Békés Megyei Népújság, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-13 / 291. szám

m E* 6*8 wtolsé ülését tartótig a megyei tanács utolsó ülését Békéscsabán. Kla­ftkó Mátyás elnökletével. Az ülésen részt vett és felszólalt dr. Orbán László, a Magyar Szó- eialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, kulturális miniszter. Jelen volt Frank Fe­renc, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Békés megyei Bizottsá­gának első titkára és Nagy 1st- »úti, az SZMT vezető titkára. Ott voltak az országgyűlési képviselők Békés megyei cso­portjának több tagja, a Hazafias Népfront, a társadalmi és tö­megszervezetek, vállalatok, in­tézmények képviselői, valamint a megyei tanács osztályvezetői és k nagyközségek tanácsainak el­nökei, meghívott vendégek. Az elnöki megnyitó után a testület tudomásul vette a ko­rábbi tanácsülés határozatainak végrehajtásáról szóló jelentést. Ezt követően megkezdődött a vita a megye 23 nagyközségé­nek helyzetéről szóló beszámoló felett, melyet dr. Kertész Már­ton vb-titkár írásban terjesz­tett elő. Megkülönböztetett figyelem Békés megyében az összla­kosság 40,3 százaléka él a nagy­községekben. Éppen ezért a •tapasztalatok elemzésével arra keresett választ a testület, hogy a nagyközséggé szervezés hatása hogyan jelentkezik a testű1 éti és hatósági munkában, vala­mint gazdasági helyzetükben. Megállapították, hogy a nagy­községgé nyilvánítással a tele­pülések helyi adottságai lénye­gében nem változtak olyan arányban, mint azt a szerep­körük megkívánja. Viszont új helyzetükből adódóan megkü­lönböztetett figyelmet kell for­dítani arra, hogy egyre inkább megfeleljenek a kívánalmak­nak. A tanácstörvény jó lehe­tőséget biztosít ahhoz, hogy a anácsok munkája, önállósága, evékenységük szakszerűsége rejlőd jön. Megállapítható, hogy a tanácstörvény hatályba lé- lése óta nagyobb a lakossági elvárás a nagyközségi taná- soktól. Annak érdekében, A nagyközségi tanácsok munkája megfelel a követelményeknek Tizenöt éves közművelődési tervet készítenek Interpellációk hogy ennek eleget tudjanak tenni, több olyan megyei intéz­kedés történt, amely javította a feltételeket és a megyei ta­nács \ végrehajtó bizottsága tö­rekszik, hogy folyamatossá te­gye ezt a fejlődést. A legutóbbi tanácsválasztás tapasztalatai a nagyközségek­ben kedvezőek. A tanácsok összetétele jó, tükrözi a lakos­ság rétegződését, ezáltal is jobb lehetőséget teremtettek a megnövekedett feladatok ellá­tásához. Az, hogy a tanácsok­ban szám szerint több a nő, a fiatal, a fizikai munkás, ez po­zitív hatással van tevékeny­ségükre. Tapasztalataink sze­rint — állapították meg a hoz­zászólók — a nagyközségi ta­nácsok meghatározó szerepe érvényesül, élnek az önkor­mányzati jogosítványokkal. Jó gyakorlat alakult ki az intéz­ményvezetők kinevezésében. Megfelelő gyakorisággal és hoz. záértéssel tárgyalják a nagy­községi tanácsok a társadalom- politikai kérdéseket, elfogad­ható határozatokat hoznak a nők, az ifjúság helyzetének ja­vítására. Bár még nem általá­nos, de egyre inkább kibonta­kozóban van a fejlesztési cél­kitűzések hosszabb távra tör­ténő meghatározása. Ez érvé­nyesült a ciklus-program kidol­gozásánál is. Nevés a felelősségre vénás A végrehajtó bizottságoknak a tanács előtti éves beszámo­lása azonban nem mindenhol történik meg. Két olyan nagy­község van, ahol 1972 óta a végrehajtó bizottság nem tette meg éves beszámolását a ta­I Mprgeiájfalal Magyar Viscosagyár, az ország egyetlen vegyiszálgyára azonnali belépéssel felvesz vegyipari szakmunkásokat, férfi és női betanított és segédmunkásokat. Jöjjön dolgozni e Duna menti nagyüzembe, Nyergesújfalura? — KORSZERŰ. AUTOMATIZÁLT, KLIM ATI ZALT ÜZEMEK, — modern vegyipari technológia, — BIZTOS MEGELHETES, KITŰNŐ SZOCIÁLIS ellátottság, — KORSZERŰ MUNKÁSSZÁLLÁS, ■=- TOVÁBBTANULÁSI, KULTURÁLIS ÉS SPORTOLÁSI LEHETŐSÉGEK, Jelentkezés: mindennap t—14 óráig. Nyergesújfalun (Komárom m.) a Magyar Viscosagyár munkaügyi főosztályán. Levélcím: Magyar Viscosagyár, 2536 Nyergesújfalu PL: SL nácstestületnek. Ez a gyakor­lat törvénysértő és a jövőben a járási hivatalok részéről is nagyobb figyelmet igényéi. Na­gyobb következetességre van szükség a tanácsrendeletek megtartásánál is. Nagyon el­enyésző a tanácsi rendeleteket megsértőkkel szemben alkal­mazott szankciók száma. 1972- ben negyven, 1973-ban negy­venöt volt a felelősségre vonás, noha 63 nagyközségi tanács- rendelet született. A beszámoló, valamint a fel­szólalók is dicséretesnek emlí­tették a tanácsi bizottságok sze­repét a testületi munkában. Itt is akad olyan nagyközségi ta­nács, amely nem fordít kellő gondot a bizottságokkal való foglalkozásra. Például Dévavá- nyán a bizottságok munkater­vet sem készítettek, Körösla- dányban a tervezett üléseknek csupán a felét tartották meg. Ezeken a helyeken hogyan is várhatnának véleményező, ja­vaslattevő tevékenységet. A ta­nácstagi beszámolók tartását viszont jónak értékelte a me­gyei tanácsülés. Itt elmaradás­ról alig-alig lehet beszélni. A tanácstagok többsége törekszik a választókkal való kapcsolat erősítésére, azok javaslatainak a testületi ülésen való tolmá­csolására. A nagyközségi tanácsok vég­rehajtó bizottságainak munká­jában kedvelő irányú változás állt be. Működésük törvényes és tervszerű. A jogszabályt sér­tő határozatok száma nem szá­mottevő, de mégis szót érde­mel az, hogy 1972-ben 42, 1973- ban pedig 37 törvénysértő ha­tározatot hoztak. Ezeket az ész­revételek alapján visszavonták a végrehajtó bizottságok. Jó a gazdasági tevékenvsig A gazdasági tevékenységük­ről szólva, önállóságukkal jól élnek. A gazdasági keretek jó lehetőséget nyújtanak felada­taik folyamatos teljesítéséhez. A nagyközségi tanácsok több­sége helyesen értelmezi és al­kalmazza az önkormányzatokat megillető gazdasági önállóságot, a nagyközségi rangot, melyeket nem szűkítenek le csupán gaz­dasági kédésekre. A nagyköz­ségi tanácsok gazdasági tevé­kenysége jó irányba fejlődik. Ezt bizonyítja az is, hogy az 1974. évi költségvetés bevételi előirányzatuk az 1969. évhez képest 231,8 százalékkal nö­vekedett. A legdinamikusabb fejlődést a 275 százalékos sa­ját és megosztott bevételek mutatják. A nagyközséggé vá­lás hatását a költségvetési ki­adások alakulásán lehet legjob­ban lemérni. Jelentős az emel­kedés a szociális és egészség- ügyi, valamint a kulturális ágazatokban. Ennek ellenére a megyében az egy lakosra jutó költségvetési előirányzat ala­csonyabb az országos átlagnál. A költségvetési ellátás további javításra szorul. A fejlesztési eszközök emelkedése szolidabb a nagyközségekben, mint a költségvetési ellátottság. Gya­korlatilag megyénkben csak a magasabb tanácsi hozzájáru­lással együtt éri el az országos nagyközségi átlagot. A célcso­portos lakásépítés 4 százaléka, a középiskolai hét és a megyei szinten számításba vett beru­házások 14 százaléka jutott a nagyközségekre a IV, ötéves terv időszakában) Megállapította a megyei ta­nácsülés, hogy jól segíti a he­lyi célkitűzések megvalósítását a nagyközségek lakosainak tár­sadalmi munkája. A megyei tanács által a társadalmi mun­ka fejlesztése érdekében hozott határozatok megvalósítása ked­vező hatással van e tevékeny­ség további fejlődésére. A vita lezárása után a me­gyei tanács a nagyközségek helyzetéről szóló beszámolót elfogadta. Megállapította, hogy a nagyközséggé szervezés óta azok tanácsainak és szerveik­nek működése megfelel a kö­vetelményeknek, jól szolgálja a tanácsi tevékenységet. A me­gyei intézkedések és a nagyobb helyi lehetőségek hatására a nagyközségek fejlődése, fejlesz­tése eredményes. Fejlődött az államigazgatási, hatósági mun­ka, érvényesül a törvényesség, kibontakozóban van a nem ta­nácsi szervekkel az együttmű­ködés. Közművelődés A továbbiakban a Nagy János tanácséi n ök-helyettes által be­terjesztett jelentést tárgyalták meg a megye közművelődésé­nek helyzete és továbbfejlesz­tésének feladatairól. Mint is­meretes, az életszínvonal je­lentős növekedésével a lakos­ság mind nagyobb része jutott olyan életkörülmények közé, amelyek megteremtették a fel­tételeket a kulturált élethez, a művelődéshez, a tanuláshoz. Sajnos az isko’ázottsági színvo­nal jelentős növekedésének el­lenére is viszonylag alacsony az egyszerű dolgozó lakosság képzettségi színvonala. Sokan, főleg az idősebb korosztályok­ból, nem rendelkeznek nyolc- osztályos végzettséggel. Fejlő­dés itt is mutatkozik, hiszen 1970-ben csupán 113-an, az 1973—74-es tanévben 1861-en végezték el a dolgozók általá­nos iskoláját. Figyelmet érdemlő kezdeményezések tapasztalha­tók a szocialista brigádmozga­lomban rejlő közművelődési le­hetőségek kihasználásával. Végül is a megyei tanács el­fogadta a közművelődés to­vábbfejlesztésének tervét és távlati koncepciónak tekinti azt. Kimondta, hogy aiz irányí­tás és a tartalmi munka terv­szerűbbé tétele érdekében a megyei tanács művelődésügyi osztálya készítse el a megye közművelődési fejlesztés meg­valósításának 15 éves tervét és ebbe dolgozza be az ide vonat­kozó középtávú elképzeléseit. A tanácsülés felkérte a Hazafias Néofront megyei bizottságát, a KISZ-t, a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsát, a termelőszö­vetkezetek területi szövetségeit és az ipari és fogyasztási szö­vetkezetek vezetőit, hogy foko­zottabb mértékben járuljanak hozzá a közművelődési munka továbbfejlesztéséhez, alakítsa­nak ki tervszerű közös együtt­működést a tanácsokkal. Felszólalások A napirendek vitáiban felszó­laltak Borka Sándor Battonya, Siklósi Ferenc Mezöberény. No- vák Mátyás Gyulavári, Barna Pál Orosháza, Kozák SánÉov Szeghalam, dr. Pintér Miklós Gyula, Hotz Györgyné Kever­nie«, Szilágyi Péter Gyula, Je- nei Lászióné Békás, Fehér Púiné Békéscsaba, Hrivnák Rozália Tótkomlós, Csepregi Mihályná Orosháza, Frankó János Csaba- esűd, megyei tanácstagok. Ett követően a testület • jóvá­hagyta a megyei tanács és bi­zottságainak, valamint a megyei népi ellenőrzési bizottságnak 1975. évre szóló munkatervét. A továbbiakban személyi ügyekben döntött Névváltozások A bejelentéseik között elfogad­ta a megyei tanács vb építési, közlekedési és vízügyi osztály előterjesztését a Békés megyei Kéményseprő Vállalat névvál­toztatására vonatkozóan. A név. változtatási kérelemben előad­ták, hogy a korszerű alapanyagú fűtési módok terjedésének kö­vetkeztében a hagyományos fel­adatok mellett új, a tüzeléstech­nika fejlődéséhez alkalmazkodó tevékenységet kíván meg. Ezért a megyei tanács a Békés megyei Kéményseprő Vállalat nevét 1975. január 1-től Békés megyei Kéményseprő és Tüzeléstechni­kai Vállalat megnevezésre vál­toztatja. Egyben utasította az építési, közlekedési és vízügyi osztály vezetőjét, gondoskodjon a további intézkedések megté­teléről. Úgyszintén elfogadta a kereskedelmi osztály javaslatát, hogy a Békés megyei Tanács V. B. Idegenforgalmi Hivatala névhasználatot Békés TOURIST elnevezéssel kiegészítse, Inlerpelláciik Elsőként a megyei tanács j#“ váhagyta Földesi Istvánná me­gyei tanácstag írásban beadott interpellációját, melyben a me­gyei tanácstagi alap terhére Ka­mut községben épülő iskolai tanműhely berendezésének biz­tosításához 80 ezer forint pót- előirányzat engedélyezését kérte. A szükséges fedezetet az 1974. évi megyei központi költségve­tésben tervezett tanácstagi alap előirányzatának terhére kell biz­tosítani. Majd tudomásul vette a me­gyei tanács 1974. szeptember 26-5 ülésén dr. Vidó István megyei tanácstag által elhangzott inter­pellációra adott választ. Dr. Vidó István megyei tanácstag a me­gyénkben. alkalmazott vezetékes földgáz új szolgáltatási árával kapcsolatosan interpellált koráb­ban. A továbbiakban három me­gyei tanácstag jelentett be in­terpellációt. TÓTH" KÁROLY Muromys ötszázezer forintot kért új nap­közi otthon építéséhez, mély a község saját alap kiegészítését szolgálná. A tanácsülés a lehe­tőségek megvizsgálására utasí­totta dr. Gácsér József osztály- vezetőt. SÁNDOR JÓZSEF, a szülési szabadság miatt távollevő La­dányi Sándorné dévaványai me­gyei tanácstag kérését tolmá­csolta: hatvanezer forintot kért a dévaványai tanyák villamosí­tásához. A kérésre dr. Romvári László osztályvezető válaszolt, és a tanácsülés egyhangúlag meg­szavazta a kért 60 ezer forintot. NYÁRI SÁNDOR Mezőhegyes: a helyi kény ér bolt gondjairól szólt és az üzlet alapterületénék bővítését kérte. A megyei tanács az interpelláció megvizsgálására utasította Gajdács György osz­tályvezetőt — mindkét esetben 30 naoon belül írásos választ kapnak az interpelláló megyei tanácstagok. Az ülés Klaukó Mátyás zár­szavával ért véget, aki kellemes ünnepeket boldog új évet kívánt a részvevőknek. 1974. DECEMBER 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom