Békés Megyei Népújság, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-15 / 293. szám

KÖRÖSTÁJ KULTURÁLIS MELLÉKLET A közelmúltban <4r. Gom­bár József, a MOKÉP igaz­gatója egy nyilatkozatában «elmondotta, hogy a korsze­rű közművelődés igényeihez igazodó mozimodell nálunk még nem alakult ki. „Nincs olyan helyiség a magyar mozikban —, mondotta —, egy klubterem, ahol a fil­mek megtekintése után, ha szükségét érzik az emberek, leülhetnének, elbeszélget­hetnének, esetleg választ kaphatnának kérdéseikre, maguktól az alkotóktól”. Az ország mozijaiban va­lóban nincs klubterem, de az utóbbi néhány esztendő­ben — elsősorban vidéken —• egyre több helyen épül közösen a móri és a műve­lődési ház. Az ilyen, közö­sen létrehozott kulturális intézményekben pedig már semmi akadálya annak, hogy a film bemutatása után —> akik erre igényt tartanak — összejöjjenek egy kis beszélgetésre, a jobb megértést segítő vitá­ra a művelődési ház vala­melyik klubtermében vagy akár szakköri helyiségében. A másik lehetőség: a köz­ségi keskenyfilmes mozik­nak több mint a fele szintén a művelődési házban mű­ködik — ezekben is mód nyílik tehát a vetítést köve­tő alkotó vitákra. A megol­dás tehát nem elsősorban az új mozik építésében kere­sendő, sokkal inkább a meg­levő lehetőségek célszerűbb isználásában. FiimkluM Természetesen más lehe­tőségei is vannak a filmmű­vészet jobb megismertetésé­nek. Lényege: mint minden művészetnek, így a film­művészetnek is van előz­ménye, van hagyománya, amelynek ismerete nélkül gyakran értetlenül szemlél­jük a mai alkotásokat. Az értő befogadást előse­gíteni, megkönnyíteni jöt-- tek létre a filmklubok, s tematikus sorozataikkal a filmek jobb megérté­sét, & filmművé­szet alapjainak megis­mertetését, a filmet értő és szerető közönség kialakítá­sát tűzlek ki feladatul. Azaz: nem nagyapáink mo­ziját kívánták feléleszteni, hanem a Filmtudományi In­tézet archív filmjeinek a felhasználásával művészeti ismeretterjesztő tevékeny­séget végeztek, g végeznek ma is. HORVÁTH PÉTER VERSEI; Párbeszéd Kicsi lovam, sárga lovam, aranyszőrű paripámI Bajod esett, hogy nem repülsz túl az Operencián? Gazdácsfcám, én kedves társam, repülnék, de nem tudok: nincs mit ennem, nincs mit innom, éhemben elpusztulok. Kicsi lovam, sárga lovam, aranyszőrű paripáml Mondd, mit ennél, mondd, mit innál, idehozom szaporán. Tűzet ennék, tüzet innék, jaj, ha lenne valahol: jobbra nézek, balra nézek, de igaz tűz nincs sehciL Kiesi lovam, sárga lovam, aranyszőrű paripám! Adok enned, hogyne adnék, csak repüljünk szaporánI Repülünk már, ugye látod gazdácskám, hogy repülünk! Adj még tüzet, adjál innom: felhők fölé kerülünk. Adok innod, hogyne adnék, csak repüljél szaporán, ha nélkülem, hát nélkülem, túl az Operencián. m Kom valamiféle reklám­fogás ez a három betű, csu­pán a Filmbarátok Köré­nek rövidítésé. Alig több, « mint egy esztendeje alakult ki — elsősorban az ország nagyobb településein, a vá­rosokban — a Filmbarátok Körének hálózata. A körökön belül három­féle típusú filmeket vetíte­nek. Egyrészt olyanokat, amelyek ma még csupán egy szűkebb réteg érdeklő­désére tartanak számot, a ezeket csak az FBK-ben részt vevő mozikban mutat­ják be. Ilyen volt például a legutóbb a Sakál című chi­lei produkció. Ugyancsak a Filmbarátok Körében mutatnak be elő­ször olyan jelentősnek ígér­kező alkotásokat, amelyek a többi mozikban csak egy későbbi időpontban kerül­nek vetítésre. Ilyen előzetes bemutató lesz a közeljövő­ben Jancsó Miklós új film­jének, a Szerelmem, Elekt- rá-nak a vetítése. A harmataik tfptafta mrűt a jelentős, de már régebben készült filmek újrajátszása tartozik, amelyek forgalma­zási joga lejárt, s most ki­zárólag olyan célra — lé­nyegesen olcsóbban — vá­sárolják meg ismét a vetí­tés jogát. Ilyen film a Roc- co és fivérei, a Nagyítás vagy a nemrég újra bemu­tatott Bergmamwnű, A nap .vége. Iskofatnozi Tavaly ezernél több elő­adást tartottak csak Pest me­gyében az iskolás gyermekeik részére. Az iskolamozd leg­főbb feladata: az iskolák irodalmi, történelmi és ne­velési céljainak segítése a filmművészet sajá.os eszkö­zeivel, olyan filmek bemu­tatásával, amelyek közvet­lenül kapcsolódnak a tan­anyaghoz. Sajnos, ennek az idény­nek a kielégítéséhez kevés film áll a mozivállalatok rendelkezésére. A választé­kot azonban jelentősen bő- víthetné, ha mozikban is vetíthető kópiákkal rendel­keznénk a televízióban be­mutatott alkotásokból. Egy meggyőző példa a sok kö­zül: Madách Bmbar tragé­diáját hiába kérik az isko­lák, mozifilm nem készült a műből. De készült igen si­keres televíziós produk­ció, amely, ha kölcsönözhe­tő lenne, az iskolamozi leg­keresettebb filmjei közé tartozna — . szinte bizonyos, hogy minden középiskola szívesen vállalkozna levetí- tésére. Egy-egy kópia elké­szítése csupán tízezer fo­rintokba Kerül, nem pedig milliókba, mint egy új al­kotás. Ezeket a tízezer fo­rintokat pedig mindenkép­pen biztosítani lehetne —, és kellene — az országos kulturális alapból. Ennél nemesebb cél támogatását elképzelni is nehéz. . Alikétól*, könyvek Bevált módszer: a film- «nkétok rendezésre. Ezeken, egy-egy jelentős alkotás kö­zös megtekintése után a né­zők találkozhatnak a film alkotóival: íróval, rendező­vel, színészekkel, s velük vi­tathatják meg mindazt, ami nyitott kérdés maradt a né­zőkben az előadás után. Ilyen ankétokat ma már nem csupán a megyei Mo­ziüzem Vállalatok rendez­nek, hanem egyre inkább a művelődési házak is. Sokféle módón összekap­csolható a filmművészet a közművelődéssel. Féldául úgy, hogy a béke és barát­sági hónap során olyan fil­meket mutatnak be, ame­lyek a hónap politikai mon­dandójához kapcsolódnak. Vagy úgy, hogy a nemzeti­ségi hetek alatt német, csehszlováik, jugoszláv, il­letve román filmeket ját­szanak, nem szinkronizálva, csupán feliratozva, hogy a hazánkban élő nemzetiségi­ek anyanyelvükön hallhas­sák a dialógokat. így válhat a film igazán a közművelődós fontos esz­közévé. Prukner Pál Feld mann Tibor Marika Falkép egy óvodában Nyugodtan mondhatjuk: méltó műalkotással gyara­podott Békéscsaba. Színhelye a Lencsést úti lakótelep nem mindig megközelíthető új óvodája; alkotója Ga- burek Károly. Van ennek a tájéknak valami külön varázsa, a retek ízes keveréke vagy a tisztább levegő okozza-e, nem tudom. Ügy vélem azonban, Gaburek derűs fo­galmazása nem csak a speciális feladatnak tulajdonít­ható. Békéscsaba városi Tanácsa idén hívta fel a helyi mV vészek figyelmét a gyermekintézmények dekorálására. Elsőként a Vilim utcai óvoda kapott ajándékba Gabit- rek Károlytól mindhárom korcsoportja részére faliké­peket, másodikként a KISZ-lakótelepi óvoda, ugyan­csak Gaburek Károlytól; ezúttal sgraffito-t. Nagy jelentőségű dolog ez, mert hiszen ezeken e színhelyeken a műalkotás közvetlen eszköze az isme­retszerzésnek, nem csupán dekoráció, mint azt első pil­lanatban hisszük. Nem is csak állandósága miatt több; falban, színes malterban megvalósított; jelentős ez az alkotás az oktatás számára is, mert felfogása és meg­oldási módja a 3—í éves gyerekek értelmi-érzelmi fej­lettségi szintjéhez alkalmazkodik — jelentős a művész számára is: újabb eredmény, amiért meg kellett küz­denie. Formái dús hullámzásúák: érzelmileg telítettek; színei derűsek: sárga, piros, szürkésfehér és kevés fe­kete. Nem meghatározott eseményrend fűzi össze a kép­mezőt, hanem szabad motívumválogatás a mesealakok közül: mackó, farkas, kakas, kislány, virágok és na­pocska, köztük itt-ott kevés környezet jelzés, házak és fák. Léptékben is külön motívumok ezek: a kakas na­gyobb a kislánynál, akkora, mint egy-egy állat feje. Ez a viszonylatrendszer megfelel a kisgyermek érték­rendjének: az ismert tárgyak fontosak, nagyméretűek. A motívumok szabad elhelyezése is telitalálat, hiszen a gyermekek ismeretei izoláltak, részismeret ik. Nem kevésbé fontos, sőt, módszertanilag igen helye­selhető, hogy nem zárt és egyedi mesetartalmat ráköti falra — így sokszor és sokféleképpen megközelít­hető, nem válik megszokottá, unalmassá. Elismerés és köszönet illeti érte Gaburek Károly fes­tőművészt. S ha a méretek miatt viaskodó művész számára még tapasztalatot is eredményezett ez a munka az arány- rendszer vonatkozásában — formai és szinbeli oldó­dása melleit —, akkor mindenki jól járt. Gyerekváró Biztos hajó visz át a folyón ringva, lengve. Melegen tart a »érflnJk, ereidbe« kerengve. Almodban mind nagyobb leszel, anyád mondja, kinőtt már a hajad: ég a gyomra. Hallom, rugdalódzol: helyet! helyet! jól van gyerek, nem lehet elég karé» a táskás memat. Y. Kiss Margit í A közösségi művelődés formái Filmek— nézők—viták

Next

/
Oldalképek
Tartalom