipész Szövetke* net — vállalta egy férőhely költségét, azaz 50 ezer forint be­fizetését A legtöbb férőhely költségét a békéscsabai KISZ- saervezetek vállalták, több mint 400 ezer forintot A KISZ KÖZPONTI BIZOTT­SÁGÁNAK akcióprogramjában szerepelt az „Alkotó ifjúság” pá­lyázat és kiállításra való moz­gósítás, ami eddig 60 gazdasági egységnél valósult meg. Különö­sen jók az eddigi tapasztalatok a Békéscsabai MEZŐGÉP-nél, a méretes szabók és szűcsök szö­vetkezetében, a szeghalmi Cse­pel Autógyárban, \ a vésztői MÁV-főnökségen, a Mezőhegyesi Állami Gazdaságiban és a ba­romfifeldolgozó vállalatnál. ÖSSZEGEZVE az eddigi ta­pasztalatokat, joggal állapítható meg, hogy a megyénkben műkö­dő ifjúsági alapszervezetek, dol­gozó fiatalok egységesen foglal­tak állást a munka versenyhez való csatlakozáshoz és tevéke­nyen veszik ki részüket a ha­zánk felszabadulásának 30. év­fordulója, valamint pártunk XI. kongresszusa tiszteletére meg­hirdetett miumkavensenyből. í. Mit várt e fontos pártdo­kumentumtól az irányelvek megjelenése előtt? 2. Mi ragad­ta meg leginkább a Központi Bi­zottság kongresszust előkészítő Anyagából? 3. Milyen visszhang­ja van az irányelveknek mun­katársai körében? — ezekre a kérdésekre válaszoltak tír. Si- mándi Béla, a Békéscsabai Ba­romfifeldolgozó Vállalat műszaki főmérnöke és Polonka György, a Hajtóművek és Festőberende­zések Gyára 5. számú gyáregy­ségének főmérnöke. Véleményük nemcsak személyes gondolatai­kat tükröd, hanem egyben része is a műszaki értelmiségi beosz­tásáén dolgozók állásfoglalásá­nak. Komolyan vett intézkedésekre sarkallnak az irányelvek — LA párt vezető szervei évek óta rendszeresen foglalkoz­nak a társadalmi viszonyok to­vábbfejlesztésének szükségessé­gével, elveivel, lehetőségeivel, gyakorlatával. Minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kapott a po­litikai és szakmai továbbképzés. Ügy gondolom, hogy a politikai továbbképzés fontosságának többszöri kimondása különösen időszerű. Hiszen, például nálunk is volt olyan tapasztalat, hogy a fiatalabb korosztályhoz tarto­zók munkába állásukat követően elsősorban azzal törődtek: mi­nél többet tegyenek hozzá az egyetemen megszerzett szakmai tudásukhoz. Ez bizonyos egyol­dalúságihoz vezet azonban — a szakmai ismeretek bővítése csak a politikai képzettség folytonos fejlesztésével együtt ad igazán korszerű alapot a munkához. A lehetőség a politikai ismere­tek gyarapításéra mindenkinek rendelkezésére áll — sokan él­nek is ezzel, de talán nem ele­gen és nem mindig a megkívánt intenzitással. Ez természetesen nem jelenti a szakmai továbbképzés elha­nyagolását Az elmúlt években dolgozóink közül jó néhányan vettek részt általános iskolai, középiskolai oktatásban, illető­leg üzemen belüli tanfolyamo­kon szerezhették meg a barom­fiipari szakmunkás-képesítésit. Akik ez utóbbi tanfolyamot si­keresén elvégzik, azonnal egy­forintos órabéremelést kapnak... Én magam elsősorban az ebbe az irányba ható törekvéseink megerősítését vártam az irány­elvektől — ennek a várakozás­nak a dokumentum teljes egé­szében megfeleL — 2. ■ Hasonló módon örültem annak, amit a beruházási tevé­kenységről mond a dokumentum. Azt remélem, hogy az építőipar és a beruházók illetékesei ko­moly intenciókat és segítséget kapnak majct munkájuk jobbá tételéhez. Ennek révén aztán kevesebb lesz a megalapozatlan beruházás —, mert a legtöbbe mindig a hosszú ideig húzódó és s»k utólagos javítást igénylő be­uházások kerülnek. Az irány­elvek — én legalábbis úgy ér­zem — komolyan vett intézke­désekre sarkallnak. — 3. A múlt vasárnapi Nép­.zabadságot, amelyben az irány­elveket közölték, valamennyi társadalmi szervünk funkcioná­riusai és több példányban a gazdasági vezetők is megkapták. Az ő révükön nagyon sok dol­gozónk olvashatta és olvasta a dokumentumot. A teljes áttanul­mányozáshoz, megértéshez ter­mészetesén nem lehetett elegen­dő az elmúlt néhány nap. Az első megnyilvánulások az egyetértés hangján szólaltak .meg. Ami néhány unkát megle­pett: a felhalmozás mindössze 25—27 százalékos aránya. Vala­mennyiünknek jól kell dolgozni, hogy ez a 25—27 százalék ösz- saegszerűen elég nagy — a jo­gos igényeket biztonságosan ki­elégíteni tudó legyen... Rajtunk múlik, hogy mennyire javul az életszínvonal — 1. Az irányelvektől mzk váltam — és nem hiszem, hőgy egyedül lettem volna a vélemé­nyemmel —•, hogy tovább foly­tassa a X. kongresszuson elha­tározott, kijelölt utat. Ez be is következett — minden különö­sebb látványosság nélkül, ám igen tartalmasán. Konkrétabban: azt vártuk, hogy például a haj­tómű- es festőberendezés-gyár­tásban előzetes terveinket meg­erősíti a kongresszusi dokumen­tum. Itt sem történt meglepetés, pontosabban szólva1 olyan kö­vetkeztetést vonhatunk le, hogy bátrabban tervezhetünk, mer* az irányelvekben foglaltak alá­támasztják más vállalatok ter­mékeink iránti, növekvő igé­nyét. —- 2. Amá a leginkább elgon­dolkodtató volt; az elhúzódó be­ruházásokról olvatsva rádöbben­tünk, hogy sok esetben mi is túlzottan hosszú határidőket igazolunk vissza a megrendelő­nek. Igaz, ennék jórészt a ko­rábbá évekből mostaniig húzódó okai vannak és ma már jobb a helyzet, mint az elmúlt idősza­kokban. volt, mégis, további ja­vulásra van szükség. Reméljük, hogy alapanyagainkat pél­dául a lemezt és az idomacélt — is gyorsabban kapjuk meg a jö­vőben, ha az irányelvekben fog­laltak valósággá válnak. Jól tükrözik az irányelvek » mind magasabb minőségi igé­nyeket is — egyre nő a kon- kurrencia a belső piacon és maga­sabbak külföldi vásárlóink igé­nyei is. A szovjet piacon újab­ban a legfejlettebb technikával rendelkező országokkal kell áll­nunk a versenyt. Kérdés ezek után, mit keffl tennünk, hogy megfeleljünk az irányelvekben lefektetett vára­kozásnak ... Jobban kell dolgoz­ni, ez teljességgel nyilvánvaló. Ennék érdekében már jó néhány hete tart a DH-mozgalom elő­készítése — az irányelvek meg­jelenése meggyonsítota ezt a fo­lyamatot. Az elmúlt hét péntek­jén megalakult a DH-bizottság, amely propagálja majd a dol­gozz hibátlanul mozgalmat. A cél: jó előkészítéssel, munka- szervezéssel megteremteni a za­vartalan munka lehetőségét. „Felülről” kezdjük tehát javíta­ni a munkát — ennek első lépé­se, hogy a dolgozók elmondják, munkaterületükön milyen hiá­nyosságok fordulnak elő. Ezek megszüntetése után válik lehe­tővé, hogy a műhelyekben az eddiginél zavartalanabb legyen a jobb terméket előállító munka. — 3. Amit valamennyien le­vonhatunk az irányelvekből: ha jobban dolgozunk, tovább emel­kedik az életszínvonalunk. Ezt feltétlenül hangsúlyozni kell: életszínvonalunk további javu­lásához elengedhetetlenül szük­séges a jobb munka. (darusa) B. O. Iz első vizsgára készülnek a győri főiskolán A Győri Köziek dési és Műsza j Főiskola 420 appali és *50 levelezi ha’’grtója győri első vi s-ájéra készül. Á viz gák december 16-tól január végéig tartanak Képünk a fől.kola nagy élőadó uméb en készült (MTI fotó: Had as János felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom