Békés Megyei Népújság, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-12 / 290. szám

A Minisztertanács tárgyalta Ingyirkában, hetvennégyben OBZSZK középső ssäaafe — <jgy a penzai területen is — az cross falvak mellett mordvin én tatár települések sexakoznak. A népek testvéri nagy család­jában együtt élnek, dolgoznak a szovjet emberek. Ezen a vidé­ken van Ingyirka, a csaknem 300 évés £alu0„„ A keskeny úton átrdbogó wzürke Moszkvics vastag por­felhőt kavart Balról fiatal fenyves, az út jobb oldalán égé­sűén a folyóie hatalmas kolhoer táblák. Messziről nézvést mint­ha hullámok ringatnák, úgy haladtak méltóságteljesen a kombájnok. A volánnál az Iszkra kolhoz párttitkára, Iszkander Zjabirov ült Menet közben le-lefékezett, hogy- helyet adjon a gabonával megrakott teherautóknak. — A A számú brigádban Ibrahim Jenikejev a hangadó — Sk kolhoz 1971-ben ajándékozta a fain gyermekeinek ént a kor szerű iskolaépületet IPrémesáilat-tenyésztés — íngyírkal módra mondta a titkár. — Kiváló munkájáért három kitüntetést in kapott Tavaly nálunk kilenc­ezer, a szomszédoknál pedig ter váibbi kétezer mázsa gabonát aratott le. Most hétezernél tart, de azt ígérte, hogy nem marad el a tavalyi eredményétől. A fia, Szalih is az apjára ütött. Eredményed ugyan még nem ve­szélyeztetik Jenikejev elsőségét, de azért már kihívta versenyre toz édesapját. Kiszálltunk a kocsiból ég a ■Sarlón oda mentünk, ahol ra­kodásra vártak a teherautók. Zjabirov a munkamenetet egyeztette és emlékeztette az embereiket, hogy másnap tag­gyűlés lesz. Odalépett hozzá a brigád vezetője, Viktor Sanolev, egy magas, sezőke, vállas férfi. A beszélgetés nem húzódott so­káig, céltudatosan, rövid mon­datokból értették egymást Amikor tovább indultunk, a kocsiban a titkár elmesélte, hogy Szmolevet tavaly tüntet­ték ki Lenin-renddeL Született gabonatermesztő, pedig kertész­mérnöki diplomával került a gazdaságba. Rendesen dolgozott a kertészetben, de nem tűnt ki semmivel. Mindig csak azt kér­te. engedjük át a növényter­mesztőkhöz. Az elnökünk, Haj- dar Zabirov ellenezte, hiszen nem ez a szakmája, meg aztán valakinek almát is kell termesz­tenie. Be a fiú kitartott kérése mellett. Végűi engedett a veze­tőség. A leggyengébb brigádot kapta. Mindenekelőtt megszilár­dította a munkafegyelmet, az­tán nekilátott a munka éssze­Alija Karimova a 10. osztály befejezése után a kolhoz­ban vállalt munkát rfi megszervezésének. Kiderült róla, hogy kiváló szervező egyé­niség. Ma ez a kolhoz legjobb brigádja, rekordtermést takarí­tanak be. A Moszkvics erőlködve ka­paszkodott a dombra, ahonnan remek kilátás nyílt a kertek zöldjében megbúvó házakra. Néhány perc múlva bent vol­tunk a faluban. Ezer porta, négyezer lakos. Az út mentén szép házak sorjáznak, az ablar tafc kereteit reméhi fafaragások díszítik, tanúsítva, hogy ügyes kezű emberek laknak errefelé A kolhoz irodájában megis­merkedtem az elnökkel. Magas, jó ötvenes férfi, halkan beszélt és néha fáradtan megdörzsölte orra tövét. Később megtudtam, hogy a betakarítás idején nem alszik többet naponta 2-—3 órá­nál. — Gazdaságunk sokégazatű —• mondta —. de a legfonto­sabb mégis a gabonatermesztés, j Több mint hatezer hektárunk van. ebből négyezer a szántó. Hozamaink állandóan növeksze­nek. Tavaly rendkívül jó volt a termés, hektáronként 30 má­zsát arattunk. Az idén az elő­irányzott 6800 mázsa helyett legalább 9 ezret akarunk elad­ni az államnak, de már 11 500 mázsánál tartunk. s még leg­alább ezer mázsát adhatunk. Jól jövedelmez az állattartás is. Tavaly 2800 tonna húst adtunk el idén 3500-at tervezünk. A szarvasmarhák még a nyá­ri helyükön vannak, de ott is biztosítottak minden feltételt a gondozók jó munkájához. Gép­pel fejnek, a tejet vezetéken szállítják, önitatók és takar* mányelosztók könnyítik a mun­kát A helyiségek tágasak és tiszták. Itt a szimentáli fajta a legkedveltebb, egy-egy tehén átlag 3 ezer liter tejet ad. A kolhoz neves emberei kö- jfott tartják számon Zugre Jer- meieva asszonyt aki megkapta a Munka Vörös Zászló Érdem­rendjét ötvenhét éves. de eszé­be sincs nyugdíjba menni. Le­ányával 70 jószágot lát el a gé­pesített telepen. A közelben vasbeton-elemek­ből emelt épület — Ez a prémesállat-tenyósz- tő telepünk — magyarázta az elnök. — Mj magunk építettük tavaly, beszereztünk 4 ezer vid_ ranyestet. az állomány ma már 16 ezer. A prémekért legalább félmillió rubelre számítunk. De ez még csak a kezdet, sarki ró­kát és cobolyt is tenyésztünk mard. összesen 50 ezer pré­mesvadat alkarunk tartant A falu határában, az erdő mellett áll «0 új iskola, — Akármelyik várost»? be­diene — mondta büszkén a párttitkár. Nagyszerűek a gye­rekek, az iskola után segítenek a szüleiknek. A 10. osztály után is ritka, aki elmegy a faluból Érdekesebb lett itt az élet. Mű­velődési házat, önkiszolgáló boltot, szolgáltatóházat építet­tünk fodrászattal, bankfiókkal, női- és férfiszabósággal, fény­képész-műteremmel, étterem­mel. Lakásgondunk nincs, a kol­hoz kölcsönnel segít a fiatal há­zasoknak. egész utca épült már új házaikból. Jómódban élünk. Milyen hihetetlen messzeség­be tűnt a régi tatár falu, ahol négy mecset volt. de iskola egy sem. S az emberek éheztek, nyomorogtak. A kolhoz 1931- ben alakult, Iszak Jermejev volt az első elnök. Nehéz volt az új élet megteremtése. A ku- lákok szabotáltak, azt akarták, elérni, hogy a szegényparasztok kilépjenek a közödből. A gyil­kosságtól se riadtak vissza, megölték Abdelmjant, az egyik Komszomol-áktivistát A pa­rasztok azonban válaszul még szorosabban tömörültek a párt- szervezet köré. A kolhoz kitar tott és győzött. Ma fejlett, jó a gazdaság!, a jövedelem meghaladja az 1 mil­lió rubelt. Sok háziban van te­levízió. hűtőszekrény, szinte minden családnak van otthon könyvtára. Sokan vettek motor, kerékpárt, gépkocsit. A kiváló eredm ínyekért. a hús- és a tej­termelés növeléséért harminc­ötén kaptak kormánykitünte­tést. Ingyirkába gyalkran érkeznek Magyarországról levelek. Az Iszkra kolhoz és az eleki Le­nin Tsz között baráti kapcsolat szövődött. A két gazdaság tag­jai ismerik egymás gondjait, örömeit. Mindig sok látogatója van a magyar filmvetítéseknek, az újabb eredményeket bemuta­tó fényképkiállftásoknaik. A mű­velődési házban pedig a test­vért országiban harcéit veterá­nok idézik fei Miagyarorazág felszabadulásának napjait 1. Baranov «APM» Utak — megerősített alapokon Értelmezhetjük szó sze- I rint és képletesen is e szilár­dabb alapokat. Amuü, azt Központi Népi EUenorzési zottság elnökének a kormány elé terjesztett jelentése tanúsít­ja mindkét esetben szükség van rá. A népi ellenőrök vizs­gálata ugyanis — ami 143 híva tali, intézményi szervre, s vál lalatra terjedt ki - nemcsak arra keresett választ, mikent használják fel az útépítésre, korszerűsítésre rendelkezésre álló pénzt a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, vala­mint a tanácsok útügyi szervei, hanem a munka hatékonyabbá tételének lehetőségeit is kutat­ta. Mert mint kiderült, szép számmal vannak ilyen lehetősé- Sckó Közhelynek számit, hogy az ország közúthálózata mind a belső személy- és áruszállítás­ban, mind az átmenő, s a ha­zánkba irányuló idegenforga­lomban növekvő követelmé­nyeknek kell, hogy megfelel­jen. A 110 ezer kilométer hosz- szú úthálózatból 30 ezer kilo­méter felett a KPM illetékesei őrködnek, a többi a tanácsok kezelésében áll. Sokat mond a meglevő helyzetről, hogy a ta­nácsi utak 87 százalékán nincs szilárd burkolat, vs mintegy 14 ezer kilométernyi KPM úton négy méternél keskenyebb a fedőréteg. Sokat mond ugyan­akkor az a tény is, hogy a ne­gyedik ötéves tervben 21,5 mil­liárd forint, a tanácsoknál pe­dig nyolcmilliárd forint szol­gálta — egyéb forrásokból szár­mazó pénzzel kiegészülve — az utak „megerősítését”^ azaz fej­lesztését, korszerűsítését, kar­bantartását. Ennyit még egyet­len tervidőszakban sem áldoz­tak ilyen célra. Pontosait azért. mert több a pénz, mint korábban, a- népi ellenőrök az országos vizsgálat során azt kutatták, va­jon a felhasználás egybevág-e a megnövekedett lehetőségek­kel? Kiderült, a legutóbbi esz­tendőkben az útépítés és fenn­tartás egész hálózata sokat fej­lődött, de a szervezésben rejlő tartalékok még mindig hatal­masak. Mint a KNEB elnöké­nek a kormány által elfoffadott jelentése megá’lapítja, évről év­re. s különösen a tanácsoknál, jelentős a pénzmaradvány, hol­ott átgotidoltabb munkával e „megtakarított” forintoknak na­gyon is sok befektetési helye lenne. Helyeselhető, hogy arányéttolódás következett be az út-, hídkorszerösítés, a be- kötőút-építés rovására, s a fel­újítás, karbantartás javára, mert a gyorsan megnőtt forgal­mi igények csak így elégíthe­tők ki. Az első- és másodrendű főközlekedési utakon végrehaj­tott aszfaltszőnyegezés például csak felújítás ugyan, de lénye­gesen Javította a közlekedési feltételeket. Hasonló, helyeselhető irány­zat, módszer jó néhány lelhető, azonban kidolgozott forgalmi és követelményrendszer az út­építésre, korszerűsítésre, kar­bantartásra, s ezért tetemesek a területi eltérések. Gondokat okoz az is, hogy a pénzügyi le­hetőségek — az ország külön­böző tájegységeit tekintve — nem igazodnak eléggé a forga­lom diktálta igényekhez. Egy­szerűbben szólva, nem mindig akkor, s ott van a pénz, akii­kor és ahol kellene. A tanácsok fejlesztési, fenntartási forintjai sűrűn elaprózódnak, éveken át gyűjtögetni kell ahhoz, hogy egy-egy nagyobb feladatot megoldhassanak. Növeli a köz­lekedési nehézségeket, hogy ® településeken belüli, s az azo- kon átvezető útszakaszok kor­szerűsítésében, fenntartásában — a lakott területen kívüli utakhoz mérten — nagy az el­maradás, s ez a járművek ösz- szegyűlésével, „dugókkal” jár, azaz lökésszerűvé teszi a for­galom áramlását Jellemzője az útépítés és-fenntartás mai helyzetének az is, hogy bár országosan rendel­kezésre áll a szükséges kapaci­tás, de a területi eltérések miatt gyakoriak a kivitelezési nehéz­ségek. Az új utak építésénél, a jelentős korszerűsítéseknél —■ mint a népi ellenőrök leszögez­ték — gyakran nem megfelelő az előkészítés, ismétlődik a tervmódosítás, sőt megtörténik az is, hogy jóváhagyott tervdo­kumentáció nélkül kezdik el » munkát. A KNEB elnökének a kor­mány elé terjesztett je­lentése alapján a Mi­nisztertanács a leglényege­sebb kérdésekben meghatározta azokat a teendőket melyek megerősített alapokra helyezhe­tik a hazai útépítést és -fenn­tartást. így egyebek között az egységes fogalmi és követel­ményrendszer kidolgozása, a beruházások előkészítésének ja­vítása, a fokozódó gépesítés, az utómunkák — árok-, padkaren­dezés stb. — tervszerű elvégzé­se tartozik e teendők közé. A kormány megjelölte tennivalók ismeretében fogalmazhatunk úgy is, hogy a szervezettség minden részterületre kiterjedő növelése került a feladatok élér* re valamennyi útügyi hivatal­nál, szervezetnél, vállalatnál, E magasabb fokú szerve­zettség feltételeit az eddig el­ért eredményekben, s a nehéz­ségek elemzéséből leszűrhető tapasztalatokban kell keresni. M. O. 1975. január 1-től a békééi konfekcióüzemünkbe varrni tudó női munkaerőt 2 műszakra felveszünk. Jelentkezés: Békés, Ady E. u. 2. Békés megyei Méretes Szabók és Szűcsök Ipari Szövetkezete 1 A SÁRRÉTI ÁFÉSZ, lakcímismeret hiányában ezúton érte­síti Szeghalomról és Kertészszigetről elköltözött tagjait, hogy tagsági viszonyuk rendezése ügyében az 1974. december 20-án, du. 14 órai kezdettel tartandó igazgatósági ülésre szíveskedjenek személyesen meg­jelenni, vagy kilépési szándékuk esetén ezt * szövet­kezet vezetőségével írásban közölni Levélcím: SÁRRÉTI ÁFÉSZ 5521 Szeghalom, Béke u. 35. sz. A megjelenés elmulasztása a tagsági viszony megszüntetésé­vel járhat 434104

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom