Békés Megyei Népújság, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-13 / 291. szám

ÜLÉST TARTOTT A MEGYEI TANÁCS (3. oldal) JUBILEUMI ÜNNEPSÉG BÉKÉSSÁMSONBAN (4. oldal) GITTEGYLET VAGY KÖZÖSSÉG? (5. oldal) Kétszer ad, aki gyorsan ad Zavartalan lesz a lakosság téli energiá­ét élelmiszerellátása Különösen igaz ez a közmon­dás a helyi tanácsoknál, ahol az ügyintézők a legközvetle­nebb kapcsolatban állnak a la­kossággal. A bölcsőből a kopor­sóig —■ ahogy mondani szok­ták, sőt, ha arra gondolunk, hogy a gyermekét váró anya egészségügyi és szociális hiva­talos tennivalóival is a taná­csot keresi fel, nyilvánvaló, hogy már a születést megelőző időszakban kialakyl a leendő állampolgár kapcsolata a ta­náccsal. Lehetetlen lenne felsorolni mindazt, ami a tanácsok „ha­táskörébe” tartozik. Hozzávető­leg mintegy húszezer jogsza­bály létezik, s ezenkívül még rengeteg kiegészítő, módosító rendelkezés, úgynevezett belső utasítás van érvényben. Mind­ezekkel szabályozzák, intézik az állampolgárok ügyeit, kérel­meit. Bőven jut tehát a jog­szabályokból, rendelkezésekből mindenkinek. Egy-két példa zsupán az érdekesség kedvéért: Egy új lakóépület „használt­ba vételéhez” mintegy 70-féle eljárást kell elvégezni, ennyi­szer aktákat, ha-ároza tokát, engedélyeket kiadni. Egy bolt íyitva tartási idejének megálla­pításához több mint 40 külön­böző engedély, jóváhagyás szük­séges. Mindez persze nem megy egyik óráról a másikra, de a minél jobb ügyintézés egyik alapkövetelménye mégis a gyorsaság, hiszen hangulatun­kat, közérzetünket jelentősen befolyásolja, hogy mennyi idő alatt és hogyan intézik ügyein­ket. A gyorsaság, szolgá’atkész- ség, udvariasság tehát alapvető követelmény. Ha viszont ez így igaz, miért nem lehet in­tézményesen gyorsabbá tenni az ügyintézést?, Akadálya en­nek a már említett rengeteg előírás is, de nem kevésbé köz­rejátszik a tanácsok megnöve­kedett önállósága és hatásköre. Az eddigieknél jóval több ügy­ben kell dönteniük, viszont az ügyintézők száma maradt a régi. A nagyobb önállóság ter­mészetesen nagyobb körülte­kintést, gondosságot is kíván, s ez nem gyorsítja az akták útját. A tények önmagukért be­szélnek — de valamit mégis­csak kell tenni. És lehet is. A legfontosabb a munkamódsze­rek megváltoztatása. Az „átfu­tási idő” feltét'enül rövidí .hető. És ebben a munkában egyaránt figyelembe kell venni a fel­sőbb intézkedéseket, javaslato­kat és a helyi lehetőségeket. Mert az is nyilvánvaló, hogy az ügyintézés gyorsítása a leg­felsőbb szinten is érdek. A Tanácsigazgatási Szervezési In­tézet munkatársai például hosz. szú idő óta tanulmányozzák a helyi államigazgatási szervek munkáját. Összegyűjtik a leg­jobb tapasztalatokat, s azokat analizálják, vizsgálják, hogyan alkalmazható más területen. Ma már természetes, hogy a községi, kerületi, városi taná­csok ismerik legjobban a he­lyi igényeket. Sok helyen már megfelelő, az eljárásokat gyorsító mód­szereket dolgoztak ki, egysze­rűsítették az ügymenetet. Nos, a jó példák terjesztése, egy-egy gyorsító intézkedés elterjedése sok tízezer óra megtakarítást jelenthet országszerte. A taná­csi dolgozókat segíti ez a tu­dományos intézet segédletekkel, iratmintákkal. Ezek ügytípusok szerint tartalmazzák, hogyan kell jegyzőkönyvet készíteni, minta nyújt eligazítást arra, miként lehet adatokat besze­rezni, korrekt határozatokat fogalmazni. A tízezernyi pél­dányban szétküldött minták néhány hónap alatt észrevehe­tően rövidítet.ék az „átfutási időt”. Ez a segítség persze csak ak­kor hoz hasznot is, ha megfe­lelően és következetesen alkal­mazzák. Éppen ezért a taná­csok egyik legfontosabb belső feladata a határidők ellenőr­zése, betartása. Helyes az a módszer is, amikor még a ha­táridő kitűzése, az ügyirat út­jára indulása előtt tisztázzák, hogy mennyi időt tartanak szükségesnek a munka elvég­zésére. Ez nemcsak az ügyfél­ben növeli a biztonságérzetet, de nyomon követhető, hogy ho\ melyik osztályon, szakigaz­gatási szervnél fekszik a szük­ségesnél tovább egy-egy akta. Ezzel nem csupán a felelős­ségre vonás lehetősége bővül, hanem a tanács illetékesei még ideiében figyelmeztethetik az érdekelteket a határidő lejár­tának közeledtére, sőt még ide­jében segítséget is adhatnak ahhoz, hogy a határidő meg­tartását veszélyeztető akadályt elhárítsák. A központi intézkedések mel­lett természetesen szükség van a tanácsi dolgozók megváltozó szem1 életére. Több emberség, szocialista magatartás — ezek azok a jellemvonások, ame1 vek segíthetnek ennek megoldásá­ban. Egyetlen példa: Négy-öt igazoló papír beszerzése az ügyféltől néha hetekkel-hóna- pokkaj lassíthatja az ügy me­netét. A késedelem okát vizs­gába, kiderül, hogy e papírok helvett elég lett volna a sze­mélyi igazolvány bemutatása. Vagv miért kell hosszú időt eltölteni egy-egy születési anya­könyvi kivonat másolatának megszerzésével, amikor az igazán nem nagy ügy elintézé­séhez a személyi igazolványban levő bejegyzések is elfogadha­tók? Azt az alapelvet kell min­denképpen meghonosítani hogy 'minden esetben az ügyes-bajos dolgában segítséget váró em­berre kell a figyelmet kon­centrálni, s ebből a szemszög­ből vizsgálni az előírásokat. Sajnos ma ez még sok helyen nem így van, az előírások a fontosabbak, az „ügyfél” má­sodrendű. Az MSZMP X. kongresszusa fontos feladatul szabta az ál­lamigazgatási munka javítását, a lakosság ügyeinek jobb in­tézését. A jobb ügyintézés egy­szersmind gyorsabb, embersé­gesebb munkát is jelent. K. Gy„ A Belkereskedelmi Miniszté­riumban csütörtökön egymás utón két sajtótájékoztatót tar­tottak a lakosság téli ellátásáról. A közönség többsége az idén nyáron szerezte be a téli tüze­lőt, így az elmúlt két hónap­ban a várakozásnak megfelelően mérsékeltebb volt a forgalom — 300 ezer tonnával maradt j alatta a tavalyinak —, a kész­letek viszont 50 ezer tonnával növekedtek, s így a fűtési idény második félében is jó ellátás várható szilárd tüzelőből — je­lentette be Gábor Pál főosz­tályvezető. Hasonlóan jóval több fűtőolajat tartalékolt a lakos­ság a fűtési idény kezdetére. A kereskedelem a jövő év első negyedére is gondoskodott ele­gendő tüzelőolajról, s a folya­matos ellátás érdekében intéz­kedett a megfelelő ütemű szál­lításról is. A csúcsidőszakban az ellátótelepeket, a tankautós hálózatot három műszakban, szükség esetén szombaton és vasárnap is üzemeltetik. A tá­jékoztatás szerint a propán­butángáz-ellátás is zavartalan lesz a téli hónapokban. Az élelmiszerellátás az idén örvendetesen fejlődött, jelenleg is kiegyensúlyozott, s a szerző­dések ismeretében az alapvető fontosságú élelmiszerekből ren­delkezésre álló árualapok kielé­gítik a lakosság igényeit — fog­lalta össze az ellátás biztató ki­látásait dr. Szigeti Gyula fő­osztályvezető, aki külön beszélt a zöldség- és gyümölcsellátásról. A téli hónapokban, március 31- ig az állami és a szövetkezeti kereskedelem a tavalyinál 24,3 százalékkal több, összesen 27 384 vagon burgonyát, hagymát, zöld­séget és almát tartalékolt. A választékot az első negyedév vé­géig 350 tonna paradicsom és 410 tonna szőlő importjával nö­velik. Kora tavaszra 25 ezer tonna étkezési burgonyát is be­hoznak. Bejelentette a főosztály- vezető azt is, hogy a lakosság kiegyensúlyozottabban és vá­lasztékosabb ellátásának biztosí­tására, s arra, hogy a fogyasz­tói árak az előírt szinten belül maradjanak — legfeljebb há­rom százalékkal emelkedhetnek — a kereskedelem jövőre is 250 millió forint kockázati alap- kiegészítést, juttatást kap a költségvetésből. (MTI) Clést tartott a Magyar Nők Országos Tanácsa Csütörtökön a Parlament Va­dász-termében összeült a Ma­gyar Nők Országos Tanácsa. A tanácskozás napirendjén a ház­tartási szolgáltatások helyzeté­nek alakulása, fejlesztésének feladatai, továbbá a nők nem­zetközi éve hazai programjának megvitatása szerepelt. Az ülésen megállapították: az ország 3 millió 358 ezer háztar­tásában az otthoni tennivalók elvégzését megkönnyítette a szolgáltatások fejlődése. További intézkedésekre van azonban szükség, mivel a dolgozó nők jelenleg is naponta 3,5—5 órát fordítanak háztartási munkára, ami évi 800 millió munkanap­nak felel meg. A testület mély­rehatóan elemezte a kiemelt szolgáltatások eddigi fejlődését — ezen belül a mosás és a vegytisztítás, az elektromos gé­pek és híradástechnikai cikkek javításának, a lakáskarbantar­tás helyzetének alakulásét, (MTI) Pártlapferfesztők kitüntetése A Népszabadság és a Békés megyei Népújság terjesztésében legjobb munkát végzett pártaktí­váknak Nagy Jenő, a megyei pártbizottság osztályvezetője ny újtotta át a kitüntetéseket (Fotó: Demény) Csütörtökön, december 12-én délelőtt Bé­késcsabán, az MSZMP Békés megyei Bizottsá­gának székhazában a megyei pártbizottság,^ a Békés megyei Lapkiadó Vállalat és a Békés negyei Népújság szerkesztősége bensőséges ün- lepségen látta vendégül az országos és a megyei jártlap terjesztésében legjobb munkát végző me­gyei aktívakat. A meghívottakat Lehóczky Mihály, a lapkiadó /általat igazgatója köszöntötte, majd Cserei Pál, i Békés megyei Népújság főszerkesztője tartott •ovid ünnepi megemlékezést a kommunista ma- jyar sajtóról. Beszédében külön is hangsúlyozta, logy a pártlapok alkotói és terjesztői egyaránt öntos szerepet töltenek be abban a folyamatban, unelyben a párt politikája, cselekvési programja i napilapok hasábjain a dolgozók széles töme­geihez, az olvasókhoz eljut. Az ünnepi megemlékezést követően Nagy le­lő, az MSZMP Békés megyei Bizottságának osz- ályvezetője nyújtotta át a Népszabadság emlék- apót és a „Megyei Sajtó 25 éve” emlékplakettet . Népújság terjesztésében kiváló munkát vég­ett aártaktívákjaak. A megye pártlapterjesztő aktívái közül Szoszljár György, a Szarvasi Öntözéses Kutató Intézet párttitkára, Garán János, a battonyai postahivatal vezetője, Fazekas István, a vésztői községi pártbizottság titkára és Vámhidi Lajos gyomai nyugdíjas a Népszabadság terjesztéséért, Mátó János, a csorvási ÁFÉSZ elnöke, Zolnai László, a mezőberényi községi pártbizottság tit­kára, Kovács János, a Békéscsabai Baromfifel­dolgozó Vállalat párttitkára, B. Nagy Gyula, a gyulai járási pártbizottság munkatársa, Vass András, a sarkadi postahivatal vezetője és Hütt­ner Vilmos, a békési városi pártbizottság mun­katársa pedig a Népújság terjesztéséért kapott emlékplakettet. Az emléklapok és emlékplakettek átadása után Nagy Jenő külön is köszöntötte a kitünte­tett aktívákat, akiknek nevében Fazekas István mondta el, hogy az aktívák meg jutalmazásával tulajdonképpen azok jó munkája is elismerést nyert, akik velük együtt a legtöbbet segítettek a lapterjesztés politikai feladatainak végrehaj­tásában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom